Tolna Megyei Népújság, 1970. február (20. évfolyam, 27-50. szám)
1970-02-21 / 44. szám
TOLNA MEGYEI , 'VILÁG PROLETÁRJAI EGYEStfLÍETEtTt NÉPÚJSÁG P A MAGTAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA fcS A MEGYEI TANÁCS LAPJA | XX. évfolyam, 44. szám ARA: 90 FILLER Szombat, 1970. február 21. Kádár János látogatása óta Pálfa a magyar termelőszövetkezeti mozgalom egészséges, gyors fejlődését reprezentálja A pálfai Egyetértés Tsz 10. jubileumi zárszámadó közgyűlése az egyszerű évzárásnál több volt, minthogy számtalanszor idézték az elsőt, amelyiken részt vett Kádár •lános, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkára. Lakos József elnök a vezetőség beszámolóját felolvasva, az Egyetértés Tsz helyzetéről tájékoztatta ugyan a tagokat, mégis a magyar termelőszövetkezeti mozgalom egészéről szólott, amikor áttekintette a pálfai közös gazdaság tízéves fejlődését, 1959-től napjainkig. Pálfán a termelőszövetkezeti mozgalom múltja és jelene egy kicsit az egész magyar termelőszövetkezeti mozgalom múltját és jelenét tükrözi. Az ottani dolgozó parasztok 19G0. januárjában kezdték meg a közös munkát, s azóta a tagok megismerték a szövetkezeti mozgalom lényegét, megszerették azt, s a közösség határozatait tiszteletben tartva, jó munkát végeznek. Lakos József elnök elmondta, hogy az első zárszámadáskor a tsz tiszta vagyona 5 670 000 forint volt. Az egy dolgozó tagra jutó átlagrészesedés pedig még a tízezer forintot se érte el. Innen indultak. Onnét, ahonnét a magyar tsz-ek többsége. S most a vezetőség beszámolója arról adhatott számot a pálfai tsz-tagoknak, hogy 1969. december 31-én a tiszta vagyonuk 42 733 000 forint, a halmozott termelési érték 46 719 000 forint, az egv tagra jutó éves jövedelem 26 016 forint, s az egy munkaegység értéke 54,50 forint. A közös gazdaság fejlődését elsősorban csakugyan a számok mutatják, de ez még nem minden. A jövedelem növekedése mellett nőtt a szövetkezeti gazdák politikai és szakmai műveltsége, közéletisége. Pálfán ezt az alábbiak reprezentálják. Mióta fennáll a közös gazdaság, hét parasztember végezte el a tsz-vezetőképző iskolát, egy ösztöndíjjal szak- technikusi oklevelet szerzett, ketten, a közösség támogatásával, technikusok lettek. Rajtuk kívül 42-en szereztek ipari szakmát, 70 egykori parasztemberből pedig traktor- vezető lett. Arról is beszámolt Lakos József elnök, hogy jelenleg a tsz-nek több ösztöndíjasa tanul szakiskolákon, főiskolákon, három tagja “ elvégezte a Marxizmus—Leni- nizmus Esti Egyetemet és 41 a marxizmus—leninizmus középiskolát. Tíz év leforgása alatt Pálfa határában azok az emberek forradalmasították a termelést, akik egykor, a fel- szabadulás előtt a grófi birtokok szorításában éltek. Nincs szó arról, hogy már elérték a plafont, de összehasonlíthatatlanul többet termelnek mindenből, mint rég, a kis paraszti világban. Erről a vezetőség beszámolója így adott számot: „Búzából az átlagtermés tavaly 21 mázsa, kukoricából májusi morzsoltban 29 mázsa, cukorrépából 264 mázsa, pillangós szénából 39 mázsa volt... A növénytermesztés munkáját tavaly 38 kettes lófogat és harminchárom 46,2 traktoregységnek megfelelő erőgép segítette. A kalászosok és részben a kukoricatermés betakarítását hat kombájn végezte, illetve segítette”. A kezdés évében 100 ka- tasztrális hold közös szántó- területre mndössze 11 számosállat jutott. Nem érdektelen részletezni, hogy 1969. december 31-én milyen jószágállomány volt a közösség tulajdonában: Szarvasmarha 919 ebből tehén: 303 Sertés 2394 ebből koca: 215 Juh 18.77 ebből anya: 1060 Ló 76 (47 kanca és 29 heréit) Csikó, 1 éves korig 29 Csikó, 1 évesnél idősebb 32 Az éves összes tejtermelés 8606 hoktolitp'r, az egy tehénre eső éves tejtermelés 3140 liter, az éves hízómarhasúly- termelés 467 mázsa, az éves hízósertéssúly-termelés 2244 mázsa, az éves minőségi gyap- jútermelés 5040 kilogramm. Tavaly a pálfai Egyetértés Tsz nagy beruházási programot kezdett megvalósítani, ennek során átadtak rendeltetésének két 30 férőhelyes, korszerű fiaztatót, egy 217 férőhelyes tehén istállót, egy 44-J-6 férőhelyes ellető, elkülönítő istállót és egy 600-as ta- karmányost. Mint rendesen, ezúttal. is külön szólt a vezetőség beszámolója a tagok szociális helyzetéről. Lakos József elnök elmondhatta, hogy a gazdák érdekeit szem előtt tartva. SZTK üzemi kifizetőhely létesült a közös gazdaságban, így a tagok segélyezéseinek a kifizetéseit is helyben eszközük, kevés várakozással, viszonylag rövid ideig tartó ügyintézéssel. Tavaly a szociális alapból a tagok részére betegségi segély címén 276 000 forintot, szülési segély címén 31 000 forintot fizettek ki. Házassági, névadói, üdültetési hozzájárulás címén 62 000 forint jutott a szociális alapból a gazdáknak. S ami még lényegesebb, a tsz 4528 munkanapra 408 000 forint értékben fizetett szabadságot biztosított a gazdáknak. Az elnök külön szólott arról, hogy miként törődik a közösség a munkában megfáradt, elöregedett tsz-tagok- kal. A nyugdíjasok és járadékosok részére személyenként ingyen 200 kiló búzát juttattak, ha kellett, egy családon belül két rászorulónak is. Az 1968- as évhez viszonyítva tavaly személyenként négy és fél mázsa morzsolt kukoricával kaptak többet az idő 5 tagok olyképpen. hogy a művelési költségekkel nem terhelték őket. Ezenkívül minden rászorulónak tüzelőt adtak ingyen. A vezetőség T>eszámolója részletesen foglalkozott a tsz mozgalmi munkájával, majd ezt követően az üzem szervezettségével. Nem hallgatta el a hibákat sem. Az év közben előforduló mulasztásokról, a munkafegyelem lazaságairól beszéltek azok a gazdák is, akik a zárszál na dó közgyűlésen felszólaltak. Kádár Jánosnak, az MSZMP Központi Bizottsága első titkárának pálfai látogatását Szabópál Antal, a megyei tanács vb-clnöke is idézte, aki felszólalásában egyebek között a következőket mondotta: „Engedjék meg, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt Tolna megyei és a paksi járás végrehajtó bizottsága, a Tolna megyei Tanács és a magam nevében tisztelettel köszöntsem a Pálfai Egyetértés Tsz tagságát, vezetőit a zárszámadó közgyűlés alkalmából. Eredetileg úgy készültünk, hogy a megyei pártbizottság első titkárával, K. Papp József elvtárssa! együtt jőCtVnk a nini közgyűlésre, K. Papp elvtársnak azonban másirányú fontos elfoglaltság jött. közbe. A burgonyatermesztés. nem fejlődik kellőképpen, a termőterület állandóan csökken, s a hozamok sem felelnek meg a mai követelményeknek — mondotta dr. Gergely István mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes a Technika Házában pénteken megtartott burgonyatermesztési tanácskozáson, — Mindezen nem változtat az sem. hogy tavaly, főképpen az időjárás jóvoltából —. a hazai mezőgazdaság történetének második legnagyobb, holdanként 67 mázsás termésátlagát érték el, ami csak alig marad el az 1966. évi 70,7 mázsás rekordtól. Az elmúlt évek 50—60 mázsás holdankénti átlagtermése nem fedezi az 160 060—180 000 vagonos évi belső fogyasztási igényt. A hazai raktárkészleteket rendszeresen importból kell ki egészíteni, de még így sem mindig zavartalan a lakosság ellátása. A miniszterhelyettes szerint meg kell gyorsítani a burgo- nyatermeszlés komplex fejlesztését. Pontosan meg kell határozni azokat a területeket, amelyeken a talaj- és az éghajlati adottságok kedvezőek. A termelők számára ülésezik a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, melyen ő is részt vesz, így nem jöhetett el a közgyűlésre. Külön megkért, s kérésének teszek eleget, amikor az ő üdvözletét és jókívánságait is tolmácsolom a pálfai Egyetértés Tsz tagjainak és vezetőinek.”. Ezután Szabópál Antal méltatta a pálfai Egyetértés Tsz eredményeit, majd a következőket mondotta: — Ország-világ előtt, de elsősorban önök előtt ismert, hogy a mezőgazdáság szocialista átszervezésének idején, az első zárszámadó közgyűlésen e termelőszövetkezetben járt. e termelőszövetkezetet tisztelte meg látogatásával Kádár János elvtárs. a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára. Sok nehézséget kellett azóta leküzdenie és sok feladatot kellett megoldania a pálfai Egyetértés Tsz tagságának és vezetőségének. Bizonyára sokan emlékeznek még önök (Folytatás a 2. oldalon.) egészséges előhajtatott vetőgumót kell biztosítani és jobban kell élni a korszerű növényvédelem és a műtrágyázás lehetőségeivel. A kedvező adottságú területeken meg kell oldani a burgonya öntözését. Előbbre kell lépni az értékesítésnél is. A kereskedelemnek hosszabb időre kellene termeltetési megállapodást kötnie a gazdaságokkal. Ezekben a szerződésekben rögzíteni kell a minőségi feltételieket, felvásárlási árukat stb. A burgonya tárolásánál egyre inkább előtérbe kerülnek a közös vállalkozásokkal létrehozott raktárak^ építmények. A háztáji gazdaságoknak kis csomagolású növényvédő szerekkel és műtrágyával, valamint praktikus kisgépekkel az eddiginél • nagyobb lehetőséget keil biztosítani a termelés fokozására. Ezután dr. Lőrincz József, a MÉM főosztályvezetője részletesen elemezte a burgonyatermesztésnek a termelők részéről sokszor kifogásolt gazdaságosságát. Elmondotta, hogy holdanként 80 mázsás termés esetén a burgonya adja a szántóföldi növények Magyar—pern! megállapodás E héten Limában kompenzációs-fizetéses hitelmegállapodást írtak alá a Magyar Nemzeti Bank és a perui Banco de la Nation képviselői. Az aláírásnál jelen volt Peru gazdasági és pénzügy- minisztere, aki a múlt év novemberében Budapesten járt. Ott voltak az ünnepélyes aláíráson a perui vezető bankok elnökei is. Amint arról a limai magyar kereskedelmi kirendeltségről a Külkereskedelmi Minisztériumba érkezett telexjelentés beszámol, a megállapodás megkötésével egy időben Peruban törvényerőre emelték a Budapesten november végén a két ország pénzügyminisztere által aláírt, a magyar—perui gazdasági együttműködés elveire vonatkozó megállapodást. Az MTI hírmagyarázója írja: A most aláírt kompenzációs- fizetési és 15 millió dolláros hitelnyújtási egyezményről a perui miniszter Vályi Péter pénzügyminiszterrel Magyar- országon folytatott tárgyalásai során már elvileg megállapodott, s akkor úgy döntöttek, hogy az érdekelt szervek három hónapon belül megkötik a megállapodást. Ennek alapján lehetőség nyílik arra, hogy a perui beruházók ipar- és mezőgazdaságfejlesztési, oktatási, egészségügyi programjaik végrehajtásához különböző gépeket, berendezéseket, kórházi, oktatásügyi felszereléseket, . például a főiskolák számára műszereket szerezzenek bé Magyarországról. Az új megállapodás lehetővé teszi és várhatóan elősegíti az export-import együttes szélesítését. Az importcikklista Peru hagyományos exportcikkein, a halliszten és a kávén kívül ércekkel és érckoncentrátumokkal is bővül. közül a legnagyobb, holdanként! 14 000—16 000 forintos, termelési értéket. Ugyanakkor azonban az Is megállapítható, hogy a dohányt kivéve ennek a növénynek a legnagyobb a termelési költsége. A számítások egyöntetűen bizonyítják, hogy a jelenlegi felvásárlási árak mellett a nagyüzemi burgo- nyatermesztés 55—60 mázsás termés alatt veszteséges, 60— 70 mázsa esetében múr gazdaságos, és 80 mázsa feletti termésátlagnál nagyobb jövedelmet realizál. Hazánkban ma már számos gazdaság löfl mázsa feletti eredményeket ér el, ilyen körülmények között a termesztés nagyon is gazdaságos. A nettó jövedelem ebben az esetben holdanként eléri az 5000—6000 forintot, szemben a 16 mázsás holdankénti búzaterméssel, amely csak 2000—2500 forintot jövedelmez. — A burgonyatermesztés jövedelmezőségét nem az árak emelésével — ami hazánkban az alapvető élelmiszerekhez képest már úgy is magas —, hanem a hozamok fokozásával és a stabil termelési szintek kialakításával kell elérni — mondotta a főosztályvezető. Nem az árak, hanem a hozamok növelésivel kell kifizetődőbbé tenni a biirgonyatermesztést Országos tanácskozás a Technika Házában
