Tolna Megyei Népújság, 1970. február (20. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-28 / 50. szám

j A MAG YAH SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA fcS A MEGYEI TAKÁCS LAPJA | XX. évfolyam, 50. szám. ÁRA: 90 FILLÉR Szombat, 1970. február 28. Napirenden a dombvidéki öntözés fejlesztése Dr. Faragó Ferenc előadásával befejeződtek a Tolna megyei gazdásznapok A Kapos—Koppány völgye Tsz Szövetség felkarolta az újabb módszereket Tegnap a szekszárdi ómegyeháza nagytermében tartot­ták meg a Tolna megyei gazdásznapok záróelőadását. Ez­úttal Horváth Józsefnek, a megyei tanács vb-clnökhclyette- sének bevezető szavai után. dr. Faragó Ferenc, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem töldműveléslani és növénytermesz­tési tanszékének adjunktusa, akinek irányításával a tudo­mányt a gyakorlatba átültető, jelentős kísérletek folynak megyénkben „A talajvédelem és az öntözés szerepe a víz- gazdálkodásban” címmel tartott értékes előadást. probléma az egész megvét, s elsősorban a tsz-eket érinti, amelyeknél a legnagyobbak az eróziós ltárok. Az öntözés, a hegyvidéki víztározók építése lehetővé teszi, hogy száraz év­ben is öntözzenek, s az ireg- szemcsei zöldtakarmány ter­mesztési rendszer nagyobb si­kerét is öntözéssel növelhet­nék. Az ankét, dr. Faragó Fe­renc kiegészítő összefoglalását követően, Horváth Józsefnek, a megyei tanács vb-elnök- helyettesének zárószavaival fejeződött be. BALLABÄS LÄS7LÖ Jelentés az influenza- helyzetről Dr. Kátay Aladár egészség­ügyi minisztériumi főosztály- vezető, a közegészségügyi, jár­ványügyi főfelügyelő helyette­se péntek; tájékoztatójában arról számolt be, hogy a feb­ruár 19—26. közötti időszak­ban az influenzás megbetege­dések száma a Dunántúl déli területein és a fővárosban csökkent, az ország egyéb rét szein viszont emelkedett. Komárom, Pest, Somogy megyében, valamint Miskolc megyei jogú városban már a lakosságnak több mint 20 szá­zaléka esett át a betegségen, Baranya, Békés, Csongrádi Hajdú-Bihar, Nógrád és Sza­bolcs megyében, valamint Pécs és Szeged megyei jogú városban a megbetegedettek aránya 10 százalék alatt ma? radt. A beérkezett jelentések sze­rint 19-e és 26-a között kere­ken 420 000 új megbetegedést észleltek, országosan tehát a legtöbb megbetegedés erre a hétre esett. A bejelentési kö­telezettség elrendelése óta a betegek száma kereken 1 millió 400 ezer. (MTI) Dr. Faragó Ferenc egyebek közt elmondotta, hogy ha­zánkban az öntözés fejlesztése egyrészt a Tisza 11-es vízlép­cső hatóterületén és az Alföl­dén azt követő programok keretében dalosul meg, de a IV. ötéves terv keretében már, és az azt követő időszakban a dombvidéken gazdálkodó üzemek öntözésfejlesztése is napirendre kerül, illetve meg­gyorsul Ez a munka külön­leges feladatot jelen' s az előadó örömmel állapította meg, hogy e problémakört Tolna megyében sok szak­ember nagy felelősséggel ke­zeli: felismerték a dombvidé­ki öntözés -Szükségességét és már olyan gyakorlati lépése­ket is tettek., amelvek a biz­tonságos és iövedeltnező dombvidéki öntözést megala­pozzák. — A dombvidéki területek vízrendezését elsősorban a leg­nagyobb volumenű talajerózió megfékezésével kell elkezdeni — tanácsolta az előadó, a rá­mutatott arra, hogy a jól szervezeti, jól átgon­dolt tervre épített vízren­dezés, illetve az arta for­dított ősszeg a nagyüzemi gazdálkodás keretei között gyorsan megtérülő befek­tetés. Hangsúlyozta, hogy a vízren­dezési munkáknak a komplexi­tása szükséges, azonban ezt a különböző adottságok és kü­lönböző üzemi feltételek fi­gyelembevételével differen­ciálni kell. Elsősorban azt kell biztosítani, hogy a természe­tes csapadék minél nagyobb mértékben a helyszínen ma­radjon és a talajban tározód- jék. Ahol az öntözés fejlesz­tésére sor kerül, a vízrendezést az öntözés bevezetését megelőzően, legalábbis azzal egyidő- ben kell megoldani. A nagymérvű talajpusztulás lecsökkentésének reális lehe­tőségei vannak, s a hidromű- szaki beavatkozások közül fő­leg a talajcsövezés területi nö­velése indokolt egyes terüle­teken. — Az üzemi vízgazdálkodás színvonalát mind száraz, mind öntözött területeken javítja és az eróziókártételt nagyban csökkenti a talajfelszín alakí­tására alkalmazott újabb esz­közök tömeges üzemi alkalma­Az Elnöki Tanács várossá nyilvánította Dombóvári zása. örömmel állapította meg, hogy e területen A Kapos-Koppány völgye Területi Tsz Szövetség az elmúlt években bátran, igen eredményesen felka­rolta az újabb módszere­ket. és ma már olyan üzemi ada­tokkal és tapasztalatokkal rendelkezik, amelyek példá­ul szolgálhatnak a domvidé- ken gazdálkodó üzemeknek. Ez a tevékenység túl a szövetség területén, túl a megye hatá­rán, nagy elismerést váltott ki. s felelős állami és párt­vezetőink e munkát élénk fi­gyelemmel, megbecsüléssel és segítéssel támogatják — hang­súlyozta dr. Faragó Ferenc. — Az öntözéssel elért több­lettermék értéke az utóbbi években másfél-két milliárd forint körüli. A korábbi idő­szakok gyors területi fejlesz­tésével szemben jelenleg az öntözési kapa­citás jobb, gazdaságosabb kihasználása a fő célkitű­zés. — A vízgazdálkodás a me­zőgazdasági termelés fejleszté­sének nemcsak hatékony esz­köze. hanem nagy anyagi és szellemi eszközöket igénylő mpnka is. Ezért Tolna megyében is a ter­vezés és az előkészítés fo­lyamatában részletesen kell felmérni és felhasz­nálni az adott tájra jel­lemző természeti adottsá­gokat és termelési gyakor­latot, hogy a munka biztonságos és eredményes legyen a vízgaz­dálkodás továbbfejlesztésében. Ehhez szükséges az elért tu­dományos eredmények és azok kölcsönhatása, törvényszerű összefüggéseinek az. ismerete, s a külföldön elért tudomá­nyos és technikai eredmények­ben való tájékozottság is —• mondotta. Kolozs István, a Kápos-Kop- pány völgyi Tsz-ek Területi Szövetségének titkára felszó­lalásában ismertette n nagy-, kónyi tsz-ben harmadik éve folytatott komplex vízgazdál­kodási. talajfelszínt kialakító kísérletek eted mén vét, amely szerint, búzából 1. csöves kuko­ricából 20. zöldtakarmánvbói eo mázsás terméstöbbletet ér­tek el. Elmondotta, hogy ez a A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tar­tott. A Magyar Tudományos Akadémia legutóbbi közgyűlé­sén elnökké választott Erdey- Gruz Tibor akadémikust az Elnöki Tanács e tisztségében megerősítette. Az Elnöki Tanács törvény- erejű rendeletet alkotott az útlevelekről. Az Elnöki Tanács módosí­totta továbbá a honvédelem­ről szóló 1960. évi IV. törvény Lehel Miklós, az MTI tu­dósítója jelenti: — Tejesen elégedett vagyok azoknak a tárgyalásoknak az eredményével, amelyeket a belga kormány tagjaival foly­tattunk — jelentette ki Péter János külügyminiszter, péntek délelőtt Brüsszelben tartott sáj tóértekezletén. A híres brüsszeli Grande Place tő- szomszédságában lévő sajtó­házban nagy számban gyűltek össze a belga sajtó képviselői és a Brüsszelben akkreditált külföldi tudósítók. — Tárgyalásaink túlnyomó- részt az európai biztonsági rendszer előkészítésére és ez­zel kapcsolatosan egy európai biztonsági értekezlet előkészí­tésére vonatkoztak — mondot­ta a magyar külügyminiszter. — Megállapítottuk e tárgya­lásokon, hogy sok a közös pont a magyar és a belga kor­egyes rendelkezéseit. A módo­sítás értelmében a magyar néphadseregnél — a hivatá­sos tiszti állomány mellett — bevezetik a tiszti továbbszol- gálatot. A honvédelmi minisz­ter felhatalmazást kapott, hogy miniszteri utasításban szabályozza a tiszti tovább- szolgálat rendjét, a tovább­szolgálók kötelezettségeit és jogait. . A kormánynak az érintett megyei szervek javaslatán mány állásfoglalásában, azok­ra a körülményekre vonat­kozóan, amelyek között az eu­rópai biztonsági értekezletnek sorra kell kerülnie. Vannak természetesen különbségek is az álláspontokban. Ezek a kü­lönbségek mind a konferencia napirendjének a problémájá­ra, mind pedig azoknak a mód­szereknek a kérdésére vonat­koznak, amelyekkel egy ilyen konferenciát elő kell készíteni. Teljesen egységesek vagyunk azonban abban a, meggyőző­désünkben, hogy a konferen­ciát, amilyen hamar csak le­het, meg kell tartani. A tárgyaláson érintett töb­bi kérdés a kétoldali kapcso­latokra vonatkozott — mon­dotta Péter János. — Hang­súlyozni kell azonban, hogy a kétoldali kapcsolatok kérdése nincs elszigetelve az európai biztonság problémájától. Azok alapuló előterjesztésére az El­nöki Tanács 1970. április 1- vel várossá nyilvánítja a Szabolcs-Szatmár megyei Kis­várba, a Tolna megyei Dom­bóvár, továbbá a Pest megyei Százhalombatta községet, te­kintettel e települések váro­sias fejlődésére. Az Elnöki Tanács ezután egyéb, folyamatban levő ügyeket tárgyalt. (MTI) a feltételek ugyanis, amelyek megkönnyítik az európai biz­tonsági értekezlet összehívását, egyben megkönnyítik a két­oldali kapcsolatok fejlesztését is. Másfelől viszont kétoldali kapcsolataink fejlődése elő­segítheti Európában egy olyan kedvező légkör kialakítását, amely megkönnyíti az európai biztonsági rendszer kérdésével foglalkozó konferencia meg­tartását. A továbbiak során Péter Já­nos az újságírók kérdéseire vá­laszolt. Ezek csaknem kivétel nélkül az európai biztonsági konferencia előkészítésére vo­natkoztak. Péter János belgiumi látoga­tásáról pénteken közös közle­ményt adtak ki. Neii> York Négyhatalmi megbeszélés A négy nagyhatalom állan­dó ENSZ-képviseleteinek ve­zetői pénteken, magyar idő szerint 16 órakor találkoztak ismét, hogy folytassák meg-' (Folytatás a 2. oldalon.) Ez történt a külpolitikában Brüsszelben befejeződtek Péter János külügyminiszter megbeszélései. A látogatásról közös közleményt adtak ki. Egy New York-i jelentés a közel-keleti helyzettel kapcso­latos négyhatalmi megbeszélésekről ad hírt. Ehhez fűzött v kommentárunkban a Swissair-üggyel foglalkozunk. Tito visszaérkezett afrikai körútjáról, Pompidou pedig San Franciscoba látogatott. Brüsszel Péter János sajtóértekezlete

Next

/
Thumbnails
Contents