Tolna Megyei Népújság, 1970. január (20. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-11 / 9. szám
A járási pártbizottság tárgyalta... Időszerű szmtofpoiitai teendők a szekszárdi járásban Megyénkben a járások közül elsőnek a szekszárdi járási pártbizottság tűzte napirendjére a három nagy csoportra tagolható (mezőgazdasági, kisipari termelőszövetkezetek, ÁFÉSZ) szövetkezeti mozgalom időszerű kérdéseit. Tették ezt merészen, újsierüen, még a felsőbb pártfémmok tanácskozásai előtt, abból a meggondolásból, hogy a szekszárdi járásban a párt politikájának megfelelően meggyorsítják az utóbbi években dinamikussá vált szövetkezeti fejlődést A téma fontosságát példázzák az alábbi számok. A szekszárdi járás 34 szövetkezetében dolgozik, ott boldogul a járás munkaképes lakosságának csaknem kétharmada, s 1968- ban közel 1 milliárd forintra rúgott a szövetkezetek éves termelési értéke. Kerülve a teljesség igényét, célul tűzték, hogy a napirend előterjesztésével, megvitatásával; — egységesebb szemléletre, határozottabb tevékenységre serkentsenek. — ösztönözzenek a vitatott kérdések tisztázásához, új gOQ- lolalokat ébresszenek, — ráirányítsák a közfigyelmet, búzditsák a járás különböző szintű vezetőit az elvek megvalósításának további helyi vizsgálatára és elemzésére. Az írásos és szóbeli előterjesztést követően, a vártnál élénkebb vitában, kedvező fogadtatásra talált a végrehajtó bizottság beszámolója, a felkészült felszólalók jelentős kiegészítéseket is tettek. . • ,V ' • • •• Új tétellel bővülő terv A mezőgazdasági üzemekben — bár a határ nép- rK télén — izgalmas, lázas munka folyik: az elmúlt év gazdasági eredményeinek összegezése és az idei gazdálkodási terv elkészítése. Hosszú évek óta ismétlődő, már-már rutinmunkának nevezhető téli mezőgazdasági tevékenység ez — mégis számos új ötletet, módszert szül — de más, mint a korábbi években. Ezúttal nagyobb jelentőséget kapnak a zárszámadások, a tervkészítések, és ezt a nagyobb jelentőséget a fel- szabadulás jubileumi esztendeje adja meg. Jó néhány termelőszövetkezet külön jubileumot ünnepel: alakulásának tíz, tizenöt, vágj- éppen a huszadik évfordulóját. Ilyen alkalommal külön, nagyobb rangot kap a számvetés. Nemcsak egyszerűen egy év munkáját öleli fel, hanem azt a sokéves folyamatot is, amelyen eljutottak a jelenhez, a tizenöt, húsz, huszonöt éve még elérhetetlennek tűnő eredményekhez. A termelőszövetkeztekben, állami gazdaságokban az idei gazdálkodási terv új tétellel bővül: az országos mezőgazdasági kiállításon való részvétellel. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium még a múlt év közepén közreadta az idei, 67. Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásár megrendezésének irányelveit. Ezek szerint „A kiállítás fő célkitűzése, hogy — az ország felszabadulása 25. évfordulójának történelmi jelentőségéhez kapcsolódva bemutassa a termelés módjában és a parasztság életkörülményeiben bekövetkezett társadalmi-gazdasági átalakulásokat, va- valamint a párt vezetésével a szocializmus építésében elért eredményeket; — szemléltesse az élelmiszergazdaság és fagazdaság további korszerűsítésének eszközeit, az új gazdasági mechanizmus által biztosított fejesztés feltételeit, a negyedik ötéves terv célkitűzéseit, valamint a más népgazdasági ágakkal való kapcsolatok jelentőségét”. 0 A kiállítás — túlzás nélkül mondhatjuk — a ma- gyár mezőgazdaság eddigi legnagyobb seregszemléje lesz; szemléltetője az utóbbi évek ugrásszerű eredményeinek, és reprezentáló ja mindannak a lehetőségnek, amelyeket a gazdasági reform adott a mezőgazdasági üzemeknek. A kiállítók tehát nemcsak legkiválóbb, legszebb állataikat vonultatják fel, nem csupán a korábbi rekordokat döntögető növénytermesztési eredményeiket mutatják be, hanem mindazokat a termékeiket is, amelyek előállítására éppen a gazdasági reform adott lehetőséget. „A kiállítás eredménybemutatóin saját előállítású készítményeikkel részt vehetnek az állami élelmiszer- ipari üzemek, azok termelőegységei, továbbá a növényi és állati eredetű nyersanyagokat feldolgozó mező- gazdasági termelőüzemek és azok vállalkozásai. Az eredménybemutatóra csak olyan élelmiszer- ipari termékeket lehet bejelenteni, melyek a legutóbbi (1967. évi) kiállítás után kerültek forgalomba, vagy amelyeket az előállító vállalatok, üzemek új választékban, illetve korszerűbb csomagolásban gyártanak és az előző országos mezőgazdasági kiállításokon díjazásban nem részesültek”. A mezőgazdasági üzemek idei terveiben tehát szerepel a kiállításra való felkészülés, a részvétel is. Megyénket egyébként is kötelezik a hagyományok, hiszen állatállományunk legjobb egyedei rendszeresen ott szerepeltek a díjazottak között, és növénytermesztésünk számtalan elismerésben részesült. Illő és elvárható tehát, hogy ez a sikersorozat az idén se szakadjon meg, hiszen most is rendelkezünk olyan szakemberekkel, és olyan paraszti szorgalommal, akik és amely képes újrateremteni a kiváló eredményeket. A konkurrencia ezúttal is nagy lesz, talán na- gyobb, mint eddig bármikor, de ennek a ténynek még inkább serkentőleg kell hatni, mert a díjak, az elismerések értékét, rangját külön növeli, hogy történelmi jelentőségű évfordulót ünnepelünk az eredményekkel. B.I. Helyzetjelentés a népszámlálásról Élnek a lehetőséggel Mind a vb beszámolója, mind a vitában résztvevők elismeréssel taglalták az MSZMP szövetkezetpolitikai elveinek helyességét, szóltak megvalósításának szükségességéről. A IX. kongresszus óta a járás termelőszövetkezeteiben szite robbanásszerű fejlődés következett be. A mözsi Uj Élet Tsz elnöke — jól kiegészítve a tájékoztatót — tömören méltatta a kongresszus óta megjelent tsz-törvény egységet növelő, munkaerkölcsöt javító hatását, az új gazdasági mechanizmusnak, a földtulajdon rendezésének közös vállalkozásokra ösztönző jelentőségét. Sok a szekszárdi járásban a politikailag, gazdaságilag magasabb szintre jutott, erős mezőgazdasági tsz. a kiemelkedő eredményeket felmutató ktsz, s elismerést vált ki a bátaszéki ÁFÉSZ tevékenysége. A marxista szövetkezet- politikai elvek megértése és alkalmazása következtében minőségi változás állott be abban, hogy élnek az önállóság lehetőségeivel, a korábbinál többet törődnek a demokratizmus szélesítésével. Ma már nem a pillanatnyi érdekeket, hanem a társadalmi szükségleteket tartják szem előtt a járás szövetkezetei és számolnak a távlatokkal. Előbbieket jól szemlélteti a járás jónéhány termelőszövetkezetének sikeres kezdeményezése. Korszerű állattenyésztési telepeket hoztak létre Bátán, Bátaszéken. Bogyisz- lón. Tolna községben 500-as tehenészeti telep, Tengelicen 5000 férőhelyes sertéstelep épül. A bátai termelőszövetkezet 10 ezres baromfitelepét 120 ezresre növeli, az évi tojástermelés az átalakítás következtében 10—14 milliónyira emelkedik. A faddi Lenin Tsz 1969-ben 300 ezer pecsenyekacsát irányzott elő, a bátaszéki Búzakalász Tsz-ben 800 vagonos konzervüzem létesült, az őcsényi tsz korszerű húsfeldolgozó üzemet hozott létre. Mindezek azt bizonyítják. hogy mernek fejleszteni és vállalják a kockázatot. Politikailag jelentős a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben tevékenykedő párt- szervezetek és tsz-tagság tudati fejlődése, a szemléletbeli változások. Mindezek nagymértékben kihatottak a kooperációs tevékenységben rejlő lehetőségek felismerésére, elősegítették a kisebb termelőszövetkezetek egyesülési törekvéseit. Kezdeményezően léptek fel e téren a helyi szervek. Betartva a szövetkezeti demokráciát a szövetkezeti tagság döntése alapján a szekszárdi járásban az elmúlt három esztendőben 15 termelőszövetkezet egyesült. Mostani ülésén kimondta a járási pártbizottság, hogy befejeződött a járásban az egyesülési időszak, s ez újabb fejlődési távlatokat nyitott meg a nagyüzemi gazdaságok és a tagság számára. „Mi az egyesülés folyamatát sohasem tekintettük célnak, sem versenypályának” — mondotta a járási pártbizottság első titkaira. A vita során az ÁFÉSZ és a mezőgazdasági termelőszövetkezetek szorosabb együttműködését szolgáló lehetőségekről is sok^ó esejt. A.még dinamikusabb fejlődés érdekében többen kifejtették a tagság jobb ellátását, kulturáltabb életmódját, a közösség fejlődését elősegítő kooperáció, az anyagiak célszerűbb, közös felhasználásának indokoltságát. Követendő példaként került szóba a faddi ÁFÉSZ és az ottani tsz együttműködési programja, valamint a bátaszéki ÁFÉSZ és a környező tsz-ek, közös érdekeltségén alapuló termelési-értékesítési szövetkezése. Intelmek — útmutatás Kritika tárgyává tették a pártbizottsági ülésen, hogy az egyéb pozitív tendenciák ellenére nem tartják megfelelőnek a munka termelékenységét, hogy még mindig sok a hiánycikk, magas az egyes mezőgazdasági termékek fogyasztói ára. Vannak még rejtett tartalékok — és nem is kevés — a helyi lehetőségek jobb kihasználása terén. Űtmutatásul javasolták, hogy a pártszervezetek minden egyes szövetkezetnél vizsgálják meg a műszaki színvonal és a gazdaságosság alakulását. „Alapvető feltétele a szövetkezeti mozgalom továbbfejlesztésének a szocialista demokrácia erősítése és szélesítése. El kell érni, hogy a tagság mindenütt tudatosabban és eg3'ségesebben vállalja saját szövetkezetét”. A járási párt-vb. által készített beszámolóban nyomatékosán felhívták a figyelmet a szövetkezetek közötti többoldalú kooperációra, a vertikalitás további elterjesztésére. Melyek ezek? — Szőlőtermelés, feldolgozás és értékesítés. — Zöldség- és gyümölcstermesztés, tárolás, feldolgozás és értékesítés. t — A víztükör közös hasznosítása (vízi szárnyasok, stb.). — Állattenyésztés. Állati termékek feldolgozása, tárolása és értékesítése. — A nagyobb termelési beruházások közös megvalósítása. Az egyéb formákról is szó esett, mint például a konzervipari előfeldolgozás. Bővíthető az információs szaktanácsadás, amely az elmúlt években már kialakult a takarmánykeverés, a baromfiipar, az állatforgalom és a húsipar területén. Óvott a választott testület az elbizakodottságtól, amikor elemezte a hibákról kapott jogos jelzéseket. A továbbfejlesztés módozatai, a különböző szövetkezetek megszilárdításának fokozása foglalkoztatta a felszólalókat is. Az ülés célkitűzésének megfelelően. az elvi-politikai jellegű tájékoztatás alapján hangzott el e figyelemreméltó megállapítás : ,, Elszakíthatatlan ul szoros a kapcsolat az ipar és mezőgazdaság között, fejlődésük összefügg”. Ennek jegyében kritikai észrevételeket tett a tsz-elnök az elavult, 8—10 éves géppark kicserélésének akadályairól, a német kombájnok beszerezhetetlenségéről. Előszeretettel veszik igénybe a járás szövetkezetei a modern technikát, a mai tudomány gyakorlati eredményeit (új vetőmagvakat, műtrágyát kérnek), a jövőben fokozottabban igénylik azokat. Ugyancsak észrevétel hangzott el gazdaságos fejlesztési ötletek megvalósítását gátló, elégtelen hitelek miatt, a „mezőgazdaság tőkeszegénységéről”, hangsúlyozva, hogy az önerő mellett nagyobb hiteltámogatásra van szükség. Kevés szó esett — inkább csak a beszámolóban — a kisipari szövetkezetekről, holott a szövetkezeti ipar a szekszárdi járásban jóval jelentősebb az átlagosnál. A fölművesszövetkezeti mozgalomban ugrásszerűen megerősödött a demokratizmus. A rész-közgyűlések és az új alapszabály megalkotása élénkítette a tagságot, beigazolódott, hogy tudnak élni új jogaikkal és lehetőségeikkel. A tagság a mai követelményekhez igazodva kívánja átalakítani az ÁFÉSZ ellátási tevékenységét és belső struktúráját. Bíráló és egyben önkritikus észrevételként hangzott el, hogy az ellátás területén nem szabad mindenáron a vállalati érdekeket nézni, senkinek nincs joga csorbítani a vásárlókat, vagy igényeiket figyelmen kívül hagyni. Erősödjék, erősítsük a járás szövetkezeti mozgalmát — ez a szándék vezérelte, e gondolat hatotta át a szekszárdi járási pártbizottság ez évi első ülésének valamennyi résztvevőjét. SOMI BENJAMINNÉ Sörgyár Faddon Sörgyár létesítésére kapott miniszteri engedélyt a faddi Lenin Termelőszövetkezet. Az elképzelések szerint — a távolabbi jövőben — a sörgyár melléktermékeinek hasznosítására, több termelőszövetkezettel közösen, társulási alapon, félez.res befogadóképességű szarvasmarhatelepet is létesítenek. Népújság 3 1970. január 11. Befejezéshez közeledik megyénkben a KSH Tolna megyei Igazgatóságának nagy munkája, a népszámlálás. Szombat hajnalig a lakosság mintegy kilencvenhat százalékát összeírták, a községek több mint felében már mindenkit. Legelsőként Váralja számláló és felülvizsgáló biztosai végeztek Január 31-én Szekszárdon tartják az Országos Mezőgazdasági Könyvhónap ünnepélyes megnyitóját. A városban megalakult redezőbizottság elkészítette a gazdag programot. A megnyitó alkalmából nagya rájuk bízott feladattal. Az általuk összegyűjtött anyag már beérkezett az igazgatóságra, ahol a végzett munkát nagy elismeréssel nyugtázták. Máté János, az igazgatóság vezetője szerint megyénkben a nép- számlálás előreláthatólag ma, — azaz vasárnap — estére befejeződik. szabású mezőgazdasági szakkönyvkiállítás is nyílik a szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeumban. A könyvhónap idején hét országos jelentőségű esemény színhelye lesz Tolna megye. Előkészületek a mezőgazdasági könyvliónapra
