Tolna Megyei Népújság, 1970. január (20. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-06 / 4. szám

Asztalitenisz Az év első versenye Salgó (Szekszárdi KSE) 3 bajnokságot szerzett Vasárnap délelőtt a megyei TS sportcsarnokában rendezte meg a Tolna megyei Asztali- tenisz Szövetség T^lna megye 1970. .évi. felnőtt ferfi-női asz­talitenisz-bajnokságát. A baj­noki versenyen a nagykónyia- kon kívül részt vett mindenki, aki számba jöhetett a Tolna megyei asztaliteniszsportban, így dombóvári, bonyhádi, tol­nai, sióagárdi, gerjeni verseny­zők indulása tette . színessé a mezőnyt, a Szekszárdi Vasas, a Szekszárdi Építők és a Szek­szárdi KSE versenyzői mellett. A bajnokság a fiatalok előre­törését hozta. A férfi egyesben született még a bajnokság első meglepetése, mert Link (Szek­szárdi Vasas), aki az utóbbi időben sok edzést kihagyott, csak1 mehezen verekedte be ma­gát a döntőbe, ott azonban már • nem boldogult Holtz-cal (Szekszárdi Vasas) szemben. Váratlanul színvonalas küz­delmet hozott a férfi páros bajnokság. A női mezőny na­gyön foghíjas volt, mert a Szekszárdi KSÉ versenyzői az utóbbi időben nem vettek részt az edzéseken és a sportszövet­ség ezért a KSE versenyzői közül csak Salgót engedte in­dulni. Ö azonban a legered­ményesebb versenyzőnek bizo­nyult. mert egyszerre három bajnokságot nyert. Ugyanis» az egyes' mellé, Handler oldalán (a párosban jogot kapott az indulásra a KSE versenyzője), a páros bajnokságot, majd Link oldalán a vegyes páros bajifókságot is megnyerte. Raj­ta luvül: Holtz és Link nyert még'*’2—2 bajnokságot. Vég­eredményben az 51 versenyző érdekes küzdelmet vívott’ egy- mással áz év első bajnoki ver­senyén. amelynek eredményei­ből az alábbiakban számolunk be: FÉFRI EGYES Negyvenhét férfi versenyző kezdte el az egyes mérkőzése­ket. A nyolcaddöntőbe Link, Hahn, Eberhardt, ifj. Jánosi, Szunyogh, Gugh, Leitner és Holtz küzdötte be magát. Öt Vasas-versenyző küzdött a to­vábbiak során 3 bonyhádi ver­senyzővel szemben. Az első meglepetést az úttörőolimpia során az 5. helyen végzett bonyhádi Hahn szolgáltatta, mert csak minimális arányban maradt alul Linkkel szemben. A negyeddöntőben 3 Vasas­versenyzővel már csak Szu­nyogh tartott lépést. Itt Link ismét rendkívül nehezen nyert ifj. Jánosi ellen, a másik ágon pedig Holtz magabiztosan vet­te az utolsó előtti akadályt is. A döntőben aztán megszületett a meglepetés: a fiatal Holtz 2:0 arányban jobbnak bizo­nyult és megnyerte első me­gyei felnőttbajnokságát: Bajnok Holtz János (Szek­szárdi Vasas), 2. Link Ferenc (Szekszárdi Vasas), 3. Szu­nyogh Mihály (Szekszárdi Va­sas) és ifj. Jánosi György (Szekszárdi Vasas). FÉRFIPÁROS Tizenhét páros küzdött meg a bajnoki címért. A negyed­döntőig a Link—Holtz (Vasas) pár, Péter (Dombóvár) — Éberhardt (Vasas), a Szunyogh —Bányai (Bonyhád) és a Gugh —Jánosi (Vasas) pár jutott el akadálytalanul. Váratlanul ma­gas volt a verseny színvonala az egyes mérkőzéseken látot­takhoz képest. Holtzék a Péter —Éberhardt párost, a másik ágon eddig a Gugh—Jánosi párt a Szunyogh—Bányai ket­tős ütötte el a továbbjutástól. A döntőben aztán az új és a régi egyéni bajnokból alakult kettős biztosan szerezte meg a bajnoki címet a bonyhádi kettős ellenében. Bajnok: Link—Holtz (Szek­szárdi Vasas), 2. Szunyogh— Bányai (Bonyhád), 3. Péter (Dombóvár) — Éberhardt (Va­sas) és a Gugh—Jánosi (Sz. Vasas) kettős. NŐI EGYES Bajnok: Salgó Borbála (Szek­szárdi KSE), 2. Vódl Ilona (Dombóvári VSE), 3. Ujj Éva (Dombóvári VSE) és Kiss Kló­ra (Dombóvári VSE). Mindössze négy induló akadt a sportkör döntése folytán. A négy versenyző körmérkőzést vívott egymással, így alakult ki a végső sorrend, amely az alábbi volt: 1. Salgó (Szek­szárdi KSE), 2. Vódl (Dombó­vári VSE), 3. Ujj (Dombóvári VSE), 4. Kiss (Dombóvári VSE). NŐI PÁROS Itt sem volt sok izgalom, hi­szen mindössze egy szekszár­di és egy dombóvári páros akadt. Itt az egyesület hozzá­járult Handler indulásához, hogy Salgónak legyen párja, így egyetlen mérkőzés döntöt­te el a bajnokság sorsát: Bajnok: Handler—Salgó (Szek­szárdi KSE), 2. Vódl—Kiss (Dombóvári VSE). VEGYES PÁROS A női indulók kis száma miatt csak négy vegyes páros küzdött a bajnoki címért. Az első fordulóban a Link—Salgó kettős biztosan jutott tovább á Bányai—Kiss párral szemben, a másik ágon pedig a Péter— Ujj pár győzte le az ifj. Jáno­si—Vódl párt.- A döntőben a Link—Salgó pár nagyobb ta­pasztalata döntött és így Sal­gó harmadik, Link pedig má­sodik bajnokságát szerezte meg. Bajnok: Link—Salgó (Szek­szárdi Vasas—Szekszárdi KSE), 2. Péter—Ujj (Dombóvári VSE), 3. Bányai (Bonyhád) — Kiss (Dombóvári VSE) és ifj. Jánosi (Szekszárdi Vasas) — Vódl (Dombóvári VSE). Férfi atlétáink 1969-ben Ügyességi versenyszámok Az ügyességi versenyszámok csúcseredményei nem fo­rog ta-k veszélyben az elmúlt évben. Mégis voltak örvende­tes jelenségek is az elmúlt atlétikai idényben. Elsősorban Fejős Mihálynak az eredményeire gondolunk, aki kosaras­ként kezdte, de aztán egyre-másra érte el a jobbnál jobb eredményeket az atlétika igen sok versenyszámában is. De Körösi István, a bátaszéki Simon, a dombóvári Ferencz, aztán távolugrásban a bátaszéki Deme is hozzájárult ahhoz, hogy néhány éves stagnálás után végre volt tavaly örven­detes eredmény az ügyességi versenyszámokban is. Magasugrás: Szabó Miklós még 1969-ben is az élen ma­radt,.: de ..az idén aligha tart­ja meg vézető helyét Fejős Mihály, az ismeretlenségből mindjárt 180 centivel kezdte pályafutását, és ez igazán nagyszerű reményekre jogo­sít. Ha azonban ez a tehet­ség -nem párosul szorgalom­mal, nem tudja beváltani a szerepléséhez fűzött remé­nyeket.. Körösi, • Ferencz és Simon teljesítménye is di­cséretet érdemel. Távolugrás: Deme hiába javult 10 centit, tavaly Fejős alaposan megelőzte. 609-röl javított 655-ré. A többi ered­mény . azonban csak az 1933- as szintet jelentette. Körösi, Mészáros, a két Havasi, László és Trupp örökébe lé­pett. Rúdugrás: Évek óta nem tudunk megfelelő versenyző­gárdát nevelni. Az idei ered­mények sem ütik meg még a IV. osztályú * szinte' sem. Pedig az eddigi legjobb eredmények is messze alatta maradnak annak a szintnek, amelyet a versenyzők a töb­bi számban eddig felmutat­tak. Hármasugrás: Valamikor a megye kedvenc versenyszú- mai közé tartozott. Bessenyei Gyula, majd az ő neveltjei Názer, Szűcs, stb, egyre-más­ra komoly sikereket értek el a középiskolás bajnoksá­gokon. Most Fejős vette át a váltóbotot és egyszerre a 13 méteres határ fölé került. Ha ilyen lendülettel fejlődik és tehetségéhez megfelelő szorgalom is párosulna, nem sok jövőt jósolnánk Názer csúcsának. Magasugrás,: felnőttcsúcs 186, Szabó Miklós (Szekszár­di Dózsa, 1959). Ifjúsági csúcs: 184, Szabó Miklós (Szekszárdi Dózsa 1958). 1969. évi ranglista 1. Szabó Miklós (Sz. D.) 180 2. Fejős. Mihály (Sz. D.) 18) 3. Körösi István (Sz. D.) 175 4. Simon János (Bátaszék) 175 5. Ferencz István íD. Gőg.) 170 6. Trupp Tibor (D. ÍTSK) 165 7. Berger István (Paksi G.> 165 8. Hum István (Paksi G.) 163 9. Somodi Béla páksi G.) 165 10. Réder János (Bonyh. G.) 165 11. Szentesi István (Paksi G.) 165 12. Major László (Sz. D.) 165 Távolugrás: felnőttcsúcs: 673, Kunczli István (Szek­szárdi Dózsa, 1962.) Ifjúsági csúcs: ugyanaz (1962.) Ä szö­vetség nem tartja nyilván Lipovszky Imre .(Szekszárdi TSE) 690 centis . csúcsered­ményét. 1969. évi ranglista 1. Fejős Mihály (Sz. D.) 655 2. Deme József (Bátaszék) 630 3. Körösi István (Sz. D.) 626 4. Havasi Dezső (D. Gőg.) .613, 5. Hávasi János (D. Gőg.) 600 6. Szatmári László (Sz. D.) 605 7. Ferencz István (D. Gőg.) 5J0 8. Schmidt János (Bátaszék) 593 Rúdugrás: felnőttcsúcs: 350, Hortobágyi László (Duna- földvári VL, 1964). Ifjúsági csúcs: 331, Garamvölgyi László (Bátaszéki VSK, 1957.) 1969. évi ranglista 1. Veres Zoltán (B. VSK). 2B0 2. Havasi Dezső (D. Gőg.) 251 3. Fejős Mihály (Sz. D.) 250 Hármasugrás: megyei csúcs: 13,73, Názer Lajos (Sz. Dó­zsa. 1951). Ifjúsági csúcs: ugyanaz. 1969. évi ranglista 1. Fejős Mihály (Sz. D.) 13.32 2. Görbéi József (Sz. D.) 12.61 3. Körösi István (Sz. D.) 12.ZG 4. Tóth Ferenc (Sz. D.) H,K (Folytatjuk) SZOKATLAN TÖRTÉNET Az egyik legnagyobb né- n met bélyegkercskedö cég, Her­mann E. Sieger, Lorch folyó­iratában a fenti címen foglal­kozik a magyar vágott Marx- bélyeggel, amely a tudomá­nyos szocializmus nagy alak­ja születésének. 150. évfordu­lóján, 1968 május 5-én 1000 példányban került forgalomba. A német kereskedő cikkében leírja, hogy megvárta, amíg az első rendeléseket á magyar- posta leszállítja, majd a tel­jes maradék mennyiséget, ösz- szésen 835 darabot megvásá­rolta, „mert 4000 példány eu­rópai ország bélyegéből nagyon kevés.” Vevőinek ezzel az ala­csony példányszámú különle­gességgel kíván örömet sze­rezni és egy mozijegy áránál (átszámítva mintegy 20 forint) olcsóbban értékét adni. A továbbiakban olvasha­tunk holdrakéta bélyegünk­ről, amelynek . érdekességét fokozza, hogy e kiadáson a becsapódás időpontja 10 má­sodperccel téves. A 20 000 pél­dányban megjelent vágott vál­tozat ára 18 német márka, ami íl tíz év előtti 6 forintos meg­jelenéskori árhoz viszonyítva szép emelkedést jelent. Árala­kulás szempontjából a leg­kedvezőbben fejlődő magyar bélyegnek a postánk által 1961-ben kiadott Gagarin pár vágottját tekinti a cikk. Ezt a megjelenés' alkalmával 30 forintért -vásárolták a gyűjtők, most. belföldi .ára 1,200 forint és 180 német márkába kerül.' A vágott bélyegekről ná­lunk ‘ sokszor megfeledkeznek, úgy' látszik a filatél.rában sem . ' lehet orőféta .senki és semmi a saját hazájában. VILÁGREKORD ÉS HIBA Szeptember íj-én jelent meg az Egyesült Államok Apollo— 11 emlékbélyege. A posta nagy érdeklődést várt., de. a valóság mindent felülmúlt. A más ■ ki­adásoknál szokott fél millió • körüli mennyiség helyett tíz és fél millió boríték érkezett az egész világról, hogy első­napi bélyegzéssel lássák el. Száz. alkalmazott foglalkozott a levelekben szereplő kérések, így a különböző bélyegzési előírások betartása, használat­lan példányokra vonatkozó igények elintézésével, de csak 2 hónap alatt értek a boríték­hegy végére. .Tbc,;**:«#« Ül-*pQ**ZSt, TSw Nkwa &***>if> ** it tho*Ut lí*. Szakértők szerint ez a na­gyon keresett bélyeg hibás A magyar származású Teller Ede professzor egyik munkatársa, aki a California Egyetem csil­lagászati tanszékén dolgozik, megállapította, hogy a bélyeg ábrájáról úgy tűnik, mintha az első. földi, látogatók, a Hold észalti sarka közelében értek volna talajt. A valóságban a holdkomp az egyenlítő köze­lében szállt le, tehát az ár­nyéknak a pilóta és a bélyeg alsó része közé kellene esni és á földgömbnek csak az északi fele látszana. A nemzeti űrhajózási hiva­tal illetékese közölte, hogy a bélyeg rajzát . hónapokkal a repülés végrehajtása előtt ké­szítették, amikor a leszállás helyét még nem jelölték ki. \ BÉLYEGNYOMTATÁS SVÁJCBAN ÉS ITTHON j ‘ Egy szép bélyeg a nyomda- technika remeke. Az első bé­lyegek egyszerű rajzától; kivi­telétől az utóbbi időben for­galomba kerülő színpompás sorozatokig hosszú utat tett meg a bélyegnyomtatás. A svájci posta most kiállításon, mutatja be az ott használt nyomási eljárásokat, amelyek általában megegyeznek a ma­gyar kiadások előállítási mód­jával. Az 1930-as évekig a könyvnyomás uralkodott, így készültek krajcáros, turulos, arátós bélyegeink, ugyanúgy mint a svájci Helvetia jel­képes sorozatok. Az utolsó 30 év a mélynyomásé, az un, raszteres eljárással készül mindkét országban a legtöbb bélyeg. Svájcban főleg a nagy példányszámú forgalmi soro­zatoknál használják az előké­szítésnél sok kézi munkát / igénylő metszetmélynyomást, a magyar bélyegeket a magas művészi színvonalat képviselő réznyomattal készülő kiadások teszik, változatossá. A svájci bélyegeket előállító világhírű Courvölsiéí- nyoíiida legmo­dernebb berendezése ’ontja az. értékcikkeket számos külföldi megrendelő részére is. A bu­dapesti Állami és Pénzjegy- nyomda a technikai adottsá­gok .problémáit gondos mun­kával hidalja át, két nyom­dánk jóhívét nagyon sok or­szág bélyegei hirdetik Mon­góliától Déi-Amerikáig. EREDMÉNYES AUKCIÓ Olyan zsúfoltan álltak a fi- latelisták a Magyar Bélyeg- gyűjtők Országos Szövetsége központi helyiségében decem­ber 7-én, mint ahogy csúcs- forgalomban a közlekedési eszközökön tömörülnek az em­berekéit! állították ki 9 órá­tól az árverésre kerülő 40 té­telt, 7 gyűjteményt időközben kiváltottak a tulajdonosok. A hatalmas érdeklődősereg lé­legzetét is visszafojtva leste, amikor az első tételt vételre ajánlották. 300 forint kikiál­tási ár helyett 380 forintért kelt el az első kis gyűjtemény, aztán ezresek következtek már. 1800 forint kikiáltási ár után 2000, hétezer után 8500 fo­rintnál koppant a kalapács. Egy használt tétel az eredeti összegnél 50 százalékkal ma­gasabban kelt el, a nagy vá­gott gyűjtemény 10 ezer fo­rintos indulás után 12 ezerért (a tíz százalékos árverési díj­jal 13 200 forintért) cserélt gazdát., Alig egy óra alatt véget ért az aukció, ahol 37 gyűjtemény talált új gazdára, a legtöbb esetben a kikiáltási árnál magasabb áron. Népújság {J 1970. január 6. \

Next

/
Thumbnails
Contents