Tolna Megyei Népújság, 1970. február (20. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-27 / 49. szám

„Fórum” fiataloknak A KISZ-tagság aktivizálá­sára készített figyelemre mél­tó terveket a KISZ Tamási dárási Végrehajtó Bizottsága. A vb állandó közvélemény­kutatás formájában tudakozó­dik arról, hogyan fogad a tagság egy-egy meghirdetett programot, s hogy annak tel­jesítése érdekében állandó-e, lanyhuló-e az igyekezet. Ugyancsak a közvélemény-ku­tatás ad feleletet olyan kér­désekre milyen hatást gya­koroltak az ifjúságra a kü­lönféle ünnepségek, — mint például a Lenin-centenárium, a felszabadulás évfordulója alkalmából rendezettek. A fiatalság érdekvédelmére ala­kult bizottság mellett rövide­sen megkezdi tevékenységét a Kaleidoszkóp A Balkán első atomerőmüve a bulgáriai Kosloduj város közelében épül. Négy év múlva helyezik üzembe, és hét reaktorblokkjának teljesítménye 800 megawatt lesz, évi villamosenergia-termelése pedig 5.6 milliárd kilowattóra. Később az erőmű teljesítőképességét 2000 mW- ra emelik. Üzemanyagként dúsított uránizotópot használnak• * Az Azovi- és a Fekete-tengeren tielfinszámlálást végeznek — a le­vegőből. A parti vizeket négyze­tekre osztották és ezeket külön e célra felszerelt repülőgépekkel rendszeresen átkutatják. Mivel a delfinek mindig a tenger felszí­nén tartózkodnak, a levegőből jól láthatóak. Eddig már megállapí­tották, hogy az öt. évvel ezelőtt életbe lépett tilalom óta a delfi­nek száma észrevehetően megnöve­kedett. * A cserepes virágokat termesztő kertészek nem a hagyományos módszerekkel tartják nedvesen az altalajt hanem homok helyett 6—8 milliméter vastag, poliamidszálból készült szőnyegszerű alátétre he­lyezik a virúgcserepeket. így el­marad u homoklazttás fárasztó művelete. A műanyag szőnyeg könnyű, könnyűszerrel lefektethe­tő és felszedhető. Előnye az is, hogy nem szívja magába a vizet, hanem a nedvességet felső olda­lán, a műanyag szálakon keresztül juttatja el a cserepekhez. Az anyag nem penészedík és nem rothad. * AZ állandó űrállomások üzem­anyaggal, pótalkatrészekkel való ellátása még a távoli jövő gondja, de az amerikai űrhajózási hivatal, a NASA már megbízást adott űr- teherhajók kifejlesztésére. Remélik, hogy az ürteherhajók, — amelyek feladatuk elvégzése után Sajó' hajtóművükkel térnek vissza c Földre —, már az 1970-es évek v gén menetrendszerűen fognak köz­lekedni. < mezőgazdasági és az ipari bizottság Ezek munkájáról, s az ifjúsági szervezet tevé­kenységéről negyedévenként Fórum címmel tájékoztatót jelentet meg a KISZ járási Végrehajtó bizottsága. Az említett bizottságokon k'vül sport- és hovédelmi bi­zottságot szerveznek Tamási­ban. Ez utóbbinak szaktanács- adói között szerepelnek mun­kásőrök, rendőrök, polgári védelmi szakemberek, MHSZ- vezetők. Hasznosnak ígérkezik „A KISZ kérdez, az illetékes vá­laszol” találkozók, amelyeken párt- és tanácsi vezetők vá­laszolnak — lehetőleg azon­nal — a fiatalokat érdeklő kérdésekre. Problémák, vélemények, viták... Tömören ez jellemezte a Dombóvári Gőgös Ignác Gim­názium KlSZ-alapszervezeté- nek parlamenti ülését. A két évenként megrende­zésre kerülő diákparlament küldöttei idén a megyében el­sőként ültek össze tanácsko­zásra. Borka Zsuzsa a KISZ vb kultúrfelelőse ismertette a napirendi pontokat, majd He- merle Mária, az alapszerve­zet KISZ-titkára tartotta meg vitaindító beszédét az iskolai és mozgalmi élet demokratiz­musáról. Alapszervezetünk ta­nulmányi, kulturális, sport- és klubéletének sikeres kezdemé­nyezéseire egyaránt rámuta­tott. A legbüszkébbek talán a tetszetős és igen jól felsze­relt klubhelyiségünkre va­gyunk. Itt ki tűrő. önálló beat­zenekar biztosítja az ifjúság szórakozását. A szervezett és színvonalas kulturális éle­tet híven tükrözi a klub látogatottsága, a tagok létszáma , melynek veze­tősége a további fejlődés ér­dekében ezután is mindent el­követ. Majd Gelencsér József, az iskola igazgatója válaszolt a tanulóifjúság interpellációs kérdéseire, melyet az elmúlt évekhez viszonyítva sokkal tartalmasabbak, merészebbek és lényegre törőbbek voltak. A kielégítő és őszinte vála­szok után a diákparlament öt küldöttet választott, akik re­méljük, méltán képviselik majd alapszervezetünket, a diákok megyei szintű parla­menti ülésén, Szekszárdon. Bérűi Ágnes Szalagtűzés Gyünkön Nagy munkára vállalkoztak a dombóvári járási mű­velődési központ fotószakkörének tagjai. Felszabadulásunk 25. évfordulójára, 250 albumba tizenegyezer fényképet ké­szítenek el. A képek Dombóvár és a járás néhány közsé­gének 25 éves fejlődését dokumentálják. Negyedszázad a rend védelmében — Húszéves voltam 1944 végén, amikor az első szov­jet katonák bevonultak Bölcskére, a falumba, — kezdi elbeszélését Pálinkás Pál rendőr őrnagy elvtárs, aki most már túl van 25. szolgálati évén. Már akkor is közel állhatott hozzám a közrend-közbiztonság ügye, mert a falut jártam, s abban a nyugtalan, zak­latott időben tőlem telhe­tőén igazgattam az utca életét. A szovjet katonák jöttek, átvonultak, a fel­szabadult területekről igye­keztek vissza, lakhelyükre az emberek, családok, nagy volt a jövés-menés a Duna mentén. Az egyik kozák megláthatta bennem a jövő rendőrét, mert ki­nevezett „policájnak”, s adott is egy puskát, pár tölténnyel: védjem a, köz­biztonságot. Ezzel kezdő­dött pályafutásom. Persze zökkenő azért volt... Más­nap egy átvonuló szovjet alakulat „lefegyverzett”, korainak tartották nálam a lószerszámot. Dehát rend­őr kellett azért, s ha fegy­vert nem is, de karszalr» got adott nekünk a nem­zeti bizottság. Ok irányí­tották szolgálatunkat. Így is lelkesek voltunk, fia­talok, égett bennünk a ten- nivágyás. Munkánk nagy részét ez időben az tette ki, hogy a községen át, lakhelyükre vonuló civil személyektől összeszedtük a nyilvánvalóan „talált” katonai és egyéb felszere­léseket, tárgyakat. — 1945 kora tavaszán már Szekszárdon folyt az „igazi" rendőri toborzás. Bölcskéről heten indultunk neki az 54 kilométeres út­nak, kerékpárral. Körülné­zegettek bennünket, erős­nek, egészségesnek találtak, alkalmasnak a szolgálatra. Boldogan kerekeztünk ha­zafelé. Hittük, valódi rend­őr lesz még mibelőlünk! Pár nap múlva már vígan kocogott velünk a hepehu­pás úton Völgyi Sándor bácsi egylovas parasztsze­kere, ő hozott be bennün­ket Szekszárdra, felszerel­ni. — Mindenkinek jutott vagy egy katonai zubbony, vagy egy nadrág. Kezdet­nek ezt is szépnek talál­tuk. Nekem zubbony ju­tott, s fel is varrhattam rá a sima, kék parolint, egy rozettával. Ez volt az én legkedvesebb emlékem szolgálatom alatt, annak az első rendfokozatnak a fel­varrása. — Abban az időben volt még egy esetem a lőfegy­verrel, Puskát még csak adtak, de pisztolya csak an­nak volt, aki ügyeskedett, szemfüles volt, Hát én ügyeskedtem, szereztem egy, a háborúban elkalló­dott, öreg forgópisstolyt. Egy töltény volt hozzá, Úgy vigyáztam rá, mint a szemem fényére. Tisztogat­tam, nagy becsben tartot­tam, hittem benne, rábíz­tam magamat, társaimnak is csak nagyon indokolt esetben adtam kölcsön. Mindig szerettem trolna kipróbálni a pisztolyt, de ez az egy darab töltény mellett lehetetlen volt. Nem mertem ellőni az egyetlent. Nagy sokára kaptuk a hírt, hogy ellát­nak bennünket új, szolgá­lati pisztollyal, lőszerrel. Ekkor engedtem csak meg magamnak, hogy a forgó­pisztolyt „belőjem". Ünne­pélyes pillanat volt, rég­óta dédelgetett egy szem töltényemmel kipróbálom hát a forgópisztolyt. Meg­húztam az elsütő billen­tyűt, aztán semmi. Csütör­tököt mondott az „ügyes- kedetf fegyver. Máig sem tudom, melyik volt rossz, a pisztoly-e, vagy a lőszer. No, azóta sem fordult ve­lem ilyen elő. — Első szekszárdi szol­gálati megbízatásom egy lovas kocsi robotba való megszerzése volt Fél órán belül sikerrel teljesítet­tem az akkori Lajos király utcában. Később persze nehezebb szolgálatok, nehe­zebb évek is következtek. Karhatalmi szolgálat, majd iskola, tanulás és ismét szolgálat a rendőri szak­ma majd minden ágában, az ország különböző terü­letén. — Pár éve ismét visz- szákerültem Szekszárdra, azóta itt dolgozom. 25 éven keresztül igyekeztem jól el­látni a rám bízott felada­tokat, akár beosztotti, akár vezetői munkakörben vol­tam. Nekem nincsenek rossz emlékeim, én — ha esetenként lehetett is volna — sohasem keseregtem, optimista voltam és va­gyok. A rendőri szakmának mindig a jó oldalát néz­tem, a felemelő célkitűzé­seket tartottam lényeges­nek, a nehézségek egy per­cig sem tudták elvenni a kedvemet. Ha újra kezdeném, ak­kor is ezt a hivatást vá­lasztanám. — Kiss — Készülődés Tamásiban a nagy évfordulóra A tamási községi tanács végrehajtó bizottsága más ál­lami és társadalmi szervekkel együtt jelentős programmal készülődik hazánk felszabadu­lása 25. évfordulójának meg­ünneplésére. A község közép­pontjában a jelenlegi piacté­ren mintegy 240 000 forintos beruházással felszabadulási emlékmű építését kezdték meg. Amennyiben az időjárá­si viszonyok megengedik, áp­rilis 4-re elkészül. Az emlék­művel nemcsak gazdagodik a község, hanem a központ esz­tétikai képét is jelentősen meli. A Kálváriának nevezett enyvessel körülvett hegység stején kilátó épül 130 000 fo­rint beruházással. A festői környezetet biztosító Kálvária területét sétányokkal, vendég­látó egységekkel, gyermekját­szótérrel is kiépítik, mintegy 170 000 forintos beruházással. E munkálatok is folyamatban vannak, s jelentős a társa­dalmi munka is különösen az áfész, a ktsz-ek és a társadal­mi szervek részéről. Délczeg József Tamási Népújság t 1970. február 27, Végre eljött a nagy nap, amit a negyedikesek olyan ré­gen vártak Gyönkön: a sza­lagavató napja. De míg a sza­lagavatóra sor került, igen sok problémát kellett megol­dani. — Mikes* lesz? Lesz belőle valami? — kérdezgették a ne­gyedikesek. De nemcsak kér­dezgették — bíráltak is. Te­gyük hozzá, jogosan, hiszen a szalagavató ideje december és január. Hogy mégis február­ban rendezték meg Gyönkön a szalagavató ünnepséget, annak több oka van... Egy ilyen ünnepély megszervezése, meg­rendezése nem kis feladat, nem lehet máról holnapra megrendezni. Szervezés, szere­pek tanulása, zenekarszerzés, mind gond és probléma. Igen, gond és probléma. Különösen a zenekarszerzés. Hiába van ma ennyi zenekar, sokszor ke­vés is sok... — Nehezen szereztünk ze­nekart. de amit szereztünk, az jó, — hangoztatták a harma­dik osztály tanulói. Igen nehezen, de eljött a várva-várt szombat, a szalag­tűző napja. Este 6 óra. s az ünnepély elkezdődik. A negye­dikesek felvonulnak, megkap­ják a régen várt szalagot. Rövid műsor sikeres jelene­tekkel, előadók a harmadiko­sok, és kezdődik a „buli'’. Zé- nét a tamási Gold-zenekar adja. Lassan feloldódik az el- , ső .félórák -feszült hangulata.' Mindenki ropja, ki így. ki ügy. Pistát figyelem, aki egy kis göndörrel járja — csodálato­san. Homlokán verejtékcsep- pek. Nem baj, fő, hoev szól a zene és lehet ugrálni. A tánc éjiéi 1 órakor ért véget. — De kár. hogy vége — mormoeták többen is. Kár. hogy ilven gvnrsan elrepült a várva-várt nagy nap. Eriitek József tudósító

Next

/
Thumbnails
Contents