Tolna Megyei Népújság, 1970. január (20. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-29 / 24. szám

1 A munkahely örömei Villanytűzhely — Zuhanyozó — Rohadt gyümölcs A bolt ajtaja napjában általában ötezerszer nyílik és zárul. Kétezerötszáz kedves vásárló fordul meg itt, akik havonta egymillió forint körüli összeget hagynak a pénztárgépek tö­vének fiókjaiban. Áruért természetesen, ame­lyet a legkülönbözőbb formában — előre csomagolva, szeletelten, darabolva, vagy öm-1 lesztetten — a Népbalt szekszárdi 17. számú boltjának dolgozóitól vesznek át. A bolt „tanbolt”, ami nem azt jelenti, hogy a kedves vevők tanulnak itt vásárolni, hanem az eladók eladni. Mosolygósán, kedvesen, mert ez — főleg kezdő korban — hozzátarto­zik a szakmához. Kérdés, hogy mennyi okuk van a mosolyra? Egy belkereskedelmi miniszteri rendelet, amelyet napjainkig még senki sem hatályta­lanított előír minden bolti dolgozó részére egy hasznos területet, melyet a vásárló nem láthat. Cltözőkre, zuhanyozókra, gyűjtőszóval „szociális” létesítményekre gondolunk, sőt gondoltak bizonyára a bölcs és helyes ren­delet megalkotói is. Elméletben. A 17. számú boltban több, mint harmincán dolgoznak. WC a kijárattól jobbra. A brit szigetországból származó típusú WC. Előtere öltözőként is szolgál, ruhadarabok árulkodnak erről. A tényleges öltözőhöz, két ajtón és egy .rosszul világított pincelejáraton át lehet el­jutni. Jobbról rohadt gyümölcs intenzív bűze árad, balra az üvegraktér van. Középen né­hány szekrény, és ezek tőszomszédságában ládák hegye. Zuhanyozó (nem külön férfi-, vagy női, hanem egyáltalában zuhanyozó) nincs. Hideg, az van. Ä boltvezető véleménye: — Tavasztól őszig még elfogadható lenne. Télen sehogy. A boltvezetőnek ötvenéves gyakorlata van a kereskedelem terén, és már a fent idézet­tek miatt sem mondható maximalistának. A „tanbolt” szociális létesítményei tavasz­tól őszig sem minősíthetők elfogadhatóknak. Való igaz viszont, hogy télen sehogy. A megyeszékhely művelődési házáig pár percig sem keli gyalogolni. Ennek oldalában presszó működik. Ne a forgalmát tudakoljuk, hiszen a munkahely örömei — ezt az előbbi példa is bizonyítja — nem arányosak a for­galom forintértékével. A raktárhoz az udvaron keresztül lehet eljutni. Kánikulában és zegemyés őszben, té­len egyaránt. Öltözni ugyanitt kell. Illem­helyként — erre-arra kisebb gyalogtúra — vagy a művelődési ház, vagy a városi fürdő e célra rendelt helyisége szolgál. A presszónak természetesen nincs harminc dolgozója. Csak kettő. Családanyák. o— O—o Árnyalati eltérésekkel bár, de nem különb a helyzet a Pár éve, nem csekély összegért, létesült 50-es boltban, a túlzás nélkül „kom­binát” jelzővel illethető Garay-komplexum- ban, és még sok egyebütt sem. A történelem még máig sem tisztázta tel­jesen azt a legendát, hogy Patyomkin herceg valóban építtetett-e a cárnő látogatásának tiszteletére, róla elnevezett, kirakat-falvakat? Csillogás kívül, üresség belül. Nem pontosan erről van szó, de az összehasonlítás mégis kí­nálkozik. Fontos ugyanis, hogy a megyeszék­hely és a megye nagy forgalmú pontjain meg­felelő üzletek álljanak a vásárlók rendelke­zésére. Nyüt tagadása azonban annak az elv­nek, hogy „legfőbb érték az ember”, ha el­feledkezünk az ezekbe nemcsak vásárlókként betérőkről, hanem Itt dolgozókról. A nap — legkevesebb — egyharmadát, ki­ki munkahelyén tölti. Nemcsak a mindenki által látható színen, hanem a „színfalak” mögött is. Hogyan? Más cikkekben még szeretnénk visszatérni erre a témára. Most, befejezésül, egy példát. annak igazolására, hogy máshogyan is lehet. Decsen, a Népművészeti és Háziipari Szö­vetkezet központjában alig dolgoznak vala­mivel többen, mint az elsőként említett bolt­ban. A központ egy része régi gazdaportákból alakult termelőüzemmé, sőt múzeummá. Sok­szor fényképeztük már, olvasóink láthatták az itt készült képeket, Az újdonat új köz­ponti épületet is, melyhez azonban kifogás­talan zuhanyozó is tartozik, kényelmes öltö­ző, kinek-kinek külön szekrénnyel. Az étkező asztalait, szélkeit bármelyik fővárosi „tájjelle­gű” vendéglő megirigyelhetné. Melegkonyha nincs. Van viszont egy három főzőlapos vil­lanytűzhely, ahol a két műszakban dolgozó — javarészt — asszonyok mindegyike fo­gyaszthatóvá teszi a magával hozott ételt. Feketekávé is kapható. Egy dupla 1,30 forin­tért. Nem szeretnénk a „csak” szócskát indo­kolatlanul elkoptatni. De ha Decsen sikerült, máshol miért nem? ORDAS IVAN I.enin-szobor készül Zalaegerszegnek Marton László budapesti szobrászművész Lenin-szobrot min­táz a műtermében. A négyméteres bronzszobrot Zalaeger­szegen állítják majd fel. (MTI foto — Szebellédy Géza felvétele) Kétszer eladott bútorok Hcrbeck Jánosné tolnai la­kos 15 000 forintos szobaitar- n.túrát vásárolt a szekszárdi lakberendezési áruházban. El­intézte a vásárlással kapcso­latos OTP-ügyeket, s közölte, hogy másnap mennek a bú­torért. Másnap meg is jelen­tek érte, hogy hazaszállítsák, de legnagyobb megdöbbené­sükre kiderült, hogy bútoru­rukat közben eladták másnak. Mivel abbéi a fajtábét nem volt több, nem is választhat­tak gyorsan egy másik garni­túrát, hanem bútor nélküli bútortulajdonosként hazame­hettek. Nemrégiben más is ugyan­ilyen panasszal fordult szer­kesztőségünkhöz ugyanezzel az áruházzal kapcsolatban. Ez ügyben megkérdeztük a Tolna megyei Népbolt Vállalat igaz­gatóját, Greift Antalt, aki a kővetkezőket mondotta: — Sajnos, több ilyen eset előfordult a szekszárdi áruhá­zunkban a többszöri figyel­meztetésünk ellenére. A vevőt minden esetben igyekeztünk a legmesszebbmenőkig kárta­lanítani, de ez nem megoldás, ilyen esetnek nem szabadna előfordulnia. Mivel ismételten előfordult, hogy az egyik ve­vő által kiválasztott és kifi­zetett bútort eladták másnak, az áruház több dolgozója fe­gyelmi büntetést kapott. a—c Nagy István huszonkét éves kurdi lakost a szekszárdi járásbíróság 11 hónapi — háromévi próbaidőre feltétele­sen felfüggesztett — szabadságvesztésre, a gépjárműveze­téstől egyévi eltiltóra és 1009 forint pénz-mellékbüntetésre ítélte. A bíróság Nagyot a BTK 258. §. (1.) bekezdése és a (3.) bekezdés II. tétele alapján, a KRESZ 80. §. (1.) be­kezdésének d.) pontjának és a KRESZ 60. §. (7.) bekezdé­sének megsértése miatt mondotta ki bűnösnek. Ami Nagy Istvánra nézve ilyen súlyos következmények­kel járt, tavaly szeptember 26-án délután történt. A fiatalember motorkerékpárral haladt Kurd központja felől a tsz majorjá felé. Látta, hogy előtte ismerőse, Tóth József kerékpározik, ügy gon­dolta, jó tréfa lesz, ha rá­ijeszt, — ezért a motorral „megsturcolta”, azaz erősen megközelítette a kerékpárost. A nem túlságosan szellemes vicc balul sült el: Nagy el­ütötte a biciklistát. Tóth szár- kapocscsonttöréssel került a kórházba. A járművezetőknek érde­mes elolvasniok, és jól meg- jegyezniök, hogyan szól a BTK 258. §-ának (1.) és (3.) bekezdése: „Aki foglalkozása szabályainak megszegésével egy vagy több ember életét, testi épségét vagy egészségét gondatlanul közvetlen ve­szélynek teszi, ki,, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Ha az elkövető a közvetlen veszélyt szándéko­san idézte elő, a büntetés ...hat hónaptól öt évig, két évtől nyolc évig, illetve öt évtől tizenkét évig terjedő szabadságvesztés.” Az előzésről már elmond­tuk, de — sajnos — szüksé­ges megismételnünk, hogy az részint a legveszélyesebb köz­lekedési műveletek egyike, részint pedig nincs olyan pa­ragrafus, amely szerint bár­kit előzésre lehetne kötelezni. A közlekedési szabályok csu­pán lehetőséget adnak arra, hogy a gyorsabb járművek hamarabb elérjék úti célju­kat. Annak, aki előzni kíván, gondosan mérlegelnie kell a lehetőségeket, bizonytalan helyzetben le kell mondania az előzésről; s még inkább tartózkodnia kell attól, hogy szándékosan veszélyes módon előzzön. Az előzést a KRESZ 80. §-a sz .bályozza. Ebből idézzük azt a két részt, amelynek ren­delkezéseit Nagy István meg­szegte: „Előzni a biztonságos közlekedésre vonatkozó sza­bályok megtartása mellett és csak abban az esetben sza­bad, ha., az előzésre elegen­dő hely és oldaltávolság áll rendelkezésre. — A vezetőnek az előzési szándékát a meg­előzni kívánt jármű vezető­je részére a hangjelzésre vonatkozó korlátozó rendelke­zések megtartásával hang-, il- „..letőleg „fényjelzéssel, a mögöt­te közlekedő járművek veze­tői részére pejéig Irány jelzés­sel kell tudtul adnia.” Míg a gondatlan veszélyez­tetést, — feltéve, hogy a ki­szabott szabadságvesztés-bün­tetés a három évet nem ha­ladja meg —, büntetésvégre­hajtási munkahelyen eltölten­dő szabadságvesztéssel fenye­geti ^ törvény, a szándékos veszélyeztetésért kimondott büntetést szigorított büntetés­végrehajtási helyen kell el­tölteni. — borváró — A vizsga tárgya: tűzvédelem Kedden délelőtt jutottak túl a vizsgázás első próbáján megyénk termelőszövetkeze­teinek tűzrendészet! előadói. A tanfolyam, amelyet a megyei tanács mezőgazdasági és élel­mezési osztálya közösen ren­dez a megyei tűzrendészen pa­rancsnoksággal — 8 hónapos. A jelentkezők novemberben egyhetes bentlakásos oktatá­son vettek részt, majd az itt kapott elméleti fölkészítés után egyéni tanulás időszaka következett. A tanfolyam rész­vevői közül kedden mindösz- sze harmincán tettek vizsgát. A tűzrendészet! előadók, fele­lősök részére indított tanfo­lyamnak a megye közös gaz­daságaiból ennél több hallga­tója van: nem tudni még, a hiányzók miért nem jelentek meg az első vizsgán. A gaz­daságokban sajnálatos módon sokszor bekövetkező tűzesetek tekintélyes száma azt bizonyít­ja, hogy bőven megtérülő ál­dozat a tűzvédelem szakszerű biztosítására oktatni azokat, akik egy-egy gazdaságban a tűzrendészettel foglalkoznak. Egyébként a keddi beszá­moltatást követően február vé­gén, március elején kéthetes bentlakásos szorgalmi idő kez­dődik a tanfolyam hallgatói részére Balatonföldváron, majd júniusban tesznek ismét vizs­gát a termelőszövetkezetek tűzrendészei. Ekkor adnak számot arról, hogyan készül­tek föl megbízatásuk korszerű, egyben szakszerű ellátására az 1969—70-es oktatási évben. Népújság 5 1970. január 29.

Next

/
Thumbnails
Contents