Tolna Megyei Népújság, 1970. február (20. évfolyam, 27-50. szám)
1970-02-05 / 30. szám
Lenin az íróasztalnál A városi tanács vb ülése Ötvenhétezer forint — renitenskedésért Az utóbbi években közzétettek egy eredeti dokumentum- gyűjteményt a kremli anyagokból: több száz rövid feljegyzést, leveleket, távirat- és telefonszöveget, amelyeket 1917-től 1923-ig a Népbiztosok Tanácsának elnökeként Lenin sebtében papírra vetett, vagy lediktált. Olyan forrós ez, amelyből kielemezhető, milyen volt Lenin. A dokumentumgyűjteményt lapozgatva újraélhetjük az 50 évvel ezelőtti időket, s a történelem úgy tárul elénk, mint egy film. Magunk elé képzelhetjük Lenint, az embert, amint íróasztalánál ülve ír. „El sem olvasom...44 Lenin rendkívül világosan, röviden és konkrétan adott utasításokat, vázolt fei terveket, tett bíráló megjegyzéseket. Minden sort csak az1 ügyről és az ügyért írt le. Minden bekezdés — a tömör, gondolatgazdag dinamizmus példája. Nincs egyetlen felesleges mondat, semmi, ami elvonná a figyelmet, eltérne a lényegről. A tények felsorolása, majd a következtetés, a következtetést pedig pontos utasítás követi. A rendkívüli elméleti adottságokkal rendelkező Lenin egyben igen gyakorlati ember is. Pontosság mindenben. Aki Lenintől feladatot vagy tanár csőt kapott, annak nem kellett "zon törnie a fejét, hogyan értelmezze a mondottakat. Lenin nem élt homályos utalásokkal, félszavakkal, gondolatait nem rejtette ködös frázisokba, nem csomagolta be, sőt, időnként élesen replikázott. A szócséplést, a kétértelműséget, az elhallgatást nem tűrte, és senkinek sem engedte meg. Amikor 1920. szeptemberében egy levelet kapott a külügyi népbiztostól, amely az adott kérdésben nem tartalmazott semmiféle javaslatot, azonnal a következőket írta a Népbiztosok Tanácsa elnökhelyettesének: „El sem olvasom. Már többször megjegyeztem Csi- cserinnek: elég a vénasszo- nyos fecsegésből. A Központi Bizottsághoz pontos javaslatokat írjon.” Különösen nagyra becsülte a céltudatosságot, a kérdés alapos, aprólékos ismeretét, az abszolút lelkiismeretességet, az időkihasználást, a tömörséget. Ez tükröződik feljegyzéseiből is. Lenin nem tűrte a munkában a lazaságot, a fegyelmezetlenséget, nem kímélte a lustákat, akik egy bonyolult, kérdéssel szembekerülve igyekeztek elhallgatni azt. Ha megbízást adott valamire, rendszerint megszabta a határidőt is, amikorra azt teljesíteni kell, vagy amikorra beszámolót várt róla — ő maga — közvetítők nélkül. A forradalmároknál nem tűrte a gerincte- lenséget, éppúgy mint a bürokráciát. Élesen bírálta a túlzott adminisztrálgatást. Amikor az egyik szovjet diplomata Leninhez írott levelében megengedte magának, hogy iga 7.s í g fa lan meg j egyzése két tegyen Csicserinre, Lenin így válaszolt: „CfiCserin kiválóan dolgozik, lelkiismeretes, felkészült ember. Az ilyeneket értékelni kell. Ami a gyenge oldalát illeti, hogy nem eléggé ,parancsnok’ — nem nagy ügy. Hány ember szett- ved ellenkező előjelű gyengeségben!” Lenin egyszer tudomást szerzett arról, hogy a külkereskedelmi népbiztos petro grádi különmegbízottja, Béggé bürokrataként viselkedett és udvariatlan volt egy amerikai konceszió-tulajdonos üzletemberrel, Hamrnerrel, azonnal írt Petrográdba: „Béggé ügyét a Központi Bizottság elé viszem. Az ördög tudja, hogy ez mi!... Kérem, ellenőrizze és vizsgálja ki külön ezt az esetet... Ki a hibás? Meg kell keresni a felelőst!’’ „Szigorúan megrovom Önt...44 Lenin nem fékezte haragját, ha rosszul végzett munkáról, értetlenségről vagy nemtörődömségről- volt • szó, s tolla megrótta a bűnösöket. 1922 februárjában a szovjet diplomácia megfeszített munkával készült a génuai konferenciára. A sajtó a nemzetközi helyzetét elemezte. Lenin a következőket írta a Politikai Bizottságnak: „A ,Szmena veh’ (Irányváltozás) című (fehéremigráns) lapnál jobban felkészültek a génuai konferenciára. mint nálunk. Figyelmeztetni kell a Pravda és az Izvesztyija^ szerkesztőit. Fel kell hívni ezeket a lapokat, hogy közöljenek le két cikket a .Szmena veh’ 13. számából és minden, a konferenciával összefüggő témáról írjanak egy sor ilyen, vagy még jobb cikket.” Más alkalommal Lenin kezébe került egy gondatlanul kiadott brossára a III. Inter- nacionáléról, amelyet az Állami Kiadó jelentetett meg. Lenin a következőket írta a kiadó igazgatójának, V. Vo- rovszkijnalc: „Átnéztem a ,111. Interna- cionálé’ című brossúrát... Szigorúan megrovom önt ezért a kiadványért és kötelezem, hogy az Állami Kiadó kollégiumának minden'tagja elolvassa levelemet és határozott intézkedésekkel biztosítsák, hogy a jövőben meg ne ismétlődhessék hasonló gyalázat... Nincs előszó, hiányosak a jegyzőkönyvek, nincs benne a határozatok pontos szőr vege, a határozatok összefolynak a beszédekkel, a cikkekkel, a meg jegyzésekkel. — semmi. Hallatlan szégyen! F-őv nagy történeim; eseményt ilyen brossűrával rossz hírbe kozni! __ H ozzá kell tennünk, hogy Lenin mindig — korábban és a levél megírása után is nagyra becsülte Vorovszkijt, régi harcostársát. „ Felhasználom az alkalmat...44 Ha Lenin fontosnak tartotta, keményen bírálta azt, akj hibázott, bár ritkán rótt ki büntetéseket. Csak az ügy érdekében .bírált, ha a hiba kétségtelenül bebizonyosodott, de soha nem mulasztott el segíteni. Ezt tanulták tőle harcostársai is. Lenin éppen ilyen igényes volt önmagával szemben is. Ha úgy érezte, hogy túl élesem bírált, azonnal szóba hozta. 1921 júniusában, amikor heves vita bontakozott ki a III. Internacionáléban a Német Kommunista Párt taktikájáról, a következőket írta a német küldöttség tagjainak: „Mcgka,ptam. a Központi Bizottsághoz küldött levelük másolatát. Nagyon köszönöm. A választ már tegnap szóban elmondtam. Felhasználom az alkalmat, hogy hangsúlyozzam, visszavonom durva és udvariatlan kifejezéseimet és a szóban elmondott bocsánatkérést ezennel írásban is megismétlem." Lenin nem tartotta megalázónak, hogy bocsánatot kérjen elvtársaitól éles hangneméért — még ha lényegében ebben az esetben igaza is volt. Lenin jegyzeteiből kirajzolódik az államférfi még egy jellemző vonása: a munkatársai iránt támasztott igényesség rendkívüli gondoskodással párosult. Amikor megtudta, hogy egyik vagy másik elvtársnak gondjai, problémái vannak, megmozgatta az egész Kremlt, hogy segítsen, és megfelelő körülményeket teremtsenek, szanatóriumba küldjék az illetőt, könnyítsenek terhelésén. 1921. július. Kun Béla, a magyar kommunisták vezetője beteg, szanatóriumba küldik. Lenin titkárát bízza meg ennek elintézésével, és a következőket írja a kremli kórház belgyógyász főorvosának: „Annak az orvosnak, aki Kun Béla gyógykezelését irányítja ... Kérem, hogy röviden értesítsen Kun Béla et. állapotáról, arról, menynyi idő alatt gyógyul és milyen kezelést javall.” 1921. december 6. A Volga mentén éhínség dühöng; Lenin levelet ír A. M. Gorkijnak, Berlinbe. „Elnézést, hogy sietve írok. Rettenetesen fáradt vagyok. Nem tudok aludni. Gyógykezelésre van szükségem. Kértek. emlékeztessem, nem írna-e Bemard Shaw- nak, hogy utazzék Amerikába és Wellsnek, aki most épven ott tartózkodik, hogv segítenének-e ott gyűjtéssel az éhezőknekf Jó lenne, ha írna nekik. Akkor az éhezők többet kaphatnának. Az éhség kínzó. Pihenjen jól és gyógyuljon meg mielőbb.” ERNSZT HENRI Uj készletezési és árubeszerzési politikával törekszik a Női- és Lánykaruha Nagykereskedelmi Vállalat a választék bővítésére, a verseny- képességének tartására. Készleteinek 40 százalékát például nem konfekcióban, hanem méteráruban tartja. Ez kisebb kockázattal jár a divat gyors változásai esetén, s kevesebb a készletezés költsége. A Pamutnyomóipari Vállalat újszerű kooperációt alakított ki; szerződést kötöttek teljesen új alapanyagból készülő női ruhák közös értékesítésére. A Panvova a Magyar Viscosa- gyártói 800 000 méter, szintetikus fonalból készült,' lánchurkolt zsinórkelmét vásárolt. A nyersanyagot a Nőrenvé kívánságának, előírásának megfelelően mintázza, s önköltségi áron adja át A nagykereskedelmi vállalat a kész kelmét konfekcióvá dolgoztatja fel. Az eladási árat a költségek figyelembevételével az ipari és a kereskedelmi vállalat közösen alakítja ki, s a tiszta jövedelmen fele-fele arányban osztoznak. Tiszta város Szekszárdi Egy valamennyire is nyitott szemmel közlekedő polgár — joggal —, enyhe túlzásnak nyilváníthatja ezt a megállapítást. .. A szekszárdiak szerint tehát nem. Valószínűleg egész más véleménnyel vannak erről a városi tanács alkalmazásában álló köztisztasági ellenőrök, akik az egész elmúlt esztendőben mindössze 16 (!) esetben tettek feljelentést köztisztasági szabálysértés miatt. A vélemények tehát merőben eltérőek. Hogy kinek van igaza? Erre talán elég csak annyit említeni, hogy az el- takarítatlan, havas járdák is köztisztasági szabálysértésnek számítanak... Szekszárd Város Tanácsa Végrehajtó Bizottsága szerdán délelőtt megtartott ülésén — fő napirendi pontként — a városi tanács igázgatási osztályának szabálysértésekkel kapcsolatos munkájáról, annak eredményességéről tárgyalt. A beszámolóból, — amelyet a hozzászólások is igazoltak —, kitűnt, hogy az elmúlt évben javult az igazgatási osztály ilyen irányú tevékenysége, általában éltek az új szabálysértési kódexben rögzített, nagyobb lehetőségekkel. Az elmúlt évben 300 feljelentés érkezett a városi tanács igazgatási Aszályához. Ezekből az ügyekből összesen 248 eseben kellett elmarasztaló határozatot hozni, vagyis a Megkedvelték a magyar szarvasok pecsenyéjét Skandináviában. A MAVAD és a TolAz együttműködéssel mindkét fél jól jár. A Nőrenvé enyhíti alapanyag- és árubeszerzési gondjait, s egyben monopolcikkhez jut. A Panyovának nem kell egyedül viselnie a nagy mennyiségű, teljesen új alapanyag eladásával, bevezetésével járó kockázatot. Az új kelme egyébként — bár nem tartozik az olcsóbb fajták közé — sikerre számíthat. A habselyemhez hasonlóan jól szellőzik, de annál forma tártabb. Nem gyúródik, jól mosható, vasalni nem kell, s az eddigi vizsgálatok szerint szinte elnyűhetetien. Nyári ruhára, blúzra, finomabb kivitelben fehérneműre js alkalmas. A Nőrenvé áprilisban jelentkezik a piacon az egyelőre 12 mintában, 30 fazonban készült új alapanyagú női ruhákkal. (MTI) Népújság 3 1970. február 5. feljelentetteket megbírságolni. Tavaly az osztály által kiszabott bírságok összege meghaladta az 59 ezer forintot, s az indokolt törlések után is közel 57 ezer forintot szabtak ki a szekszárdi renitenskedők- re. A szabálysértések többsége tulajdon elleni szabálysértésből, — durvább szóval lopásból — származik, s ezek között is vezető helyen áll a bolti lopások száma. Az ön- kiszolgáló boltok szarkáinak, — akik első esetben „megússzák” néhány száz forinttal, — nem árt tudni, hogy a pénzbírságon kívül arra is törvény adta lehetőség van, hogy a határozatot a munkahelyen, vagy lakóhelyen is kihirdessék. .. A szabálysértési statisztika második helyére á „mezőgáz- dasági szabálysértések” címszó alatt feltüntetett ügyek kerültek. A feljelentettek többségének azért kellett bírságot fizetni, mert elmulasztották az amerikai szövőlepke elleni védekezést. Köztisztasági szabálysértés viszont összesen 16 volt, s még az sem vigasztaló, hogy a rendőrség egy év alatt ösz- szesen 24 alkalommal a helyszínen megbírságolta a reni- tenskedőket. A vb. állásfoglalása szerint az ellenőrzést jelentősen fokozni kell, s ehhez szeretnénk kérni a tanácstagok, de a szekszárdi polgárok segítségét is.... (d. k. j.) na megyei MÉK tolna-mözsi Vadfeldolgozó üzeme „Hirschgulasch” címkéjű csomagokat is készít svédországi megrendelésekre. Egy-egy dobozban két és fél kiló kicsontozott, tiszta szarvashúst csomagolnak kockában. A szarvashús- gulyás-kocka kapós lett, s újabb vevők jelentkeztek Svédországból az idén. A szállítmányokért egyenesen Svédországból indítanak kamionokat a tolna-mözsi telepre. Ezenkívül a svájci, NSZK- beli, a svéd és a francia cégek kívánságai szerint, külön- külön ládákba csomagolják a szarvascombot, a gerincet, a lapockát, a nyakhúst és a bordát. Ebben az idényben — március közepéig — körülbelül 1500 szarvast dolgoznak fel és készítenek elő exportra a telepen. S amint Schilli Károly áruforgalmi vezetőtől megtudtuk, ynikor eljön az évadja, ott csomagolják exportra a kecskebékát és az élő csigát is. Tavaly például 16 mázsa kecskebékacombot és 444 mázsa élő csigát szállítottak, főleg Franciaországba, azonkívül Svájcba és az NSZK-ba. A csigákat általában májustól június végéig, a békacombot pedig ősszel, Szeptemberben és októberben dolgozzák fel és szállítják külföldre. A gyűjtőknek megéri a fáradságot a kecskebéka összeszedése, mert a nyers- békának például 15 forint a felvásárlási ára kilónként, akárcsak a halnak. A csigának 5 forint a kilónkénti felvásárlási ára, s akadt olyan család, amelyik 6 mázsa élő csigát gyűjtött tavaly. Közös kockázat, közös haszon Textilgyár és ruhakereskedelmi vállalat kooperációja Szarvasgulyás Svédországba
