Tolna Megyei Népújság, 1970. január (20. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-06 / 4. szám

*?LMÄ ÜÍÉÖttí ft^BCYiggnjwegf NÉPÚJSÁG * MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA fcS A MEGYEI TANÁCS LAPJA ) XX. évfolyam, szám ARA: 90 FILLÉR Kedd, 1970. január 8. Felvételi start Bonyhádon Eredmény majd az egyetemi bizottságok előtt A Szakszervezetek Országos Tanácsa akciót kezdeménye­zett, amelynek az a célja, hogy minél több munkás és paraszt szülő gyerek juthasson egye­temre, kaphasson magas szin­tű képzést. Az egyetemi fel­vételek során bizonyos hát­ránnyal indultak az olyan munkás és paraszt szülők gyer­mekei, akik nem tudtak ügy felkészülni, mint az kívánatos, volna, másrészt pedig az ala­csony keresetű, sokgyermekes szülők nem tudnak annyit fordítani gyermekeik művelő­désére, olvasására, színházba járására, amely azonos szint­re emelné őket egyrészt a vá­rosi, másrészt a nagyobb jö­vedelmű szülők gyermekeivel. A Szakszervezetek Megyei Tanácsa szervezésében, együtt­működve a megyei tanács mű­velődésügyi osztályával, teg­nap délelőtt Bonyhádon száz munkás és paraszt szülő gye­reke kezdett egy hétig tartó tanfolyamot annak érdekében, hogy a felvételi vizsgára mi­nél jobban felkészülhessen. A tanfolyam ünnepélyes meg­nyitójára a Petőfi Sándor Gim­náziumban került sor. Egyed Mihály, az SZMT titkára meg­nyitó beszédében arra emlé­keztette a fiatalokat, hogy népi rendszerünk, a mun­kások, parasztok hatalma, mennyire szívén viseli a tehetséges fiatalok sorsát, megnyitja előttük a leg­magasabb képzés lehető­ségét is. Az utóbbi időben azonban saj­nálatos módon csökkent az egyetemeken, főiskolákon — ismert okok miatt — a mun­kás és paraszt származású fia­talok száma. Ezen arány meg­változtatása érdekében ország­szerte akciót indított a SZOT. hogy tanfolyamokon készül­hessenek fel a fiatalok a fel­vételi vizsgára. A szakszerve­zet mintegy 150 diák közül választott ki százat. — ennyit tudnak csak a kollégiumban elhelyezni —, s részükre a legjobb pedagógusok tartanak előadásokat. A szakszervezetek megyei titkára elmondotta azt is, hogy a tanfolyam elvégzése, munkájában való aktív részvé­tel nem ajánlólevél, nem nyújt előnyöket a felvételi vizsgán. A cél az, hogy innen star­tolva, egész a felvételiig komoly munkát végezve, eredményesen szerepelje­nek a felvételi bizottságok elölt. Bárd Flórián, a megyei ta­nács művelődési osztályának helyettes vezetője arra kérte a fiatalokat, hogy használják ki az itt rendelkezésre álló lehe­tőségeket, tanulmányozzák a felvételi vizsgák alapján össze­állított tananyagot. E tan­folyam, s majd az ezt kiegé­szítő tavaszi tanfolyam alkal- más lesz arra, hogy az egyetemekre, főiskolák­ra jelentkezett fiatalok alaposabb felkészültséggel állhatnak a bizottságok elé. A mostani és a későbbi mun­ka eredményessége majd a fel­vételi bizottságok előtt dől el. Bárd elvtárs arra kérte a fia­talokat, hogy kihasználva a szakszervezet, a megyei tanács nyújtotta lehetőségeket, képez­zék magukat kiváló szakembe­rekké, s az egyetemekről visz- szajőve gazdagítsák Vnegyén- ket munkásságukkal. A tanfolyam vezetői, Szen- czi László és Nagy Andor is­mertette a fiatalokkal a hat­napos előkészítő tematikáját. Eszerint magyar irodalom, történelem, fizika, matematika tantárgyakból a megye leg­jobban képzett tanárai tarta­nak nemcsak előadást, hanelh konzultációt is. A tavasz fo­lyamán, a tavaszi szünet alatt, a pécsi és más egyetemek elő­adóit hívják meg, hogy még közelebb kerülhessenek a fia­talok az egyetemek kapujához. Munkatársunk két fiataltól kért véleményt. Bank László negyedikes gimnazista elmon­dotta, hogy szükségét érzi az ilyen jellegű tanfolyamnak, mert az egyetemi felkészülés meglehetősen tág keretek kö­zött történt minden tantárgy­ból. így szűkíve a kört, ala­posabban tudnak elmélyedni egy-egy tantárgyban, nagyobb a lehetősége a felvételi vizsgán való jó szereplésnek. Bank László édesapja dombóvári segédmunkás. Szabó Farkas János édesapja mozdonyvezető, ő így vélekedik a tanfolyam­ról: „Itt olyan dolgokkal is­merkedhetünk meg, tanulmá­nyozhatjuk elmélyültebben, melyek a gimnáziumi tanrend­ben nem szerepelnek. Más fia­talok könnyebben hozzáférnek az ilyen ismeretekhez. Nekünk ez a tanfolyam teszi lehetővé, hogy egyenlő esélyekkel áll­junk majd az egyetemi fel­vételi bizottságok elé”.- Pj ­Ez történt a külpolitikában Gustáv "Húsok, a CSKP KB első titkára nyilatkozatá­ban az ország és a párt legégetőbb problémáiról beszélt, s mindenekelőtt az 19G8. januári plenum jelentőségét, a kö­zelmúlt eseményeit, a jobbcldal ellen vívott harcot és a konszolidáció feltételeit elemezte. Elutazott Budapestről a hazánkban gyógykezelt két dél­vietnami partizánlány, s elutazása előtt nyilatkozott az MTI munkatársának. Dél-vietnami jelentésűnk a fegyver­mentes övezettől délre lefolyt harcokat ismerteti, mío Braz- zainlle-i jelentésünk az új kormány megalakulásáról szól. Prága Gustáv Húsúk nyilatkozata A Rudé Právo hétfői szá­ma „Miért volt szükség ja­nuárra?' címmel közli Gus­táv Husáknak, a CSKP KB. első titkárának nyilatkozatát az ország és a párt legége­tőbb problémáiról. A párt első titkára mindenekelőtt az 19G8. januári plénum jelen­tőségét, a közelmúlt esemé­nyeit, a jobboldal ellen ví­vón harcot és a konszolidá­ció feltételeit elemzi. A gaz­dasági élet problémáinak részletes felvázolása és a szövetséges államokhoz fűző­dő kapcsolatok ' helyreállító sáliak méltatása után hosz- szasan foglalkozott* az 1958. januárjában megtartott párt- plénum jelentőségével. Tu­dom — mondotta —, vannak olyanok, akik azt mondják, hogy társadalmunk január nélkül nvugodtabban élhetett volna. Véleményem szerint az 1968. január előtti és 1968 januári mozgásban senki sem feltételezte, hogy a folyamat élére gyenge, vagy éppen­séggel tehetetlen vezetőség került, amely lehetővé teszi a destruktív folyamat kibon­takozását. Határozottan kije­lentjük. hogy nem volt szük­ségszerű az olyan jellegű fejlődés, mint amilyenre ja­nuár után sor került. Csak nagy adag politikai naivitás okozta — nem akarok más kifejezést használni —, hogy az ismert helyzetbe kerül­tünk. Nem volt szó párton belüli 'puccsról. A központi bizott­ságnak jogában áll leváltani vezető funkcionáriusait. Gustáv Husák hangsúlyoz­ta, hogy a párt igyekszik elhárítani az 1988 januárja utáni időszak hiányosságait, felszámolja a jobboldali szo­cialistaellenes irányzatokat, de egyidejűleg fejleszteni kí­vánja január minden pozitív vonását. Gustáv Husák a múlt sú­lyos hibáinak, az ellenséges diverziót megkönnyítő mu­lasztásoknak sorában meg­említette az ideológiai neve­lőmunka lebecsülését, a tör­vénysértéseket, a politikai pereket. A párt első titkára az in­terjúban kitért a jobboldal elleni harc kérdéseire, s e küzdelem következetes vég­hezvitelének zálogát négy fel­adat teljesítsésében jelölte meg. Az első, hogy politikai csapást kell mérni a jobb­oldalra. mint ideológiai kon­cepcióra, álláspontra. A má­sodik feladat a párton belüli jobboldalnak, mint szervezett (Folytatás a 2. oldalon.) 9 millió rubeles üzletkötés Az Energoumon magya8 energetikai gépgyártási egye­sülés létrehozta első külföldi vállalkozását. Az egyesülés bizományosaként a Transelekt- to Külkereskedelmi Vállalat szerződésit írt alá a bolgár Technotmipoi't külkereskedelmi vállalattal mintegy 9 millió rubel értékű magyar energeti­kai berendezés exportjáról. Badó Zoltán, az Energbumion irodavezetője elmondotta, hogy az egyesülést négy nagy vál­lalat — a Magyar Hajó- és Darugyár, a Láng Gépgyár, a Ganz Villamossági Művek és az Április 4. Gépgyár terme­lésének, értékesítő munkájá­nak összehangolására hozták létre. Az egyesülés azt is le­hetővé teszi, hogy a piacon együttesen jelenjenek meg. Most került sor az első kül­földi megállapodásra, amely­nek értelmében magyar be­rendezésekkel bővítik a Várna közelében levő Devnja-i erő­művet. Ez az erőmű Bulgária egyik nagy szódagyárát táp­lálja ipari gőzzel és villamos energiával. A berendezések gyártásában az egyesüléshez tartozó mind a négy vállalat részt vesz. Az egyesülés a he­lyi szerelés vezetésére szak­embereiket is rendelkezésre bo­csát, az energiagazdálkodási intézet pedig a bolgár testvér- intézménnyel közösen a tech­nológiai terveket készíti. A berendezések szállítását 1971-ben kezdik és 1972-ben fejezik be. (MTI) Minden út járható a megyében A Közlekedés és Postaügyi Minisztérium hóugyeletének hétfői tájékoztatása szerint Somogy, Tolna és Zala me­gyében megszűntek a hóaka­dályok, s országszerte a va­sárnapi 66-ról hétfő délutánra 36-ra csökkent azoknak az al­sóbbrendű utaknak a száma, amelyeket még nem sikerült felszabadítani a hótorlaszok­tól. Hétfőn este Győr—Sopron megyében 13, Veszprém me­gyében 7. Fejér megyében 9, Pest megyében 3, Komárom megyében pedig négy alsóbb­rendű út volt járhatatlan. Ép­pen ezért — főként Győr, Veszprém és Fejér megyében — változatlan erővel és lét­számban dolgoznak a hóelta­karításon. Párizs, Lehel Miklós, az MTI tudósítója jelenti: Hétfűn. Párizsban dr. Bíró József külkereskedelmi mi­niszter és Valéry G iscard d'Estalng francia gazdasági és pénzügyminiszter aláírta az új ötéves magyar—francia hosszú lejáratú kereskedelmi és gazdasági megállapodást, amely január elsejei hatállyal lépett az 1969. év végén lejárt árucsere-forgalmi megállapo­dás helyébe. A most, aláírt megállapodás az előzőhöz képest szélesebb alapokra irányozza elő a két ország gazdasági' kapcsolatai­nak fejlesztését az e téren fennálló lehetőségek teljes ki­használásával. Híméit érdeke- bein alapvető célkitűzésként mondja lei a megállapodás a kétoldalú árucsere harmonikus és kiegyensúlyozott fejlődését, ezen belül a Franciaországba irányuló magyar export gyors fejlesztését, különösen egyes, kiemelt gazdasági ágazatok­ban, mint a gépek és beru­Új hosszú lejáratú magyar—francia kereskedelmi és gazdasági megállapodás házósi javak, ipari készáruk, mezőgazdasági és élelmiszer- ipari termékek szektorában. A másik oldalon pedig a francia export számottevő fejlődését, főleg gépek, beruházási javak és ipari berendezések tekin­tetében irányozza elő. A meg­állapodás leszögezi, hogy a két kormány minden lehetséges intézkedést megtesz az ipari kooperációs tevékenység haté­kony elősegítésére, s ennek érdekében az ilyen jellegű áruszállításokra a felek sem­miféle mennyiségi korlátozást nem alkalmaznak. Ezenkívül megegyezés jött létre arról, hogy a kooperációs ügyletek­nél a két fél esetenként ta­nulmányozza a vám-, pénz­ügyi, vagy más könnyítések megadásának lehetőségét. . A hosszú lejáratú megálla­podással együtt a két minisz- ter aláírta az 1970. évi áru­cseréről szóló jegyzőkönyvet a hozzátartozó kétoldalú kon- tigens-Iistákkal, amelyek sze l'int a szállítandó áruk kon­tingensei jelentősen növeked­tek. Egyidejűleg a francia fél számottevően bővítette a li­beralizált, mennyiségi korlá­tozás nélkül Franciaországba szállítható magyar árucikkek listáját, s külön rögzítette azt a szándékát, hogy az öt­éves megállapodás időtarta­ma alatt teljesen megszün­tesse a még meglevő mennyi­ségi korlátozásokat. A jegyzőkönyv szerint 1970- ben Magyarország elsősorban mezőgazdasági és élelmiszer- ipar termékeket, főleg mar­ha- és sertéshúsfcléket, vágó­birkákat, továbbá vegyipari és gyógyszeripari termékeket, traktorokat, hengerelt árut, textilárukat és egyéb könnyű­ipari cikkeket, valamint más ipari készárukat szállít. Fran­ciaországból elsősorban gépe­ket, ipari felszereléseket és komplett berendezéseket, to­vábbá vegyipari, kohászati, textilipari anyagokat, külön­böző ipari lábszárukat és fo­gyasztási cikkeket, valamint mezőgazdasági termékeket vá­sárolunk.

Next

/
Thumbnails
Contents