Tolna Megyei Népújság, 1970. január (20. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-25 / 21. szám

Ha beszereztük az akvárium- medencei, sza**oZ-ruen beren­deztük: homokkal és beültettük növényekkel — sor kerülhet az állatok behelyezésére. A kezdő akvarista általában csak halakat akar akváriumban tartani, később azonban arra törekszik, hogy egész életkö­zösséget tartson fenn. így pél­dául lehetnek még az akvá­riumban szivacsok, hidrák, különféle férgek, rákok, ro­varok, kagylók és csigák is, A legnépszerűbb akváriumlakók azonban kétségtelen a halak. HIDEG-, VAGY MELEVÍZiEKET? A benépesítés előtt el kell döntetnünk,- hogy hideg-, vagy melegvízi halakat, békésen együtt ta-rthátokát, vagy ra­gadozókat, esetleg tenyészha- lakat akarunk-e. Kzek már eleve megszabják a további teendőket* Ha döntöttünk, a betelepítés elóct érdemes a kiválasztott haiieieség gondozási igényéit részletesen tanulmányozni, mert ezzel sok bosszúságot, sőt pénzt is megtakmíoinK. Az akvárium műszaki adottságai is korlátozzák a hallal való betelepítést. Ilyen szempont­ból fontos az akvárium űr­tartalma, fűthetősége, szellőz­tetése, megvilágítása, vizének vegyi összetétele. Ugyancsak befolyásolja a Képesítést a rendelkezésre álló, és a ha­lak gondozására fordítható idő stb. A VÍZ HŐMÉRSÉKLETE LEGYEN ÁLLANDÓ A kiválasztott és megvásá­rolt halakat a legrövidebb idő alatt törődés, sérülés nélkül kell új helyükre szállítani. A szállítás alatt nem változhat jelentős mértékben a víz hő­mérséklete és oxigéntartalma. Megoldhatjuk a szállítást pa- tentzáras befőttesüvégben, ter­moszban, bádogkannában vagy légmentesen leköthető polieti­lén zacskóban. A hazaszállított halak ak­váriumba helyezése már lát­Népújság I] 19J0. január Í5. Teenagcr­divat X. Vendégváró tv-pizsma mintás selyemből, beállított derékrésszel. 2. Elől végig gombos, paszpóllal díszített otthoni öltözék melég anyag­ból. Érdekessége a gallérpasz- polja. 3. Szintén mintás se­lyem „japános otthonka", kis állógallérral és két nagy zsebbel. A hosszú szalag és a paszpólok azonos színűek. 4. Ideális viselet takarításhoz a nadrág és a garbó oulóver fö­lé húzott maxi-melíénv. amely elől zipnzárral csukódik. (Lá­zár Edit tervei.) t Lakáskultúra Halak az akváriumban Orvostudomány Mesterséges Ízületek szólag egyszerű feladat, pedig itt is több dologra figyelem­mel kell lennünk. A legfonto­sabb: nem szabad a hazaszál­lított halakat rögtön bezúdíta­ni a medencébe. A leghelye­sebb az, ha a szállítóvízzel együtt óvatosan nagyobb edénybe tesszük a halakat, Megvizsgáljuk, hogy van-e közöttük sérült, véraláfutásos, ezeket különítsük el. Ha van elkülönítő medence, először itt helyezzük el a halakat 2—3 hétre, mert itt az eset­leges rejtett fertőzéseket ha­marosan tapasztalhatjuk. ÁTMENETI SZÍNVESZTÉS Ha ezt nem tehetjük, cikkor hőmérővel ellenőrizzük a szál­lítóvíz és az akváriumvíz hő­mérsékletét. 2—3 Celsius fokos eltérés még nem okoz bajt, de ha ennél nagyobb a kü­lönbség, ki kell azt egyenlíte­nünk. A legnAtszerűbb módja, hogy a szállításra szolgáló be- főttesüvegefc — benne a hi­Káposzta-krónika degebb vagy melegebb víz a halakkal — állítsuk bele a medencébe, úgy, hogy szájá­nak peremét a medence felső részén átfektetett két léc közé fogjuk. Csak ha megtörtént a hőkiegyenlítődés, halásszuk ki hálóval a halakat egyenként és tegyük az akváriumba. Köz­vetlenül csak a nagyon ké­nyes halakat és alig szennye­ződött szállítóvizet szabad át- öníieni úgy, hogy a talajt ne zavarjuk fel. A frissen betelepített halak esetleg átmenetileg elveszítik színüket, elhalványodnak, el­bújnák a medence sarkában, vagv a növények közé, mások riadtan úszkálnak, nagyokat ugranáit, ezért a medencét azonnal takarjuk le fedőüveg­gel. Ha gondosan jártunk el az akvárium berendezésénél és betelepítésénél, valamint a szállításnál, a halak hamaro­san megnyugszanak és játé­kosan ismerkednek új kör­nyezetükkel. H. J. A Szovjetunió Központi Traumatológiai és Ortopédiai Intézetének tudósai fémizüle- teket konstruáltak, amelyek­kel a betegek sérült Ízületeit helyettesítik. Az intézet klini­káján már több mint négy­száz eredményes műtétet haj­tottak végre, amelyek során térd- és csípőízületeket cse­réltek ki. A műtét után hat­nyolc héttel a betegek általá­ban már járni kezdtek. A Insist rabszolga találmánya A magyar ,,fakanálforgatók” sokféle jó ízű ételt készítenek az emberiség egyik legrégibb zöldségféléjéből, a káposztából, különösen így télvíz idején,' a disznóvágások évadján. Á nagy kövek súlya alól jellegzetes illatú levé­ből előkerül az ősz során beért savanyított káposzta, arra várva, hogy a fazékban jó­fajta húsokkal „léphessen házasságra”. A felséges ízt adó és a káposztát konzerváló savanyítás módját a régi rómaiak fedezték fel, mégpedig véletlenül, ha hinni lehet az erről szóló leírásoknak. Az egész Európát ha­talmuk alatt tartó római légiók vonulásának elmaradhatatlan kísérői voltak azok a sze­kerek, amelyeken az utánpótlást, többek kö­zött a fahordókba rakott fejes káposztát is szállították. Az úttalan utak hepehupái gon­doskodtak róla, hogy a káposzta alaposan ösz- szerázódjék, levet eresszen és erjedésnek in­duljon. Eleinte romlottnak hitték a nem ép­pen gusztusos kinézésű káposztát, s csak ké­sőbb jöttek rá pompás ízére. Sokáig úgy vél­ték, hogy a különleges íz kialakulása ki­zárólag a „kocsikáztatás” következménye. A katonák elbeszélései nyomán a polgárság kí­váncsisága is feltámadt a savanyú káposzta iránt, amit „házilag” úgy készítettek, hogy káposztás hordókkal megrakott szekereket körbe-körbe járattak a városok nagy kövek­kel kirakott utcáin. Akinek nem telt kocsira és lóra, az hátára akasztott puttonyban, rend­szeres napi „sétára” vitte a káposztát. Állí­tólag egy lusta római rabszolga, aki gazdája éberségét kijátszva ledobta a puttonyt és le- f;1 üdt mellé az árnyékba, jött rá arra, hogy káposzta magától, szaladgálás nélkül is gerjed,' csak jó erősen le kell nyomkodni a puttonyban, vagy a kádban. Napjainkban a fedőleveleitől megtisztított káposztát — a torzsa eltávolítása után — csí­kokra szeletelik, majd 2—3 százalék sót adva hozzá, rétegenként betapossák a kádba, hogy a közte lévő levegőt eltávolítsák és a káposzta levét kinyomják. ízesítésére birset,, kaprot, babérlevelet, fűszerpaprikát, feketeborsot használnak, — vidékenként változó összetétel­ben. Az erjesztést egyébként „ingyen munká­sok”, baktériumok végzik, ennek során 1—1,5 százalék tejsav keletkezik, ami az eltartást biztosítja és a kellemes ízt kölcsönzi. „Annak a rómainak, aki káposztát termeszt, saját patikája van" — vélte Cato, az ókori bölcs. A káposztából kinyomott lével vér- aláfutásokat és fekélyeket to fogattak. A ke­vés ideig főzött, cukrozott káposztáiét szék­rekedés, a sokáig forralt főzetet pedig has­menés ellen javasolták. Az idő előtti kopaszo­dást a fejre kötözött káposztalevéllel igyekez­tek elkerülni, (hogy milyen sikerrel, arról nem szól a krónika!). „A szertelen ivás fel­idézte csömört” káposztalevessel űzték el, ami a mai napig is szokásban maradt, gondoljunk csak a jóféle „korhelylevesekre”. Anélkül, hogy kétségbe akarnánk vonni a káposzta fentebb említett sokféle jótékony hatását, tudományos tárgyilagossággal azt szögezhetjük le, hogy a káposzta jelentős mennyiségű — kilónként 150—200 milligramm — C vitamint, valamint Bi és B= vitamint is tartalmaz. Kellemes íze mellett ez teszi fon­tos népélelmezési cikké, különösen a vitamin- szegény téli hónapokban. (Blahó) A Szovjetunióban ezt a bu-j! nyolult problémát a biológu-i sok, az orvosok, a matema­tikusok és a mérnökök közöí^ erőfeszítései révén sikerüli megoldani. A szovjet specialisták mód-í-' szerével a svájci, a lengyel és a csehszlovák sebészek körül­belül 100 műtétet hajtottak' végre. A mesterséges ízületeit előállítását szabadalmaztatták! az NDK-ban, Angliában, a i Egyesült Államokban, ■ Svédj országban és Olaszországban, jj Mit hall a gyermek az anyaméhben Az új-zélandi Auckland Egyetem egyik professzora két-: éves kutatási programot kez­dett annak pontos kiderítésé­re, hogy mennyire hallja meg a gyermek az anyaméhben aj külvilág hangjait. Korábbi kísérletek már be­bizonyították, hogy erős zöre-r jek meggyorsítják a még meg nem született gyermek szív­verését. A tudós reméli, hogy a vizsgálódásainak messzeme­nő és meglepő eredményei lesz­nek. így például feltételezi: hogy a gyermek az anyatest­ben felismeri anyja hangját és éppen ezért a Születése után rövid idővel reagál is rá. Hétfő: Bableves füstölt hús­sal, csipetkével, alma. Kedd: Zöldborsóleves, tú­rógombóc tejfellel. Szerda: Burgonyaleves, kel­káposztafőzelék virslivel. Csütörtök: Marhapörköli burgonyával, savanyúság, be­főtt. Péntek: Sárgaborsópüré-leves. szalontüdő, zsemlyegombóccal. Szombat: Gombapörkölt ga­luskával, alma. Vasárnap: Ebéd: Csontleves, rakott burgonya, savanyúság, bor, krémes. Vacsora: kocso­nya, tea.

Next

/
Thumbnails
Contents