Tolna Megyei Népújság, 1970. február (20. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-14 / 38. szám

MÉSZÖV I Uj ügyviteli szervezet A KMAMfeQl Uj alapszabály Jelentettük, hogy Hársfalvi Lászlá szekszárdi technikust a szek­szárdi járásbíróság 2200 forint pénzbüntetésre ítélte, mert a pár­huzamos kSzlekedésre vonatkozó előírások megszegésével sze­mélyautóval balesetet akozott. A korszerű szövetkezetpo- litikai elvek alapján a kormány tavaly rendeletileg rendezte az fmsz-i mozgalom szervezeti helyzetét, jogi fel­építését. Ennek megfelelően az fmsz-ek már tavaly elké­szítették alapszabályukat, az új megyei szervezet kialakí­tása pedig most van folya­matban. Már megszövegezték s több illetékes fórumon meg­vitatták és elfogadták az új alapszabály-tervezetet, az 'j ügyviteli szervezet ped:g ez év elején megkezdte mun­káját. A név — MÉSZÖV — to­vábbra is megmarad, de új tartalmat kap. A MESZCV korábban felettes szerv volt: gazdasági, kulturális és sze­mélyi ügyekben egyaránt uta­sította az fmsz-eket. Most léte kizáróllag azon alap­szik, hogy az fmsz-ek, taka­rék- és lakásszövetkezetek be­lépnek a MESZÖV-be mint szövetségbe. A régi centrikus- ság nem fér össze az új gaz­dasági mechanizmus alapel­veivel, viszont a szövetségi tömörülésre annál nagyobb szükség van. Ennek megfele­lően az új MÉSZÖV feladat­köre hármas: 1. A belépő szövetkezetek megyei érdekképviseletének és érdekvédelmének ellátása. 2. Sokoldalú szolgáltatás a szövetkezetek önálló vállalat- szerű gazdálkodásához, de­mokratikus önkormányzatának fejlődéséhez. 3. A közös társadalmi, moz­galmi feladatok megvalósulá­sának elősegítése. E három feladatkör termé­szetesen nagyon sok alpontra — önmagában is nagyon fon­tos feladatra — oszlik. Ezek­ből csak néhányat említsünk: sokoldalú információs szolgá­lat a piaci helyzet alakulá­sáról, az érdekelt szervek­kel érdemi kapcsolattartás, re­víziós szolgálat, műszaki se­gítség a hálózatfejlesztéshez, Jól sikerült színielőadás volt legutóbb a paksi kultúrház- ban. A Dunamenti Egyesülés Tsz színjátszó csoportja zsú­folásig megtelt nézőközönség előtt mutatott be négy egy- felvonásos, mai témájú dara­bot, melyet a közönség meg­elégedéssel és nagy tapssal fo­gadott. Az előadás után reg­gelig tartó táncmulatság volt. Az előadást Lacza Istvánná, a termelőszövetkezeti nőbizottság titkára és kultúrfelelőse ren­dezte és tanította be. * Tanulságos előadást tartott Szenczi László, a megyei ta­nács vb. műv. oszt. tanulmá­nyi felügyelője a paksi III. számú általános iskolában az „Apák felelőssége a gyermek- nevelésben” címmel. Az elő­adást több mint negyven édesapa hallgatta végig nagy figyelemmel. Az előadás után az édesapák megelégedéssel nyilatkoztak a hallottakról. Főleg az apák típusait bemu­tató témák és az ezzel kap­csolatos megnyilatkozások a gyermekek részéről — ame­lyet az előadó magnetofon-sza­lagon keresztül mutatott be, — volt igen nagy hatással« szülőkre. Az szmk elnöV hozzászólásában elmondott úgy érzi — és talán a többi szülő nevében is mondhatja — tapasztalatcserék szervezése, a munkaverseny megyei szerve­zése, értékelése, a szocialista brigádmozgalom támogatása. Általában minden olyan fel­adatot el kell látnia, amivel a szövetkezetek mebízzák, természetesen ha az nem el­lentétes a népgazdasági el­vekkel, rendelkezésekkel. A szövetség legfelsőbb fóru­ma a megyei küldöttgyűlés, amely elnökséget és felügye­lő bizottságot választ. Az el­nökség 11 tagú, ebben benne szerepel a három függetlení­tett vezető — egy elnök, két elnökhelyettes — is. Az fmsz- ek még tavaly megválasztot­ták a megyei küldötteket. E részkérdésben is lényeges el­térés mutatkozik a régihez képest: eddig a megyei kül­döttek összetétele meglehető­sen vegyes volt, most azon­ban kizárólag olyanokat vá­lasztottak, akik a mozgalom­ban már meglehetősen nagy irányító gyakorlatot szerez­tek, és személyükben köz­vetlen anyagi és erkölcsi fe­lelősséggel tartoznak a moz­galom egy jelentős területé­ért. A megyei küldöttgyűlés az egyes szövetkezeti szekciók speciális feladatainak elllátá- sára választmányokat hoz lét­re. Ilyen választmány külön alakul az általános fogyasztá­si és értékesítő szövetkeze­tek, a takarékszövetkezetek és a lakásszövetkezetek részére. Ez minden jel szerint szük­séges, de egyben szervezeti kompükálódást is jelent a ré­gi felépítéshez képest. Az új alapszabály ki- alakításánál sok rész­kérdésben vita kerekedett. A felsőbb szervektől is érkezett számos javaslat, máshonnan is, ugyanakkor már rendelke­zésre áll egy sor gyakorlati tapasztalat. Ugyanis a szövet­ség már több mint két éve igyekezett az új szövetkezeti koncepciók szerint dolgozni. Igaz, ez nagyon v ellentmon­minden szülő magára ismer­hetett, valóban ő melyik tí­pusba tartozik. Befejezésül kérték az elő­adót, hogy máskor is tartson részükre ilyen fontos és tanul­ságos előadást. Az előadás új­szerűsége abban volt, hogy el­ső esetben hívták össze kimon­dottan csak az édesapákat, mert az eddig megtartott szü­lők iskoláján főként az édes­anyák vehettek részt. Az előadás jó megszervezé­séért elismerést érdemel az szmk és az iskola pedagógus­kara. * Néhány hónapja alakult a Paksi Háziipari Szövetkezet nőbizottsága. A nőbizottság aktív munkája Székely István­ná vezetésével máris érezteti hatását. Politikai oktatást szerveztek 18 személy részvé­telével, szabásztanfolyamot 27 részvevővel. Hasonlóan dolgozik, a velük egy időben alakult cipész ktsz nőbizottsága is. Megtörtént a megbeszélés a kisiparos nők és a kisiparos feleségek nőbizottságának megszervezésére is. A feb­ruár tizenhatodikai esti nő­gyűlésen fogják a vezetőséget megválasztani. Molnár Istvánná Paks dásos ioőszak volt, mert vég­eredményben az új koncep­ciók is ekkor alakultak ki, időközben változott sok min­den, és módosultak a rendel­kezések is. A tapasztalatok mégis értékesek. Mindenek­előtt igazolják, hogy az fmsz- ek széles körű önállósága nem elhamarkodott lépés, és a szövetségi viszony alapján jobban tudnak gazdálkodni. Ugyanakkor az is beigazoló­dott, hogy az egyes új té­ziseket sem tanácsos mecha­nikusan értelmezni. A viták is e körül folytak. A gyűlé­sek határozatképességére vo­natkozóan viszonylag mérsé­kelt megkötést írnak elő a rendelkezések: az első hatá­rozatképtelenség után csök­kentett számú részvevő ese­tén is határozatképes a gyű­lés. A MÉSZÖV itt az ön­kéntes megszorítás elvét kí­vánja érvényre juttatni az új alapszabályában: kizárja a másodszori összehívás esetén is a határozatképességét, ha nem jelenik meg a küldöttek kétharmada. Úgy vélik, hogy ez jobban megfelel a szövet­kezeti demokrácia elveinek. Czemélyi ügyekben a MESZÖ V-nek nincs, nem lehet közvetlen beleszólási jo­ga, a javaslattételi jogot azonban biztosítja az új alap­szabály-tervezet. Ezt egyesek vitatták. Még felsőbb szint­ről is jött olyan instrukció, hogy a javaslattételi jog sem helyes. A Tolna megyei fmsz- ek véleménye azonban más. A saját alapszabályukba is belefoglalták, hogy a vezető­ket érintő egyes személyi ügyekben elvárják a MÉSZÖV javaslatát. Az persze más kérdés, hogy adott esetben figyelembe veszik vagy nem. Éppen az fmsz-ek képviselői ragaszkodnak ahhoz, hogy MÉSZÖV alapszabályzatában is benne legyen az ilyen ja­vaslattételi jog. Érvként pél­dának hozták fel a vezetők javadalmazását. Ha nincs egy k vülálló szerv, amelyik ösz- szehangolja az fmsz-i vezetők javadalmazási arányait, abból csak anarchikus ellentétek, belső kellemetlenségek szár­mazhatnak. Egy fmsz igazga­tósága például képtelen arra, hogy akár csak megyei össze­hasonlítást, felmérést is vé­gezzen a függetlenített veze­tők bérhelyzetéről, azt csak szövetségi alapon lehet meg­tenni. Különben könnyen elő­fordulhat, hogy egy kisebb, szerényebben működő fmsz elnöke, főkönyvelője maga­sabb fizetést kap, mint a há­romszor akkora és jól mű­ködő szövetkezeté. A MÉSZÖV hivatali ap- parátusát az új elvek­nek megfelelően a következő­képpen szervezték át: három titkárságból áll a MÉSZÖV, azok pedig osztályokból. Az á'talános fogyasztási és érté­kesítő szövetkezeti titkárság (titkára Horváth János, aki egyben a MÉSZÖV elnökhe­lyettese is) elsősorban az fmsz-ek kereskedelmi gazdál­kodási jellegű feladatait se­gíti. A takarék- és lakásszö­vetkezeti titkárság (titkára dr. Szabó Piroska) e két szövetkezeti forma tevékeny­ségéhez kapcsolódik. A szö­vetségi titkárság (titkára Szo- boszlai Jenő) elsősorban a társadalmi, mozgalmi jellegű teendőket látja el, A titkársá­gok munkáját az igazgatósági elnök (Kálmán Gyula) fogja össze. Boda Ferenc A karambol a szekszárdi Rá­kóczi úton, a Ti. számú ház közelében történt tavaly szep­tember 22-én, délután hat óra tájban. Hársfalvi a 12 méter széles úttest külső forgalmi sávjában vezette személygép­kocsiját. A külső forgalmi sáv­ból úgy tért át a belsőbe, hogy ezzel zavarta Prantner László motorkerékpáros közlekedését. Nevezetesen: a személygépko­csi került a motor elé, így üt­köztek össze. A motoros zú­zódásos sérüléseket szenvedett. Aki szokta lapozgatni a KRESZ-t, ebből a tényállásból tudja, hogy a 48. §. (2) bekez­désének megsértése miatt ma­rasztalta el a bíróság a sze­mélyautó vezetőjét. Inkább az enyhülő időjárás, mint az út­test megtisztítására hivatottak jóvoltából lassacskán eltűnnek az útszélen éktelenkedő, a közlekedést gátló hórakások, újjászületnek a párhuzamos közlekedés feltételei. S most nézzük, miként rendelkezik a KRESZ 48. §-a a párhuzamos közlekedésről: (1) Olyan úttesten, ahol a menetirány szerinti jobb olda­lon több forgalmi sáv áll ren­delkezésre, járművekkel a má­sik forgalmi sávon haladó jár­mű mellett is szabad folya­matosan haladni (párhuzamos közlekedés). Egy forgalmi sá­von egymás mellett azonban még előzés esetén sem halad­hat két jármű. (2) Párhuzamos közlekedés esetén az úttest felező vona­lát átlépni, illetőleg forgalmi sáv változtatásával az igénybe venni kívánt forgalmi sáv for­galmát zavarni tilos. (3) Autóbuszok — kivéve a gyorsjáratban vagy távolsági járatban közlekedőket — a 3,5 tonnát meghaladó összsúlyú tehergépkocsik vagy pótkocsis járművek, amelyek a forga­lom gyors és torlódásmentes lebonyolítását akadályozzák, folyamatosan csak a menet­irány szerinti jobb szélső for­galmi sávban közlekedhetnek. (4) Ha útszűkület vagy útel­zárás miatt a forgalmi sávok száma csökken, annak a jár­műnek van előnye, amelyik az Januárban 50—14 cm hóréteg borította a földet A szekszárdi csapadékmérő állomás adatai szerint a rend­kívül magas: 150 mm csapa­dékot produkált december után januárban már csak 52 mm csapadék hullott Szekszár- don. Az előző 10 esztendő át­laga évi 689 mm volt, ami havi átlagban 57,4 mm-nek felel meg. Érdekes, hogy a havi 52 mm-ből 23,6 mm ja­nuár 16-án eső formájában hullott le, amely hozzásegített ahhoz, hogy a decemberből megmaradt és még januárban hozzáesett hó lassú olvadása fokozódjék. Január minden napján vas­tag hóréteg takarta a talajt, amely elősegítette a hóréteg alatti vetések telelését. A hó­réteg vastagsága elérte az 50 cm-t és az a hónap végére 14 cm-re esett össze. Januárban csak 9 csapadékos és 22 szá­raz nap volt. A nap 45 órán át sütött és erős szél csupán január 4-én és 13-án volt. általa eddig igénybe vett for­galmi sávon irányváltoztatás nélkül továbbhaladhat. Ha a másik jármű is csak irányvál­toztatásai haladhat tovább, az elsőbbség a jobb kéz felől ha­ladó járművet illeti meg. (5) Tilos a kijelölt gyalog- átkelőhely előtt a másik for­galmi sávon lassító vagy álló jármű mellett elhaladni, ha a gyalogátkelőhelyen gyalogos megy át.” A megyeszékhelyen sajná­latos gyakorisággal előforduló szabályszegés, hogy a belső forgalmi sávban haladó jár­művet a követő jármű veze­tője a felezővonal átlépésével előzi meg. Helyesen: ez utób­binak — természetesen a for­galom zavarása nélkül — előbb a külső forgalmi sávba kell térnie, s abban elhaladni a másik jármű mellett. Nem véletlen, hogy a (3) be­kezdés a helyi járatú autóbu­szok számára a külső forgal­mi sávot jelöli ki. Semmi ér­telme nem volna, hogy a gyak­ran megálló autóbusz indu­láskor, megálláskor a külső és a belső forgalmi sáv között manőverezzen. Félreértések kizárása végett: a forgalmi sáv egy gépkocsi­sor biztonságos közlekedésére elegendő szélességű úttestrész (2,75—3 méter). A forgalmi sáv meghatározása szempont­jából tehát a motorkerékpáro­kat nem vesszük figyelembe. A súlyhatár fogalmára vo­natkozóan: a jármű összsúlyá­ra nézve nem az az irány­adó, hogy a forgalomban rész­vétele idején mennyi önsúlyá­nak és rakománya súlyának összege. Összsúlyon a megen­gedett összsúlyt kell érteni, így logikus ez, mivel a terhel­hetőség növekedésével növek­szik a jármű terjedelme, meg­változnak menettulajdonságai. Egy Nysa — például könnye­dén térül-fordul; egy ZIL-ko- losszussal nehezebb kanyarod­ni, előzni. Ebből ered, hogy a nagy súllyal terhelhető jármű­vek jelentősen lelassítják, sőt olykor számottevően zavarják a közút forgalmát.- borvár« - 1 Mérőeszközök hitelesítése A Belkereskedelmi Minisz­térium rendelete értelmében rendszeres időközökben kell a különböző mérőeszközöket hi­telesíteni. A kereskedelmi for­galomban csak azokat a mérő­eszközöket szabad használni, amelyeket az Országos Mérés­ügyi Hivatal hitelesített. Aki­nek a mérőeszközeit 1968-ban hitelesítették, gondoskodni kell az újrahitelesítésről. Pécsett működik a mértékhitelesítő ki- rendeltség, míg Szekszárdon alkirendeltség áll a vállalatok, szövetkezetek, magánosok ren­delkezésére. A mérőrudakat, űrmértéke­ket, súlyokat és mérlegeket kétévenként, a használt hordó­kat háromévenként kell újra­hitelesíteni, illetve jeleztetni. Szabálysértést követ el az, aki hitelesítetlen mérőeszközt hasz­nál, büntetése ezertől három ezer forintig terjed. A paksi művelődési ház életéből

Next

/
Thumbnails
Contents