Tolna Megyei Népújság, 1970. január (20. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-15 / 12. szám

«.Apróhirdetés»* k Jó egészséget — falura, tanyára... — A szülei falusi néptanítók voltak. Ma­ga is az. irodalom iránt érdeklődött — kö­zépiskolás, egyetemista korában versesköte­tei jelentek meg. Aztán orvosnak tanult. Ma az egész országot tanítja. Népnevelő, tudomány-népszerűsítő, a közegészségügy lelkes szószólója, egészségügyi szakíró és népszerű ismeretterjesztő könyvek szerzője, lebilincselő előadások, rádiós orvosi taná­csok előadója, az Egészség című lap fő­szerkesztője. Túl a huszadik könyvön, az ezredik rá- dióelőadáson, az =vi 10C—200 előadáson a falusi közönség legnépszerűbb orvosa, taní- mja. dr. Buga László. Két évvel ezelőtt Nívó-díjat kapott rá­diós orvosi tanácsaiért. De legnagyobb si­kerének azt tartja, amikor falun, tanyán százak gyűlnek össze egy-egy előadáséra és ronggyá olvasva hozzák magukkal vala melyik könyvét. — Miért és hogyan lett népművelő? — Még otthon, az Esztergom melletti Ebeden (a község neve törökül hajnalt je­lent) medikus koromban, csendes vasárnap délutánonként a falusi kispadon körülültek az öregek és bajokról betegségekről kérdez­tek. Én meg meséltem, meséltem megtör­tént eseteket, kitalált történeteket. Valahol' itt kezdődött az én ismeretterjesztő mun­kám. Ezzé] egyeztettem irodalmi induláso­mat, érdeklődésemet. És rájöttem, hogy a kettőt össze lehet kapcsolni. Úgy adok ta­nácsot, ismertetek házi gyógymódot, egész­ségtelen jelenségekre úgy hívom fel a fi­gyelmet, hogy humoros-komoly történettel fűszerezem. Clyan sztorit mondok hozzá, róla, ami élményként rögzíti az emberek­ben a mondanivalómat. „Csodálatos ember ez a Buga doktor, a magyar falu egészségének fáradhatatlan apostola. Orvos, — aki egyúttal a szavak­kal is tud bánni, de nemcsak a tudomá­nyos kifejezések világában otthonos, nem is csak egyszerűen orvos-író ember, hanem a falusi, tanyai nép nyelvének Is nagysze­rű ismerője. így aztán igazán ritka tulaj­donságok találkoznak benne: a tudomány megállapításait, a tudományosan megfogal­mazott, ismereteket és egészségügyi tenni­valókat- bámulatos, művészettel fordítja le a mindennapi falusi élet nyelvére és ami ennél is fontosabb: gyümölcsözően, mert Buga doktor a legtudományosabb kifejezé­seket is tiszta, világos, mindenki számára érthető módon csempészi be az olvasók tu datába. Mesél, mesél, bájos duruzsolással huncut anekdotákat, csattanós történeteket, mond — s az ember egyszercsak észreveszi, hogy ez a Buga már megint »becsapta« — mert hiszen nem is maga a történet volt a fontos, hanem az abban elrejtett tanul­ság’ — joggal írja róla egyik könyvének bevezetőjében az író—újságíró barátja. Húsz könyve jelent meg, legutóbb az Egészség az esztendőben és a Gyógyító szó. Mert Buga doktor azt vallja „szóval annyi mindent el lehet érni!” Vigasztaló szót mond a betegnek, megnyugtatja, útbaiga­zítja. Okos felvilágosító szóval elérhető az egészséges életre nevelés. Leghasznosabb könyvének a kétkötetes „Jó egészség falun, tanyán” címűt tartja. Az első rész, Az egészség útján; általános higiénés témakört ölel fel, tanácsokat ad a a megelőzésre, az egészséges életre. A má­sodik kötet címe: Beteg a háznál — arra ad tanácsot, mit tegyen a falusi ember, ha megbetegszik, diétás étrendeket, házi beteg­ápolás! tanácsokat ad. — Melyik a legkedvesebb könyve? — Az orvosi almárium. Ebben van egy kis irodalom is. Történetekre épül a könyv, az ódon orvosi almárium, egy falusi orvos emlékeinek gyűjteménye. (A felszabadulás előtt Muzslán volt kör­orvos, majd Tokodra került bányaorvosnak.) Szemléletesen ír, mintha példázatokat sorolna — trombózist, a vakbélgyulladást, a tetanusz mérgezést, a fagyást a legközvet­lenebb példákkal magyarázza, A szervi elváltozásokat és az ideges pa naszokat így: „Ha két egymásba kapaszkodó fogaskerék közül az egyiknek kitört a foga. akkor akadozik. Ez a szervi baj. A másik az, ha mind két kerék ép, de nem illeszke­dik pontosan össze, a fogak nem kapcsolód­nak kellően egymásba.” ír tápszerekről, gyógyszerekről, vitami­nokról, ártalmakról és mérgezésekről, öl­tözködésről, tisztálkodásról. — Beszéljünk a rádiós előadásokról! — A rádió egészségügyi adásait annak idején bemondó olvasta fel. A tanácsok, üzenetek meggyőzőbben hangzanak orvos szájából. Már korábban is tartottam előadást a rádióban, de 1952-től rendszeresen veze­tem az orvosi tanácsadást. A tömegesen ér­kező levelekből válogatom ki az érdeklő­désre számottartó témákat. Váltogatom a formát is, hol én adok elő egy -s mis tudni­valót, hol neves szakorvosoktól beszélgetés formájában tudakolom a betegség ismérveit — Mi lesz a levelekkel? — Ó, a levelek! Ezrével jönnek. A java a témát adja. Az olyat, amelyre feltétlen válasz kell, áthozom a Szabad Földhöz Mert megalakulása óta, 1949-től írom a lap orvosi tanácsait. Ma is 30 levélre válaszol­tam. A rádiós előadások alapján könyv ír j­ei ott. Lesz-e könyv a levelekből? — 40 ezer levelet tettem félre — az ér­dekesebbek közül. A válasz is megvan hoz­zá, szeretném megírni a falusi orvos testa­mentumát. Tavaly 143 előadást tartott. Az idén Mis kolcon lesz az első. A Csallóközi kulturális napokon hatszázan hallgatták meg Buga doktort. Kilenc éve a TIT Egészségügy? Crszágos Választmányának titkára. Megala­kította a Semmelweis-brigádot- — a „tudo­mány vándorszínész társulatát” — amellyel az országot járják. Amikor 60 éves lett, kitüntették. Van munkaérdemrendje, kiváló népművelő ok­levele, érdemes orvosi címe, mégis annak örül legjobban, ha látja, tapasztalja: meg­fogadták tanácsait, élnek vele. Buga doktor higiénés szakorvos, volt kör­zeti orvos, de ma már nem praktizál. Le­foglalja, kitölti életét a népművelés. Szép beszédű, közvetlen ember. Egyszer elkövette azt a „szentségtörést” a tv do­hányzás ártalmairól szóló kerékasztalánál, hogy pipára gyújtott. Nem akart más len­ni, mint amilyen. Életének mottója lehet, amit egyik könyve ajánlásául írt: „A jó egészséget szeretném elküldeni mindenfelé falura, tanyára, ahol olyan népek élnek, akik. meg is becsülik. Mert az egészség olyan, mint a mesebeli madár, aki nem becsüli meg, attól elszáll és sokszor évekig hiába lohol utána.” Néptanító akart lenni — neki sikerült! Kádár Mária Kisipari SzüTetkezetek Tein» megyei SzSvet- sége felvesz GYORS- fiS GÉPI BŐT TITKÁRNŐI BEOSZTÁSBA. Jelentkezés: Szekszárd. Széchenyi u. 53. (135) A „Földvár” Gumiipari Ktsz azonnali belépésre FELVItZ vizqintt kaziíifiSket Fizetés megegyezés sze­rint. Jelentkezés írásban, vagy személyesen a gu­miipari ktsz személyzeti osztályán. (107) A Szekszárdi Szabó Ktsz. azonnali belépéssel gya­korlattal rendelkező OK* gépírót felvesz Jelentkezni leitet: a szö­vetkezet irodájában, Szekszárd, Aranv J. u. 23. (13Ű) JA állapotban lévő kemény fa liá- lóazobabútor ágybetéttel együtt el- adó Szekszárd, Jókai u. 28. (114) Városi Tanács VB egészségügyi osztálya szociális gondozónői ál­lást hirdet?. Állás azonnal betölt­hető. (116) Az Áramszolgáltató Vállalat ér­tesíti a lakosságot, hogy a mű­szergyár mellett a bőrdíszmű ré­szére épült. ill. áthelyezett nagy- feszültségű vezetéket feszültség alá helyezi Nyomatékosan fel­hívja a lakosság figyelmét, hogy a létesített vezetékek érintése életveszélyes és tilos! Annak érin­tése, ill. megrongálása következ­tében előálló balesetekért a vál­lalat felelősséget nem vállal. (121) Különb ej ár atú albérleti szobát keres fiatal házaspár Tolna-Mö- zsön, vagy Szekszárdon. ..Sürgős 176187’’ jeligére a szekszárdi hir­detőbe. (134) A szekszárdi kórház felvételre keres: — gépírni tudó admi­nisztrátorokat (fizetés szolgálati idő alapján) — segédápolónőket (1300,— Ft kereseti lehe­tőséggel) — mosodai munkahelyre férfi és női betanított munkásokat (bevezetve a 42 órás munkahét) — kazánházba segéd­munkásokat (1100— 1500,— Ft-os kereseti le­hetőséggel) továbbá, — takarítónőket, lakatos és vízvezeték-szerelő szakmunkásokat. — szakképzett szakácso­kat és — 16 évet betöltött fia­talkorúakat. Jelentkezni lehet a kór­ház munkaügyi csoport­jánál. (108) Sötév hálószobabű tor új szerű ál­lapotban eladó. Möz.s.. Vasút u. 23 (Állomás mellett). . (129> Tolna, Alkotmány u. 70. sz. alat­ti háromszoba-összkomiőrto* kö­tés családi ház eladó. Zsitvai Já­nos. (133) Január 12-én elvesztettem Szek- szárdon pénztateámat benne jogo­sítvány. személyazonossági, mbtor forg. engedély, katonakönyv és egyéb papírok. Kérem a becsüTe- tes megtalálót jutalom ellenében értesítsen. Kertész József. Decs, S-zovetkezeti út 14. (130) VlZ V EZ ETÉK- SZERELÖT KERESÜNK FELVÉTELRE Fizetés megegyezés sze­rint. 'Alsópéli Állami Gazdaság, Sárszentlőrine. (97) Tm. Tanácsi Építő- és Szerelőipari Vállalat azonnali belépéssel fel­vesz szekszárdi és Paks környéki munkahelyeire kőműveseket és kőműveseket kiszolgáló Kedvező munkakörülmé­nyek biztosítva. Jelent­kezni lehet: Szekszárd, Keselyűsi út 6. és Paks Dózsa Gy. u. (115) központi teienhPlyóre esztergályos, marós, lakatos, lemezlakatos. ív-lánghegesztő. Diesel-motorszerelő, kazánfűtő és villanyszerelő szakmunká­sokat, továbbá raktári kiadókat és férfi segédmunkásokat. A központi munkahelyen 44 órás a munkahét, minden második szombat szabad. Kiilszolgálaíos rornifeakarbe-ww ■ -*?■- ■...| ­műszer- és technológiai szerelési munkahelyekre: Algyőre és Százhalombattára felveszünk; csőszerelő, központifűtés-szerelő, lakatos és hegesztő szak­munkásokat. továbbá férfi segédmunkásokat. Vidéki munkahelyeinken is 44 órás a munkahét, minden szombat szabad. Alföldi munkahelyeinken dckádinunkarend szériát dolgoznak. Munkásszállás, üzemi konyha van. A munkásszállás ingyenes. Bér: megegyezés szerint. A bé­ren kívül még Sf Ft külszolgálat! átalányt, az alföldi 1 ÁÉBMillfrltMyekOB pedig tnég külön ierületi pótlékot is fizetünk. Felvétel esetén megtérítjük az útiköltséget, ezt azonban azok­tól, akik a próbaidő alatt kilépnek, visszavonjuk. Segédnum- kások részére hegesztőképzést szervezünk. JELENTKEZÉS A VÁLLALAT MUNKAÜGYI QSZTÁLV Á\ (109)

Next

/
Thumbnails
Contents