Tolna Megyei Népújság, 1970. február (20. évfolyam, 27-50. szám)
1970-02-05 / 30. szám
f es a A pszichológia munka humanizációja Napjainkban egyre több szó esiíí vuagsaerie a múmia hu- manizaciujaroi. Nyugaton a prooiema iviarx irjuKon munkainak újraieueuezese és az éiiaegeneües ujraertekeiese nyomán merült tel, iu. azoknak a kutatásoknak a nyomában, amelyek az utoooi evek gyors tecnnikai fejlődésének szociális halasait vizsgálják a polgári társadalomban. A szocialista társadalomban a munka humanizációja az új társadalom épitése szerves részeként jelentkezik olyan feladatként, amelynek megoldásában a technikai, a gazdasági, a társadalmi és a tudományos haladás eredményei egyaránt szerepet kapnak. Ennek lényege az ember és munka viszonyának új alapokra helyezése, amelynek során a munka a létfenntartás kényszerű eszközéből, kényszertevékenységből, az emberi alkotóerők sokoldalú kibontakoztatásának terévé, az egyén hajlamainak és érdeklődésének leginkább megfelelő, kedvvel és örömmel végzett tevékenységgé válhat. E fejlődésnek természetesen számos előfeltétele van, pl. a tőkés termelési viszonyok felszámolása, a termelési eszközök tulajdonba vétele, a szocialista társadalmi viszonyok kibontakoztatása. De a munka humanizációja éppen úgy magában foglalja a termelőmunka irányításának új formáit, és a tárgyi jellegű munkafeltételek átalakulását. Ebből következik, hogy a munka bu- manizációjának nélkülözhetetlen feltétele a társadalom termelőerőinek szakadatlan fejlődése, magasabb szintre emelése is. A termelőerők fejlődésében mind nagyobb súlyt kapnak a szaktudományok, de egyre jobban bekapcsolódik a munka- és üzemszociológia és a pszichológia isi S mivel a munka humanizációjának a végcélja az ember, ez utóbbira különösen fontos szerep hárul. Az ötvenes évek folyamán — az automatizáció perspektívájának kitárulásával — világossá vált az a felismerés, hogy az ember és a technika viszonyát már nem lehet úgy elképzelni, hogy az embert igyekszünk idomítani a gépekhez. Ellenkezőleg: a gépi rendszereket, azok irányításának és ellenőrzésének műszaki elveit igazítjuk az emberhez. E felismerést elmélyítette a kibernetika, az információelmélet, s egy sor egyéb tudományág behatolása az iparban. Az ember—gép rendszerek emberközpontú javításának az igényével indult fejlődésnek világszerte a műszaki lélektan, amely ma már a munkalélektan legfontosabb területe. A munkapszichológia a munka humanizációjának a folyamatát kettős szemléletből vizsgálja. Egyrészt úgy, hogy a munka, mint tárgyi tevékenység mennyire biztosítja az ember számára érdeklődésének kielégítését, képességeinek sokoldalú kibontakozását. Másrészt pedig úgy, hogy a munka, mint társadalmi tevékenység, mennyire biztosítja az eeyén számára, hogy érdeklődésének leginkább megfelelő helyet foglalhasson el a munkamegosztás rendszerében. Mit értünk valójában a munka humanizációján? A folyamat lényege és célja, hogy egyre sokoldalúbban fejlett emberi személyiség alakuljon ki. Egy folyamatról, változásról van tehát szó, és ezek a változások nem maradnak a személyiség belső értékei, hanem szükségszerűen kifejeződnek az egyének magatartásában. E kapcsolatok összességükben tartalmazzák a dolgozók munkához való viszonyát, amelynek gazdagodása nyomon követi a huma- nizáció folyamatának előrehaladását. Felmerülhet a kérdés: a munka pszichológiai struktúrájának a gazdagítása hogyan függ össze a munka humanizációjának végső céljával, a személyiség sokoldalú fejlődésével, alkotó erőinek kibontakoztatásával? A munka pszichológiai struktúrájának gazdagítása közrehat a munkával való azonosulás kialakulásában azzal, hogy növeli a dolgozók érdekeltségét a munkában, elősegíti a munka átélését. és tudatosítását. Az így vonzóbbá, az egyén számára érdekessé váló munka- tevékenvség kifejleszti az egyénben a személyiségnek leginkább megfelelő munka- feladatok keresésének az igényét, és képességeinek a számára megfelelő tevékenység- formák keretében történő fejlesztésére irányuló törekvését. A munka humanizációja a személyiség fejlesztésében magába foglalja a képességek Idejében történő fejlesztését, az iskolai- és szakmai oktatás és nevelés során, a megfelelő pályaválasztás lehetőségének biztosítását, azt a lehetőséget, hogy egy-egy ember több munkaterületen is kiképezhesse magát. De magában foglal olyan tényezőket is, mint az alkotó jellegű tevékenység- formák kibontakoztatását és elterjedését a szabadidő-kihasználás keretében. N apfogyatkozás megfigyelése repülőgépről A csillagászok számára a napkorona kutatásának optimális lehetősége, a teljes nap- fogyatkozások idején nyílik meg. A legközelebbi teljes napfogyatkozás 1970. március 7-én lesz. A teljes napfogyatkozás megfigyelése technikai szempontból nem tartozik a legkönnyebb feladatok közé. Az Amerikai Egyesült Államok 1970-ben első ízben használ fel szuperszonikus repülőgépet, a teljes napfogyatkozás megfigyelésére. E célból egy megfelelően átalakított felderítő gépet fognak felhasználni az említett napon a napfogyatkozás megfigyelésére. A tervek szerint a gép 20 000 méteres magasságban repül majd és 2100 km/óra sebességgel követi a csillagászati eseményt. A felhőréteg és az atmoszféra sűrű rétege tehát kiesik a magaslégköri megfigyelésnél. Még egy előny a földi megfigyeléssel szemben: a földi megfigyelő az eseményt csak 3 percen keresztül tudja érzékelni, az említett szuperszonikus gép fedélzetéről pedig 90 percen keresztül követhető a napfogyatkozás. A „hidrokozmosz” meghódítása A Szovjetunióban — két éve — sikeresen befejezte munkáját a „Csernomor—68” mélyvízi laboratórium. Ez a vízalatti ház, amely tizennégy méter mélységben működött a Fekete-tengerben, a „hidrokozmosz” meghódítóinak öt főnyi személyzete számára szolgált menedékhelyül. A személyzet két hónap alatt váltotta egymást. A múlt nyáron egy másik laboratórium, a „Csernomor— 69” működött, harminc méter mélységben. A személyzet a tenger fenekén geológiai, biológiai és hidrooptikai állomást létesített, úgyszintén egy hidrofizikai obszervatóriumot is, amelynek tornya kimagaslott a vízből. Minden víz alatti kutató meghatározott program szerint végezte munkáját, kéthetes tenger alatti tartózkodása alatt. Ez idő alatt a berendezés teljesen független volt a szárazföldtől, a kutatóknak megfelelő mennyiségű ivóvíz, élelem és villamos energia állt rendelkezésére. — A kék kontinens kutatási programja — mondotta a Szovjetunió Óceánológiai Intézetének igazgatója —, a legközelebbi években előirányozza szovjet víz alatti kutatók kb. kétszáz méter mélyre való lebecsáíását. Képünkön: a „Csernomor—69” merülés előtt. (MTI Külföldi Képszolgálat) AJM4M60L Mint jelentettük, a szeksz árdi járásbíróság foglalkozás körében elkövetett gondtalan veszélyeztetés bűntette miatt öihcnapi, háromévi próbaidőre feltételesen felfüggesztett szabadságvesztésre és 800 forint pénz-mellékbüntetésre ítélte Laszkóczki József paksi lakost, a Paks és Vidéke ÁFÉSZ gépkocsivezetőjét. A bíróság tényként állapította meg, hogy Laszkóczki múlt év június 16-án, Nysa gépkocsit vezetve, a 6. számú fő közlekedési úton megszegte a KRESZ 61. §. <1) bekezdését, — s hogy ez a gondatlanság okozati összefüggésben áll a balesettel. Az említett időpontban esőtől csúszós volt az úttest. Laszkóczki észrevette, hogy egy szembejövő, pótkocsis tehergépkocsi lassít. Amikor e mellett a jármű mellett elhúzott, autója a teherautó pótkocsijának ütközött. A Nysa megpör- dült, s körülbelül hűszméteres út után állt meg. Vezetőfülkéjében Laszkóczkin kívül két személy utazott. Közülük Kuj- ber Vilmosné a szerszámos ládán foglalt helyet. Az összeütközés erejétől az asszony balszerencsés módon agyrázkódást és bokatörést szenvedett. A társadalmi tulajdont több mint 15 000 forint kár érte. A kikerülés biztonságos végrehajtásáról a KRESZ 61. íjában olvashatunk. Idézzük: (1.) Az úttesten álló járművet, ott álló, vagy haladó állatot, zárt csoportot, egyéb akadályt kikerülni csak akkor szabad, ha a kikerülés a közlekedés más résztvevőit, elsősorban a szembejövő forgalmat nem akadályozza, és a járművezető meggyőződött arról hogy járművének előzésébe más jármű nem kezdett bele. (2.) A kikerülést — ha az a menetirány megváltoztatásával jár —, az irányjelzésre vonatkozó szabályok szerint kellő időben jelezni kelL. (3.) Kikerülés közben az álló jármű, vagy akadály mellett — a haladási sebességhez képest — kellő biztonságot nyújtó oldaltávolságban kell elhaladni. (4.) Olyan járművet, amely az úttest középvonala mellé húzódva áll és szabályszerűen jelzi, hogy balra bekanyarodni szándékozik, csak jobbról szabad kikerülni. Ugyancsak jobbról kell kikerülni az úttest közepére helyezett sineken álló villamost is. (5) Olyan úttesten, ahol a villamosvágányok az úttest két szélén vannak elhelyezve, gépjárművel — a menetirány szerinti jobb oldalon lévő villamospályát igénybe véve —, a villamosvágány mellé húzódott járművet jobbra is ki szabad kerülni; ha azonban a kikerülendő jármű jobbra indulási szándékát szabályszerűen jel- /zi, csak balra szabad kikerülni. (6.) Tilos kikerülni azt a járművet, amely kijelölt gyalog- átkelőhely előtt állt meg, ha előtte gyalogos halad át. A súlyos következményekkel járt balesetre emlékezve idézzük még a KRESZ 68. § (1.) bekezdését is: Gépkocsiban, illetve vezetőfülkéjében, valamint motorkerékpáron csak a forgalmi engedélyben feltüntetett számú személyt szabad szállítani. Két 10 éven aluli gyermek egy személynek számít; motorkerékpáron történő szállítás esetén azonban ezt a szabályt csak az oldalkocsira szabad alkalmazni”. Könnyű belátni, mi ennek a rendelkezésnek a célja: az, hogy — a motorkerékpárról nem beszélve —, elejét vegye a vezetőfülke zsúfoltságának; vagyis olyan helyzetnek, amelyben sem a vezető nem képes nyugodtan végezni munkáját, sem az utasok úgy elhelyezkedni, hogy egy esetleges karambol esetén megkapaszkodhassanak, s ezzel védekezhessenek. — borváró —■ Az ipari szövetkezetek nemzetközi együttműködése Jelentős nemzetközi munka- értekezlet résztvevőit búcsúztatták néhány nappal ezelőtt Budapesten: befejeződött egy megbeszéléssorozati, amely cselekvőén hozzájárult hat szocialista ország szövetkezeti iparának együttműködéséhez. Az OKlSZ kezdeményezésére és meghívására a bolgár, a cseh és a szlovák, a lengyel, a mongol és a román ipari szövetkezetek szövetségeinek elnökei emlékeztetőt írtak alá a tárgyalások tartalmáról és a jövő feladatairól. A meghívottak az egyhetes találkozón több mint ötezer ipari szövetkezetét és másfél milliós szövetkezeti tagságot képviseltek. A megértést és a megegyezést segítette az az előterjesztés, amelyet az OKISZ — felmérve a múltbéli, egyre erősödő kapcsolatokat — részletes javaslatokkal előzetesen eljuttatott a szocialista országok szövetkezeti ipari szövetségeihez. E tanulmány megfelelően elemezte a mozgalmi és a kulturális, a szakmai és a gazdasági kapcsolatokat, illetve a nemzetközi szövetkezeti mozgalomban eddig kifejtett tevékenységet. A szövetkezeti munkaértekezleten ugyanakkor új, az eddigi kapcsolatokat tovább gazdagító javaslatok hangzottak el a távlati együttműködés sokoldalú fokozásáról. Részletesen tárgyalták a szolgáltatások közös fejlesztésének, az árucsere és a termékválaszték növelésének lehetőségeit, a közös licenc-vásárlások hasznát stb. Egyhangúan igényelték* hogy az iparj szövetkezetek versenyképes termékei hivatalosan kerüljenek fel az államközi kereskedelmi tárgyalás és megállapodások kon- tingens-listá j ára. Az OKISZ kezdeményezése a szövetkezetek életében mindeddig egyedülálló. Ahogy a bolgár szövetség; elnök jellemezte: gazdaságtörténelmi lépés ... ! A cseh és a szlovák szövetségek elnökei azt fejtegették, hogy közös feladatainkat együttesen könnyebben oldhatjuk meg. A lengyel küldöttség a gyümölcsöző együttműködés hasznos állomásának nevezte a munkaértekezletet. A román küldöttség vezetője rendkívül szerencsésnek és időszerűnek tartotta az értekezlet összehívását. A találkozón elhatározták, hogy a szövetségek elnökeinek legközelebbi találkozóját ez év őszén Prágában tartják. JURMICS LÁSZLÓ
