Tolna Megyei Népújság, 1970. február (20. évfolyam, 27-50. szám)
1970-02-15 / 39. szám
TOLNA MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA fiS A MEGYEI TANÁCS LAPJA | XX. évfolyam, 39. szám. ARA; 1.20 FORINT Vasárnap, 1970. február 15. Huszonöt éve alakultak meg az üzemi bizottságok Somoskői Gábor SZOT-titkár nyilatkozata Somogyi Lajos, az MTI fő- munkatársa jelenti: Az ideiglenes kormány iparügyi minisztere 25 évvel ezelőtt, 1945. február 15-én adta ki rendeletét, amelynek alapján az ötvennél több embert foglalkoztató üzemekben jogilag is megalakultak az üzemi bizottságok. E forradalmi munkásszervezetek már a rendelet megjelenése előtt egész sor1 üzemben — csupán a fővárosban 177 helyen — létrejöttek, működésüket azonban ez a rendelet hagyta jóvá, szentesítette. * A 25 év eredményeiről, problémáiról a következő nyilatkozatot adta Somoskői Gábor, a SZOT titkára: — Az üzemi bizottságok voltak az első forradalmi mun- kássaervezetek, amelyek a felHelsinkiben szombaton megnyílt a Finn Kommunista Párt rendkívüli kongresszusa. A kongresszus azokat az indítványokat vizsgálja meg. amelyeket a párt egységének helyreállítását célzó tárgyalások folyamán dolgoztak ki. Az egységtárgyalások eredményeiről Aarne Saarinen, a párt elnöke és Taisto Sinisalo szabadulás után az akkor még tőkés tulajdonban levő vállalatoknál kezükbe vették a vezetést, a termelés irányítását Korlátozták a kizsákmányolást, nevelték az embereket, sőt tevékenységükben a munkások közvetlen érdekvédelmének elemei ís kibontakoztak. A evárak államosításával addigi ellenzéki pozíciójuk megváltozott, többé nem- álltak szemben. hanem segítették az üzemek vezetését. A szakszervezetek kongresszusaikon 1948-ban elhatározták, hogy az üzemi bizottságokat szak- szervezeti bizottságokká szervezik át, amelyeknek feladata a termelés segítése és mindenekelőtt a dolgozók nevelése, érdekeinek védelme. Ez magát a parlamenti képviselő tartott beszámolót. A kongresszus elé terjesztett javaslatokat előzetesen megvitatták és jóváhagyták a kerületi pártbizottságok és a finn KP tavaly áprilisi 15. kongresszusának delegátusai, akik egyben a rendkívüli kongresz- szuson is képviselik pártszervezeteiket.. szakszervezeti mozgalmat is fellendítette, mert a munka javarésze az üzemekbe tevődött át. — Az ötvenes évek elején a szakszervezeti bizottságok munkájának jellege megváltozott, arányai eltolódtak. Háttérbe szorult a nevelés, az érdekvédelem és a termelés tényleges segítése, s főleg a tervek mennyiségi teljesítésének hajszolásával foglalkoztak. Ez visszavetette a szakszervezeti bizottságok munkáját, gyakran formális, mechanikus volt működésük, ami kihatott a szakszervezeti demokráciára és a tömegkapcsolatokra is. — Az ellenforradalom okainak feltárása, a következtetések levonása, az MSZMP elvi irányítása a szaksaerv eseti mozgalomban is gyökeres változás folyamatát indította el. Tartalmában és arányaiban megváltozott a szakszervezeti bizottságok feladata is. Amellett. hogy továbbra is feladatuk a termeién segítése, a munkaverseny szervezése. fontos feladatukká vált, hogy behatóan foglalkozzanak bér- és munkaügyi kérdésekkel, a balesetelhárítással, a társadalombiztosítással, az üdüléssel, a dolgozók üzemi étkeztetésével. Segítsék a gyermekintézmények, a munkásszállások működését. s nem utolsó sorban közreműködjenek a dolgozók nevelésében. E feladatok sikeres megoldásához azonban nem teremtődtek meg mindjárt a feltételek. Továbbra is hatottak a korábbi beidegződések. Az Is hátráltatta munkájukat, hogy az ellenforradalom után az üzemi tanácsok egy sor olyan kérdésben döntöttek, amelyek szakszervezeti hatáskörbe tartoznak. A SZOT javaslatára azéi-t szüntette meg a kormány az üzemi tanácsokat, jogaikat, hatáskörüket pedig a szakszervezeti bizottságok vették át. — Röviddel az üzemi tanácsok megszűnése után a SZOT- elnökség irányelvei alapján létrejöttek a vállalati szak- szervezeti tanácsom és bizottságok. Ezzel megteremtődött annak lehetősége, hogy szélesebb alapokra helyezzük a szakszervezeti demokráciát. A vállalati szakszervezeti tanácsoknak és bizottságoknak döntési, egyetértési, véleményezési. ellenőrzési és vétójoguk van és ez lehetővé teszi, hogy a dolgozók egyéni érdekeit megvéd lék. ugyanakkor azt össze tudják egveztetn; a társadalom, a vállalat és a csoportok érdekeivel. — Az. elmúlt 25 év alatt az üzemi szakszervezeti szervek munkája — kisebb-nagyobb megtorpanásoktól, visszaesésektől eltekintve — folyamatosan felfelé ívelt és hét-három év kivételévé] betöltötte hivatását. A gazdaságirányítás jelenlegi rendszerében — az MSZMP irányításával és együttműködve a gazdasági vezetőkkel — megvan a lehetősége annak, hogy a szakszervezetek funkciójuk mindkét részét gyakorolják, vagyis segítsék a termelést, az ország gazdasági erejének növelését, ugyanakkor védjék a dolgozók érdekeit, és neveljék az embereket. E kettős feladatnak a vállalati szakszervezeti tanácsok és bizottságok fokozatosan ugyan, de mindinkább megfelelnek: Visszahúzó tényezők azonban még ma is vannak. Több bátorságra, kezdeményezésre. nagyobb következetességre van szükség sok esetben a dolgozók érdekeinek védelmében. Traktor me fők védelme A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter utasítást adott ki a mezőgazdasági balesetvédelmi intézkedések kiegészítésére; a rendelet szerint a 30 lóerősnél nagyobb traktorokat legkésőbb 1975. január 1-ig — a felborulás esetén védelmet nyújtó —védőkerettel kell' ellátni. Egyes hegyvidéki területeken — az MTZ traktorokat 1972 január 1-ig, a UE—28-as erőgépeket pedig 1973. január 1-ig kell ellátni ilyen balesetvédelmi tartozékokkal. A mezőgazdasági munkák idején szinte naponta hallani olyan hírt, hogy a felboruló traktorok maguk alá temetik a vezetőt és ilyen balesetekből évente 45—50 halálos baleset származik. Az elmúlt években a Szekszárdi Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat sorozatban gyártotta a traktorfülkéket, amelyek az időjárás viszontagságaitól ugyan megvédték a vezetőket, de a felborulásnál — amikor az erőgép sokszor a szó szoros értelmében „fej- reállt” — kevés oltalmat jelentettek. A fülkék anyaga ugyanis gyorsan deformálódott. A szeleszárdi üzembe most különleges védőkeretet fejlesztettek Iá; ez a vezetőülés fölé erősíthető, és ha a traktor ki is billen egyensúlyi helyzetéből, nincs különösebb baj, mert a traktoros a védőszerkezet alatt sérülés nélkül megússza a dolgot Jövőre már 3C00—4000 ilyen védőkeretet gyártanak. Javítja majd a helyzetet, hogy a rendelkezés szerint 1971-ben olyan erőgépet lehet csak forgalomba hozni, amely borulásálló óvókerettel, vagy megerősített vezetőfülkével van ellátva. Felhívás Tolna megye lakosságához! 1970. április 4-én ünnepeljük hazánk felszabadulásának negyedszázados évfordulóját. Népünk nagy nemzeti ünnepén büszkén ünnepelhetünk, mert a magyar nép e 25 év alatt olyan hazát teremtett, melyben minden hatalom a dolgozó népé és minden a dolgozó nép javára történik. Nem volt könnyű e 23 éves harc. Pártunk vezetésével, a Szovjetunió önzetlen segítségével, népünk szorgalmas munkájával leraktuk a szocializmus alapjait, és új távlatok nyíltak a magyar dolgozók számára. E hősi küzdelemben megyénk lakossága is helytállt. A szántóföldeken, az üzemekben és más munkahelyeken végzett munkán túl, önzetlen társadalmi munkásként tevékenykedett lakóhelyének, munkahelyének szépítése és gazdagítása érdekében. Megyénk lakossága alkotó munkájával járult hozzá, hogy Tolna megyében is alapvető történelmi változásnak, fejlődésnek lehetünk szemtanúi a politikai, a társadalmi és a gazdasági élet minden területén. Elért sikereink serkentsenek bennünket újabb tettekre, a termelésben és az építésben. Fegyelmezett munkával váltsuk valóra megyénkben is pártunk, kormányunk célkitűzéseit. Teljesítsük sikeresen az 1970. évi népgazdasági tervből ránk háruló feladatokat, teljesítsük túl Ui. ötéves tervünket! készüljünk fel e nagy ünnepre, hogy lakóhelyünk házal, utcái, közterei, munkahelyeink, közintézményeink rendezettségükkel, tisztaságúkkal, virágvél pompázva méltóan lejezzék ki mindazt, amit a felszabadulás ténye lehetőségekben és elért eredményekben jelent számunkra. A lakosság összefogásával továbbra is építsük, szépíi- sük városunkat, községeinket. ren<fi>e«1HSá»»k továl?b a sziP sikert hozó „Tiszta udvar - Vábbi nafkosí^slfo mat‘ ,G«"doskodjunk településeink lo- r0U ‘ * a meglevők gondozásáról és védelményerni?"}! szerveink, vállalataink, intézmé"y*‘"k X? ‘ermcioszoveikezeteink kezdeményezzék és lámonóöifnk kut,nr4HÍC iÜzlé‘eSf’-,nények “«Svalós.iisat,' melyek ^ és S20ciili* ‘‘"ótá a. hívai ina.v .szolgáim. Építsünk kozus osszefos:á*ts-i] í ik-ísnif-if rtei - k-rl,’aíaltat’iÍSlí0lákal’ óvodákat, bölcsődéket, őrt ősi ren- £f‘oket f ef-szsésházakat. ezzel is Járuljunk hozzá sóhoz!kU tUral,SaSanak eS életS2Ínvonalar‘ak további emelő „,„®*zva abban, hogy e felhívásunk egyetértésre lalál me- rt.venk valamennyi állampolgáránál, nagy nemzeti ünnepíín- .Vn, azza.* kezdjük a következő negyedszázadot, hot-y abban újabb, sikereket érünk el a szocializmus építésében. A nagyszerű cél buzdítsa új harcra megyénk valamenv- nyi lakosát, hogy még szebb és boldogabb Jég ven mind- annyiunk élete. Tolna megye Tanácsa Hazafias Népfront Tolna megyei Elnöksége Szakszervezetek Tolna megyei Tanácsa Elnöksége KISZ Tolna megyei Bizottsága Magyar Vöröskereszt Tolna megyei Vezetősége Nőtanács Tolná megyei Végrehajtó Bizottsága Síszálló, magyar terv alapján Magyar építőművész tervei szerint épül Európa egyik legnagyobb síszálló ja. Az NCK-beli Oberwlesenthalban (Érchegység) 1000 méter magasságban épülő, a környező épületekhez és hegyi jelleghez igazodó 500 ágyas szálló tervezését az Általános Épülettervező Vállalat építőművésze, Dúl Dezső készítette különleges építészeti megoldásokkal. Képünkön: a 70 méter magas. 20 emeletes síszálló makettje. (MTI fotó: — Balassa Ferenc felit) Megnyílt a Finn KP kongresszusa
