Tolna Megyei Népújság, 1970. február (20. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-22 / 45. szám

fl A MAGTAB SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA \ XX. évfolyam. 45. szám ARA: 1.20 FORINT Vasárnap, 1970. február 22. Péter János visszaérkezett Bulgáriából Péter János külügyminisz­ter. aki Ivan Basev külügy­miniszter meghívására hivata­los látogatást tett a Bolgár Nepköz í ársaságban. szombaton délelőtt visszaérkezett Buda­pestre. A Ferihegyi repülőtéren Pú­ja Frigyes, a külügyminiszter első helyettese és a Külügy­minisztérium több vezető mun­katársa fogadta. Jelen volt a fogadtatásnál Ászén Evlogiev, a Bolgár Népköztársaság buda­pesti nagykövetségének ideig­lenes ügyvivője. Péter János a megérkezés után a látogatás tapasztalatai­ról nyilatkozott a sajtó kép­viselőinek : — A bulgáriai látogatás so­rán . több ízben volt alkalmam nyilatkozni a sajtó munka­társainak. Hazaérkezve össze­foglalóan szeretném elmonda­ni. hogy Ivan Basev, bolgár külügyminiszter meghívására tartózkodtam Bulgáriában és értékes megbeszéléseket foly­tattunk. A mostani eszmecsere szer­ves folytatása volt annak a tárgyalásnak, amelyre a múlt évben a magyar párt- és kormányküldött­Péter János, a Magyar Nép- köztársaság külügyminisztere 1970. február 16—21 között Ivan Basevnek, a Bolgár Nép- köztársaság külügyminiszteré­nek meghívására hivatalos ba­ráti látogatást tett Bulgáriá­ban. A szívélyes és baráti légkör­ben lezajlott megbeszélések és találkozók ismételten megerő­sítették a felek teljes egyetér­tését a megvitatott kérdések­ben — állapítja meg a köz­lemény. — A külügyminisz­terek megelégedéssel állapítot­ták meg. hogy a két testvéri nép hagyományos barátsága, a két szövetséges állam politikai, gazdasági és kulturális együtt­működése állandóan fejlődik a marxizmus—leninizmus és a szocialista internacionalizmus, valamint az 1969. július 8-án megújított barátsági, együtt­működési és kölcsönös segít­ségnyújtási szerződés szelle­mében. Megállapították, hogy minden területen kedvezőek a feltételek a két ország kap­csolatainak bővítésére és el­mélyítésére. Ebből kiindulva megállapod­tak abban, hogy további erő­feszítéseket tesznek a kétol­dalú kapcsolatok fejlesztésé­re, különösen a termelés sza­kosítása és a kooperáció terü­letén. Hangsúlyozták kormányaik elhatározását, hogy továbbra is erősítik a Varsói Szerződés szervezetét, amely a jelenlegi nemzetközi helyzetben a leg­megbízhatóbb garanciája a Magyar Népköztársaság és a Bolgár Népköztársaság, vala­mint a szocialista közösség minden állama biztonságának, Európa és a világ békéiének. ség látogatásakor a barát­sági szerződés felújítása és aláírása alkalmából ke­rült sor Szófiában. Akkor összefoglalták és meg­erősítették azokat az alapelve­ket, amelyek szerint kétoldalú kapcsolatainkat és nemzetközi tevékenységünket összeegyez­tetjük és fokozzuk. Ezeknek az elveknek alapján kerestük a mostani megbeszélések során azokat az új utakat és módo­kat, amelyekkel kétoldalú kap­csolatainkat fejleszteni lehet a két ország javára, szövetségi rendszerünknek, a Varsói Szer­ződésnek és a Kölcsönös Gaz­dasági Segítség Tanácsának ha­tékonyabbá tétele érdekében. Arról is folytattunk meg­beszéléseket, hogyan fo­kozhatjuk nemzetközi te­vékenységünket az európai béke megszilárdítása érde­kében, hogyan tehetjük még kedve­zőbbé a feltételeket az euró­pai biztonsági konferencia összehívása és megtartása szá­mára. E vonatkozásban is új lehetőségek körvonalai bonlakoztak ki a tárgya­lásokon. A felek ugyancsak hangsú­lyozták a Kölcsönös Gazdasá­gi Segítség Tanácsa állandó növekvő szerepét a nemzetkö­zi szocialista munkamegosztás előnyeinek és a műszaki tudo­mányos forradalom eredmé­nyeinek hasznosításában. A külügyminiszterek meg­beszéléseiken áttekintették a nemzetközi helyzetet, nagy fi­gyelmet fordítottak az európai biztonság kérdésére. Kijelen­tették, hogy a béke és az eu­rópai államok közötti együtt­működés érdekei megkövetelik egy hatékony európai bizton­sági rendszer létrehozását, az egyenjogúság, a belügyekbe való be nem avatkozás, a szu­verenitás. a területi integritás és a fennálló államhatárok sérthetetlenségének elvei alap­ján. A külügyminiszterek kife­jezték mély meggyőződésüket, hegy az erőszak alkalmazásá­ról és az erőszakkal történő fenyegetésről való lemondás, valamint az európai államok közötti kereskedelmi, gazda­sági és műszaki-tudományos kapcsolatok bővítése kérdésé- bon tervezett nemzetközi meg­állapodás hozzájárul a feszült­ség csökkentéséhez és előse­gíti, hogy tárgyalások útján fokozatosan megoldják az eu­rópai országok kapcsolatainak egyéb, bonyolult problémáit. A felek újra kifejtették vé­leményüket. amely szerint az európai biztonság hatékony rendszere megteremtésének fontos előfeltétele, bogy min- .dert állam — beleértve a Né­met Szövetségi Köztársaságot is — egyenjogú kapcsolatokat teremtsen a Német Demokra­tikus Köztéísasáfigaíl, <' ■ Sä.a A felek egyidejűleg hangsú­lyozták a két ország hozzájá­rulásának jelentőségéi az eu­rópai béke és biztonság meg­erősítéséhez. A bolgár fél üd­vözli a Magyar Népköztársa­ság politikáját, amely Közép- Európa és a Duna-medence ál­lamai közötti együttműködés légkörének megteremtését szolgálja. A magyar fél pozi­tívan értékeli azokat az erő­feszítéseket. amelyeket a Bol­gár Népköztársaság fejt ki az együttműködés a béke és a biztonság légkörének megte­remtésére a Balkán-félszige­ten. A két külügyminiszter kor­mánya nevében üdvözölte, hogy egyre növekszik az atom­fegyver továbbterjedését meg­akadályozó megállapodást alá­író államok száma és kifejezte reményét, hogy ezt a fontos szerződést a legrövidebb időn belül ratifikálják és így az ha­tályba lép. A két külügyminiszter ki­fejezte meggyőződését, hogy á tartós béke biztosítása meg­követeli a fegyverkezési ver­seny beszüntetését, a teljes és általános leszerelést. Megerő­sítették elhatározásukat hogy ennek érdekében továbbra is megteszik a szükséges erő­feszítéseket az Egyesült Nem­zetek Szervezetében és a gen­fi leszerelési bizottságban. Je­lentős hozzájárulás lenne e probléma megoldásához a vegyi és a bakteriológiai fegy­verek gyártásának és felhal­mozásának megtiltása is. A szovjet hadsereg megala­kulásának 52. évfordulójáról emlékeztek meg szombaton es­te Szekszárdon, a BM-klubban a fegyveres testületek és a vá­ros társadalmi szervezetei. Az ünnepségen részt vett Horváth József, az MSZMP megyei bizottságának titkára, Szabópál Antal, a megyei ta­nács elnöke, a fegyveres erők parancsnokai, vezető beosztá­sú tisztjei, a város tömégszer- vezeteinek képviselői, vala­mint a szovjet hadsereg ideig­lenesen hazánkban tartózkodó alakulatait képviselő szovjet tisztek, katonák. A magyar és a szovjet Him­nusz elhangzása után dr. Var­ga Sándor, rendőralezredes, főkapitány-helyettes köszön­tötte a megjelenteket. A szovjet hadsereg ötvenkét évéről Kollár Ernő alezredes, helyőrségparancsnok emléke­zett meg. — A győztes forradalom egyik legelső dekrétuma a bé­kéről szólt, mégis hosszan tartó fegyveres harcban kellett meg­védeni a forradalom vívmá­nyait. A szovjet hatalom lét­rejötte olyan láncreakciót in­dított el, amelyet — ezt ismer­ték fel nyomban az imperia­listák ~ senki sem lesz ké­A külügyminiszterek teljes szolidaritásukról biztosították a. hős vielnami népet, az ame­rikai . agresszióval szemben folytatott harcában. Ismétel­ten megerősítették, hogy a Magyar Népköztársaág és a Bolgár Népköztársaság to­vábbra is minden segítséget megad a vietnami népnek a teljes győzelemért folytatott igazságos harcához. A felel: a legélesebben elíté­lik Izraelnél: az arab népek­kel szemben folytatódó ag­resszióját. A közel-keleti vál­ság politikai megoldásának a nyitja, hogy Izrael pontosan hajtsa végre a Biztonsági Ta­nács 1967 november 22-i ha­tározatát. vonja ki csapatait a megszállt arab területekről. A Magyar Népköztársaság külügyminiszterének látogatása és a lefolytatott tárgyalások a Magyar Népköztársaság és a Bolgár Népköztársaság együtt­működésének továbbfejleszté­sét szolgálták. A két külügyminisztérium folytatja ezt az együttműkö­dést, rendszeres konzultáció­kat tart a két állam külpoliti­kai lépéseinek koordinálása érdekében. Péter János, a Magyar Nép- köztársaság külügyminisztere meghívta hivatalos magyar- országi látogatásra Ivan Ba- sevet, a Bolgár Népköztársaság külügyminiszterét. A bolgár külügyminiszter a meghívást megelégedéssel elfogadta. pes megállítani. Azt hitték, születésének első pillanatai után még képesek lesznek meg­semmisíteni. Ez késztette az imperialistákat arra, hogy a forradalom belső ellenségeivel együtt fegyveres intervenciót indítsanak. — Hogy ennek az interven­ciónak mi lett az eredménye, az az egész világ előtt ismert. Fél évszázaddal ezelőtt a fia­tal Vörös Hadsereg még csak a győztes forradalmat védel­mezte. Ma a szovjet hadsereg napjaink valóságának té­nyezője, a szocialista tá­bor létének záloga, garan­ciája. — A második világháború­ban a szovjet hadsereg a nem­zetközi szocialista vívmányok védelmének volt fegyveres ere­je, mert a szovjet állam, a szovjet hatalom védelme egyet je­lentett a proletariátus nemzetközi érdekeinek vé­delmé veL A fasizmus elleni harc a2 em­beri haladás legáltalánosabb érdekeit szolgálta. — Nem az imperializmus háborús mohósága lanyhult el, még kevésbé a szocializmus elleni gyűlölete. A Szovjet­Az országgyűlés külügyi bizottsága a közel-keleti helyzetről Komócsin Zoltán elnökleté­vel szombaton a Parlament delegációs termében ülést tar­tott az országgyűlés külügyi bizottsága. Az országgyűlés külügyi bi­zottsága — megvizsgálva a Közel-Keleten kialakult hely­zetet —, megállapítja, hogy Izrael agresszív politikája kö­vetkeztében e térségben a helyzet tovább éleződött. Iz­rael szüntelenül folytatja ka­tonai provokációit, fegyveres támadásait a környező arab népei: ellen, ezzel fokozza a feszültséget e térségijén és a nemzetközi békét is veszélyez­teti. A külügyi bizottság, osztva a világ békeszerető közvélemé­nye és dolgozó népünk mély felháborodását, a leghatáro­zottabban elítéli a legutóbbi agresszív cselekményt, az egyiptomi Abu Zabal-i fém­művek ellen előre megfontolt szándékkal elkövetett barbár izraeli terrortámadást. Izrael kormánya rendkívül súlyos felelősséget vállal ma­gára agresszív tetteivel, azzal, hogy a béke és biztonság álta­lános érdekeit aláveti expan­ziós törekvéseinek és újabb háború veszélyét idézi fel a közel-keleti térségben. A kül­ügyi bizottság ugyanakkor rá­mutat az Egyesült Államok kormányának súlyos felelőssé­gére, mert az Izraelnek szál­lított újabb támadó fegyverek­kel, Phantom-repülőgépek el­adásával bátorítja Izraelt a további agresszióra. A külügyi bizottság egyben ismételten és határozottan ki­jelenti, hogy országgyűlésünk és népünk teljes szolidaritást ■/állal az izraeli agresszió el­len igazságos harcot vívó arab népekkel. Most és a jövőben is minden lehetséges támoga­tást megad az arab népeknek, hogy küzdelmük az agresszió következményeinek maradék­talan felszámolásához, az igaz­ságos és tartós béke meg­teremtéséhez vezessen a Kö­zel-Keleten. unió fegyveres ereje az a té­nyező, amely az imperialistá­kat eddig meggátolta abban, hogy újabb, minden eddiginél pusztítóbb háborút zúdítsanak a világra. A szovjet hadsereg ma már nem egyszerűen a ha­ladást, hanem az embe­riség létét védelmezi. Ez a hadsereg nem indít tá­madó háborút, de mindenkor készen áll az ellenség meg­semmisítésére. A Szovjetunió a világ legerősebb fegyveres erejével rendelkezik, mégis a legkövetkezetesebb békepoli­tikát folytatja, a legőszintéb­ben törekszik a háború veszé­lyét kiküszöbölő általános, tel­jes leszerelésre. — A szovjet hadseregről nemcsak mint fegyvertársunk­ról emlékezünk meg, hanem mint felszabadítónkról Is, amely 25 évvel ezelőtt elhoz­ta dolgozó népünknek a sza­badságot Kollár alezredes megemléke­zése után úttörők köszöntötték — orosz nyelven, és virágcsok­rokkal — a jelenlévő szovjet tieteket, katonákat. Ezután műsorral folvtatódotí nz ünnepség, az Irodaim! Szín* „„a ? béke” című mű­sorával. szavalatokkal. K Ö Z L E M É IV Y Péter János bulgáriai látogatásáról „A szovjet hadsereg ma az emberiség létét védelmezi“ Ünnepség Szekszárdon a BM-klubban '(vmiiAäk.

Next

/
Thumbnails
Contents