Tolna Megyei Népújság, 1970. január (20. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-17 / 14. szám
Az Arany Pálma-díjas filmet játsszák a megye filmszínházaiban Az 1969-es Cannes-i fesztivál Arany Pálma díjával Lindsay Anderson angol rendező „Ha ..című alkotását tüntették ki. A filmet január elsejétől kezdték vetíteni hazánkban, s az első előadására Tolna megyében már január 15-én, D unaszen tgyö rgyön ,sor került. Milyen filmet lát a néző, aki jegyet vált a „Ha...”- ra? Mire számíthat, mit várhat az angol rendezőtől? Talán először nézzünk néhány külföldi lapvéleményt: „A Ha ... egy izgalmas csoda!” — írja a Daily News. „Egyike az év legnagyobb filmjeinek. Eleven élmények, kivételes kvalitású játék” — olvasható róla a New York Post-ban. i,Mesteri film! izgalmas, lebilincselő alkotás, amely ösz- szegyűjti az erőt, ég beépíti egy megrázó, meglepő és félelmetes befejezésbe.” — vélekelik a Cue Magazin. „Dühös, kemény és tele van fullánkkal” — véli a Life. s,Ha fiatal az ember, akkor tényleg élvezni fogja a Ha...-t Ha már nem olyan fiatal, még több oka van rá, hogy megnézze” — így a Cosmopolitan. „Ez egy humorral, együttérzéssel, szenvedéllyel, szenzibi- litással és nagyvonalú látomáskészséggel készült, teljes és erősen egyéni nyilatkozat” — olvasható a Morning Post véleménye. „Lindsay Anderson mesterien kezelj témáját — időnként szenvedélyesen hideg, időnként szinte elviselhetetlenül szánakozó ... Óriási művészi siker született.” — vallja a The Sunday Telegraph. „A Ha... a filmművészet kézigránátja. Megnevetteti a nézőt még akkor is, ha közben megfagy a vére” — állítja a The London Times. „Az iskola struktúrájában látja a rendező a rendszer képmását, a társadalom mikrokozmoszát. A prefektusok az uralkodók. A vezető tanár a liberalizmus. A lázadó diákok a ma ifjúsága, amelyet a rendszer ésszerűtlensége és embertelensége a forradalomba kerget” — olvasható a Vblkstimme cikkében. Az idézetek sorát még hosz- szan lehetne folytatni, hiszen a nagydíjas alkotást már számos országban bemutatták, s e bemutatók nyomán tengernyi újság és folyóirat nyilvánított róla véleményt. S az Arany Pálma díj mellett ezek a vélemények, amelyek így, vagy úgy, de egybehangzóan elismeréssel emlegetik a filmet, fémjelzik annak útját. Ki ne töprengett volna már azon, hogy mi lenne, ha nagy lenne, mi lenne, ha sok pénzt nyerne a lottón, ml lenne, ha feleségül vagy férjül kémé valamelyik híres, neves film-. sztár, vagy mi lenne, ha kihúznák a gépkocsinyeremény- könyvét a legközelebbi alkalommal ... A „mi lenne, ba” gondolata végigkíséri az embert kisgyermek korától egészen idős évekig. A film alkotói társadalmi méretekben nagy érdeklődésre számot tartó „mi lenne, ha...” ábrándot álmodtak meg. Ha..., azaz mi lenne, ha ..; —■ töprengenek el a film alkotói, s a realitások és ábrándok, a hizony sokszor kegyetlen valóság és a romantikus illúziók világának ötvöződésében születik meg a mű. És Lindsay Anderson rendező, David Sherwin író ábrándjai vérfagvasztóan kegyetlenek. Az a megrázó és megdöbbentő e kegyetlenségben, hogy a realitás egyenes és elkerülhetetlen következményeként hat. Az évszázados kollégium évszázadok óta megáporodott nevelési struktúrája, az ebből adódó homoszexualitás és ideggyengeség, a szadizmus, amely a világból árad, többek között képes magazinok sex- és szömyképein át a kollégium falaira, a zsarnokság és kegyetlenség, — mind-mind elferdítik és torzítják a serdülő kamaszok lelki életét, beszeny- nyezik a fiúk képzeletvilágát. S ilyen körülmények között, milyenné alakulhat a szellem és hová fejlődhet a tett? A szellem korccsá válik, s alam tas tetteket diktál. A vasfegyelem, fegyelmezetlenségben bosszulja meg magát, a durva bántalmazás agressziót vált ki, a megkövetelt feltétel nélküli, engedelmesség lázadást szül, s akivel az egzailtáltságlg fokozott katonásdit játszanak, az végül megrészegül a vér szédületében és igazából vágyni kezdi az eJmerülést. S ha megszűnik a vasfegyelem és az engedelmesség, ha felülkerekedik az agresszív ölniaka- rás, — akikor valóban az következhet csak, amit Lindsay Anderson valóságból táplálkozó képzelete álmodott a filmvászonra. MÉRY ÉVA Hasznos segítség — igénylők nélkül A társadalmi bíróságok tevékenységét három év alatt két ízben vizsgálta az MSZMP Paksi járási Végrehajtó Bizottsága. s ezzel kifejezésre juttatta, mekkora jelentőséget tulajdonít a párt az igazságszolgáltatás társadalmasításának, — ezen keresztül a szocialista együttélés szabályai tiszteletben tartásának, valamint a termelést segítő munkafegyelem megszilárdításának. A vizsgálódásban a járási ügyészséggel működött együtt. A legutóbbi vizsgálat a tavalyi esztendőre vonatkozott. Ebben az időszakban járás öt termelőüzemében — a Paksi és a Gerjeni Állami Gazdaságban, a Paksi Konzervgyárban, a Bölcskei Gépjavító Vállalatnál és a Du- naföldvári Kendergyárban és a Nagydorogi ÁFÉSZ-nál volt megválasztott társadalmi bíróság. Vitathatatlan pozitívum, hogy valamennyi társadalmi bíróság tagjai között találhatók bírósági népi ülnökök, fizikai, adminisztratív és műszaki dolgozók. Az alap tehát megvolt; kérdés, mennyit építettek reá? 1969-ben a járás társadalmi bíróságainak mindösz- sze fele, jelesül a kendergyáré, a konzervgyáré és a Paksi Állatni Gazdaságé működött. összesen tíz ügyet tárgyaltak. Érdemi határozataik megfontoltak, alaposak, a nevelés céljait szolgálók. Egy-egy alaki hiba előfordult ugyan, de nem vezetett törvénysértéshez. A társadalmi törvénykezés alaposságát bizonyítja, hogy a határozatok ellen senki sem fordult felülvizsgálati kérelemmel a járásbírósághoz vagy panasszal a szakszervezeti bizottsághoz. A társadalmi bíróságok megtalálták az arany középutat; nem hoztak túlságosan' szigorú határozatokat, de olyan enyhéket sem, amelyek súlytalanságuk miatt csökkentették volna e társadalmi intézmény tekintélyét. A határozatok között akad figyelmeztetés, pénzbírság, a nyereségrészesedés csökkentése, — arányban az elkövetés súlyával. A társadalmi bíróság határozatának puszta ismertetése — csaknem egy évtized tapasztalatai szerint — elégtelen a közösség nevelésére. Mást ne is mondjunk erről: a kifüggesztett, — ha egyáltalán kifüggesztett — határozatot vagy elolvassák az emberek, vagy sem. Sokkal nagyobb a kívánt hatás, ha a kollektíva megvitatja a történteket, lehetőleg a megelőzés ajánlható módjaival együtt Lám, a kendergyárban 40—70 dolgozó vesz részt . egy-egy tárgyaláson, a Paksi Állami Gazdaságban csak 10—25; a konzervgyári társadalmi bíróság tárgyalásaira a csöndes érdektelenség szomorú árnyéka borul. Gyenge érvelés, hogy a termelés folyamatossága érdekében kohg a tárgyalóterem; a délutáni tárgyaláson részt vehetnének a délelőttösök és fordítva. El kell ismerni, hogy lehet valamely üzemben olyan örvendetes a helyzet, hogy társadalmi bírósági tárgyalásra semmi szükség. így méltatlan lenne elmarasztalni a Bölcskei Gépjavító Vállalatot; nem tárgyalt a társadalmi bíróság, mert nem volt miről tárgyalnia. Lett volna ellenben a Du- naföldvári ÁFÉSZ-nél, s bőven lett volna a Gerjeni Állami Gazdaságban. Lett volna, hiszen a fegyelmi határozatok okaként sorozatosan szerepel a munkafegyelem megsértése ittasság miatt: s ami rosszabb: akad olyan dolgozó, akit ezért a fegyelemsértésért többször is felelősségre kellett vonni. G er jenben a gazdaság igazgatója, és a szakszervezeti bizottság titkára téves elképzelés alapján nem vette igénybe a társadalmi bíróság segítségét. Az igazgató múlt év januárjában lépett hivatalába, — s mivel akkor még nem ismerhette embereit, kézbe akarta venni a kártérítési és fegyelmi ügyeket. Ezt meg is tette, — s éppen etért nem ismerhette meg a többség véleményét. Az szb-titkár kezdetben úgy látta, hogy „kivenné a gyeplőt” az igazgató kezéből, ha szorgalmazná a társadalmi bírósági tárgyalásokat, később pedig megfeledkezett erről a szakszervezeti feladatról. Mint másutt, Gerjenben is hallani, hogy a szakszervezet népszerűtlen munkája a társadalmi bírósági tárgyalás. A felelősségre vont személy számára természetesen kényelmetlen a nyilvánosság; a közösség részére azonban ennek nevelő ereje igen hasznos. Fölösleges bizonygatni, hogy a szakszervezeti tagság, zöme a helytálló, és nem a megtévedő dolgozókból áll. Egyszerű igazság ez, kevés szóból megérthető, — persze, csak akkor, ha van, aki elmondja ezt a néhány szót... A bölcskei és a dunaföld- vári üzemben foglalkozott a pártszervezet a társadalmi bíróságok problematikájával, másutt nem szenteltek érdeklődést ennek a fontos kérdésnek. A járási ügyészség lényegesen aktívabbnak bizonyult. A pártbizottság kezdeNem valami újdonatúj szabadalomról van szó. A ragadós kosár tulajdonképpen nem ragadós ha eredetét tekintjük. Azzá, csak használat közben lesz, nem éppen csillagos ötöst érdemlő csomagolástechnikánk jóvoltából. Aki kitalálta, hogy az önkiszolgáló élelmiszerboltok bevásárlókosaraikról van szó, az nyert! Naponta száz, meg száz ember kezében fordulnak meg ezek a kosarak. Ha nem dőlne, borulna, folyna, szóródna egyetlen élelmiszerféleségünk sem, a kosarak akkor is gazdagon szennyeződnének, akkor is szükség lenne maximum kétnaponkén- ti tisztításukra. A kapott jelzések szerint erre legtöbb önkiszolgáló élelmiszerboltunkban nem kerül sor, pedig a mulasztás, ha következményeit nézzük, elég veszedelmes. A megszámlálhatatlanul sok változatból veményezésére dr. Szentgyörgyi István vezető ügyész is, dr. Krasznai Iván ügyész is tartott jogpropaganda előadást. Sajnos, az SZ1VXT nem gondoskodott a társadalmi bírósági tagok, folyamatos továbbképzéséről, s csak szegényes mértékben küldött az üzemeknek a társadalmi bíráskodásról szóló irodalomból. Az elmondottakból már könnyű következtetni a párt- vb röviden összefoglalt határozatára: a társadalmi bíróság hasznos, a demokratizmust erősítő jogintézmény, valamennyi alapszervezet és valamennyi kommunista kötelessége. hogy segítse működését — borváró — gyük csak ezt: kiolvadt Uús- lé a kosár alján, kiszóródott Ultra, nagy szívótulajdonsággal rendelkező papírba, csomagolt kenyér, liszt, vagy cukor... Tessék elhinni, nem mellékes! Arról nem is szólva, hogy az étkezésre szánt bevásárolnivalót egyáltalán nem valami gusztusos megoldás piszkos kosamkba rakni. Hangoztatjuk, hogy a tisztaság fél egészség. így is van! Csakhogy, a személyes tisztaság nem elég az üdvösséghez, mint ezt a fentiek jelzik. Gondolom, a kereskedelem számára nagy forgalmat biztosító vásárlóközönség nemcsak elvárhatja, meg is érdemli, hogy szükség szerinti időközökben kitisztított kosarakat kapjon vásárlásaihoz! Az ellenőrzésre jogosultak élveznek helyzeti előnyt, mert ők követelhetnek. Valószínű, Titkán teszik, ami nem éppen dicséretes ... —óa— Ragadós kosár
