Tolna Megyei Népújság, 1970. február (20. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-04 / 29. szám

Negyedszázada alakult meg az MKP Tamásiban Jubileumi ünnepségek Oj erőt fakasztó, számvetés­re késztető ünnepséget tartott 1970. február 2-án Tamásiban a község 18 párszervezetében tevékenykedő, több mint fél­ezer kommunista. Huszonöt esztendővel ezelőtt még csak tizenhármán voltak azok a tettrekész, határozott férfiak, akik 1945. február 2- án a Kassai utcában, a Bradá- novits-féle vendéglőben meg­alakították az első legális kom­munista pártszervezetet. Bá­nyászok, szegényparasztok, ipa­ri munkások, kubikosok alkot­ták a kicsiny csoportot, követ­tek a sorból kihullott elődök harci példáját Értékes lelet a mostani ké­szülődés idején előkerült, az 1945 februárjában készült fel­hívás egyetlen fellelhető pél­dánya. A tamási magáncégnél nyomtatott plakát tartalma igazolja a kommunista költő, József Attila szavait: „Kiál­lunk érte, mint a kémény, lássák!”. A Magyar Kommu­nista. Párt tamási csoportja fejléce alatt kibocsátott fel­hívásban a maroknyi csoport tudtára adta a lakosságnak a kommunista szervezet életre- hívását. Benne ma is példa­mutató tömörséggel, közérthe­tően ismertették, kiknek a pártja az új szervezet, zász­laja alá kiket hívnak, melyek a közvetlen feladatok és a tá­volabbi célkitűzések, • Két ünnepséget tartottak Ta­másiban a jubileumi évfordu­ló alkalmából. Délután 4 óra­kor a járási pártszékház kis­tanácstermében találkoztak az alapítók, s a községben élő ve­teránok, a tamási ifjúsági ve­zetők élénken érdeklődő cso­portjával. A hangulatos, kö­tetlen beszélgetés folyamán ne­hezen fogytak ki a szóból az alapítók, amikor a 25 évvel ez­előtti hőskorszakról érdeklődő ifjak sok-sok kérdésére vála­szoltak. Mindkét ünnepségen meg­jelent a jelenleg Nagyszéke­lyen élő Varsádi Ferenc, az MKP első tamási párttitkára (ő a nyomtatott felhívás szer­zője), Bogárdi Dezső alapító, aki Budapestről utazott Ta­másiba. Ott volt Mayer Kál­mán, az illegális KMP tagja, MEZŐGAZDASÁGI KÖNYVHÓNAP 1970. Előadások a paksi járásban Tegnap délelőtt Eunaföld- váron hangzottak el az idei Mezőgazdasági Könyvhónap megyei rendezvénysorozatá­nak első előadásai. A műve­lődési házban délelőtt fél 10 órai kezdettel került sor dr. Katona Gábor adjunktus „A mezőgazdaság gépesítése” cí­mű és dr. Faragó Ferenc ad­junktus „A hibrid kukorica termesztése” című előadására. Bölcskén is elhangzott egy előadás tegnap este. Cr. Nechay Olivér, a Mezőgazda- sági és Élelmezésügyi Minisz­térium főosztályvezetője a me­zőgazdaság kemizálásáról be­szélt népes hallgatóságának. Ennek az előadásnak is a mű­velődési ház volt a színhelye. Az ünnepi könyvhónap könyvkiállításáit több község­ben megnyitották már. A bonyhádi járási könyvtár ván­dorkiállítása hatodikáig Teve­len tekinthető meg. aki 1935-ben a Miklós-féle perben harmadrendű vádlott­ként állt a Horthy-fasizmus bírósága előtt. A mártírok em­léke előtt tisztelgő rendezők meghívásának eleget téve, részt vett a találkozón Palko- vics István, megyei munkásőr- parancsnok is, akinek édes­apját pusztították el a kom­munisták ellen irtóhadjáratot folytató hóhérok. A párt já­rási bizottságának képviseleté­ben Jankó János járási titkár vett részt az ünnepségeken. A baráti beszélgetést köve­tően, este 6 órai kezdettel a Gőgös Ignácról elnevezett mű­velődési központban került sor a nagylétszámú, összevont párt­taggyűlésre. A két részből álló megemlékezés első felében, a Himnusz hangjait követően (az úttörőzenekart Hemerle János karnagy vezényelte), nemzeti­színű és vörös zászlók mögött vonuló KISZ-fiatalok köszön­tötték az elnökséget. Rózsa Andornak, az MSZMP Tamá­si Községi VB tagjának meg­nyitója után Nagy Lajos, a községi pártbizottság titkára méltatta a történelmi forduló jelentőségét, az elmúlt 25 esz­tendő küzdelmeinek értelmét. Az ünnepi est első része az Intemacionálé hangjaival ért végek w — Idehallatszott még a Ba­laton mellől a fegyverek dö­reje, amikor községünkben ki­bontották a marxista—leninis­ta párt vörös zászlaját. E sza­vakkal kezdte beszédét Nagy Lajos, az ünnep szónoka. „Ta­másiban 1945. február á-ón hozták létre azt a szervezett erőt, amely képes lett a köz­ség gazdasági, politikai, ,T tár- í sadalmi, kulturális életének motorjává és szervezőjévé vál­ni’*. Bevezetője után visszapil­lantott az előadó a Magyar Tanácsköztársaság tamási vív­mányaira, a tömegeket is ma­gával ragadó történelmi napok eseményeivel együtt idézve fel a forradalmi hangulatot. Több mint 900 tagja lett az 1919. március 1-én megalakult szo­ciáldemokrata pártnak, amely a Tanácsköztársaság kikiáltá­sa után szocialista—kommunis­ta munkások pártja néven munkálkodott tovább. Kegye­lettel emlékezett az 1919-es mártírokra, a Taubner-féle vendéglő udvarán 1919. au­gusztus 18-án kivégzett párt- és direktóriumi vezetőkre. — Többször is bejelentet­ték a fasiszta rendszer urai, hogy megsemmisítették a kommunista pártot. Meg tud­ták ölni egyes tagjait, cso­portjait, de a forradalmi pár­tot, az eszmét nem lehetett, nem tudták megsemmisíteni. Illegalitásba szorítva is, min­dig hivatása szerint újjászer­vezte sorait a párt, Tamásiban és másutt is új harcosok lép­tek az elesettek helyébe — mondotta a községi párttitkár. Élénk figyelemmel kísérték a megjelentek a község szülöt­téről, a magyar kommunista­mozgalom újjászervezésében kiemelkedő érdemeket szer­zett Gőgös Ignácról mondott szavakat. „Oroszlánrészt vál­lalt a küzdelmekből Gőgös Ig­nác elvtárs, az 1925 áprilisá­ban megalakult MSZMP egyik vezetője, s az illegális KMP- nek központi bizottsági tagja lett. Az országos ügyek inté­zése közben soha nem feled­kezett meg szülőfalujáról, ha rövid időre is, vissza-vissza- tért ide és meggyőző szóvá', írásaival segített, ösztönzött a szervezkedésre, a szocializmus ügyének Tamásiban is új har­cosokat toborzott, hogy közsé­günkben oe aludjék ki az 1919-ben gyújtott forradalmi láng. Életcéljának vallott har­cát mások folytatták Tamási­ban”. A felszabadulás után gyor­san hozzákezdtek a párt szer­vezéséhez, amely Gyenei Jó­zsef, Bakó István, Nagy György (elnök), Varsádi Fe­renc (titkár), Kardos Ferenc, Kudari Sándor vezetésével 1945 február 2-án nyíltan is színre lépett. — Nagy feladatra vállalkoz­tak. Hitet kellett önteni a csüggedőkbe, mozgósítani kel­lett a lakosságot a legszüksé­gesebb feladatokra, normali- zálni kellett a gazdasági, po­litikai életet. Kezdeményezé­sükre megalakult Tamásiban a földosztó bizottság — le kel­lett küzdeni a szegényparaszt­ság jelentős részének félelmét és ingadozását —, s 967 csa­lád örökre és visszavonhatat­lanul birtokba vette öröksé­gét, a nyolcezer holdnyi föl­det. A továbbiakban főbb vona­laiban ismertette az előadó a negyedszázad kiemelkedő stá­cióit, a község megváltozott arculatát, szoros összefüggés­ben a kommunisták' erőfeszí­téseivel. Kilencvennyolc éves korá­ban walesi otthonában elhunyt Lord Bertrand Russel, a vi­lághírű angol filozófus. Rus­sel, hétfőn este 20 órakor halt meg, a közelmúltban inf­luenzás volt. Irodalmi tevé­kenységéért kapott Nobel-dí- jat (1950-ben) és matematikai kutatásai tették közismertté. A nevét viselő békealapítványt — Vannak; akik a párt tör­ténetének egyes periódusairól legszívesebben csupán az el­követett hibákat említik. Sok botlás kísérte, göröngyös volt az út, nem tud és nem is akar a párt megfeledkezni a súlyos hibákról. Kiállta a történelmi próbát a kommunisták serege, a kudarcok, a buktatók elle­nére is becsülettel teljesítet­ték azt, amire elkötelezték magukat. Tisztelettel adóztak az ün­nepi ülésen a kommunista­mozgalom mártírhalált halt tamási hőseinek — Gőgös Ig­nác, Palkovics István, Kókány József —, akik nem érhették meg a felszabadulást és em­lékeztettek azokra az időköz­ben elhunyt alapítókra, — Gyenei, Bakó, Nagy, Bradá- novits, Kudari, Végh, Tulner, Kardos, Balaskó, Lajkovics —, akik már nem vehettek részt a jubileumi taggyűlésen. A tamási jubileumi est má­sodik felében — Tavaszi szél vizet áraszt címmel — az öt­ven tagú Állami Budapest Táncegyüttes adott az alka­lomnak megfelelő, a történel­mi korszakot szimbolizáló mű­sort. SOMI BENJAMINNÉ 1963-ban hozta létre. Életmű­ve negyven kötetet ölel fel. Egyik legutóbbi kezdeménye­zése az volt, hogy tavaly de­cemberben felkérte U Thant ENSZ-főtitkárt, támogassa egy olyan nemzetközi bizottság megalakítását, amely kivizsgál­ná az amerikaiak Dél-Viet- namban elkövetett háborús bűneit. mm up '■Xv' v ' ' r <•-"$ '■> y * * ff"' sí.Js'-^V ' ' >’ IIP " : FEÍHíVaS! a m agy&r KmuummiMít |*«rí a i»«gins’r fMríja, képviseli m ef Pofgm.ij «cp» íá ucmzí'í créckmL '§t%Ábm a, imtftkiwófcai, e szegény parasztig és az éríMmi^ég heg* liaknkmahb, Jogbarcoslifeh elemeik ­»fi i mmmtm* mmmmrnm, méü MnmmmÉÉéá és tuttfif a statiaHx* «asm a MmmmMmwsfäfa-1 párt a mmr« IfiiiMtiiiiiiiis iiiltásássfc alapi» Ml é ■ - Eléri felkérjük Tamási község hazafias ér­zelmű lakosságéi, Hogy a Magyar Kommuiwstet jlrfha való betepesre mjnnél nagyobb számban f$fentk®’e$i0kí meri ezzel úgy fefáltlllilIÉ* mim salai »aiailtiait $mm Hast» fltri fél ialMását «ittslti tli. % »«Jancsi.: .**»*««»<»•*«*► »éMus as-*- »«#. A M^mr Pért. I Meghalt Russel Ami nem épül fel fklykor csakugyan az a látszat, hogy mi már nagyon gazdagok vagyunk, hogy nem kell a több, holott 'képletesen szólva, csak le kel­lene érte hajolni. Ott van az a dunaföldvári tsz, amelyik berendezkedett palántanevelés­re, korai zöldségféle termesz­tésére, az épületekben, a be­rendezésekben benne hever a pénz, az idén mégsem óhajta­nak kertészkedni. A kihaszná­latlan lehetőségek sokasága kínálja magát, a közös gaz­daságok legtöbbjében, de ha szóba kerül a lehetőségek ki­használásának leggyorsabb és legegyszerűbb módja: a koo­peráció, a közös vállalkozás, akkor hirtelen lelohad az ér­deklődés, s megcsappan az al­kotókedv. Miközben a zárszámadó közgyűléseken, a vezetőség be­számolója arról tájékoztatja a gazdákat, hogy mi valósult meg 1969-ben, bizony arról is szólni illene, mi nem valósult meg, mígnem épült fel, a más tsz-ekkel való együttműködés hiánya miatt. rPolna megye mezőgazda- ságát az országban a legjobbak között emlegetik. Teljes joggal, mert a termés­átlagok növekedése évről év­re állandó, a termelésfejlesz­tés az üzemekben valóban központi kérdés, a beruházási kedv nő, és így tovább, és így tovább. De tart-e ott a megye mezőgazdasága, ahol tarthat­na, a közös vállalkozásokkal, a termelési, az értékesítési, a beszerzési kooperációkkal? A válasz egyértelmű: nem. Épül­nek a korszerű állattenyész­tési telepek, ezekről elismérő előjellel, sok szó esik, és sok cikk jelenik meg a iutx>kbaj'.. De ritkáin beszélünk azokról az állattenyésztési telepekről, amelyek Nak környékén és másutt — létesülhetnének, ha a közös gazdaságok az adott­ságok, a tehetőségek maximá­lis kihasználása céljából haj­landók lennének társulni. S ami nem épül fel, holott fel­épülhetne, azzal Tolna megye mezőgazdasága évről évre, sze­gényebb lesz. Működik közös gazdaság, amelynek a pénze egész évben a bankban hever. Az ilyen tsz mindenképpen kezdeményezője lehetne, egy, az adottságokat, a lehetőségeket jól kihasználó, közös vállalkozásnak. A Hő- gyészi Állami Gazdaság a kör­nyező termelőszövetkezetekkel az együttműködés néhány for­máját kidolgozta, ég megkezd­te. De ezzel vége. A megye többj állami gazdasága tettek­kel nem óhajtja vállalni a kez­deményező szerepet A szakályi és a regölyi tsz közösen építj az ál­lattenyésztési telepet. De ez­zel is vége. Más megyékből már eljött néhány tsz-vezető tanulmányozni ezt a közös vál­lalkozást, de a Tolna megyei érdeklődés fagypont alatti. A pártbizottságok, a szakigazga­tási szervek az ötletek soka­ságával látják el a tsz-eket. Egyelőre mégis ott tartunk, hogy az együttműködés nem megy. Azért talán, mert nem elég meggyőző az előnye, a haszna? Nem. A közös vállal­kozásokra vonatkozó, egyéb­ként csakugyan szép tervek és elgondolások legtöbbször presz- tizs-okokból buknak meg. Népújság 5 1978. február 1.

Next

/
Thumbnails
Contents