Tolna Megyei Népújság, 1970. február (20. évfolyam, 27-50. szám)
1970-02-06 / 31. szám
TOLNA MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! NÉPÚJSÁG 1 A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA I XX évfolyam, 31. szám ARA: 80 FILLÉR Péntek, 1878. február 8, A külkereskedelmi forgalom 1969-ben elérte a 47 milliárd devizaforintot Dr. Bíró József sajtókonferenciája Dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter csütörtökön a Külkereskedelmi Minisztériumban sajtókonferenciát tartott. Bevezetőben a múlt év külkereskedelmi tevékenységét értékelte. 1969-ben a teljes külkereskedelmi forgalom elérte a 47 milliárd deviza- forintot, az előz» évi 42 milliárd devizaforinttal szemben. A népgazdasági terv külkereskedelmi előirányzatai még csupán 8 százalékos növekedéssel számoltak, a tényleges forgalom azonban 12 százalékkal haladta meg az előző évit. — A forgalom — az 1968. évi átmeneti visszaesés után — főként a tőkés országokkal növekedett. Mind a szocialista, mind a nem szoci-r alista piacokon azonban a behozatalnál jóval nagyobb mértékű volt a kivitel növekedése. Ennek következtében a tervezettnél sokkal kedvezőbben alakult az áruforgalmi egyenleg és ebből eredően a fizetési mérleg. A szocialista országokba irányuló kivitel 11,3 százalékkal, az onnan származó behozatal 5,6 százalékkal haladta meg az előző évit. A tőkés országokba irányuló export 35 szá- kal nőtt, az import pedig csupán 12 százalékkal — Az exporttevékenység növekedése hozzájárult ahhoz, hogy az ipari termelés — ha mérsékeltebb ütemben is — de tovább növekedjék. Ma már ugyanis megállapíthat í: ha az ipari termékek kivitele csak a tervezett mértékben növekszik, akkor az ipar termelése 1—2 százalékkal visszaesett volna A legerőteljesebben az alapanyagok és a mezőgazdasági, élelmiszer- ipari termékek exportja nőtt, míg a fogyasztási cikkek exportjánál volt a növekedés a legkisebb mértékű. — 1970 várható külkereskedelmi kilátásait a külső piaci tényezők és a belső gazdasági eredmények tükrében a miniszter a következőképpea összegezte:, — Ebben az évben a tavaly elért külkereskedelmi és egyben népgazdasági eredmények továbbfejlesztésével számolunk. Figyelembe vesszük, hogy a tőkés konjunktúra mérséklődik, viszont a hazai ipari termelés a műit évinél lényegesen gyorsabban fejlődik. A mezőgazdasági terhelés rekordévének megismétlés sével nem számolhatunk, termelésének volumene körülbelül a tavalyi szintet éri eL A szocialista országokban növekszik a számunkra fontos beszerzési források exportképessége. Az 1970. évi külkereskedelmi terv a rubelelszámolási áruforgalom mintegy 8 százalékos növelését irányozza elő. A dollárelszámolású viszonylatban az import 10—11 százalékos fokozása mellett az export 5— 6 százalékos növelésére lehet számítani. — Az új gazdaságirányítási rendszer bevezetésekor célul tűztük, hogy az importált fogyasztási cikkek a belföldi termékek versenytársaként jelentkeznek. A versenyt elsősorban az árszínvonal csök kentésére kívántuk felhasználni. Eddig ezt a célt nem sikerült elérni, aminek egyik okát az importcikkek árképzésében kell keresnünk. Éppen ezért az eddigi tapasztalatok figyelembevételével megváltozik az árképzés módja. A módosítás lényegé: csökken az árképzés bázisa, amely végső fokon a lakosság szempontjából kedvező irányba befolyásolja, mérsékeli az importcikkek fogyasztói árszintjét. A miniszter a továbbiakban az ipari termelés és a belső piaci ellátás, valamint az exporttevékenység . összhangjának javítására várható " idei intézkedésekről szólt. Apró Antal Nagyváradon Február 3—5 között Nagyváradon találkozóra került sor Apró Antal, a magyar fórra - dálm! munkás-paraszt kor-., mány elnökhelyettese, a magyar—román gazdasági együttműködési vegyes kormány- bizottság magyar tagozatának elnöke és Iosif Banc, a Román Szocialista Köztársaság minisztertanácsának elnök- helyettese, a vegyes kormánybizottság román tagozatának elnöke között. A vegyes kormánybizottság két tagozatának elnökei hasznos eszmecserét folytattak a két ország közötti gazdasági műszaki-tudományos együttműködés egy kooperáció továbbfejlesztésével kapcsolatban. A megbeszélések a barátság és a kölcsönös megértés légkörében folytak le. Apró Antal nagyváradi tartózkodása során Martin Ferenc, a Magyar Népköztársaság bukaresti nagykövete és Dumitru Turcus, a Román Szocialista Köztársaság budapesti nagykövete, valamint helyi hivatalos személyiségek kíséretében látogatást tett néhány Bihar megyei üzemben. CMTL) ♦ v > 1 . .. i > - ■■—■■—■I ............. ■■■■■■ .1 ■■■■■I. I M egyei gazdásznapok, Előadás a negyedik «téves tervjavaslatról A hagyományos gazdásznap az idén a korábbi éveknél sokkal gazdagabb programot jelent megyénk mezőgazdasági szakemberei számára. Egész hónapon át tartanak előadáLosonczi Pál a veszprémvarsányi tsz zárszámadó közgyűlésén Koson ez; Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke csütörtökön részt vett a veszprémvarsányi Jóbarátság Tsz zárszámadó közgyűlésén. A község művelődési otthona előtt úttöípk virágcsokrokkal köszöntötték a vendégeket és a kíséretében levő megyei vezetőket. Az ünnepi közgyűlésen Németh Ervin, a termelőszövetkezet elnöke ismertette a vezetőség beszámolóját. Elmondotta, hogy az elmúlt esztendőben sikeres gazdasági évet zártak: 4,5 millió forinttal gyarapodott a szövetkezet tiszta vagyona. A dolgozó tagokra jutó évi jövedelem megközelítette a 27 090 forintot. Az elnök szayai után az ellenőrző bizottság beszámolójára, majd vitára került sor. A vitában felszólalt Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke. — Aminek ma ifit együtt örülünk, azok a jó eredmények, ma már annyira általánosak szövetkezeteink nagy többségében, hogy tipikus jelenségnek mondhatjuk — hangoztatta többek között Losonczi Pál. Ezen a zárszámadási közgyűlésen is olyan ablak nyílik, ahonnan fel lehet mérni egész szocialista mezőgazdaságunk, s elsősorban termelőszövetkezeti mozgalmunk fejlődésének szép harcait és győzelmeit. — A vásárlóközönség és a kereskedelem mostanában meggyőződött arról, — mondotta a továbbiakban —, hogy még jelenleg és még nagyon sokáig mennyire nélkülözhetetlen mindaz, ami a háztáji gazdaságokból kerül az ország asztalára. A háztáji a termelőszövetkezeti gazdálkodás szerves része, támogatása és ösztönzése közös érdek. Gazdaságpolitikánk helyesebb megértése világítja meg azt is, hogy miért nem helyesli a kormány, ha bárhol, ok nélkül, merő gyanakvásból korlátozzák a szövetkezetek tevékenységének egészséges és célszerű bővítését. A vonatkozó jogszabályok világosak: a szövetkezetek mindenekelőtt saját termékeik feldolgozására, félkész, vagy készáruk előállítására törekedjenek. De ebből az is 'következik, hogy ha a szövetkezei saját tagjainak teljesebb foglalkoztatása végett, saját szükségletre, vagy a lakosság ellátására, székhelyén, a törvényes keretek között melléküzemágat akar létesíteni, akkor ezt a törekvést az illetékes hatóságok segítsék. A szövetkezeti gazdálkodás stabilizálódásának lényeges tényezője, hogy a gazdasági reform körülményei között a szövetkezeti gazdaságok még jobban magukra találtak, önállóságukat nemcsak kerítésen belül, hanem állami vállalatok egyenrangú partnereiként is gyakorolhatják. A területi szövetségek sokoldalú szolgálataikkal segítik a közös gazdaságok szervezeti megerősödését — Mindent el kell követnünk — mondotta befejezésül Losonczi Pál —, hogy a szövetkezeti parasztság ne csak jól dolgozzon és jól éljen, hanem valóban jól is érezze magát a változó, fejlődő, csinosodó községekben. Ehhez minden feltétel adott, csak bölcsen használjuk ki a szocializmusban rejlő erőforrásokat. CMT1) sokat Szekszárdon, illetve a megye néhány községében, tehát már gazdásznapokról beszélhetünk. A mostani előadássorozat tegnap, csütörtökön kezdődött Szekszárdon, Somi Benjáminnak, a megyei pártbizottság titkárának megnyitó szavai után dr. Romány Pál, az MSZMP Központi Bizottsága gazdaságpolitikai osztályának helyettes vezetője tartott elemző tájékoztatást a negye(Folytatás a 2. oldalon)
