Tolna Megyei Népújság, 1970. január (20. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-11 / 9. szám
Megyénk iíjúságának társadalmi és politikai helyzete . . . in. , . I Á PARASZTIFJŰSÁG helyzetében, politikai nézetei beji gyökeres változást hozott a szocialista mezőgazdaság kialakulása és rendszeres erősödése. A tsz-tagok átlagkeresete évente növekszik. Termelőszövetkezeteink többségé alkalmazza a garantált, 80 százalékos előzetes bérfizetést. Az új tsz-törvény, a szociális .juttatások kiszélesítése kedvező helyzetet teremtett a mező- gazdaságban' dolgozó fiatalok számára is. Érmek tulajdonítható, hogy a fiatalok, közül egyre többen kérik felvételüket a termelőszövetkezetekbe. A falusi fiatalság alapvető rétegét a mezőgazdaságban dolgozó fiatalok képezik. Számuk megyénkben mintegy 8300. Az elmúlt években kedvezően változott ezeknek a fiataloknak gondolkodása, magatartása is. Erkölcsi, politikai fejlődésüket az új szocialista viszonyok erősödése határozza meg. őket már nem köti a magántulajdonosi szemlélet; első munkanapjuktól kezdve a közösségi tulajdon határozza meg a munkahelyhez, s a közösséghez való viszonyukat. Mind több azoknak a száma is, akik szívesen vesznek részt olyan feladatok megvalósításában, amellyel munkahelyüket, lakóhelyüket szebbé, kulturáltabbá teszik. Fejlődött egyéb közéleti aktivitásúik is. Egyre több fiatal vesz részt a KISZ által szervezett politikai rendezvényeken, akciókban. A megyénk mezőgazdasági üzemeiben dolgozó ; fiatalok . többsége becsületesen helytáll munkaterületén. Szorgalmas munkájukkal kivívták az idősebb dolgozók és a gazdasági vezetők elismerését. Jelentős részük — 1969-ben 2100 fiatal — szervezetten bekapcsolódott a különböző termelési mozgalmakba, akciókba. Ezeik többsége — 33 ifjúsági brigád, 1279 fővel — az ifjúsági szocialista brigád megtisztelő cím elnyeréséért versengett. A falusi fiatalok tudati fejlődését, világnézetének alakulását nagy mer teiKoen befolyásolják a felnőttek kőiében — elsősorban a családjukban — még máidig meglevő világnézeti ellentmondások. Még sok maradi, régi nézet és szokás gátolja a fiatalok eszmei fejlődését. Ez magyarázza, hogy ha állandóan csökkenő mértékben is, de a falusi fiatalok körében található a legtöbb vallásos. Ugyanakkor a társadalmi esküvők, névadók számának növekedése azt mutatja, hogy körükben is mind kevesebben igénylik a vallási szertartásokat. A falun élő fiatalok részéről egyre tömegesebben jelentkezik a korszerű művelődés, szórakozás és sportolás iránti igény. Sok falu azonban még nem tart lépésit az igények növekedésével, mivel ehhez sem a személyi, sem a tárgyi feltételek nem biztosítottak mindenütt. Megyénkben 64 ifjúsági klub működik, azonban ezeknek a kluboknak jó réN épújság 5 1970. január 11. sze nem képes kielégíteni a fiatalok mai - igényeit, megfelelő felszerelés ép vezetés hiá- -nyában. A TANULÓIFJÚSÁG száma az elmúlt tíz év 'alátit közel megduplázódott á 'megyében. Középiskoláinkban és, szakmunkásképző intézeteinkben megközelítőleg 10 ezer fiatal tanúi. Jóleső érzéssel állapít- -hatjuk meg, hogy 'tanulófiataljaink többsége becsülettel "eleget tesz-tanulmányi köte- lezettségén#ík és a társadalmi követelményeknek. A, diákifjúság kP^^ep észreyehetően nő áz a réteg, amely élénken érdeklődik -egyes szaktudományok, a filozófia, a művészetek^ a társadalomtudomány kérdései iránt. Ebben közrejátszik a tagozatos osztályok kiépülése, valamint a különféle versenyeik megszaporodása is. Az elmúlt tanévben az iskolai tanulmányi versenyeken a tanulók mintegy 80 százaléka vett részt. A megyei tantárgyi versenybe 1124-en kapcsolódtak be. Külön értéke ennek, hogv a résztvevők 53 százaléka fizikai dolgozók gyermeke. A „Szakma Kiváló Tanulója” címért 1300 szakmunkástanuló versengett. Tanulófiataljaink 28 megyei és országosan meghirdetett pályázatot készítettek el. Száznegyven szakkörben közel 2700 középiskolás dolgozott. A fentieken kívül nagyon jelentősek azok a politikai, kulturális és sportrendezvények, amelyeket tanűlófiatal- jaink az elmúlt év nagy év- , fordulói tiszteletére rendeztek. Bizonyítják ezt a Forradalmi Ifjúsági Napok nagy sikerű kulturális rendezvényei, az iskolai kiállítások, honvédelmi napok sikerei. Nagy jelentőségű az a tény is, hogy középiskolás és szakmunkástanulóink közül 5755- en szervezett formában ismerkedtek a korszerű politikai ismeretekkel. Tanulófiataljaink a munkacsúcsok idején komoly segítséget nyújtanak a népgazdaságnak. Az 1968/89-es tanév építőtáboraiban és az őszi betakarításban 6195 tanuló 110 ezer óra munkát végzett A továbbiakban néhány olyan kérdést említünk meg, amely a tanulóifjúság szempontiából többé-kevésbé meghatározó. Gyökeresen megváltozott megyénkben a felszabadulás óta a középfokú oktatás helyzete. A 12 gimnázium és 4 szak- középiskola mintegy 5000 tanulót fogad be. Számosán járnak el középfokú iskolába megyén kívül is. Sokat tettünk azért, hogy a munkás- és parasztgyermekek részére biztosítsuk a továbbtanulást. Mégis problémák vannak ezen a területen. A fizikai dolgozók gyermekei közül nagy számban „morzsolódnak le” a főiskolákról, egyetemekről. Sok az úgynevezett „hátrányos helyzetben lévő” tanuló. Az esetek jelentős részében a munkások és parasztok alacsonyabb jóléti és műveltségi helyzete, vagy egyszerűen települési okok, az egyes általános iskolák színvonala közötti különbségek is kialakítanak ilyen helyzetet. A tanyán élő gyermekek közül sokkal kevesebben kerülnek középiskolába, és egyetemre, mint a belterületen nevelkedők sorából. A városi diák sok vonatkozásban előnyt élvez falusi társával szemben. A hátrányos helyzet sok esetben a szülők egy részének gyermekei nevelésével kapcsolatos felelőtlen magatartásából, vagy egyéb családi problémákból adódik. A kollégiumi hálózat bővítése sokat segíthet ezen a helyzeten. Jelenleg a tanulók mintegy 23 százaléka nyer elhelyezést diákotthonokban. Ezt a számot éppen a kétkezi dolgozók gyermekeinek érdekében bővíteni kell. Középiskolai rendszerünkben a társadalmi szükségletnek jobban megfelelő szerkezet, a szakközépiskolák és gimnáziumok közötti egészségesebb arányok kialakítására törekszünk. Jelenleg a szakmai képzettséget is nyújtó középiskolákban állandó a túljelentkezés, míg az általános tantervű gimnáziumokba a társadalmilag hasznosnál kevesebben jelentkeznek. Ugyanakkor mind nagyobb az érdeklődés a gimnáziumok tagozatos osztályai iránt is. Ezért az általános tantervű gimnáziumi osztályok csökkentésével növelni kellene a tagozatos osztályok és a szakközépiskolák számát. A fiatalok pályaválasztási törekvései sok esetben nincsenek összhangban a társadalom reális lehetőségeivel és szükségleteivel. Ennek fő okai, hogy a fiatalok jelentős csoportjai még mindig lebecsülik a fizikai munkát, másrészt korábbi pályaválasztási munkánk egyoldalúsága. Egyes fiatalokban az irreális törekvések meghiúsulása komoly konfliktusokat okoz. Ezt leggyakrabban az a körülmény váltja ki, hogy a szülők egy része irreális körülményeket állít gyermeke elé, életpályáját illetően.-OAz ifjúság nevelésében különösen jelentős szerepe van a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetségnek és az általa vezetett Magyar Úttörők Szövetségének. Hivatása, hogy a párt irányításával szocialista módon élő, dolgozó és gondolkodó fiatalokat neveljen. Ehhez szüksége van az állami, politikai és társadalmi szervek, az egész felnőtt-társadalom segítségére. Kormányzatunk rendkívül sok gondot fordít az ifjúság munka- és életkörülményeinek állandó és fokozatos javítására. E törődés megnyilvánulása volt az 1967-ben hozott 1016- os kormányhatározat „Az ifjúság körében végzendő munkáról”. A határozat végrehajtása nagymértékben elősegítheti a fiatalok lakásproblémájának gyorsabb megoldását, szabad idejük hasznos eltöltését, művelődési, szórakozási, sportolási igényük jobb kielégítését. Mint a fentiekből is kitűnt, ennek a jó határozatnak a végrehajtása sokhelyütt akadozik és lassú. Szükséges, hogy mindenki tegyen meg mindent a maga területén a határozat gyorsabb végrehajtása — az ifjúság szocialista nevelése — érdekében. Csak így érhetjük el, hogy fiataljaink — a holnap felnőttéi — hazájukhoz hű, becsületes, lelkes építői legyenek szocialista társadalmunknak. VARJAS JÁNOS, a KISZ MB titkára TÉLI TÁJ Foto: Kónya József Egy tejútrendszerhafmaz anyagot dobott ki felénk... Az IC 3258 jelzésű kicsiny, szabálytalan alakú galaktika a Szűz csillagképben lévő hatalmas tejutrendszerhalmaz egyik tagja. A közelmúltban Margaret Burbidge és Marie— Helene Deomoulin amerikai csillagásznők színképfényképet készítettek erről a kis galaktikáról és megállapították, hogy az IC 3258 másodpercenként 500 kilométeres sebességgel közeledik felénk. Ez annál is inkább meglepő, minthogy az eddig megvizsgált galaktikák, szinte kivétel nélkül, távolodnák tőlünk. Burbidge és Deomoulin úgy vélik, a Szűz-halmazban Valamilyen katasztrofális esemény játszódott le és ennek következtében dobódott ki az IC 3258 galaktika onnan. Maga a nagy galaktikahalmaz mintegy 500 tejútrendszerből áll. A rendszer, mint egységes egész, másodpercenként 1000 kilométerrel távoAz Országos Gyógyfürdőügyi Igazgatóság tájékoztatójába n igen érdekes és értékes tanulmány jelent meg, amelyben Sugár István tudományos kutató ismerteti az egri meleg vizű fürdők történetét. Az értekezés az 1448-ból származó, s a „Balneum Car- thusiensium’’-ról — a karthauzi fürdőről — megemlékező oklevéltől a legújabb vízgyógyászati és reumatológiai kórházi osztály építéséig az adatok rendkívüli gazdagságát hozza nyilvánosságra. Szerepel azonban köztük egy olyan adalék is, amely fényt vet az elmúlt idők erkölcsi viszonyaira is. A XVIII. század vége felé, valószínűleg 1767 táján a városi magisztrátusnak is foglalkoznia kellett a fürdő látogatási rendjével. Az egykori föllodik tőlünk. Ha tehát az onnan származó kis galaktikának hozzánk viszonyított. (közeledési) sebessége 500 km/mp, akkor a Szűz-halmazhoz képest másodpercenként 1500 kilométeres sebességgel mozog. Az asztrofizikusok több, mint egy évtizede feltételezik, hogy a nagy galaktikák magjában időről időre elképzelhetetlen méretű robbanások játszódnak le, amelyeknek következtében bizonyos anyagmennyiség kidobódhat az illető galaktika belsejéből. Talán hasonló jelenség játszódott le a Szűz-galaktika- halmaz egyik tágjának centrális részén is és az IC 3258 kirepülése erre vezethető vissza. Mindenesetre ez az első olyan, konkrét megfigyelési tény. amely igazolja az ilyen — ed- dik csak elméletileg feltételezett — jelenségek megvalósulásának lehetőségét. jegyzések szerint „ ... legények, leányok és asszonyok egész éj felig a külső kerítet- len fürdőben szoktak lenni...” Ezért született meg a rendelkezés, amely szerint este 10 óra után senki sem fürödhet, mert különben „ ... 24 pálca, vagy korbács ütéseket fognak a piacon szenvedni”. Megtiltották a túlságos zajongást és a meztelen fürdést. Kimondták, hogy „... az leányok vagy asszonyok a legényekkel vagy férfiakkal egyvelegest ne fü- rödjenek... A fehér személyek különösen fürödjenek, vagy más csapatban egyedül a legények és férfiak ...” Es hogy a rendelkezésnek jobb legyen a foganatja, a határozat „ ■ ■ ■ egy táblára a fördés helyére ki függesztetett, hogy olvasván, annál jobban féllye- nek a büntetéstől.. Fürdő-crkölcsök a XVIII. században
