Tolna Megyei Népújság, 1970. január (20. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-24 / 20. szám
tolna megyei VILÁG PRÖLÉTAr/Ai ÉGYÉSÜLJETEK! i: niEPUJSAG SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS fl MEGYEI TANÁCS LAPJA | XX. évfolyam, 20. száni ARA: 90 FILLÉR Szombat« 1970. január 24. Magyar—szó vj et árucsere-forgalmi megállapodás _A Magyar Népköztársaság és a SzoVjelunló kereskedelmi kormánydelegációinak a kölcsönös egyetértés és szívélyesség légkörében folytatott tárgyalásai ered- Itiéliyefeént pénteken a Külügyminisztérium bísz téri Vendégházában dr. Bíró József és Nyikölaj Patoliesev külkereskedelmi miniszterek a két ország kormánya nevében ünnepélyesen aláírták az 1970. évre szóló árucsereforgalmi jegyzőkönyvet. A tárgyaló felek megelégedéssel állapították meg, hogy sikeresen fejlődnek a két ország kereskedelmi kapcsolatai; az aláírt jegyzőkönyv értelmében a magyar—szovjet áruforgalom 1970-ben több mint 7 százalékkal növekszik és eléri az 1,4 milliárd'rubelt. A jegyzőkönyv figyelemre méltó előrehaladást jelent a magyar—Szovjet gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok elmélyítésében és szélesítésé- befl, kifejezője á két ofsZág közötti baráti együttműködésnek. A Szovjetunió 1970-ben többek között négymillió tonna nyersolajat, 2,8 milliárd kilowattóra elektromos energiát, 433 000 tonna hengerelt acélárut, 1,6 millió tonna vasércet, 85 000 tonna alumíniumot, nagy mennyiségű műtrágyát, faárut, gyapotot, vegyi anyagot továbbá ipari nagyberendezéseket, traktorokat, személyes tehergépkocsikat, gabona- kombájnokat, ktllöhfélé légi szállítóeszközöket és számos más terméket szállít Magyar- országra. A Szovjetunióba irányuló magyar exportban megtalálhatók híradástechnikai felszerelések, élelmiszeripari és vegyipari nagyberendezések. műszerek, autóbuszok, hajók, gyógyszerek, továbbá zöldség- és gyümölcskonzer- vék, cipők, pamütsZövetek, konfekció- és kötöttáruk és egyéb közfogyasztási cikkek. Dr. Bíró József nyilatkozata Az aláírás után dr. Bíró József a következő nyilatkozatot adta: — A magyar—szovjet gazdasági, kereskedelmi kapcsolatok fejlődésének fontos ál- lotftósa a most aláírt 197Ö. évi árucsere-forgalmi jegyzőkönyv. Ezzel a jegyzőkönyvvel 32 1965-ben megkötött, i960— 1970-re szóló hosszú lejáratú árucsere-forgalmi megállapodás utolsó évi szállításait rögzítjük. A hdSszú lejáratú megállapodás azt írta elő, hogy aZ 1901—Í9Ö9-ÜS évek forgalmát az újabb ötéves jervperiódus- ban több mint 50 százalékkal növeljük, és ezzel segítsük elő a két ország hépgazdáság- fejlesZtéSi terveinek végrehajtását. — Most örömmel és megelégedéssel állapíthatjuk meg. bogy a Mi űzött feladatot nemcsak megvalósítottuk, hanem túl is teljesítettük. Pártjaink és kormányaink intencióinak megfelelően a két ország külkereskedelme ily módon tovább mélyítette a magyar és a szovjet népgazdaság immár 25 éves kapcsolatait, Ny. Patoliesev nyilatkozata Az aláírás alkalmával Nyikölaj Patoliesev a következőket mondotta: — Az országaink között lebonyolódó áruforgalom 1970- ben az 1909-évihez képest több mint 7 százalékkal emelkedik. Meg kell jegyeznem: a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság közötti kölcsönös szállítások ma már olyan nagy értéket képviselnek, hogy évről évre mind többet jelent az áruforgalom növekedésének 1—X százaléka. Míg az előző ötéves terV végén aZ egy százalék 9 milltó rubel volt, l97Ö-ben ez már 14 millió rubelt jelent. Az országaink közötti áruforgo— A mezőgazdasági beruházások szempontjából Tolna változatlanul aktív megye? Hosszú idő óta az első helyen emlegetik. Helytálló? — Helytálló. Mégpedig azért, mert a szakosított telepek kialakítása tétén a kezdeményező lépéseket csakugyan az itteni mezőgazdasági • üzemek tették meg. A MEZÖBER 1907-ben alakult, akkor kezdte meg működését és nyomban a komplex állattenyésztési telepek beruházási problémáival foglalkoztunk. Elsősorban a tehenészeti telepekre gondolok. Megjegyezném azonban, hogy az ittenihez hasonló beruházási kedv vah Baranyában is. Ml mindenesetre más megyékhez képest időt nyertünk. Előbbre vá- gyuhk. Bőséges tapasztalatokkal rendelkezünk, — Forintértékben kifejezve mennyi volt a mezőgazdasági beruházásók összege 1969-ben? — Kizárólag arról tudok beszélni, amit mi bonyolítunk le. Elöljáróban elmondanám, hogy azok a sertéstelepek, amelyeknek az építése 1338- ban kezdődött az idén mind .belépnek” a termelésbe. A beruházások nagyságát jól érzékeltetik a számok, 1969-ben lom értéke 1966-ban 915 millió rubel, 1968-ban 12tC millió rubel volt, 1970-ben pedig ez az összeg 1400 millió rubelre emelkedik. Kölcsönös áruforgalmunk értéke öt esztendő alatt körülbelül 5,9 milliárd rubel, az évi átlagos növekedés 8 százalék, — Ezekben a számokban is kifejezésre jut a szovjet és a magyar dolgozóknak az a törekvése, hogy elmélyítsék és erősítsék á két ország gazdasági kapcsolatait. A szocialista országok közötti kölcsöhös kereskedelem és gazdasági kapcsolatok kérdései ma a pártok és a kormányok igen fontos ügye, s egyben a szocialista országok népének igen fontos ügye is, A jegyzőkönyv aláírása után a delegációvezetők és a jelenlévő újságírók között kialakult beszélgetésen is felvetődött a műszaki színvonal kérdése. Ny. Patoliesev kijelentette; úgy tapasztalják. a magyar üzemek jó eredményeket érnek el a műszaki fejlesztésben, terTolna megye mezőgazdasági üzemeiben kereken 236 millió forint értékű beruházás valósult meg. Ebből 194 millió a termelőszövetkezeti. 41 millió az állami gazdasági, a többi egyéb. A 236 millió forint hatalmas összeg. Nem szabad viszont elfelejteni, hogy 16. 25, 30 millió forintos állattenyésztési telepek építéséről vah Szó. Az elmúlt évben több úgynevezett egyedi létesítmény is tető alá került, 100-as istálló, gépműhelyek, gépszínek. — Adhatna prognózist. Fény* vési felvtárs az 1970-es éáztéiiflő- re? Nőtt, vágy csökkent a beruházási kéret? — Megítélésem szerint ném csökkent. Annak ellenére sem, hogy az állami dotáció 70 százalék helyett 60 százalék. A nriézőgázdásági üzemek vezetői bizonyos várakozó álláspontra helyezkedtek, de a beruházások előkészítése zavartalanul folyik. A várakozó álláspont magyarázata más természetű, a hitelezéssel függ össze, itt azonban én már nem vagyok illetékes. — A MEZÖBER az új gazdasági mechanizmus szülöttje. Egyszerűen megfogalmazva: saját magát kell eltartania. Létkérdés tehát, hogy legyen munká. in ékeikkel általában elégedettek. Dr. Bíró József hozzáfűzte: tudjuk, hogy a minőség javításában, a műszaki fejlesztésben az eddiginél gyorsabb ütemben kell haladnunk, mert különben nem tudunk a nemzetközi versenyben lépést tartani. Különösen vonatkozik ez a magyar kivitelben mintegy 50 százalékot képviselő gépipari gyártmányokra. A továbbiakban egy kérdésre válaszolva a szovjet miniszter arról szólt, hogy ismertek és kedveltek a szovjet vásárlók körében a magyar kötöttáruk, konfekciórtihák, cipők, gyümölcs- és konzervfélék, s nagy mennyiségben vásárol a szovjet külkereskedelem magyar gyógyszereket — Tudjuk, hogy Magyarország nem bővelkedik természeti kincsekben — mondotta e— nem számíthatunk arra, hogy Magyarországtól nyersanyagokat vásároljunk, ezért a jövőben is fokozni akarjuk a gépek, berendezések, járművek és fogyasztási cikkek importját. (MTI). — Nein fő a fejünk. 197D-re végig el Vadunk látva munkával. —Hz a megbízók részéről az elismerés jele? — Gondolom, igen. — Ritka, hogy egy új vállalat ennyire egyértelműen eUs- mertesse magát. — Olykor az a vád éri a vállalatunkat, hogy nem követ el mindent a beruházási összegek csökkentése érdekében, minthogy ez nem áll érdekében. Tudniillik arról van szó, hogy mi a beruházási ösz- szeg egy százalékát kapjuk bonyolítási díj fejében, amiből iogikusan következik, hogyha a beruházási összeg nagyobb, akkor a nekünk jutó egy százalék is több. Ennek ellenére lelkismeret-fdr- dalás nélkül állíthatom, minden esetben a beruházási ösz- szegek elképzelhető leszorítására törekszünk. Ezt a termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok vezetői tudják. Azt is tudják, hogy megbízóink érdekeit messzemenően szem előtt tartjuk és ennek megfelelően óhajtónk dolgozni a jövőben is. Nyilvánvaló. hisz ha nem elégít(Folytatás a 2. oldalon.) MüÉásőreink Állami ünnepeken, a fegyveres testületek díszetgésekor megilletődés pélküi soha nem lehet végignézni a munkás- őrök felvonulását. legelőször 1957 tavaszán, április 4.-én láttuk felvonulni okét. A párt, a munkásosztály erejét, rendi thetetlenségét szimbolizál* ták és szimbolizálják azóta is. Kettős szolgálatot teljesítenek: mint minden magyar állampolgár, részt vesznek a termelő- munkában, szabad idejükben viszont a munkásőrszolgá- labtal, a kiképzéssel járó nem mindig könnyű feladatokat pluszként vállalják. Á Tolna megyei munkásőrökről egyértelműen elmondható, Hogy munkahelyükön maradéktalanul megállják a helyüket. Számtalan elismerés bizonyítja ezt. A termelőszövetkezetekben, az üzemekben, az Intézményeknél, a vállalatoknál dolgozó munkás- , őrök közül 19G9 végéig 459-en kaptak Kiváló dolgozó jelvényt, oklevelet, 195-en kormány- és egyéb kitüntetést. Tolna megye terebélyesedő szocialista brigádmozgalma szintén sokat köszönhet a rrttinkásőr elvtársakhak. Kezdeményezői a szocialista cím elnyerésén fáradozó brigádok megszervezésének és terme * szetesen aktív tagjai is annak. Sokat mond az a tény, hogy fnihden második fnurt- kásőr tagja a szocialista brigádok valamelyikének. Mindennél ékesebb bizonysága ez annak, hogy a polgári életben maradéktalanul megállják a helyüket, példát mutatnak és lendítő erőt képviselnek. Személyes példamutatásuk mindenütt jő hatást gyakorol a környezetükre. Ezekben a napokban értékelték a munkásőrök a tavalyi kiképzésben elért eredményeket, s azt, hogy miként teljesítették a szolgálattal, a kiképzéssel járó tennivalókat, feladatokat. A parancsnokok megállapíthatták: a megyei munkásőrség személyi állománya 1969-ben a politikai, a szervezési, a kiképzési és a szolgálati feladatait eredményesen végrehajtotta. Munkásőreink esküjükhöz híven, társadalmi munkában eleget tettek a parancsoknak, az utasításoknak. A munkásőrszolgálat párt* megbízatás. Hűség a néphez, hűség a párthoz. A munkásőrök között a legkülönbözőbb foglalkozású és életkorú embereket látjuk: tsz-tagok, üzemi dolgozók, hivatalnokok, orvosok, húszévesek, ötvenévesek. Az életkor nem számít. A mostani számvetések alkalmával az idei tennivalókat is megszabják. Az új feladatok elvégzéséhez erőt, egészséget kívánunk a Tolna megyei munkásőröknek! Nemzetközi szerződéskötés a MÉM-ben R. Etchats, az ENSZ fejlesztési program különleges alapjának igazgatója és Ka- zareczki Kálmán mezőgazda' sági és élelmezésügyi miniszterhelyettes, a RAO magyar nemzeti bizottságának elnöke pénteken a MÉM-ben szer? ződést írt alá, amelynek ér! telmében az ENSZ mezőgaz- • dasági és élelmezési szerve- . zete, a FAO és Magyarország szakembereiből konzultatív vegyes bizottság alakul. A bizottság készíti el a Tisza II. vízlépcső és öntöző- rendszer modell-üzemeinek fejlesztési terveit. Megbízóink megelégedésére óhajtunk a jövőben is dolgozni Beszélgetés Fenyvesi Ferenccel, a MEZÖBER igazgatójával
