Tolna Megyei Népújság, 1970. február (20. évfolyam, 27-50. szám)
1970-02-15 / 39. szám
A legszébb közgyűlés „Megkülönböztetett tisztelettel és szeretettel'’ hívtak meg az őcsényi zárszámadásra, gondoltam, erre már csak elmegyek. A közgyűlés előtt derült ki, hogy vagyunk legalább harmincán, ha nem többen, akiket megkülönböztetett tisztelettel és szeretettel invitáltak. A dolog persze egyáltalán nem keserített el, tudtam, ez így van rendjén. Nagyon jó az eredmény, elvárják a legkülönbözőbb helyekről a vendégek étkezését. Nem is tudom, mi lett volna, ha minden meghívott a tiszteletét teszi. Az ebédhez, a szövetkezet vezetőségi tagjaival együtt így is alig fértünk be a terembe. A többiek, akiknek ugyancsak kézbesítette a posta a nagyon szép meghívót, táviratot küldtek Öcsénybe, vagy Tevelet írtak. Köztük például Erdei Ferenc, a Hazafias Népfront főtitkára, a szomszédos, alföldi tsz-ek közül vagy három, aztán a kalocsai járási párt- bizottság első titkára, vagy például a kaposvári AGROKER» A vendégek persze korábban érkeznek és itallal várják őket az irodában. Az elnök szobája azonban nem is annyira a konyakozgatás és borozgatás színhelye volt, mint inkább magvas eszmecseréké. Az Agrárgazdasági Kutatóintézet igazgatója és két igazgatóhelyettese. Ball Zoltán országgyűlési képviselő és mint a megyei párt- bizottság vb-tagja, Tóth József, a járási pártbizottság első titkára, Misetics Sándor, megyei pártbizottsági osztályvezető, meg a többiek, akik befértek az elnöki irodába, egyrészt arról vitatkoztak, ünnep-e a zárszámadás napja, vagy inkább munkaértekezlet községi szinten, továbbá kifejtették véleményüket a sárköz; föld öntöz-, hetőségéről, illetőleg öntözésének szükségességéről, vagy szükségtelenségéről. Az irodát két fegyveres, egyenruhás mezőőr vigyázta, pontosabban a pénzt őrizték. Délután, amikor már túl voltam a marhapörkölt és jó néhány túrós rétes elfogyasztásán és megtudtam a tanácselnöktől a szövetkezet megalakításának történetét, kisétáltam az utcára szellőzködni. Ekkor botlottam bele (vagy ők énbelém) a két mezőőrbe. Nagyon boldogok voltak, hogy az utolsó fillérig megőrizték a két és fél millió forintot. Legalább töltve volt a puskájuk? — kérdeztem. Fölcsillant a szemük. Amikor az ellenőrző bizottság elnöke ebben az ügyben fölkereste őket, megmutatták neki a fegyvereket, s a szétnyitott vadászpuskából a töltény az ellenőrző bizottság elnökének az orrához pattant. Ezzel a frappáns és persze kissé eltúlzott történettel adtak választ az újságírónak, hogy ők aztán őrködtek. Mindenáron be akartak csalogatni egy pohár borra. Akkor már aznapra véget ért a munkájuk. Átsétálva az irodához, láttam, hogy a két fegyver, persze to Íratlanul, töltény nélkül, széthajtva hever az egyii: íróasztalon. A szomszéd szobában még javában osztották a pénzt.. Együtt kapták a tagok a nyereségrészesedést, a rendszeresen dolgozók ehhez még az öt százalék kiegészítő részesedést és valamennyién a január; fizetést. Másfél napig borítékoltak az iroda dolgozói. A közgyűlés ünnepnek is, községi munkaértekezletnek is egyaránt tökéletesen, megfelel. Felsorakoztak az úttörők, szavaic egy kislány, aztán népdalokat énekeltek, például, hogy „én sem .szántok, se nem vetek, mégis megélek közietek". A dalolás után pedig ismét szavalt egy lány. Az idézett népdalszöveg más viszonyok között is aktuális. Sőt most aztán mindenki énekelheti a községben, kivéve a traktorosokat. A párttitkár ismerteti és jóváhagyatja a napirendet, aztán megkezdődik az elnök beszámolója. Formálisan a vezetőségé ez a beszámoló, de az elnök gazdász ember és különben is jól fogalmaz, így aztán javarészt ő készítette el. A köz- • gyűlés előtt megkérdezte tőle a járási pártbizottság első titkára, elemző-e a beszámoló, politizál-e. Az elnök mentegetőzött, hogy ami az önköltségszámítást illeti, sajnos nincs elemzés, mert még hiányoznak a számok az egész esztendőről, összesítve. Báli Zoltán, áld Bátaszéken elnök, hozzáfűzte, hogy őnáluk is mindig a zárszámadás után készül el az egész év önköltségszámítása. Azt tudjál:, mennyit fordítottal: a gazdálkodásra, de hogy mi mennyibe kerül, még nem. A beszámoló elemez is, politizál ;s. Világosan, őszintén feltár mindent, a mulasztásokat is és utal a gazdaság közvetlen jövőjénél: kialaldtásá- ra, a nagy állattenyésztő telepek építésénél: szükségességére, hasznára. Az ember azt gondolná, ennyi megjegyzés és kritika után az ellenőrző bizottság elnökének már nem is marad fölemlíteni valója. De az ő beszámolója is eléggé vaskos. A két beszámoló kiegészíti egymást, mindent elmond ennek a nagy gazdaságnak egyévi munkájáról, eredményeiről. A tagok először nem is akarnak megszólalni. Többszöri biztatásra mégis csak hozzászól néhány ember. Az egyik nagyon helyesli, hogy az öregekről külön gondoskodik a szövetkezet és ezt már csak azért is , helyesli, mert maholnap az öregek közé jut maga is. Minden felszólalás után, amikor válaszol Széki János elnök, vitatkozik az illető gazdával: „Nem fogadom el, hogy... bátyám az öregek közé tartozik.” A hangnem végig komoly, de egyben közvetlen is. Az egyik felszólaló, aki az elnök apósa, sárközi gazdához méltó okossággal és szép kifejezésekkel beszél arról, amit fontosnak tartott elmondani. A válasz: tartot- ií tam tőle, hogy mint apósom, megbírál. Tóth József, a járási pártbizottság első titkára arra ints a szövetkezet tagjait, vezetőit egyaránt, ne legyenek elégedettek, bármennyire jó is az eredmény. Ball Zoltán országgyűlési képviselő megyei pártbizottsági vb-tag és tsz-elnök úgy beszél, hogy a jövő többet ígér, élni kell a lehetőségekkel. Amit a szövetkezeti mozgalom kezdetén ígértek a parasztembereknek, lényegében megvalósult már, de tovább kell lépni. Sörfőző István, a szomszéd decsi közös gazdaság elnöke igen szépein beszélt arról, milyen nagy is valójában az őcsényiek eredménye. „Ha jól értettem a beszámolóiból (jód értette), ötmillió forinttal növekedett egy év alatt a szövetkezet tiszta vagyona. Ezt nem halkan, ezt kiabálva kellene elmondani.., Azelőtt a tsz-elnök szaladgált a bankhoz. Most is kell hitel, enélkül nincs gazdálkodás, de ez csak napi munka. A saját lábunkra álltunk. Nagy szó, óriási szó...” A decs; gazdaság tagjainak, vezetőségének üdvözletét hozta, és ha jól emlékszem (úgy vélem, hogy jól emlékszem), háromszor is elmondta, mennyire örül az öcsényi jó eredményeknek. Közösen bérelnek növényvédő repülőgépet az őcsényiek, a decsiek és a várdombi gazdaság. Közösen üzemeltet a jövőben lucernaliszt-készítő üzemet Őcsény és Decs. A barátság nem szólam és nem kötelező udvariasság, ha azt mondják egymásnak, örülünk az eredményeteknek. Különösen értékessé teszi az őcsényi zárszámadást, hogy az eléggé mostoha viszonyok között gazdálkodó Szálkával egyesültek az őcsényiek. Az első év eredménye: Szálkán jelentős jöve- délememelkedés, és Öcsónyben ugyancsak nőtt a jövedelem. Most a volt szekszárdi Szabadság Tsz is Öcsénvhez tartozik már január 1. óta. Nincs tehát sárközi sovinizmus, sem önteltség a már elért szint miatt. A három községre, illetve volt szövetkezetre kiterjedő, megnagyobbodott gazdaság olyan lehetőségek előtt áll, mint például: a szociális, kulturális alapból egy-egy tagra 1970-ben ezer forint jut. Sok pénzt osztottak, noha már év közben 30. százalékát kifizették az egész részesedésnek. A pártfcitüiár, Kósik Ferenc azt mondta, amikor hármasban beszélgettünk vele és Móder Ernő főkönyvelővel, hogy őt tulajdonképpen nem is érdekli a pénz. Az érdekli, mennyire becsülik a tagok a munkáját. Valamikor egyénileg gazdálkodó parasztember volt, mint a többiek, most pedig másokért él. Büszke arra. hogy becsülik, szeretik. A tűzoltóság épületének klubtermében, ahol az ebédet elfogyasztottuk, sokáig nagy volt a lárma. Egész délután. Mindenki beszélgetett és a sok hang együtt lármává erősödött. Nekem, a községi tanácselnök és egy gépszerelő fiatalember beszélt a ttsz-szervezésről, illetve a nyugat-német- onszági mezőgazdaságról. A tanácselnök Eger mellől származik, de tökéletesen sárközi emberré vált. Nem győzi hangsúlyozni, mennyire finom, intelligens emberek a sárköziek. A közgyűlés színvonalát is értékelte számomra, spontán módon, kérés nélkül. Örültem ennek ;s, természetesen. Azt mondta: ilyen szép közgyűlés még nem volt. Miért? — kérdeztem. A válasz: nagy az eredmény, ünnepi a hangulat, és ennyi vendég még sose volt itt egyszerre. Az ünnepi hangulatról beszéltünk, úgyszintén a vendégek sokaságáról. A nagy eredmény számadataiból kell még néhányat ismertetnünk. Tehát: tartalékolt a szövetkezet 1970-re 2 millió 350 ezer forintot. A tiszta vagyon ötmillióval nőtt, Az évi keresete 95 tagnak 30 ezer forint felett van, 115 tagnak 20 és 30 ezer között, 76 tagnak pedig 15 és 20 ezer között. Táppénzre kifizettek 391 ezer forintot,, és 85 ezret az öregeknek. Gépvásárlásra több mint másfél millió forintot fordítottak. A tagság fiatalodott egy év alatt egy egész négy tized évvel. Annak ellenére, hogy a nyugdíjkorhatárt eléri, illetve meghaladja a tagság 48 százaléka. Van a szövetkezetnek belső ellenőre, közgazdásza és hamarosan függetlenített lesz a párttitkára. Lesz továbbá néhány éven belül — jórészt a gazdaság építőhrigádjának munkájaként — korszerű, komplex sertéstelepe, utána szarvasmarha telepe, majd pedig juhtelepe. GEMENC1 JÓZSEF A honvédelmi nevelés eszköze: A modellezés Az általános iskolákban folyó honvédelmi nevelés célja, hogy az életkornak megfelelő elmélettel és gyakorlattal felkészítse a gyerekeket a jövőbeni feladatra, a haza védelmére. A fizikai felkészítést szolgálja a lövészversenyek, úttörő honvédelmi versenyek, hadijátékok mellett például a modellezés is. A modellezés nem csupán a kézügyességét fejleszti. A gyerek közben megismer olyan fizikai törvényeket, amelyek a tanulásban is segítik — esetleg az először felszálló kis repülő, a vízre bocsátott hajómodeil a készítőjét is elindíthatja egy életpályán. Nagyon sok, híres repülő a modellezés révén vált a magasság, a száguldás szerelmesévé. Ki tudná a mai gyerekek közül is hányon válnak a mostani hadi és polgári pilóták utódaivá, hányán szállnak tengerre, avagy választják a hit adástechnikai pú Ifótf Az érdeklődésbe«, a lelkesedés ben nincs hiány a gyerekek között. Olyannyija nincs, hogy már- rnár helyhiánnyal kell számolni, pedig még egy éve sincs, hogy o modellezők helyet kaptak az MHSZ új, megyei kiképzési bázisán. Különös helyzet, amikor a gond is örömet okoz. Most ebben a helyzetben van Puskás Mihály, MHSZ-főelőadó. — Az ősszel, amikor m megyei művelődésügyi osztállyal elkészítettük az együttműködési tervet, és a tanév kezdetén megkezdtük az iskolákban a toborzást, feleannyi gyerekre számítottunk, mint ahányon most főnnek. Így a hát m*ndea rnyjéiMk es^e légióit. Maholnap ott tartunk, hogy a klubtagok, • modellezéssel vevseaysze rűee foglalkozók csak seembatow, rofiámap dolgozhatnak. — Hétfőn este m 2. iskola nyolcadikosa« jönnek, tizenhatan. Kedden a 3. iskete kilenc eyolcndí- kasa, rvevrtón a 2, 3*dk teáén- nyolc hetedikese, pénteken a 3. iskola 11 hetedikese jöa. Szeptember cégén alapfokon leadtuk meg a modellezést, és most középfokon folytatjuk. A korábbi éecében az volt mindig a gyakorlat» hagy a kezdeti létszám a telére, egyhar madara rrrHrkeat, mate bar ent inkább szaporodik. Eset Ma először — igaz, csak egyetlen — lány-modellezőnk is van: Szics Anna, a Zrínyi utcai iskolából. Merem állítani, hegy az úttörőmmel'vezetők segítsége, hozzáállása révén ébredt fel a gyermekekben ez a nagy buzgalom* A szorgalomról Futó Ferenc, a gyerekek oktatója is mond néhány szét. e» Nemcsak igyekezet van bennük, ami a legfőbb, ügyesek is. Van hsneíMr fantázia. Közülük nagyon sokat képesnek tartok arra, hogy versenyzői fokon folytassa a modellezést később. Gondolom, a klub is kap majd befő- KHr utánpótlást. — Az eéőeő években azért sem gaadafbattenfc ilyen létszámú gyer- ateksevog fogán Hiertn fonóra, mert nem volt megfelelő helyünk — memfja Rusfcás Mibál*. A asestwd helyset valósággal dokumentálja, milyen szerepe van a honvédelmi nevelésben, foglal ' oitatásban a technikai feltételeknek. Egészen a múlt év tavaszáig agy bérhús alagsorában működött a modellező kieb, a pince íedvas jbeegője « legnagyobb ellensége vett a pehelykönnyű modelleknek, Meet visapet olyanok a körülmények, a feltételek, hogy a gyerekeknek nem kell egyenként kifürészelgetni a milliméternyi vékony lemezből a szárnybordákat — ami a modellezés tán legtöbb időt igénylő, és legunalmasabb, ugyanakkor nagy pontosságot igénylő része azokat típusonkénti méretben, előre gyártva kapják. Lényegében csak össze keli állítani a modellt, ragasztani, a megfelelő anyaggal bevonni. (Az egyik asztalon éppen ott áll egy, a ma- josi iskolának megcímzett csomag. Tartalma: hat, félkész körrepülő modell.) Ilyen csomagokat kap- nok a megye többi iskoláiban működő modellező szakkörök is. — Reméljük, hogy a jobb elhelyezés, a jobb technikai feltételek révén a versenymodellezés is eredményesebb lesz. A megyei MHSZ- titkár hozzájárulása révén elkészült a nemzetközi szabályoknak megfelelő körpályánk, így a körrepülő kategóriában is előbbre ‘udunk majd tépni. Szeretnénk az 1968-ban alapított Alisca Kupaversenynek nemzetközi rangot adni, és a hazai eredményekben is előbbre rukkolni. 01.
