Tolna Megyei Népújság, 1970. február (20. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-15 / 39. szám

25 év a magyar sportban Öttusa : lassú belelendiilés. után arany-korszak Kevés sportág küszködött olyan nagy nehézségekkel a ieLszabadu- lás után, mint az öttusa. Nem­csak arról volt szó, hogy a lé­tesítmények jelentő«? része ro­mokban hevert, a lóállományt el­hajtották a németek, s mindent elölről kellett kezdeni, hanem egy másik nagy feladat megol­dása is várt a sportág vezető­ire: demokratizálni kellett az öt­tusát. A második világháború előtt kimondottan csak katona­tisztek szerepelhettek e szép sportág viadalain, s csak 1945 után változott meg a helyzet. Lassú ütemű volt a talpra- állás. A londoni olimpián már ott voltak legjobbjaink, de sze­rény eredménnyel. Közülük He­gedűs Frigyes szerepelt a leg­jobban, 12. helyezésével. Az első világbajnokságot 1949- ben Stockholmban rendezték, de ezen, s az azt követő bernin és haelsingorgin még nem szerepel­tek a magyar sportolók. Hel­sinkiben robbant a meglepetés bombája: a magyar csapat olim­piai 'bajnokságot nyert, Benedek ezüst-, Szondy bronzéremmel tért haza. Chilében először szerepel­tek VB-n a magyar öttusázóig, s az egyéniben "kettős sikerrel. Egy kis hullámvölgy követke­zett, de ez csak azt jelentette, hogy a nagy ütemben fejlődő szovjet öttusázók a világbajnok­ságokon éveken át másodsze­repre szorították vissza legjobb­jainkat. A római olimpián már mind a két bajnokság eredmény­hirdetése után a magyar Him - núszt játszották el s ezen a nagy versenyen villogtatta meg oroszlánkörmeit — ezt nyugodtan leírhatjuk — minden idők leg­nagyobb magyar öttusázója Bal­czó András. A 20 éves nyíregy­házi fiú i. helyen végzett s az Ő vezérletével alakult ki a ma­gyar aranycsapat, amely állan­dóan változatlan összeállításban a sportág legnagyobb bravúrját vit­te véghez — sorozatban nyert négy világbajnokságot, Balczó' pe­dig öt egyénit. Ez az aranykorszak még ma is tart. Bár az 1969-es buda­pesti VB-n a megfiatalított ma­gyar válogatott csak második lett az ifjúsági világbajnokságo­kon nagy sikerrel szereplő fiata­lok töretlen fejlődése biztosíték arra, hogy ebben a sportágban aligha kell megtorpanástól tar­tani. A világbajnokságban elért he­ly ezések: 1950': Rocas Santo Domingo: (CJaiie) l. Benedek Gábor, 2. Szondy István. 1954: Budapest; .. 3. Szondy István, 5. Benedek Gábor. Csapatban: 1. Magyarország. 1955. Magglingen (Svájc) 3. Kovács Aladár, 5. Szondy Ist­ván. Csapatban: 1. Magyarország. 195/. Stockholm (Svédország) 5. Fefdinándy Géza. Csapatban: 3. Magyarország. 195«, Aldershot (Anglia) 5. Nagy Imre. Csapatban: 2. Magyarország. 1859. Harrisburg: (Egyesült Ál­lamok) 2. _ Balczo András. Csapatban: 5. Magyarország. 19C1. Moszkva (Szovjetunió) 3. Balczó András, 6. Nagy Imre. Csapatban: 2. Magyarország. 1962. Mexiko „City (Méxiko) 3. Török Ferenc, 4. Balczó András, 6. Nagy Imre. Csapatban: 2. Magyarország. 1963. Magglingen (Svájc). 1. Balczó András. 2. Török Ferenc, 5. Móna István. Csapatban: 1. Magyarország. 1965. Lipcse (NDK): 1. Balczó András, 3. Török Ferenc, 5. Mó­na István. Csapatban: l. Magyarország. 1966. Melbourne (Ausztrália): 1. Balczó András. ,2. Török Ferenc dr.. 4. Móna István. Csapatban: 1. Magyarország. 1968. Jönköpoing (Svédország): 1. Balczó András, 3. Török Fe­renc dr. Csapatban: 1. Magyarország. 1969. Budapest: l. Balczó And­rás, 4. Bakó Pál. Csapatban: 2. Magyarország. Olimpiákon elért helyezések: 1952. Helsinki (Finno.): 2. Be­nedek Gábor, 3. Szondy István. Csapatban: 1. Magyarország. 1956. Melbourne (Ausztrália): 6. Benedek Gábor. Csapatban: 4. Magyarország. .1860. Róma (Olaszország): 1. Németh Ferenc, 2. Nagy Imre, 4. Balczó András. Csapatban: 1. Magyarország. 1964. Tokió (Japán): 1. Török Ferenc dr. Csapatban: 3. Magyarország. 1968. Mexikó: 2. Balczó András. Csapatban: 1. Magyarország. A helyezések összesítésének táblázata: 1. 2. 3. 4. 5. 6. Vilá gba j nokságokon: egyéni: 6 4 6 3 6 2 csapat: 6 4 1 — 1 Olimpiákon: egyéni 2 3 l 1 — 1 csapat: 3 — 1 1 Ilyen díszes eredménylistával aligha dicsekedhet más sportág Magyarországon. (MTI) Jól kezdtek a Tolna megyeiek a területi ifjúsági ökölvívó-bajnokságokon Pénteken délután a művelődési házban lapzárta után fejeződtek be a területi ifjúsági egyéni ökölvívó-bajnokság selejtezőinek küzdelmei. A bajnoki verseny­re 10 sportkör , összesen 56 ver­senyzőt nevezett, de csak 51-en indultak el. Tíz-tíz versenyzővel csak a Szekszárdi Dózsa és a Pécsi VSK képviseltette magát. A Tolna megyei sportkörök kö­zül a hazaiakon kívül á Bonyhá­di Spartacus, a Paksi Szövetke­zeti SK és a Tolnai VL is részt vett a versenyen. A selejtező küzdelmek egyelő­re csak közepes színvonalon mo­zogtak. de így is akadt egy-két kiemelkedő mérkőzés főleg azért, mert a sorsolás szeszélye mind­járt a selejtezők során szembe­állította az egyes esélyeseket. A legnagyobb érdeklődés a Kom­játhy Szekszárd és Sumicz Paks mérkőzést kísérte,, amely Kom­játhy nem várt fölényes biztos Sportműsor Kosárlabda; Sz^kszárdon a Közt i gazdasági -Technikum tornatermé­ben reggel ö órakor kezdődik a megyei középiskolás kosárlabda- bajnokság a II. korcsoportban. I! ökölvívás: Délelőtt 10 órakor ke­rül sor Szeks2árdon a Soós Sán­dor Művelődési Ház nagytermé­ben a területi egyéni ifjúsági ökölvívó-baj nokság döntőjére. Labdarúgás: A Szekszárdi Dózsa NE II-es csapata a Nagymányoki Brikett együttesét fogadja Szek­szárd on a Dózsa-sport telepen 15 órakor. Kézilabda: A Simontomyai BTC NB II-es csapata Székesfehérvá­rott, a Dombóvári VSE megyebaj­nokságban szereplő csapata Kom­lón szerepel a terembajnokBágban. győzelmével végződött. További eredmények: Bense (Pécsi VSK) döntő fö­lénnyel győzött Mészáros (Paks) ellen. Martínecz (Nagykanizsa) pontozással győzött Hajnal (Kom­ló) ellen. Szommer (Steinmetz) pontozással győzött Séra (Kom­ló). ellen. Simon (Szekszárd) az I. percben kiütötte KLsst (PVSK). Takács (Komló) pontozással győ­zött ‘Hóbor (Steinmetz) ellen. Csap (Tolna) a II. menetben döntő fölénnyel győzött Linger (Paks) ellen. Ve csel (Szekszárd) szoros mérkőzésen nyert Farkas (Katona SE) ellen. Sztarcsek (Kaposvár) meglepetésre legyőz­te a sokat fejelő, kétszer intett Czettnert (Pécsi VSK). Torma (Szekszárd) döntő fölénnyel győ­zött Kasler. (Bonyhád) ellen. Duka. (Tolna) az I. menetben döntő fölénnyel győzött Pápa, (PVSK) ellen. Baranyai (Nagy­kanizsa) ellen Varga (Pécsi VSK) az első menetben feladta. Rát- kai (Katona SE.) az I. menet­ben döntő fölénnyel győzte le Kajtárt (Bonyhád). Komjáthy (Szekszárd) ellen Sumicz (Paks), a II menetben feladta. Csap (Tolna) a II. menetben kiütéssel győzött a fölényesen vezető Ko­zák, (Paks) ellen. Peigl (PVSK) ellen Gerzsenyi (Katona SE.) az I. menetben feladta. Kiss (Szek­szárd) a H. menetben döntő fö­lénnyel győzött Zsilka (Bonyhád) eLlen. Rátkal (Katona SE.) az I. menetben döntő fölénnyel győzött, Szabó (Komló) ellen. Bense (Pé­csi VSK) szoros mérkőzésen pon­tozással győzött Lakatos (Nagy­kanizsa) ellen. Az elődöntő küzdelmei szom­baton lapzárta után fejeződtek be, amelynek során 15 pár le­pett szorítóba. A döntő küzdel­mekre vasárnap délelőtt 10 órai kezdettel kerül sor a művelődé­si házban. — Miért sugárzik arca a bol­dogságtól? — Minden okúm 'mégvan: kö­zeledik a bajnoki rajt. — Jó magúnak. Még tud re­ménykedni, hogy erdekes lesz a bajnokság. — Hát ami azt illeti, túl sok reményem sincs, dehat azért megnézzük aranylábú fiainkat. , — P.écsett mondták, hogy az MLSZ mereven elzárkózott pél­dául a kétcsoportos NB UJ-tól, nem. beszélve arról, hogy- a plusz pontokról még haliani sem akartak. *— Nem elég, ha az NB I-ben és az NB I B-ben találtak' jó megoldást? — Sajnos, így igaz. Mindig hangoztatják a vidék Önálló­ságát, és 'anélkül .hoznak ?Bu­dapesten döntést, hogy ismer­nék a vidék gondjait, bajait. — Például Bonyhádét. Gon­dolja el: Bony hadnak kétszer Marcaliba, egyszer Lábodra és egyszer Kaposvárra kell utaz­nia, hogy csak a távolabbi mérkőzéseit említsem. — Nem ér meglepetésként, ha lesz olyan csapat, amelyik a bajnokság közepén kidől, nem bírja anyagilag. — Bonyhádon is hangzottak el olyan kijelentések, hogy vissza kell a csapatot léptetni, nem bírják pénzzel. No, per­sze nem a labdarúgókat, ha­nem a kosarasokat, kik most kerültek az NB III-ba. — Remélem, ez nem végle­ges döntés? — Én is remélem. — De ha már Bonyhádon va­gyunk, maradjunk is ebben a. járásban. A kisvejkeieknek va­sárnap Szckszárdon kellett vol­na játszaniuk asztalitenisz - csapatukkal a megyebajnok*- ságba jutásért. — Ne vezessen félre, láttam a kisvejkeieket Szckszárdon. — Láthatta! Már hajnalban fölkeltek és jóformán még sö­tét volt, már Szekszárdon vol­tak. Csak éppen szakosztály­vezetőjük — aki egyben játé­kosuk is — nein. érkezett meg. — Lekéste a buszt? — Nem a buszt, hanem a vonatot. — Ma nincs április 1., hogy elhitesse velem., Kisvejkéről vonattal lehet Szekszárdra utazni. — Csakhogy a Klézli László nevezetű intéző, és egyben já­tékos, öcsényi. Addig, míg ver­senyzőtársai 30 valahány kilo­méterről ■ eljöttek, Klézli Hallotta ? öcsényből sem utazott be. Legalább az igazolásokat küld­te volna be — mert az is nála volt. — És mit szóltak ehhez a kisuejkeiek? — Nem tudom, de kiváncsi lennék, milyen magyarázatot adott távolmaradására?. — Mi van a Bőrdíszmű óvá­sával, illetve fellebbezésével? . — Hát ami a kézilabda sokat illeti, még mindig tisztázatlan néhány dolog. A közelmúltban Kaposvárott volt az országos szövetségnek egy bizottsága ki­hallgatni az illetékeseket. — És maga nem hallgatózoU? — A kihallgatásokat, illetve szembesítéseket szerettem vol­na végighullgatnl, de a Magyar Kézilabda Szövetség főtitkára úgy nyilatkozott, hogy az nem tartozik a sajtóra, a nyilvá­nosságra. — És ezt szó nélkül hagyta? — Bele is pusztultam volna. Megmondtam: úgy látszik, mégis van abban valami igaz­ság, hogy sok mindent a ku­lisszák mögött kell intézni, a nyilvánosság kizárásával. — Mi volt erre a válasz? — Hogy itt úgysem születik döntés — mármint Kaposvá­rott —, február 17-én az or­szágos elnökség dönt az ügy­ben. — Hogy sikerült a játékve­zetőbál? — A bál kitűnően, sőt még az értekezlet is. Szidták, mint a bokrot. Tudja, hogy van az, mindig azt szidják, aki räncs ott. — Addig jó, míg szidnak. Különben nem zavar az ügy, a jövőben is kíméletlenül ki­pellengérezzük azokat a játék­vezetőket, akik rendszeresen „hazavezetnek”, felkészületle­nül lépnek, pályára, vagy eset­leg nem mennek el a mérkő­zésre. — Legfeljebb maga is úgy jár, mint egy játékvezető né­hány éve Hidason. — Kapott néhány fiilest? — igen, de az előzménye az érdekes. Hallgassa végig• — örömmel. — Az egyik nehézsúlyú bonyhádi szurkoló hintáján át­ruccant egy rangadó mérkő­zésre, Hidasra. Minden bizony­nyal a hazai csapat vesztett, mert a közönség meg akarta verni a bírót. Erre bonyliádi barátunk kimentette a tömeg­ből azzal, hogy majd Ö ki­viszi az állomásra> — Ez szép cselekedet volt. — Eddig igen, de ami utána következett ... A helyszínen nem engedte, hogy bárki hoz­záérjen a játékvezetőhöz, de amikor a vasútállomás köze­lébe ért, szegénynek úgy „ki­osztott”, hogy két hétig nyom­ta a betegágyat. — És mi lett a barátunkkal? — Hat hónapra kivonták a forgalomból, — kas — ÁRVERÉS Február 8-án, vasárnap dél­előtt szokatlanul élénk volt a budai, egyébként csendes Zi­vatar utca. A filatelisták szá­zai keresték fel az Ifjúság­szállót, amelynek különtermé­ben a Magyar Bélyeggyűjtők Országos Szövetsége rendezte első idei nyilvános árverését. Az' érdekes, únl gyorscserén megjelent dr. Jánossy Lajos akadémikus, a szövetség elnöke és filatéliai életünk számos je­lentős képviselője. Az árverés előtt dr. Steiner László főtit­kár rövid beszédben ismertet­te, hogy a gyorscserékkel az 1971. évi centenáris kiállítás­ra szeretnének minél gazda­gabb anyagot biztosítani. Dr. Makkai László, klasszikus bé­lyegeink szakértője felhívta a figyelmet, hogy számos kraj- cáros bélyeg kerül értékesí­tésre, amelyeket Visnya Sán­dor dolgozott fel és állapította meg az egyes bélyegek helyét az eredeti nyomólemezeken. Ezután megkezdődött az ár­verés, ahol legnagyobb sikere a gyűjtői munka további te­rületéül szolgáló, Visnya-féle hagyatékból származó tételek­nek volt. Egyik-más'k 1881. évi, színes számú krajcáros bélye­gekből álló összeállítás a ki­kiáltási ár háromszorosáért kelt el. Majd a tv-kamerák, a reflektorok és a gyűjtők vá­gyakozó tekintetének össztűzé­be az 1919. évi, Tanócsköztár- sasági Arcképek sor álló víz­jeles változatának teljes íve (100 sorozat) került, amelyet 42 ezer forintért a Magyar Posta Bélyegmúzeuma vásárolt meg, mert ez a ritkaság az ottani gyűjteményből eddig hiányzott. A délelőtt folya­mán még sok magyar és kül­földi bélyeg cserélt gazdát. PÓTLÁS Érdeklődéssel várják gyűj­tőink egy új kezdeményezés megvalósulását. Világkataló­gusokhoz hasonlóan a Magyar Bélyegek Árjegyzéke 1970. évi kiadásához pótlásokat adnak ki és —> amint a kiadótól ér­tesültünk —, az első kiegészí­tés napokon belül forgalomba kerül. A 16 oldalas füzet is­merteti és értékeli a múlt év végéig megjelent összes bélye­get közli az árváltozásokat. A további oldalakon világ­összeállítások készítéséről, mongóliai filatelistatapasztala- tokról, világatlaszról szóló cikkeket olvashatunk. A má­sodik pótlásfüzet májusban jelenik meg. KÜLÖNLEGES BETÖRŐ Dortmundban Peter Gross bélyegkereskedő az egyik ja­nuári reggelen üzletében az árut szétdobálva, berakó­könyveit feltúrva találta. Meg­döbbenve közeledett kincsei­hez, amikor erélyes hang ál­lította meg: „Zárja be az aj­tót és tegye azt, amit mon­dok!”. Az utasításnak a tulaj­donosra irányított pisztoly adott nyomatékot. A betörő közben előbújt és álarca mögül előadta kívánsá­gait. Komoly szaktudással, hiánylista szerint felsorolt bé­lyegeket, ahogy egy bélyeg­üzletben ez megszokott, — revolver nélkül. A kívánt bé­lyegeket kereste, ezekért for­gatta fel a tulajdonos érkezte előtt az üzletet. A kereskedő kikereste és átadta a közel 5000 márka értékű anyagot. A betörő távozása előtt közölte, hogy 4 héten belül a bélyege­ket visszaküldi, vagy kifizeti. A 28. napon Gross postán értéklevelet kapott, amelyben hiánytalanul megtalálta a be­törőnek átadott valamennyi bélyeget. A kísérőlevélben le­írta a „gyűjtő”, hogy egy fi- latelista barátja gyűjteményé­ből elvett bélyegeket, amelyek értékét egy szép leányismerő­sére fordította. A rábízott gyűjteményt most kiállításon kell bemutatnia, így okvetle­nül meg kellett szereznie az elkótyavetyélt darabokat. A rabolt bélyegeket most, a ki­állítás befejeztével visszakül­di, de fizetéséből lassan meg­vásárolja a hűtlenül kezeli kincseket, ami annál is egy­szerűbb lesz, mert a költséges szerető hűtlenül elhagyta. ERDEKES ÜJDONSÁGOK San Marino februárban 12 bélyegen mutatja be az ókori csillagászatban nagy szerepet játszó állatövi csillagképeket. Az érdekes formájú csillagok segítségével a nappályát 12 részre osztották és az állatöv jegyei a csillagjósok munká­jánál is nagy szerepet játszot­tak. A csillagképeket a bélye­geken a formájukból elképzelt lénybe ágyazva láthatjuk. — Grenada a történelemben sze­replő kalózoknak állít emlé­ket. Az első bélyegen „Fekete- szakáll” kapitány képe tűnik fel, őt Anne Bonney követi, aki foglalkozását férfinak ál­cázva, „Calicko Jack” néven gyakorolta. A Dél-Amerikához közel eső atlanti-óceáni szige­ten a gyengébb nem a kalóz­kodásban jélentős szerepet játszhatott, mert a harmadik bélyegen ismét egy hölgyet, Mary Read-et örökítették meg. A negyedik bélyeget Jean La- fitte-nek szentelték, aki ké­sőbb, 1812-ben az Amerikai Egyesült Államok hőse lett. Népújság 14 1970. február 15. i

Next

/
Thumbnails
Contents