Tolna Megyei Népújság, 1970. január (20. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-31 / 26. szám
A nyereségrészesedésről röviden / A most alkalmazásra kerülő új nyereségrészesedési felosztási rendszer célkitűzése a jövedelmeknek, a végzett munka mennyisége és minősége szerinti differenciálás. A lényeges eleme a változásnak az is, hogy a részesedés év végi elosztásakor a bérek arányából kell kiindulni mind a vezetőknél, mind a vállalat többi dolgozójánál. Természetesen figyelembe kell venni az eltöltött évek számát is. A legfontosabb célkitűzés azonban az, hogy a kiemelkedő teljesítményt nyújtó dolgozó magasabb összegű anyagi elismerésben részesüljön. Az új felosztási rendszer lényegesen nagyobb hatáskört biztosít a vállalatok számára, hisz az anyagi ösztönzők alkalmazását, a vállalat felső vezetőit kivéve (igazgató, főkönyvelő, főmérnök) a vállalat hatáskörébe utalták. A vállalat saját hatáskörében, a kollektív szerződésben dönt a különféle jutalmazási, bérezési és egyéb differenciálási módszerekről. Lényegében csak azoknak az ügye nem tartozik a kollektív szerződés hatáskörébe, akiket a felettes szerv nevez ki, vált le. A vezetők jövedelme azonban attól függ, hogyan alakul a vezetettek jövedelme. Például a veszteségesen gazdálkodó vállalatnál a munkások által keresett béreket, prémiumokat ki kell fizetni, de a vezetők semmilyen pluszt nem kaphatnak, sőt csökkentik alapbérüket is. Uj azonban a mostani elosztási rendszerben a nyereségpremizálás. Ezt év közben adják a vállalat vezető állású dolgozóinak különböző feladatok megoldása után. Az új részesedési rendszernek három fő elemét emelhetjük ki: az év végi részesedést, ez összegében a legjelentősebb, a vállalat minden dolgozóját megilleti. Második a nyereségpremizálás, amelyet nemcsak a vezető állásúak, hanem a kiemelkedő teljesítményt nyújtó munkások is kaphatnak. Az új elosztási rendszer harmadik jelentős vonása, hogy magában foglalja a veszteséges gazdálkodás szabályait is. Milyen lesz az év végi részesedés felosztása? Az már biztos, hogy a 80—50 és 15-ös arány helyett a nyereségrészesedést mindenki a bérek alapján kapja. Ez minden dolgozónál egységes lesz, a teljes keresetet kell figyelembe venni. Ebbe nem tartozik bele az újítási díj, illetve a bányászoknál a hűségjutalom. Lényegében tehát minden dolgozó azonos, például 20 napi nyereségrészesedést kap, de mivel a szakmunkásnak 2000 forint kereset esik a 20 napra, ő kétezret kap, a segédmunkás ezret, az üzemvezető háromezret stb. Ezután következik a különbségtétel. Meg kell határozni azt. hogy az átlagosnál többet és jobban dolgozók, a naNépújság 5 1910. január 3t. gyobb nyereség elérésében akik többet vállaltak, mennyivel kapjanak több- letrcszesedést, valamint, hogy a régi dolgozók mennyivel kapjanak többet, ugyanakkor a nyereségrészesedést csökkentő tényezőket Is figyelembe kell venni. Melyek ezek a csökkentő tényezők. A kollektív szerződés a részesedés csökkentését csak késés, vagy igazolatlan mulasztás esetére írhatja elő. Egyébként csak fegyelmi büntetésként csökkenthető az év végi részesedés. Meg kell határozni, hogy az év során különböző okok miatt mulasztott személyek részesedését csökkentsék-e és mennyivel, figyelembe kell venni, aki katonai szolgálatra vonult be, iskolára küldték, vagy beteg volt, s a csökkentő, illetve a növelő tényezőket ez esetben is a kollektív szerződésben kell rögzíteni. Sok vitára ad okot a hűségjutalom. Le kell szögezni, hűségjutalom csak a bányászatban van, más vállalatnál törzsgárdajutalomnak mondhatjuk ezt, amelynek az a célja, hogy állandósítsa a dolgozóállományt, csökkentse a vándorlók számát, hisz egy új dolgozó felvétele, munkába állítása ötezer forintjába kerül minden vállalatnak. Tehát minden dolgozó érdeke, hogy a törzsgárda minél nagy ob, állandóbb legyen. Vita van arról is, vajon az idén több részesedést kapnak-e a dolgozók, mint a múlt évben. A nyereségrészesedés öszszegét a vállalati összeredményből állapítják meg az adó levonása után. A részesedési alap tulajdonképpen lehet több is, kevesebb is, attól függ; a gazdasági egységben milyen az eredmény. Más kérdés ennek felosztása. Összegszerűségében az idén nem lesz több a nyereségrészesedés, de egyes vállalatoknál dolgozóknál lehet több és kevesebb is. Másként mutatkozik a nyereségrészesedés a vezetők és a kiemelt dolgozók esetében, akik év közben a részesedési alapból már több ezer forintot nyereségprémi- umként felvettek. Néhány szót arról, hogy milyen tényezőkből tevődik üsz- sze a vállalatok dolgozatnak munkából származó jövedelme. A legfontosabb tételek- alapbér. 100 százalékon felüli teljesítménybér, prémium, a túlórák bére, pótlékok, kiegészítő fizetések, bérmegtakarítás bél származó jutalmak, újítási díj A részesedési alap terhére történő pénzbeni kifizetések a következők: a) anyagi ösztönzés címén: prémium, jutalom, nyereségprémium és nyereségjutalom, év végi részesedés, újítási díj, kiemelkedő teljesítményért járó jutalom. (Ezek öszege nem haladhatja meg egy évben a mérleg szerinti bérköltség 25 százalékát), b) meghatározott rendeltetésű pénzbeni juttatások: hozzájárulás a lakásépítési akcióhoz, tanulmányi ösztöndíj, segély. A részesedési alapból a pénzen kívül i s részesednek a dolgozók. I lyen az üzemi étkeztetéshez nyújtott hozzájárulás, az üziirni gyermekintézmények ff-nintartása, szociális, Jubileumi ■ párttaggyűlés kulturális, üdülési és sportcélok támogatása. Mi kerül a borítékba? Közvetlenül pénzben kerül kifizetésre a munkabér, a jutalom, a prémium, függetlenül attól, hogy a bérköltség, vagy a részesedési alap a forrásuk. Borítékba kerül a részesedési alap terhére elszámolható nyereségprémium, jutalom, az év végi részesedés. Hogy mennyi legyen a borítékban, az egy-egy kollektíván múlik. A kategorizálási rendszer megszüntetése, ez a mostani új beosztás nem jelent több pénzt, csak jobb lehetőséget jelent a jövedelmek helyesebb elosztásához. A vállalatok kollektíváin múlik ezzel a joggal, lehetőséggel úgy élni, hogy a legtöbben megelégedéssel vehessék fel a munkájuk után járó 1969. évi nyereségrészesedésüket. A község felszabadulását követően, 1945. február 2-án alakult meg a Magyar Kommunista Párt tamási alapszervezete. A községi párt-vb. szervezésében ebből az alkalomból az alapszervezetek Összevont taggyűlésen vesznek részt. Ezenkívül a negyedszázados jubileum megünneplésére nyllA Hegyaljai Ásványbánya és Örlőművek a sárospataki Bot- kő-hegyen lévő malomkőbányájában a fejtések előrehaladtával geológiai kutatásokat kezdtek. A kőzetvizsgálat során meglepetéssel tapasztalták, hogy egyes rétegek cin- nabarit ércet tartalmaznak, amelynek higanytartalma 0,2 és 1,5 százalék között váltakozott. A felfedezés után nyolc kutatófúrást mélyítettek a Botkő-hegyen, hogy a higanytartalmú telérek mélységét, kiterjedését megállapítsák. vánosan is sor kerül a járási művelődési központban, február 2-án, 18 órai kezdettel. Az ünnepélyes megemlékezés után az Állami Budapest Tánc- együttes lép fel, aktuális ösz- szeállításával, a meghívott pártalapítók, az alapszervezetek tagjai és vendégeik előtt. Balipap Ferenc A kutatások most fejeződtek be. A fúrások azt mutatták, hogy noha a higanydúsu- lás a máshol bányászott higanyérceknél gazdagabb, a telep mélysége nem haladja meg a nyolc-tíz métert. Ez pedig bányászkodásra nem alkalmas. A kutatások azonban nem vesztek kárba, mert a történelmi nevezetességeiről, táji szépségéről, s nem utolsó sorban boráról világhírű Tokaj-hegyalja így egy rendkívül érdekes, hazánkban egyedülálló geológiaiásványtani kuriózummal gyarapodott. Geológiai érdekesség: IiSganyére a sárospataki Botkő-Iiegyeu Fiatal vagyok... „Együtt hegeszt velünk44 , i Szabó Zsoltot, a Tolna megyei Tanácsi Építő- és Szerelőipari Vállalat fiatal — 28 éves — mérnökét nyakig olajosán találtuk a TMR -szerelőcsarnokában. Éppen egy meghibásodott gépet „bütykölt”. Mellette a 61 esztendős Hadaró József, a TMK szerelője. — Mondja Jóska bácsi, milyen főnök Szabó Zsolt, a TMK vezetője? A kérdés hallatán Jóska bácsi kissé félrevon. Azt mondja, nem akarja szembe dicsérni főnökét. — Néhány szóval, olyan, hogy mindenki szereti és tiszteli. Persze, elsősorban nem azért, tiszteljük, mert mérnök, hanem, mert rendes ember. Soha nem érezteti velünk, hogy neki annyi iskolája van. Ha valamit nem tud, hát kertelés nélkül idejön s megkérdezi tőlünk. Ha viszont mi nem bírunk valami sürgős munkával, beáll, s együtt hegeszt velünk, vagy csinálja, ami éppen rájut. Nem lehetne olyan kérése,, amit meg ne tennék neki. — Jóska bácsi szavaira sűrű fejbólogatással helyesel két munkatársa. Szabó Zsolt íróasztala egy zsúfolt kis irodában van. A falon táblák, rajzok, az asztalokon könyvek. Ez a zsúfoltság azt mondja nem zavarja, mert az „igazi” munkahelye a szerelőcsarnok. Legtöbb idejét ott tölti. — Igaz, azért nem tudom eldönteni, hogy a gyakorlati, vagy az elméleti munkát végzem-e szívesebben. Együtt a kettőt. Úgy teljesek napjaim, úgy teljes a munkám. Munkaidőm 20—25 százalékát teszi ki á tervezés. Jelenleg az úgynevezett Bitumoperll:- (új hőszigetelő) üzem felújítását, javítását és helyi szereléseit irányítom. Szabó Zsolt 1967-ben végzett a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen a megyei tanács ösztöndíjasaként. Azután rögtön a vállalathoz került. Könnyen beilleszkedett a kollektívába. Ehhez egyrészt természete segítette, másrészt pedig az, hogy nyári gyakorlatait mindig itt töltötte. — Miért ezt a szakmát választotta? Arca hirtelen kisfiússá változik, s mintha a régi játékok lennének az íróasztalán, úgy emlékszik vissza: — Csuda klassz hajókat építettem gyerekkoromban. Villanymotorosokat. A Balatonon, vagy a Dunán nagyon büszke voltam kreációimra Azt hiszem, a gépekkel bánás a véremben volt Ha-- jóim még megvannak. — Csak úgy parlagon hevernek? — Egyelőre igen. Egy 9 hónapos kislányom van. Leánygyerek kezébe nem valók, Ce remélem, hogy a második fiú lesz, s ő majd értékeli. — Milyen érzés ilyen fiatalon vezetőnek lenni? — Hát egyszerűen nem érzem, hogy fiatal vagyok, pedig beosztottjaim jó részt idősebbek, mint én. Azt hiszem, a munkában nem számíthat a kor. Az a fontos, hogy mindent pontosan végezzünk, s legyenek eredményeink. S végül mit mond Szabó Zsolt közvetlen főnöke, a gépészeti osztály vezetője, Békési Mihály? — Zsolt fiatal, vidám, modem és jó munkaerő. Minden munkát szívesen vállal, s minden munkát nyugodtan rá lehet bízni. (horváth) / Az új felosztás lényege
