Tolna Megyei Népújság, 1970. február (20. évfolyam, 27-50. szám)
1970-02-26 / 48. szám
Adatok és gondolatok Amikor XI. József rendeletére hazánkban sor került az első igazi népszámlálásra egy álló esztendeig tartott csupán a kérdőívek kitöltése, most pedig a szélsebesen viliódzó elektronikus számítógépek a január köziepén véget ért adatgyűjtésről immár február első. hetében országos adatokat is készíthettek! Jóllehet, ezúttal csupán néhány előzetes számmal ismerkedhettünk meg — a népszámlálás részletadatait vaskos kötetek sorozatában, évek múlva publikálják majd —, ezek az első tények is sok fontos és érdekes közlést tárnak az ország közvéleménye elé. Ami a demográfiai adatokat illeti: a népességszám egyetlen nyolcjegyű adatban fejezi ki azt, amit sok részletadatból — és tegyük hozzá: az utcákon olyan gyéren felfeltűnő gyermekkocsik, kismamák láttán —, tudtunk már: igen alacsony a népesség szaporodása. A jelentés külön rámutat: az átlagos évi szaporodás mindössze 0,35 szá zalék volt a hatvanas évek- b*n. A társadalom mozgásánál!:, az életforma gyors átalakulásának izgalmas tudósításaként olvashatjuk a városiasodás adatait Budapest népességi részesedése csupán 1 százalékkai — 18-ról 19 százalékra •— nőtt a legutóbbi népszámlálás óta eltelt tíz esztendőben. Ez aligha értelmezhető úgy mintha alapjaiban megváltozott volna a lakceság belső vándorlásának jól ismert iránya; az 1 százalék minden bizonnyal összefügg részben a főváros duzzadását intézményesen korlátozó rendelkezésekkel, másrészt azzal, hogy évekig passzív volt Budapest demográfiai mérlege: többen haltak meg, mint amennyien születtek. De ha most már nem az országban elfoglalt népességi részarányt, hanem a növekedés ütemét nézzük, a főváros 7,5 százalékos gyarapodása figyelemre méltó. .Ennél azonban sokkal fontosabb demográfiai tünet, hogy gyorsan nő a többi város vonzása. A megyei jogú Városokban 21 százalékkal, a járási jogú városokban pedig 14 százalékkal nőtt tíz év alatt a népesség. Anélkül, hogy a népszámlálás teljes adatanyagából levonható következtetéseket megelőzni akamók, bizonyos társadalmifejlesztési konzekvenciák már az előzetes számokból is megállapíthatók. A megyei jogú városok gyors népességszaporodása a tények tükrében erősíti meg azt a korábban kialakított települóstervezési koncepciót, amely Budapest egészségtelenül túlzott mag- netikus vonzását nem elsősorban vándorláskorlátozó intézkedésekkel — hanem a fővárosi életforma ,.megosztásával”, tehát új nagyvárosi centrumok kialakításával akarta ellensúlyozni. Ismeretes, hogy ilyen természetes centrumok — ahová a fej lesztést koncentrálni fontos ér érdemes —: a megyei jog' városok. Mindez természetese-’ korántsem jelentheti a tő'-'’ város elhanyagolását — bi szén a „többi” között olya- méretű és hagyományú vá rosok vannak, mint például a immár főiskolának is otthor adó Győr —, mégsem vita* ható azonban, hogy a követ kezű évek és évtizedek településpolitikáját nagymértékben meghatározza majd az új nagyvárosok fejlesztése, korszerűsítése. S hogy nem csupán feltevésről, hanem elkezdett és nagy ütemben folytatott munkáról, átgondolt koncepció megvalósításáról van szó, arra utal az is, hogy a Minisztertanács éppen a közelmúltban hagyta jóvá Szeged majd Miskolc komplex fejlesztési tervét. A Központi Statisztikai Hivatal előzetes adatai beszámolnak a lakáshelyzet változásairól is. Jó olvasni arról, hogy a lakások száma csaknem egyharmaddal haladja meg a háború előtti mennyiséget, miközben a népesség 11 százalékkal nőtt —, ám ez a közlés azzal válik valóban kedvezővé, ha hozzátesszük, hogy a negyedik ötéves tervben előreláthatóan jelentősen gyorsul a lakásépítés üteme. S ha már ezt említettük, azt is megjegyezzük: éppen ezért, éppen ilyen programok kidolgozásához szükségesek a népszámlálási adatok. Nyilvánvaló például, hogy a lakás- építési terv kidolgozásakor számolni kell a megyei jogú városok most megismert népességnövekedési adataival is A gyónj városiasodás természetesen egész sor egyéb leckét is ad a tervezők számára; a kulturális és szociális intézményhálózat tervezésétől a közlekedés, az utasáramlás vizsgálatáig és különösen: a mezőgazdaság, a falusi települések viszonyainak felméréséig. Aligha kell bizonyítani., milyen roppant jelentőségű társadalmi feladat olyan műszaki-technikai színvonalat teremteni falun, hogy a gépek és a vegyszerek pótolhassák az elvándorlókat, illetve, ahol kell: kulturális, életformabeli vonzás tartsa vissza a vándorolni készülőket. A népszámlálás adattára persze nem válaszol ezekre a kérdésekre. De segítségével lehet jól válaszolni! Tábori András totXWWkZ IAKÓSSÁ8A 'ftttMtt t Bi #Kfcs6áő$& »tmtf' Í«$Ő-JW »-HtJ VtS*5N¥ÍT*A liK Mmím- ;íÍ|>JIWW T! Ätw'.-V'/r UitKt$ «**W. wer*'*«&• WÄHWi Ki***; Kfcf&44W>f^ ^ 4 v+% jt<nt»»<4»MyÄ» >»:♦» ■ »><*x <«<»» '.‘w'jnv; mw»* ;««w, • *cnu«»má »w*3B> ;ti«Si»«.- vows* »«j«» • éi í«T* S» ■'»>« . ä <. > '•SW >-x< »■»xr.üjtot,: pZi!^,"<*'í Közsé; ßudopesi i960 1970 A lakosság nemek szerinti megoszlása ( ezer f<S } Vidéki városok A lakosság megoszlása településtípusok szerint ]949-ben, 1960-ban és 197Ct-ben 21’,0 % Megyei Ilii 7,5 % Budapest í°gu városok i ÜHJSJEi Járási jogú városok Városaink lakosságának növekedése I960 és 1970 között Magyar ország fokátóltamányo 1970 jönuár J~$rt 3157000 c::: w*: közel 30- os évek 1949- 1960- 1960 1970 A lakásállomány évi áHogos növekedése A lakásállomány gyarapodása i960 és 1970 között ^ SSi I © ßudopest i2) Debrecen ©'Miskolc © Pécs & '-y V Q .....u, uuuuiuuuy&fiat ssxaeua Szeged ^6,. Baryrryo s7j Bács - Kiskun lakásállomány megesz Jósa ® Borsod - Abaú|-Z«mplén <K> Csongród ® Fejér ° $2<>bák Sz6ma 5ZWÍnt :'VJ) Gyár ** Sopron (tj) Hajdú - Bíbor Heves <.]5) Komárom @ Nógrád @ Pest ^ Somogy § Szaboícs ~ Szert már Szolnok íQ) Tolna Vas Veszprém íj§} Zoki A = egyszobás 8 - kétszobás C ~ Káfom-vagy több szobás Pályázati leihívás as „Ifjú népművész“ cím elnyerésére A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága a Művelődésügyi Minisztériummal és a Népművelési Intézettel egyetértésben pályázatot hirdet az „Ifjú népművész” cím elnyerésére. Célunk elősegíteni a népművészeti alkotótevékenységet, a nemzeti hagyományok ápolását, továbbfejlesztését, a nép- művészeti tájegységek, a nemzetiségek jeligének, kultúrájának megőrzését, megbecsülését, felkutatását, megismertetését. Pályázati feltételek; A pályázaton 30 éves korig vehetnek részt a fiatalok, egyénileg alkotott pályaművekkel, a népzene (hangszeres, énekes), néptánc, népballada, népmese, népi játékok; hímzés, szövés, fafaragás, textil- festés, kékfestés, fonottas, fazekasság, kerámia, tojásfestés, kovácsolt vas népművészeti ágakban. Pályázati követelmények: Az „Ifjú népművész” cím annak adományozható, aki önálló alkotással és önálló szak- tanulmány elkészítésével pályázik. Csak népművészeti alkotással, vagy szaktanulmánynyal külön-külön pályázni nem lehet. A cím megosztva kiadható abban az esetben, ha a népművészeti alkotás és a tanulmány készítője más-más személy, de a pályázaton közösen indulnak. Népművészeti alkotó tevékenység: 1. A pályázó népzene, népdal, néptánc, népballada, népmese, népi játék művészeti ágakban a műfaji sajátosságok figyelembevételével népzenei, néptánc-koreográfiái, irodalmi anyag feldolgozásával és magas szintű interpretálásával pályázhat, 5—5 mű előadásával. 2. A népi díszítőművészet, népi iparművészet ágaiban (hímzés, szövés, fafaragás, textilfestés, kékfestés, fonottas, fazekasság, kerámia, ‘ tojásfestés, kovácsolt vas) 5—5 önálló alkotással. Tanulmány, vagy szakdolgozat készítése; A pályázó saját népművészeti tevékenysége hói gyan kapcsolódik lakóhelyé-; nek, illetve népművészeti tájegységének hagyományaihoz,, vagy a népművészet tárgyköréből szabadon választott téma feldolgozása. A tanulmány, vagy a szakdolgozat elkészítéséhez irodalmi forrásmunkát fel lehet használni, de azt a dolgozat végén jelezni kell. Koreográfiát, zenei betéteket, rajzvázlatokat ugyan-- csak mellékelni lehet. A pályaművek értékelése: A pályázóknak pályaműveiket a KISZ megyei (budapesti) bizottságaihoz minden év május 15-ig kell eljuttatniuk. A KISZ megyei (budapesti) bizottságai, a megyei (fővárosi) tanácsok, megyei népművelési tanácsadók, vagy művelődési központok által felkért szakemberek a beérkezett pálya-; művekből közösen kiválasztják népművészeti áganként a legjobb pályaműveket, és a KISZ Központi Bizottság kulturális osztályára küldik. A KISZ Központi Bizottsága által felkért bíráló bizottság a beérkezett pályaművek alapján dönt az „Ifjú népművész’’ cím odaítéléséről. A KISZ Központi Bizottsága kiemelkedő népművészeti tevékenységért az „Ifjú népművész’’ címet rendkívüli esetben is odaítélheti. A KISZ Központi Bizottsága az elővásárlás joj gát fenntartja magának. Jutalmak; Az „Ifjú népművész” címet minden évben augusztus 20-árj adjuk ki, Budapesten. A címmel oklevél, plakett éá 3000 Ft pénzjutalom jár. Az „Ifjú népművész” cím több alkalommal is megpályázható, először 1970-ben kerül kiadásra. Az országos szintre jutott pályaművek alkotói meghívást kapnak az évenként megrendezésre kerülő Tolna megyei, (fadd-dombori) országos nép- művészeti táborba. KISZ Központi Bizottságai Női fényképek *— és intelligencia A szocialista országok közül elsőnek Jugoszlávia csatlakozott az Európai Ipari-pszichológiai Kutató- csoporthoz. Ennek a. Frankfurtban székelő csoportnak, melynek John H. Ockert professzor a vezetője, az a feladata, hogy a gazdasági élet vezető helyeire jelentkező személyeket intelligencia szempontjából felülvizsgálja, méghozzá a teszt-pszichológia, a mélylélektan, koponya-alaktan, grafológia és kifejezés-elemzés eszközeivel. A szervezethez idáig Belgium, Franciaország, Hollandia, Anglia és Svájc csatlakozott. A professzor tíz különböző módszert dolgozott ki a vezetőállásúak alkalmasságának felülvizsgálatára. E módszerek egyike abban áll, hogy a jelentkezőnek egy sor fekete, szőke, barna hajú, fiatalabb és idősebb nő képmása közül kell kiválasztani azt, aki vá leginkább hatással van. Majd választását indokolnia kell, fel kell sorolnia azokat a tulajdonságokat, melyeket a fénykép alapján felismerni vél. A pszichológusok úgy vélik, hogy a pályázók elsősorban saját tulajdonságaikat keresik, vagy ismerik fel a kiválasztottak fényképein. A professzor szerint ez a módszer a németeknél kevésbé sikeres, mentalitásuknak inkább egy autóképeket tartalmazó teszt-sorozat felel meg. A vizsgálatokhoz tartozik még egy általános intelligenciavizsga, majd stressz-helyzetekkel próbálják ki a pályázók döntési és ítélkezési képességét, amennyiben húsz kritikus szituáció megoldását bízzák rájuk. Csatlakozik mindehhez az eladótehetséget mérő speciális teszt-sorozat. (Frankfurter Neue Presse)
