Tolna Megyei Népújság, 1970. január (20. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-08 / 6. szám
r ni' *V 0 ^U«.Ú l' V -4-tih MEÖTEf^H VILÁG m>LETARJMr EGYimíEXEKf IVEPUJSAG É * HAGY AH SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA £8 A MEGYEI TANÁCS LAPJA | XX. évfolyam, 6. szám. ÄRA: 90 FILLER Csütörtök, 1910. január 8. HazanlvLa íáíogaf a jugoszláv külügyminiszter Mirko Tepavae, a Jugo^ sdáv Szocialista Szövetségi Köztársaság külügyminisztere Péter János külügyminiszter meghívására a közeljövőben hivatalos, baráti látogatásra hazánkba érkezik. (MTI) Az utak rendkívül síkosak, nehezen járhatók Néhány napos, kellemes idő Után tegnap ismét hózápor zúdult a megyére. A megyeszékhelyen egész nap esett a hó, a viharos erejű szél még a késő délutáni órákban sem enyhült, sőt a hőmérő higanyszála reggeltől estig mintegy hat fokot süly- lyedt. A megye egész területén nagy hózivatar tombolt. A megyeszékhelyre azonban a vidéki járművek megérkeztek. A dombóvári és tamási járásból érkezők ugyancsak arról tudtak számot adni, hogy ott is esik a hó, az utak rendkívül nehezen járhatók. Ismét a közúton a fő figyelem A lakosság figyelme ismét a közutak felé fordul: vajon a mostani heves hóviharral hogyan tudnak megbirkózni a Közúti Igazgatóság emberei, gépei. Tegnap egész nap dolgoztak Tolna megye útjain. Számos mellékutat járhatatlanná tett a nagy mennyiségű hó. Annak ellenére, hogy a gépek szerte a megyében dolgoztak, délutánra még rosz- szabb lett a helyzet. Ugyanis a hőmérséklet csökkenésével a járművek már nehezebben tudtak utat tömi. Az utak rendkívül síkosak, nehezen járhatók. A gerjeni buszok nem indultak el A 11-es AKÖV szekszárdi személypályaudvarán azt a felvilágosítást kaptuk, hogy a buszokat csak nagy nehézségek árán tudják közlekedtetni. A gerjeni bekötő út már a déli órákban járhatatlanná vált, ezért déltől késő délutánig három járatot nem tudtak elindítani, öt óra után egy kocsit próbaképpen elindítottak, miután a Közúti Igazgatóságtól a veszélyeztetett útszakaszra vezényeltek erős hóeltakarító gépeket. Nincs autóbusz-közlekedés Zomba—Paradicsompuszta és Tabód, illetve Aparhant—Lengyel és Kurd térségében. Megszűnt a közlekedés Németkér és Paks között is. Báta községet a hófúvás ugyancsak elzárta a külvilágtól. A rendkívül nagy emelkedőn nem A Technika Házában szerdán ünnepélyes külsőségek között nyitotta meg a bolgár műszaki hetf t Kiss Árpád miniszter, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke és Ivan Popov professzor, a hazánkba érkezett bolgár kormányküldöttség vezetője, a BKP Politikai Bizottságának tagja, akadémiai levelező tag, a bolgár országos tudományos és műszaki fejlesztési állami bizottság elnöke. Kiss Árpád miniszter üdvözlő szavai után Ivan Popov professzor, a kormányküldöttség vezetője ünnepi beszédében átfogóan ismertette Bulgária tudományos intézményeinek fejlődéséti eredményeit. Az utóbbi nyolc évben háromszorosára bővült ez a hálózat és most 360 tudományos szervezet dolgozik az országban. tudnak az autóbuszok közlekedni. A Közúti Igazgatóság és az AKÖV forgalomirányítása szorosan együttműködik. Az éjszaka során számos helyen kellett teljes erővel dolgozni a hóeltakarító gépeknek, hogy reggelre az utakat járhatóvá tegyék. Persze az esti időjárás alakulásából csak arra tudtak a szakemberek következtetni, hogy ma reggel a közúti közlekedés tovább romlik. A vasúton nagyobb fennakadást nem okozott a hóesés. A vonatok késésekkel ugyan, de közlekedtek mind Szek- szárd, mind Dombóvár térségében. A műszaki-tudományos és technikai forradalomban azonban kis ország nem támaszkodhat kizárólat-' saját erejt - re, ezért a bolgár tudomány- politikának alapvető célja a nemzetközi műszaki és tudományos együttműködés kiszélesítése, a hazai tudomány teljesítőképességének szoros integrációja a szocialista országokkal és különösen a Szovjetunióval. Kiemelte, hogy Magyarország és Bulgária együttműködésének szép példája a néhány évvel ezelőtt létrehozott közös tudományos termelési szervezet, az Intranszmas és Agromas. Kifejezte meggyőződését. hogy a bolgár műszaki hét is hozzájárul a két ország műszaki és tudományos együttműködésének fejlesztéséhez. Megnyílt a bolgár műszaki hét % Megkezdődtök az 1970, évi BNV előkészületei A Hungexpo magyar külkereskedelmi vásár- és propagandairoda sokrétű tevékenységéről, ez évi programjáról tájékoztatta szerdán a sajtó képviselőit Dioppa Gusztáv vezérigazgató. Elmondta, hogy a Hungexpo hazai és külföldi rendezvényeit tavaly 10 millióan tekintették meg. Legfontosabb rendezvénye ebben az évben is a május 22-től június 1-ig iartó Budapesti Nemzetközi. Vásár lesz, amelyre a tavalyival azonos számban jelentkeztek a külföldiek. A legnagyobb kiállítási területeket a lengyel, a szovjet és az NT,K-beli vállalatok foglalták el. Első alkalommal vesznek részt a BNV-n török és pakisztáni kereskedők. Képviselteti magát többek között Anglia, Franciaország. az NSZK, Olaszország, Svájc, és az Amerikai Egyesült Államok. A hazai kiállítók jelentkezése még nem zárult le. a múlt év végéig 370 volt a jelentkezők száma, s úgy számítják, hogy ezúttal is a tavalyihoz hasonlóan, hozzávetőleg ezer magyar vállalat mutatja majd be árukínálatát. A műszaki előkészületek is megkezdődtek. At Budapesti Őszi Vásárt szeptember 11—21 között rendezik. A két nagyszabású tavaszi és őszi vásár időpontján kívül is íokozottabban kihasználják a vásárváros területét, pavilonjait. Itt rendezik meg áprilisban a ..Műanyagok a mezőgazdaságban" című kiállítást, szép temberben az „Automatizálás 1970." elnevezésű szakkiállítást és konferenciát, októberen pedig „Rádió- és televízió-technikai szalon 1970’’ címen kerül sor nagyszabású szakmai találkozóra. 1970. rekordév a Hungexpo külföldi programját tekintve is. Ebben az évben ugyanis az 19G8. évi 30. és a tavalyi 35 kiállítással szemben 42 hivatalos külföldi vásáron, kiállításon vesz részt Magyar- ország a Hungexpo szervezésében. A közgazdász szemlélettel bíró tsz-vezetők körében uralkodó elv, hogy a jövedelem- elosztást ne megkövesedett sémák, ne anyagias meggondolások határozzák meg, hanem okos, józan mérlegelések, konstruktív elgondolások. Emiatt néhány megcsontosodott forma átértékelésre szorul, és néhány régi lemezt az idei zárszámadás során ismét kivonnak a forgalomból. Minthogy a zárszámadások előkészítése, lebonyolítása a termelőszövetkezeti közösségekben nem csupán gazdasági, hanem egyúttal politikai munka is a korszerű politikai alapállást segítendő, nem árt szót ejteni arról, ami elavult, és ami új a- jövedelemfelosztás gyakorlatában. Tolna megyében néhány termelőszövetkezet „ül a pénzén”, ahelyett, hogy forgatná a forintot. Ez az egykor dicsérendő dolog ma sokkal inkább elítélendő, mint dicsérendő. Van olyan közös gazdaság, amelynek három és fél millió forintja hever a bankban. Nos, az ilyen „túltartalékolás” karos. Ennek nincs értelme, hisz a termelésfejlesztés lehetőségei korlátlanok, ha tehát a termelő- szövetkezet forintjai kihasználatlanul „hevernek” altkor ez azt is jelentheti, hogy nincs kellő fantázia a közős gazdaság vezetőiben, a pénz okos forgatására, a termelésfejlesztési programok megvalósítására. Amikor tehát napjainkban egy közös gazdaság elnöke azzal dicsekszik, hogy millióink vannak a bankban, akkor ez majd annyira konzervatív szemléletre vall, mintha azt mondaná, hogy mindent kiosztottunk az utolsó szögig. Volt' idő, amikor a jövedelemfelosztás sorún a tsz-tagok egy része azt hangzotatta; asszunk ki mindent, ami kiosztható. Némelyik közös gazdaságban még az idén is hallatszanak ilyen hangok. A hatásos érvek nyomán ^ mindent kiosztani akarók tábora azonban szűkül és inkább azoknak a hangja erősödik akik azt mondják: gondoljunk a jövőre és tartalékoljunk. F.z a hang józan és felelősségteljes hang, de a tartalékolást sem célszerű túlzásba vinni. A- regulativ s3o már eleve meggondolásra készteti az aránytalanságokkal kacérkodó termelőszövetkezeteket, ám nem is ez, sokkal inkább a tagok biztonságtudatának a megtartása indokolja a túlzások elkerülését. Tolna megye közös gazdaságaiban a gazdák megszokták a közösből származó jövedelemnek egy bizonyos szintjét és- azt, hogy ez a jövedelem évről évre egyenletesen, arányosan nő. Nincs ' látványos előrefutás, de nincs siralmas lerobbanás sem. Ha az egy dolgozó tagra jutó átlagjövedelem. tavaly 15 ezer forint volt. akkor bizonyosra vehető, hogy nagyidból ennyi lesz az idén is, esetleg néhány száz forinttal több, de néhány ezer forinttal kevesebb nem lehet. A közérzet, a munkakedv szempontjából ez nagyon lényeges dolog. Elég megbízható becslések szerint a termelőszövetkezetek tavalyi gazdálkodási eredményeit figyelembe véve, előreláthatólag négy-öt tsz kivételével valamennyi közös gazdaság biztosítja a gazdáknak a tervezett jövedelmet. A megye mezőgazdasága a nö-, vénytermelés területén tavaly kiemelkedő eredményeket ért el. Búzából az 1988-as pvi 15,9 méter-mázsával szemben 18,4 métermázsá átlagtermést értek el holdanként. Kukoricából a mezőgazdasági üzemek az eddig legnagyobb terméseredményt érték el. Összességében a tavalyi esztendő azt átlagosnál jobb volt a nö-» vénytermesztési ágazatokban. De éppen, mert jobb volt, most még nagyobb körültekintést igényel az alapok képzése. elsosoroan a biztonsági alap képzése. Miért? A válasz kézenfekvő. A tagok által megszokott jövedelmezőségi szintről visszalépni kockázatos dolog, s éppen a tavalyi jobb esztendő pillérein kialakított biztonsági alap teszi lehetővé, hogy akkor se érje csalódás a gazdákat, akkor se következzék be a jövedelmükben számottevő csökkenés, ha az 1970-es év nem úgy sikerül, ahogy szeretnék. Olykor még napjainkban is előfordul, hogy a vezetőket kioktatják hogyan, és menynyit tartalékoljanak. Nos, az égvilágon senki más, kizárólag a tsz-vezetői és gazdái tudják legjobban, hogy meny. nyi pénz kerüljön a biztonsági alapra mennyi termelésfej- lesztésre, mennyi szociális és kulturális alapra. Az elvekről azonban lehet, sőt kell is beszélni. Itt is érvényes, hogy túl sokat felhalmozni éppoly káros, mint keveset, mert az üzemnek az az érdeke, hogy ne heverjen, hanem forogjon a pénz. Hogy nem mindig forog úgy. ahogy szeretnék, annak olykor az építőanyag? hiány az oka és az, hogy nem mindig veheti meg a tsz azt az erő- és munkagépet, amelyikre az üzemnek szüksége van. Megkülönböztetett figyelmet fordítanak a közös gazdaságokban a szociális és kulturális alap képzésére. Sokasodnak az idős, munkából kiöregedett tsz-tagok, más részről meg a fiatalok részéről mindjobban nőnek az igények. Itt ez a két „szempont” a minimum és a maximum megállapításakor a mérce. A tsz- ek önállósága teljes. Ez az önállóság • ilyenkor is fokozottabb felelősséget ró a közös gazdaságokra, hisz arró.l kell a közösség jelenét és jövőjét szem előtt tartva. dönteni, hogy a jövedelemfelosztás mindenképpen a tagok és az üzem érdekét szolgálja. Forogjon a forint
