Tolna Megyei Népújság, 1970. február (20. évfolyam, 27-50. szám)
1970-02-13 / 37. szám
í8anrn»«i v TOLNA MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! UTE PUJ SAG t * MAGYAR SZOCIÁLIST A MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA j XX. évfolyam, 37. szám ARA: 80 FILLÉR Péntek, 1910. február 13. Béremelésekről döntött a Minisztertanács A kormány Hivatala közli: Tájékoztatási A Minisztertanács csütörtö- 'kön ülést tartott. Fock Jenő beszámolt arról a baráti látogatásról, amelyet Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, valamint a kormány elnöke a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottsága és a Német Demokratikus Köztársaság minisztertanácsa meghívására, január 28. és 30 között a Német Demokratikus Köztársaságban tett. A Minisztertanács megelégedéssel vette tudomásul, hogy az NDK pártós kormányvezetőivel folytatott eszmecserék során a tárgyalt kérdésekben nézetazonosság nyilvánult meg és ez a látogatás is értékesen hozzájárult a népeink és országaink közötti szoros, testvéri kapcsolatok további erősítéséhez. A kormány jóváhagyólag tudomásul vette Apró Antalnak, a Minisztertanács elnökhelyettesének beszámolóját Iosif Banckal, a Román Szocialista Köztársaság minisztertanácsának elnökhelyettesével a két ország közötti gazdasági és műszaki-tudományos együttműködés továbbfejlesztéséről február 3. és 5. között Nagyváradon folytatott baráti eszmecseréjéről. A kormány ezután meghallgatta dr. Ajtai Miklósnak, a Minisztertanács elnökhelyettesének beszámolóját a Magyar Tudományos Akadémia február 3. és 5. között tartott 130. közgyűléséről, az akadémia reformjáról, szerepének bővítéséről és az elfogadott, új alapszabályokról. A kormány az alapszabályokat jóváhagyta. A Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1969. évi 41. sz. törvényerejű rendelet hatályba lépésének időpontja 1970. február 5. A Minisztertanács megtárgyalta és elfogadta az Országos Tervhivatal elnökének és & nehézipari miniszternek előterjesztését a népgazdaság energiahelyzetéről és energetikai fejlődésének perspektíváiról. Az előterjesztés megállapítja, hogy a népgazdaság energiamérlegében a harmadik ötéves terv során pozitív változások következtek be, a fogyasztók egyre növekvő mértékben választhatnak a különféle energiahordozók között, a legcélszerűbb műszaki-gazdasági megoldások megvalósítása érdekében. A Minisztertanács jóváhagyta a népgazdasági tervezés kiindulópontjaként az előterjesztésben az energiaforrások részarányaira tett javaslatokat és határozatot hozott, hogy az Országos Tervhivatal elnöke és a nehézipari miniszter az érdekelt szervekkel egyetértésben állítsa össze az ágazatok, iparágak távlati energiaigényét és jelölje ki a szükséges feladatokat az energiapolitikai célkitűzések megvalósítása érdekében. A munkaügyi és a művelődésügyi miniszter előterjesztése alapján a Minisztertanács 1970. március 1-i hatállyal felemelte a felsőoktatási intézmények oktatóinak és technikai dolgozóinak munkabérét. A kormány határozata értelmében az oktatók átlaga mintegy 17 százalékos, a technikai és egyéb alkalmazottak átlag mintegy 9 százalékos béremelést kapnak. A határozat alapján a béremelést differenciált, egyéni mérlegelés alapján kell végrehajtani, és olyan bérrendszert kell bevezetni, amely meghatározott időszakonként biztosítja a dolgozók automatikus bér- emelkedésének lehetőségét. A Minisztertanács határozata írja az óra- és vizsgadíjak osszefáének differenciált, átlagban mintegy kétszeresére történő felemelését is. A munkaügyi és az egészségügyi miniszter előterjesztésére a kormány ez év március 1-ével felemelte a megszakítás nélkül működő egészségügyi és szociális intézetekben közvetlen ápolási & gondozási feladatokat végző szakképzett és szakképzetlen ápolónők, gondozónők, segédápolónők és takarítónők bérét. A béremelést munkaköri pótlék bevezetésével kell végrehajtani. A pótlék összege szakképzett ápolónőknél 200—400 forint, szakképzetlen ápolónőknél 150 —250 forint, takarítónőknél 100—200 forint. A kisegítő állománycsoportba tartozó dolgozókat valamennyi egészség- ügyi és szociális intézetben átlagosan 100 forint béremelésben kell részesíteni. A munkaügyi, valamint a közlekedés- és postaügyi miniszter előterjesztésére a kormány úgy határozott, hogy a vasutas dolgozók bérét 137C. március 1-ével fel kell emelni. Erre a célra éves kihatásában 150 millió forint használható fel. A Minisztertanács tudomásul vette, hogy a vasút saját eszközeiből évente további 75 millió forintot biztosít a dolgozók bérszínvona- . Iának emelésére. A bérrendezésnél a vasúti végrehajtó szolgálaton belül elsősorban a kedvezőtlen munkakörülmények között foglalkoztatott dolgozók alapbérének emelésére kell törekedni figyelembe véve a felelősség mértékét, a megterhelést és a munkakörülményeket. A forgalmi utazó munkakörökben, ahol eddig túlórát nem fizettek, pótlék nélküli túlórát kell Bulgáriába utazik Péter János Péter János, a Magyar Nép- köztársaság külügyminisztere Ivan Bascvnck, a Bolgár Nép- köztársaság külügyminiszterének meghívására a közeli napokban hivatalos látogatásra Bulgáriába utazik. (ÍVITI) fizetni. Az éjszakai pótlékot — a megterhelést, a vasútvonalak és a munkakörök fontosságát figyelembe véve — átlagban mintegy háromszorosára kell felemelni. A kormány felhívta a közlekedés- és postaügyi minisztert, gondoskodjék a vasutas dolgozók munkaidejének fokozatos csökkentéséről úgy, hogy 1970-ben a tavalyinál legalább 3 százalékkal — mintegv nyolc órával — alacsonyabb legyen a munkaidejük. A kormány az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnökének javaslatára határozatot hozott az ipari kutató- intézetek működési feltételeinek javítására, a vállalatsze-1 rően működő kutatóintézetek egyes gazdálkodási és fejlesztési problémáinak rendezésé- [ re. A Minisztertanács ezután | egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) Napirendem a Taros ötéves fejlesztési programja Tegnap délelőtt ülést tartott Szekszárdon, a megyei pártbizottság nagytermében a városi pártbizottság. Az első napirendi pont tárgyalásán részt vettek az alapszervezeti titkárok is. Császár József, a várbsi tanács vb-elnöke tájékoztatta a résztvevőket a város ötéves fejlesztési tervére vonatkozó gazdaságpolitikai elkéozelésekről és javaslatokról. A város dinamikusan fejlődött a harmadik ötéves tervidőszakban, különösen az utóbbi években gyorsult meg ez a folyamat. 1965 óta négyezer fővel nőtt a lakosság, háromezer új munkahellyel gyarapodott a foglalkoztatási lehetőség. Kibővült a város vonzáskörzete is. Jelenleg 25 ezer főnyi a város lakossága, a számítások, becslések sze- r'ht a negyedik ötéves tervidőszak végére 30—32 ezer lakossal kell számolni. A városi tanács vb-elnöke részletesén szólt a harmadik ötéves tervben elért eredményekről, ismertette a negyedik ötéves tervvel kapcsolatos várospolitikai elképzeléseket, majd az ágazatonkénti fejlesztési koncepciókról beszélt. A beszámolót követő v'tóban töbhen felszólaltak, köztük Somi Benjam'n, a megyei pártbizottság titkára is. Ezutárt a városi pártbizottság egyhangú szavazással elfogadta az előterjesztett beszámolót. A másbdik napirendi pontban dr. Péter Szigfrid titkár tett jelentést a város' pártbizottság és a végrehajtó bi- zóttság 1969. második félévi ' munkájáról és javaslata alapján a pártbizottság elfogadta az 1970. második félévi munkatervet. Irodaházak a Széchenyi utcában Ősszel megkezdik a sajtóház építését Befejezéshez közeledik Szekszárdon a Széchenyi utca Garay tértől a kórházig terjedő szakaszának rekonstrukciója. A városfejlesztési, -rendezési tervek szerint itt elsősorban üzletek, intézmények, vállalati központok részére biztosítanak helyet. Irodaházak építésére több vállalat beruházásait Ez utóbbinál most . teszik meg a kezdeti lépéseket. Egy újabb irodaház-komplexum beruházása azonban már „sínen van”. Erről azért is adunk most különös örömmel hírt, mert az új sajtóházról van szó. Amit lapunk fennállása óta oly4 sokszor leírtunk, hogy „az építkezés befejezése után koordinálják. Jelenleg a vá- város főútvonalának keleti oldalán folyik a nyomda bővítése, korszerűsítése, valamint az Autóker-szaküzlet mellett egy háromemeletes irodaház építése, hat vállalat közös beruházásaként. Folynak a tárgyalások az Autóker-től a Hirling Ádám utcáig terjedő szakasz szanálására, illetve beépítésére is. sokkal jobb körülmények közt végezhetik a dolgozók munkájukat —, ezúttal ránk, a szerkesztőség és a kiadóvállalat dolgozóira vonatkozik. Mert el kell mondani azt is — amiről nem tudnak kedves olvasóink, mert a lap hasábjain még egyszer sem panaszkodtunk —, hogy eléggé zsúfoltak azok a „műhelyek”, ahol a lap írása, szerkesztése folyik. Az új épület a nyomda, valamint a mopt épülő, — a képen is látható — irodaház között kap helyet, mintegy tükörképe lesz annak, némi eltéréssel. Közvetlenül a nyomda mellett lesz az utca felé kiugró rész, négy emelettel, a sajtóház egyik szárnya. A földszinten kap helyet többek közt a hirdetésfélvevő, újságárusító üzlet, az első emeleten a Tolna megyei Lapkiadó Vállalat, a második, harmadik és negyedik emeletén a szerkesztőség. A földszinten árkádos átjáró nyílik az Arany János utcára. A sajtóház és a képen látható irodaház között a földszinten a tervek szerint sport- és hangszerboltot létesítenek, az első emeleten a belvárosi pártszervezet és a kéményseprő vállalat irodáit helyezik el, a második és harmadik emelet a tejipari vállalaté lesz. A már épülő irodaház alagsorában lesz az egész épület- komplexumot kiszolgáló, valamint a nyomda fűtését is ellátó kazánház, amit később — a távfűtőmű elkészülte után — hőfogadó központtá alakítanak át. Az építkezéshez a területelőkészítés lényegében megkezdődött, a kisajátítási eljárás e hónap végén befejeződik. A pénzügyi fedezet biztosítva van, a beruházási programot jóváhagyták. Készülnek a kivitelezési tervek a Tolna megyei Tanácsi Tervező Vállalatnál, az építkezéshez biztosítva van a kivitelezői kapacitás. A program szerint ez év őszén indul az építkezés és a jövő év végéig fejezik be. (J>
