Tolna Megyei Népújság, 1970. február (20. évfolyam, 27-50. szám)
1970-02-19 / 42. szám
A román—jugoszláv közös vállalkozásban épülő Vaskapu Vízierőmű létrejöttéhez a Szovjetunió Is jelentős mértékben hozzájárul: Leningrad egyik legnagyobb gépgyárában készülnek az erőmű hatalmas méretű — egyenként 178 000 kW teljesítményű — turbinái. A képen látható turbinaforgórész 9,5 méter átmérőjű. Öntéséhez és megmunkálásához olyan speciális gépek szükségesek, amelyekkel csak kevés üzem rendelkezik a világon. Az állítható lapátszögű turbina percenkénti fordulatszáma 71,5 lesz, ami a hatalmas tömeg rendkívül pontos megmunkálását és gondos kiegyensúlyozását teszi szükségessé. Az elkészült turbinákat Európát megkerülve, vízi úton fogják eljuttatni az al-dunai erőműhöz. 1970. február 1-én elhunyt Hőnyi Alfréd kétszeres Kossuth- dijas akadémikus, egyetemi tanár, világszerte elismert matematikus, a hazai valószinűség- számítási iskola létrehozója, számos nemzetközi tudományos társulat, külföldi és belföldi testület tagja. Reá emlékezünk. Kedves jelenet a vasárnapi ebédnél, amikor a csirkemell villa alakú csontjának két szárát két gyermek addig húzza, amíg az egyik szár le nem törik. A babona azt tartja, hogy akinek a kezében a hosszabb csont marad, annak a kívánsága teljesül. Joggal vetődik fel a kérdés: milyen esélye:/, vannak a gyerekeknek, hogy javukra dőljön el az „erőpróba”? Azt szoktuk mondani, hogy ez csupán a véletlenen múlik. Mindennapi tapasztalataink azt mutatják, hogy a véletlen jelenségek körében is határozott törvényszerűségek érvényesülnek, termeszek:: sn csak akkor, ha sok véletlen jelenséget egyidejűén figyelünk meg. A megfigyelések, kísérletek számának növelésével valamely esemény gyakorisága egyre jobban megközelít, egy bizonyos számot, amelyet az esemény, valószínűségének nevezünk. Ilyen megfogalmazásban a valószínűség matematikai fogalom, az a szám, amely megadja, hogy egy esemény az esetek hányad részében következik be, illetve, hogy az ösz- szes eseményeknek hányad része „kedvező” valamilyen szempontból. Ha bekövetkeztének valószínűsége lehetetlen, akkor ez a szóm 0, ha bekövetkezte bizonyos, vagyis minden esetben bekövetkezik. 1, 0 és 1 közé esik minden más lehetőség. Ezek után röviden meg is fogalmazhatjuk a matematika egyik fontos és fiatal fejezetének, a valószínűségszámításnak a tárgykörét: a véletlen tömegjelenségekre érvényes te vényszerűségeket tárgyal .1 vagyis olyan összefüggései állapít meg, amelyek sok egy di esemény hatásának a kö\. keaijényei. ■A véletlenek matematikáj a M '’"ebben átgondolva a ; értelmét, azonnal felfedezhetjük • a valószínűségszámítás nagy gyakorlati hasznát. Például a kereskedelem számára igen fontos annak ismerete, hogy egyes árucikkekből milyen lesz a várható kereslet. Ezt az ún. piackutató csoportok úgy vizsgálják, hogy néhány találomra kiválasztott embernek gondosan összeállított kérdéseket tesznek fel, s az így kapott válaszokból következtethetnek az egész népesség igényeire. Mit „profitálhat” például a nyelvész a valószínűségszámításból? Különböző nyelvekben az egyes hangok más-más gyakorisággal fordulnak elő. Az előfordulások gyakorisága — valószínűsége — jellemző a nyelvekre. Ha azt is megvizsgálják, hogy bizonyos hangok után milyen gyakorisággal fordulnak elő más hangok, vagy pedig szótagokkal, szavakkal végeznek hasonló elemzést, nemcsak bizonyos nyelvekre, hanem egyes írókra jellemző adatoknak Is birtokába juthatnak. Ilyen jellegű módszerekkel — ma már az elektronikus számítógépeket is igénybe véve — lehetőség nyílik valamely irodalfni alkotás, — vagy éppen egy zenemű — ismeretlen szerzőjének a felkutatására is. A biológiai, orvosi, mező- gazdasági kutatások is nagy hasznát vehetik a valószínflség- ;'nv! ásnak. Ha például na- .)’>!■> számú, bizonyos tulaj- - 1 rendelkező álla:ek, előre meg- '••»V milyen ti - .í.'’hatók. A .............* .. . . .i. -Oivk is sokf eladatot oldhatnak meg a valószínűségszámítás segítségével. Meghatározhatják például a kábelhálózat tervezéséhez a telefonbeszélgetések átlagos időtartamát, kiszámíthatják a radioaktív atom élettartamát, keletkezésétől az el-. bomlásig, megállapíthatják egy autóbusz-megállóban a két egymást követő kocsi érkezése közt eltelő időt, következtethetnék a gyártásfolyamatban előforduló selejt mennyiségére, stb. Gyakran előfordul, hogy bizonyos fajta gépek nem dolgoznak állandóan, Iranern csak bizonyos időpontokban kapcsolják be őket. Ilyenkor kiszámítják az egy időben dolgozó gépek valószínűségét, s arra méretezik az energia- hálózatot. Sokszor szidjuk a meteorológusok előrejelzéseit, pedig a valószínűségszámítás megmutatja, hogy nincs is olyan könnyű .dolguk, ugyanis nagy számú, egymástól független valószínűségi Változóval kell dolgozni uk. Ha ezek közé egy véletlen hatás „beékelődik”, azonnal felborítja a korábban kiszámított valószínűségek rendjét, a prognózist. Végezetül néhány szó a sokunkat érdeklő lottó és totó játék nyerési valószínűségeiről. „Megnyugaíósul" közöljük, hogy a 90 számból 43 949 268 féle ötös számkombinációt lehet kialakítani, s ezek közül mindössze egy az ötös találat (a valószínűség 0,0000000228). A totó 13 találatának a valószínűsége valamivel jobb, ..mindössze” 0,000000444 (ha találomra töltjük ki az egv- hasábos szelvényt). Mit mond a Módosítják a kollektív szerződéseket Az ügyészi szervek által tartott úgynevezett panasznapokon nagy számban jelennek meg dolgozók, hogy — többes; között — munkaügyi problémájukkal kapcsolat oan kérjenek jogi tanácsot, felvilágosítást, néha olyan kérdésekben is, amelyekre a jogszabályokat alaposan ismerő jogász sem tud megfelelően részletes választ adni, A Munka Törvénykönyve és végrehajtási rendelkezései ugyanis számos kérdés rendezését a vállalati kollektív szerződésre bízza. A vállalati kollektív szerződések nem állnak az ügyészség rendelkezésére, szembetűnő azonban éppen az, hogy maguk a dolgozók, akiket vállalatuk kollektív szerződésének rendelkezései a legközvetlenebbül érintenek, maguk sem ismerik ezeket a rendelkezéseket. Az elmúlt év végén jelent meg a munkaügyi miniszter ren delete a részesedési alap felhasználásáról s többek között ez a rendelkezés is szükségessé tette az 1969—70. évre kötött kollektív szerződések módosítását. A kollektív szerződés módosításánál ugyanazokat a szabályokat kell betartani, mint a kollektív szerződés megkötésénél, tehát — a módosításra tervezetet kell készíteni a vállalatnak és a szakszervezet vállalati szervének közösen; — a tervezetet a dolgozókkal ismertetni kell és azt a dolgozók körében meg kell vitatni ; — a vita alapján elkészült végleges tervezetet a vállalat igazgatója és a szakszervezet vállalati szervének titkára aláírja ; — az aláírt módosítást ki kell hirdetni, vagyis el kell helyezni mindenütt a vállalatnál, ahol a kollektív szerződések el vannak helyezve, hogy a dolgozók azt megismerhessék és a hirdetőtáblán közölni kell, hogy hol találhatók a módosítások; — a módosított rendelkezéseket mind a vállalati egységek vezetőivel, mind a do Igazakkal részletesen ismertetői kell. Jogszabály írja elő. hogy a kollektív szerződésnek mely kérdéseket kell szabályoznia, s hogy mely további kérdések szabályozhatók a kollektív szerződésben. Többek között a kollektív szerződésben kell rendelkezni az anyagi ösztönzésre szolgáló eszközök felhasználásénak elveiről és leghatékonyabb módszereiről. Az elmúlt évben rendkívül sok vitát váltott ki a részesedési alapok felhasználása. Nos a részesedési alap felhasználásáról szóló fentebb már említett munkaügyi miniszteri rendelet s így az új felosztási rendszer lényegesen nagyobb : hatáskört biztosít a vállalatok számára a részesedési alap fel- használásában, s a felhasználás elveit és módját éppen a kollektív szerződésben kell rögzíteni. A vállalat köteles gondoskodni arról, hogy a dolgozók a kollektív szerződések módosításának tervezetét megismerjék, ehhez azonban szükség van arra, hogy a dolgozók aktívan részt vegyenek a tervezet megvitatásában, véleményüknek, állásfoglalásuknak hangot adjanak, a szakszervezet vállalati szervének titkára pedig a dolgozók véleményének. javaslatainak szem előtt tartásával kösse meg a kollektív szerződést a vállalattal. A dolgozók az ügyészségi panasznapokon felvetett számos problémájukra megtalálják a választ a vállalatuk kollektiv szerződésében, s a kollektív szerződés rendelke-. zéseinek alános ismerete arra is választ ad, hogv a nyereségrészesedés felosztásakor kinek rti'ért iutott több vagy kevesebb a borítékjába. Dr. Deák Konrád csoportvezető ügyész Bírálják a helytörténeti pályázatra beérkezett munkákat Emlékezetes, hogy a felszabadulás 25. évfordulójának megünneplésére a Tolna megyei Helytörténeti Bizottság, más szervekkel együttműköd ve helytörténeti pályázatot írt ki. Pályázni lehetett a megye fel- szabadulásával kapcsolatos munkákkal, a 25 év fejlődését bemutató dolgozatokkal, valamint a magyar történelem bármely Icorszakából választott megyei témával. Feltétel voll, hogy a. munkák legalább 40— 60 oldal terjedelműek legyenek, és hiteles adatokra épüljenek fel. A pályázatok benyújtási határideje lejárt, és 16 különböző témájú jeligés dolgozat érkezett be. Jellemző, a helytörténeti kutatások élénkségére, hogy a legújabb kor leírását tartalmazó dolgozatok mellett a mórágyi régészen leletekről is érkezett be dolgozat. Iskolatörténet mellett nyújtottak be termelőszövetkezet történetét feldolgozó pályázatokat is. Ecv'ík pályázó az egészségügy utolsó 25 éves fejlődését dolgozta fel, míg más a himlő elleni védőoltás, XIX. századi bevezetését vette megyei viszonylatban kutatása tárgyává. Más dolgozatok r.s 1919-es eseményekkel foglalkoznak, viszont volt olyan, a.ki közséne nevének és c.fi utcák elnsve~é- sének történetét dolgozta fel. A bíráló bizottság minden egyes dolgozatot felülvizsgálatra szaklektornak adott ki. E vélemények beérkezte után döntenek a mintegy 23 000 forintot kitevő páJyadíjak szétosztásáról. A pályázat nyilvános eredményhirdetése az ország felszabadulása 25 éves évforduló jdna k ün nenségsoroza- tában megrendezésre kerülő II. megyei helytörténeti kon« ferenciánjesz, P. A. Tolna megyei középvállalat keres önálló üzem vezetésére tömeggyártásban nagy gyakorlattal rendelkező gépészmérnököt vagy gépé techn FZnikust. Jelentkezni lehet a Szekszárdi Vasipari Vállalat központjában személyesen va^y Szekszárd, Rákóczi út 13. sz. alatt. (229) /
