Tolna Megyei Népújság, 1970. február (20. évfolyam, 27-50. szám)
1970-02-22 / 45. szám
Egymilliókétszázezer... Tengelic-Szőlőhegyen nem is ■ olyan régen valósult meg a lakosság kollektív álma: lett kultúrház. Ez utóbbi, hogy „lett”, azt engedi föltételezni, hogy köny- nyű volt megszerezni. Ä hűség kedvéért jegyezzük meg: nem volt könnyű! A kultúrház építése elnyelt nem kevés, állami támogatás címén kapott forintokat; a községfejlesztési alapot is tetemes összeggel csökkentette a nagy vállalkozás: a köz által elvégzett munka értéke sem lebecsülendő. Dologra serkent kicsi és nagy, ahogy mondani szokás. így lett, nem mindennapi ünnep, amikor a kultúrház kaput nyitott. Most, akár becsukhatná a kaput. Ügy néz ki az épület, mintha háború és reménytelen gazdátlanság viselte volna meg, pedig hát háború régen volt, a kultúrház nem gazdátlan, mivel a községnek van tanácsa és van termelőszövetkezet, — így együttesen: lakossága. Fényképezőgép hiányában kénytelenek vagyunk a látottak alapján hírt hozni a tengelic-szőlőhegyi kultúrház állapotáról. így bonyolultabb. Helybeli kísérőink egyike (a szöget fején találva) jelentette ki: ,,Kár, hogy a tv nem mutat- ja be, hogy néz ki a kultúrházunk. Biztos vagyok benne, hogy ez az, ami nemcsak nekünk nem tetszik. Nem tetszene a tv nyildnosságá- nak sem!”. I ' me a kép. . . Betört üvegek, szeméttel keveredő sár a bejárat előtt, ahova éppen mos' érkezett meg az esedékes szállítmány — innivalókban. A büfé tehát működik. Szemét és szemét az udvari fronton, ahol eresz- magasságig átáztak a falak. Két keményen fagyos éjszaka és az átnedvesedett falak az olvadásra ledőlnek. A tetőn jó két négyzet- méternyi lyuk tátong. Másutt csak ígéri még a palaborítás, hogy felmondja a szolgálatot. Ha nem lenne a ház olyan tisztogató szerekért kiáltó, üres ékszeresdoboz állapotban, még mondhatnánk, hogy a nemvárt szigorúságú tél viselte meg ennyire a szőlőhegyiek kultúrházát. De engedtessék megjegyezni, hogy itt nem csupán ennyiről van szó, hanem arról is. hogy jó idő óta még mozivetttés sincs, mert sokat kibírnak ugyan a fiaialok. de a fűtetlen terembe ők sem ülnek be szívesen. Nemrég. amikor a KlSZ-esek gyűlést tartottak, a tsz-től kértek két láda szenet. Elmúlt ez a tél, ez a farsang, egyetlen táncmulatság nélkül. Újabban mozielőadás sincs. Büfé, az van! Ez, rendszeribe népesebb, mint a könyvtár és a klubszoba. A könyv és a valam’ lyen szórakoztató foglalkozás csak egyébként is fűtött helyiségben 1 fűti a szellemet. A büféáru viszorn hidegben is megjárja. Nesze neked kulturális forradalom! U v tájékoztattak, hogy hamarosan helyrehozzák a beázás okozta károkat, illetve a mester, akihez nehezen jutottak, ki javítja a tetőzetet. Kérdés, hogy elegendő-e csak ennyi? Szerén; véleményünk szerint nem! Ej, közmondásunk szerint ebül szerzett jószág szokott ebül veszni. Ez a kultúrház nem ebül szerzett Csak éppen megbecsülésében, a vele való gazdálkodásba csúsztak ilyen vonások. Nem kellene meg vizsgálni? Odafigyelni a vizsgálódás során, hogy mit mondanak a helyben lakók, akik ezen a télen alig valami hasznát látták a kul- túrházuknak?! Mint minden művelődési intézmény, ez is kollektív tulajdon. Elegendő-e, ha csak a községi tanács áldoz a fenntartásra, működtetésre? Képzelhető-e. hogy egy kultúrház megfelelő mennyiségű tüzelő nélkül nézzen a tél elébe és fűtési gondjait elintézze ennyivel: ,, ha hoztok, melegedtek”. Tengelic-Szőlőhegy lakóinak jelentős többsége tsz-tag. Elegendő-e az évi néhány ezer forintos tsz-támogatás, ami rendszerint alkalmi kiadásokat fedez? A kultúrház egymillió-kétszázezer ..ovlntos községgel épült. Pillana'.nyi helyzetén csak az segít tartósan, ha működtetését, esetenként szükséges karbantartását és állandó tisztán tartását meg tudják oldani azok, akik birtokolják. Ma még nem a gazda gondosságával. Holnapután talán már úgy.. . — óc — Népújság 5 1870. februák & I Testvéri szövetségesünL—I ... két köszöntjük, a dicső szovjet hadsereget, amely ma a nemzetközi helyzet alakulásának egyik legfontosabb tényezője. Az imperializmus már rég az emberiségre szabadította volna a minden eddiginél puszíílóbb háborút, ha néni a szovjet hadsereg áll vele szemben. Olyan egyedülálló erővel rendelkezik — megsemmisítő ellencsapásokra mindenkor készen állva — ez a hadsereg, amelynek léte kezdettől fogva összefonódott a szovjethatalom fél évszázadot meghaladó létével. Olyan hadsereg, amely a világon egyedülálló abban is, hogy elsőnek fakadt a népből, egy a néppel, a szovjet nép és a testvéri szocialista népek békés építőmunkáját védelmezi. A szovjet hadsereg születése összeforrt a bolsevik párt vezette forradalmi erők születésével, s állandó erősödésével. Történelmi elődje maga a Vörös Gárda volt, a bolsevikok fegyveres harci szervezete, amelyet az 1905-ös forradalom időszakában szerveztek. Ezek a Vörös Gárda osztagok éledtek újjá az 1917-es februári forradalomban, és váltak a győztes forradalom részesévé. Lenin mondotta erről a fegyveres erőről: „A vörösgárdisták kimagasló hőstetteket vittek végbe. Az ő harcuk eredményeképpen szabadultak fel az orosz dolgozók a kizsákmányolok elnyomása alól”. A győztes forradalom fegyveres erejére még súlyos csaták vártak: a legyőzött, de még meg nem semmisített burzsoázia és annak külföldi támogatói ádáz gyűlölettel fordultak a fiatal szovjethatalom ellen. A veszély elhárításához, a forradalom vívmányainak megvédéséhez a Vörös Gárdánál nagyobb létszámú, a munkások vezetése alatt álló, új típusú hadseregre volt szükség. Ezért hozott határozatot 1918 január 15-én a Népbiztosok Tanácsa az új hadsereg szervezéséről, amelynek elnevezése Munkás-Paraszt Vörös Hadsereg lett, I A pórt szavára ezre,kís 1 r ezrek sereglettek az új hadsereg zászlaja alá, elsősorban a bolsevik párt tagjai, munkások, parasztok és a volt cárt hadsereg forradalmi érzelmű katonái. Köztük volt egy iskolázatlan, írni-olvasni alig tudó parasztfiú, aki jó katona volt a háborúban : érdemeiért négyszer kapott György-keresztet. Ebből a parasztfiúból lett legendás hadvezér a polgárháborúban, tábornok, akinek a nevét rettegte az ellenség: Csapa- jev... A fiatal c\:ovj'/- -Oroszország ellen 1918. február 18-án általános támadást indított a német császári parancsnok ;íg, a Balti-tengertől a Feketc-íer.rc- rig húzódó arcvonalon. Lenin a szovjet kormány nevében . felhi':': al fordult, 3, néphez: „Veszélyben a szocialista haza!... Az ország minden ereje co < \:/ze teljesen a forradalmi -h. ' éjfelem szolgálatába állítandó!”. És harcba indult az alig. hogy megszületett Vörös Hadsereg. Pszkov és Narva fér.-' ■; 'bon egész sor ütközet után nagyszerű győzelmet aofiíott a háromszoros túlerőben lévő, jól felszerelt császári csapolok felett. A győzelem elismeréseként a szovjet'nőn és a kormány február 23-át a szovjet hadsereg napjává nyilvánította. I A próba»ésel més csak 1 - ezután következett. . . A fehérgárdista seregek mellett 14 állam intervenciós csapatai támadtak a fiatal szovjetállamra. 1918 március 9-én Murmanszkban szállt partra az első fegyveres angol osztag, és 1922. október 25-én, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 5. évfordulóján Vlagyivosztok elfoglalásával a Vörös Hadsereg a végső csapást mérte a belső és külső ellenségre. A Vörös Hadseregben más nemzetek' fiaival együtt ott harcolt százezernél több magyar, akiknek hőstetteire ma is kegyelettel emlékezik a szovjet nép. A polgárháború éveiben, harcaiban szerezte meg a „marsallbotot” nagyon sok egyszerű munkás, paraszt, katona és vált kiemelkedő tudású hadvezérré. Andrej Grecsko, a Szovjetunió honvédelmi minisztere a legendás első lovashadseregben kezdte katonai pályafutását. Ugyancsak a polgárháború egyszerű harcosaként kezdte Tyimosenko, Ro- kosszovszkij, Malinovszkij és a második világháború több híres szovjet hadvezére. A békés építőmunka néhány éve után ismét küzdelmes időszakok következtek a szovjet népre. A japán imperialisták győzelmes kiűzése után néhány év múlva az imperialista világ legkorszerűbb hadseregével kellett szembeszállnia, hogy megvédje a szocializmust, a szovjet nép addigi vívmányait. A fasiszta német hadsereg gyors győzelemre számított, lebecsülte a szovjet hadsereg fegyveres erejét, de nem- számított arra a hősi elszántságra sérh, ám?ily%i ú- szovjet"ríéjy vécíelmezie hazáját. Az egész világ ismeri azt a gigászi küzdelmet, amelynek során a szovjet hadsereg térdre, feltétel nélküli megadásra kény- szérítette a dölyfös német tábornokok által vezetett fasiszta hadsereget. A szovjet népet, a szovjet hadsereget érték ugyan súlyos naegpróbáltatá- sok, ennek ellenére is a háború négy éve alatt egyre erősebbé vált. Amíg a moszkvai csatában az arcvpnal egy kilométerére 15—20 löveg és aknavető, 3—5 harckocsi jutott, addig az 1943—45. évi támadó hadműveletekben 120—250 löveg, aknavető, 15—20 harckocsi pusztította az ellenséget. A szovjet katonák hősiességét fejezi ki, hogy 11 ezernél több katona, tiszt és tábornok kapta meg a legmagasabb kitüntetést: a Szovjetunió Hőse címet, 7 milliónál többen kapták meg a Szovjetunió különböző rendjeleit, érdemérmeit. A háború után a szovjet- —— nép tovább erősítette . országa honvédelmi erejét. A JMarvánál és Pszkovnál eíósz'r győző hadsereg ma íeíOflműlfíatatlan ütőerővel, harckészültséggel rendelkezik. A fegyveres erő alapját az interkontinentális, globális és orbitális rakétákkal felszerelt, hádászati rakétacsapatok képezik. De hallatlanul megnőtt a kézi fegyverek tűzereje is. Egy gépkocsizó lövész magasabb egység létszáma kisebb, mint a honvédő háborúban volt, tűzereje viszont több mint négyszeresére nőtt. Létrehozták a fegyvereséről; új haderőnemét alkotó honi légvédelmi rakétacsapatokat, amelyek különböző hatótávolságú rakétákkal, új típusú vadászrepülőgépekkel, elektronikus távolfelderítő berendezésekkel rendelkeznek. Hallatlan gyors fejlődésnek indult a szovjet hadiflotta, amelynek atommeghajtású tengeralattjárói ott vannak a világtengereken, és a szovjet hadiflotta az elmúlt években megjelent azon a Földközi- tengeren is, amelyen eddig „egyeduralkodó” volt a 6. amerikai flotta. Az óriási változás nem csupán a technikai eszközök fejlődésében-‘következett be. Tovább szilárdult a hadsereg személyi állományának erkölcsi ereje, politikai képzettsége. Ez, a szüntelenül erősödő hadsereg a Varsói Szerződés szervezetében, a szocialista országok hadseregeivel együttműködve áll őrt az egész szocialista világrendszer, az egész emberiség békéje felett. A szovjet hadsereg ereje az az erő, amely megfékezi, visszatartja az imperialista háború* kalandorokat I Narvcnól Pszkovnál még — .... csak a lelkes edés, a szovjet haza szeretet* vitte győzelemre a Vörös Hadsereget. A győztesek mai örököseinek ma viszont a világ legkorszerűbb fegyverei vannak a kezében. De ezeket a fegyvereket soha nem használják hódító célokra. Malinovszkij marsall ,.az SZKP XXIII. kongresszusán mondotta: ,.Mi nem cs':: álunk reklámot fegyveres erőinknek. Nem mások megtámadására hoztuk létre, hanem országunk őrzésére és a baráti országok bíz-! tonságának védelmére”. És, hogy mi vár a támadókra, az: már bebizonyította. Narva, Pszkov, Sztálingrád, Berlin. .. Ezt a hadsereget köszöntjük, születésének 52. évfordulóján, és köszöntjük azért is, mert 25 évvel ezelőtt felszabadította' hazánkat a fasiszta elnyomás alól. BI. 52. j születésnapján : koszontiuk : felszabadítónkat, l a szovjet j hadsereget! [ I I : 4:
