Tolna Megyei Népújság, 1970. január (20. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-15 / 12. szám

Borkereskedelem Kétmillió négyzetméter évente. — mégis kevés. A műbőr csak kiegészít , ,- ■ ' ■ az ország első inűanyagaitó-Qyárát Kost már lehet így monda­ni: Simon tornyán üzemel Kö- zép-Európa legkorszerűbb bőrgyára. A második évszá­zadában járó gyár most még fiatalabb, mint alapításakor: lényegében befejeződött a gyár rekonstrukciója, korsze­rű gépekkel a legkorszerűbb technológiával a hazai fel- használásra kerülő felsőbőr jelentős részét itt készítik. — Sokat? — kérdeztük Her- sics Ferenc kereskedelmi in­tézőtől. — Annyit nem tudunk gyártani, hogy ne akadna az utolsó spaltra is — hulladék — vevő. Tizenkét éve inté­zem a bőrgyár kereskedelmét, de még ilyen óriási kereslet soha nem volt. . Pedig a vevőkör nem nagy. „Csupán” a hazai cipőgyárak, cipőt készítő ktsz-ek és htsz- ek. A maszek vevőt nem is tartják számon, mert a bőr­értékesítéssel foglalkozó kis­kereskedelmi cégek, illetve el­osztók nem vásárolnak jelen­tős tételeket. A Tisza Cipő­gyár például, az már egy iga­zi vevő. Naponta Simon tor­nyáról szállítják Martfűre a bőrt — kamionnal... A kereskedelmi tevékenység élénkülése, közelebb kerülé­se a termelőüzemhez nem csak világ-, hanem hazai je­lenség' is. A Bőripari Orszá­gos Vállalat — ennek gyára a simontornyai — önáló export­import joggal rendelkezik. A készáru-értékesítés azonban ezideig jórészt csak hazai gondot jelentett. Éppen a „cipőügy” miatt kevés bőr jut még exportra. De valójá­ban milyen ügy a cipőügy? Mit mondanak erről a bőr­gyárban? — A kérdés nagyon össze­tett, nem lehet rá gyorsan, s könnyen válaszplni. Mert itt a gyárban ugyan -készítenek- évente több mint kétmillió négyzetméter felsőbőrt, de ez az igényekhez kevés. Égy négyzetméter bőrből öt pár ci­pőt lehet gyártani. Amikor a cipőt szidják nem érezzük magunkat hibásnak mondják a gyárban. ,S ezt bizonyítják: Évtize­dekkel ezelőtt a divat nem volt ennyire iparirányító mini most. Akkor az erős, vastag anyagból készült cipő­ket gyártották. Most a köny- nyü anyagból készített cipő a divat, tíenki ne várja tehát, hogy 0,8 vagy 0,9 milliméte­res vastagságú felsőbőr ne engedje át a vizet. A talp­bőröknél is a vékony a di­vat. A vékony, hajlékony fel­belire nem is volt igény. A női viselet: főleg kötött lábbeli, tutyí, és egy életen át egy­két csattos, gombos cipő... Most: Aki nem divatozik az is évente legalább négy pár cipőt elfogyaszt. Nem i6 be­szélve a gyerekekről. Egy hó­nap — egy pár cipő... — Mégis azt mondjuk, rosz- szak a lábbelik, nem bírják a nagy igénybevételt — el­lenkezünk a gyár szakembe­reivel. — Mint cipőszaggatók mondjuk: a cipőt valóban ar­ra kell használni, aipit kibír. Képtelenség vékony női box- csizmában hólében járni. Er­re a műbőr alkalmas. Az nem engedi át a vizet... Esetleg a varrásoknál, mert a cérna el­vágja a műbőrt — Sok felé szállítják a si- montomyai bőrt. Előfordul, hogy a vásárló visszaküld egy- egy szállítmányt? •, — Megesik, hogy egy ki­sebb tételt, visszaküldenek, de egész szállítmány még nem jött vissza. Természetes is, hogy néha akad reklamáció. A szállítás még nem tökéle­tes. A bőr gyúródik, megtö­rik, ilyenkor visszakapjuk, adunk a bőrnek egy kis felü­leti kezelést, aztán mehet vissza a gyárba... — S ekkor a vásárló, a fo­gyasztó használat közben ta­pasztalja. észreveszi, hogy a felsőbőr egyik napról a má­sikra változtatja a színét... — Sajnos ilyen is előfordul — mondják a gyárban. — A bőrre rávisszük a színfesté­ket és ezután még egy lakk- kezelés következik. Előfordul, hogy a lakk, a festékkel ver gyi kapcsolatba kerül, s emi­att aztán a színeződés , meg­kezdődik. Ez azonban nagyon ritkán- - fordul" elő.-A'-mCHt év­ben például ilyen ok miatt nem kaptunk vissza bőrt. Pe­dig a kétmillió négyzetméter nem kis mennyiség. — A borkereskedelem ma élő valóság, ma nem eloszt­ják, hanem eladják a bőrt. Lényeges különbség. — Előfordul, hogy valame­lyik hazai divatáru-készítő cég vagy cipőgyár hoz egy tenyérnyi mintabőrt azzal, hogy olyant gyártsunk. Mi nekifekszünk itt, kísérlete­zünk, próbagyártást csiná­lunk, aztán a vállalati zsű­rire bízzuk: ajánlható-e a ter­mék eladásra vagy sem. A BOV-nál lévő zsűrink szigo­rúbb mint a cipőszaggató fo­gyasztó. A, mérce magas ná­lunk, a minőségi követelmé­nyek nagyok — mondják a szakemberek. — Miután borkereskedelemről van szó, önként adódik a kér­dés, milyen versenytárs a mű­bőr? Nem veszélyes versenytárs, csak kiegészíti a természetes bőrt Térhódítása lassú, mert jószerint még ma is csak azo­kon a területeken érvénye­sül a műbőr, ahol egy év­tizede. A műbőr terjedésének legnagyobb akadálya, hogy lé­legzését még nem tudták meg­oldani. Az olyan monopóliu­mok, mint az amerikai Du­pont, több millió dollárt köl­tött e vizsgálatokra, kísérle­tekre, de még csak kezdetiek a sikerek. A természetes bőr ugyanis használat közben is él, lélegzik, pórusos. A műbőr tömör, hétköznapiasan szólva: olyan mint a bádog. Mint a hajlékony bádog. S ez akadá­lyozza a felhasználási terü­letek gyarapodását is. A gyárban nagy figyelem­mel kísérik a műbőripar pro­dukcióit. A gyár központjában külön szakemberek vizsgál­ják, hogy mikor jön ki a mű­bőrgyár olyan termékkel, amely a természetes bőrt egy egy területről ki tudja szorí­tani. Mert ez esetben a ter­mészetes bőrből nagyobb mennnyiség jut oda ahol csak marhabőrt lehet használni... A marhabőr meg egyre ke­vesebb. A világ állatállomá­nyának kivágása — rendsze­rességről, tervszerűségről nem lehet beszélni —- nem győzi a bőripart nyersanyaggal. És a jövőben mind nehezebben tud a bőrgyár is hozzáférni a dél­amerikai bőrökhöz, mert a vi­lágpiacon egyre több készbőr kell. Egyre több cipő kell... A bőripari szakemberek attól tartanak, hogy néhány év múlva minden afrikainak lesz már cipője... Akkor lesz majd gond a bőrrel keres­kedni, most e gondokból még csak a kisebbek kerülnek Si- montomyára. PÁLKOVÁCS JENŐ Már korábban megírtuk, hogy a szekszárdi bőrdíszmű­üzem tervezett bővítésére nem kerül sor. Bár megkezdődött az ezzel kapcsolatos építkezés, az értékesítési és a fejlesztési le­hetőségek alakulása azonban arra késztette a vállalatot, hogy visszalépjen még a fél­ben lévő kivitelezés ellenére . is. A megye és a város vezetői szakemberei kutatni kezdték, hogyan lehetne hasznosítani a megkezdett beruházást a város, illetve a megye javára. Régi problémája Tolna megyének, hogy a vidéki ipartelepítésre jelentkező nagy vállalatokat nem mindig tudta fogadni, mert nem állt rendelkezésre megfelelő telephely. Egy-égy ipari bázis előkészítése, meg­teremtése rendszerint hosszú időt vesz igénybe, márpedig minden vállalat arra törekszik, hogy az elképzelései gyorsan realizálódjanak. Ha eleve adott valamilyen üzemépület, az elő­készítési idő jelentősen meg­rövidíthető. Nos, a megye és a város ve­zetői éppen ezért úgy foglal­tak állást, hogy a bőrdíszmű céljaira megkezdett építkezést mindenképpen folytatni kell, s menet közben akad majd ipari nagyvállalat, amelyik szí­vesen átveszi. Ez ügyben el­jártak az Országos Tervhiva­talnál, a Beruházási Bankban, s biztosították az építkezés át­meneti továbbfolytatásának feltételeit. Közben valóban akadt jelentkező erre az ipari bázisra: a Borsodi Vegyikom­binát. A Borsodi Vegyikombinát egy olyan üzem megteremtésé­nek gondolatával kezdett fog­lalkozni, amilyen Magyaror­szágon még nem működik, de minden jel szerint nagyon hasznos lenne. Magyarorszá­gon nagy ütemű a lakásépít­kezés, sőt a távlati tervekben is sok lakás építése szerepel. Ehhez pedig sok ajtó is kell. Külföldön már elterjedőben van a műanyag ajtók, ablakok gyártása, s ez Magyarországon is- indokolt lenne, mert hiszen importáljuk az épületekhez szükséges faanyag jelentős ré­szét. A Borsodi Vegyikombinát biztosítani tudja az anyagia­kat egy ilyen üzemhez, de kí­vánalom, hogy meglegyenek a feltételek a gyors induláshoz, legyen munkaerő, ipari víz, to­Valóban modern ? sőbőrre nem lehet erős, me­rev talpat szerelni... Van most is jó, vizet át nem eresz­tő bőr, de tessék elképzelni egy női lábbelit erős vixos, vagy durábel bőrből... A másik érdekes ok: az em­berek cipőéhesek. Valamikor az volt a szokás, hogy egy fia­talember vőlegényi cipőt csi­náltatott, leggyakrabban ez­zel is temették el, ezenkívül a lábbeliféleségekhez tarto­zott még egy pár csizma. Ezt egy élet során kétszer-három- szor megfejelték. É/s több láb­A szekszárdi kórház fel­vételre keres ­' I MÜTÖSSEGÉDEKET ÉS .. .ú BETEGVEZETÖKET Jelentkezni lehet a kór­ház munkaügyi csoport­jánál. (125) Modern otthon kiállítás nyílt a napokban Szekszárdon, a Marx Károly utcai OTP-örök- lakásokban, ahol az Otthon Áruház bútorait mutatják be a látogatóknak. A kiállítás megnyitása óta megsokszorozódott a Marx Ká­rolyi utca forgalma, az embe­rek körmenetszerűeh, nagy várakozással igyekeznek, hogy megtekintsék a három, „mo­dernül” berendezett lakást. A fiatalok azt mondják, a be­mutatónak azért örülnek első­sorban, mert arra számítanak, hogy ötleteket meríthetnek sa­ját lakásuk berendezéséhez. Itt egy pilláiiatra meg kell állni. Bizonyára a fiataloknak — tje az idősebbeknek is — hasznos a jól megrendezett, új­donságokkal teli, választékos lakasbemutató . thegtekintése. A tájékozódási igMjrmostanában egyre- nővék^k;-'ölért..lakás- kultúránk, nagy lépesekkel' fej­lődik. Azt hiszem — illetve tu­dom —, hogy rajtam kívül még sokan távoztak csalódottan a bemutatóról. Nyugodtan mond­hatom, hogy a kiállításon szin­te egy ötlettel sem lettem gaz­dagabb. A lakások berendezése — természetesen a kiegészí­tőkkel együtt — nem nyújt többet, mint a legtöbb család otthona; a bútorok elrendezé­se úgyszintén. Még azt is hoz­zátehetjük, hogy néha az Ott­hon Áruház kirakatában látha­tó „kis szobák” hangulatosab­bak, ízlésesebbek. A kiállításon fejlődő bútor- és textiliparunk néhány igazán modem terméke nem került bemutatásra, a lakásokat csu­pán a leghétköznapibb búto­rokkal és módon rendezték be. Ezenkívül a meglévő bútorok ös^zeválogatására sem fordítot­ták különösebb ’ gondot. ’ Pél­dául' "az egyik, lakásban, — mégpedig a nagy szóbábán politúrozott,.matt, sötét-és vi­lágos fájú "darabok- váltogatják egymást, — s még csak nem is rendszerben. (Természetesen gyakran adódik, hogy egy na­gyobb lakás gyerekszobáját a maradék bútorokkal rendezik be!). Egy lakásbemutatónak nem kritériuma az, hogy „a lakók” egyéniségét tükrözze, de a be­rendezés megválasztásának, a kárpitok és kiegészítők szín­hatásának megfelelő hangula­tot kell sugároznia. A III-as számmal jelzett lakás az egye­düli, amelyre nyugodtan mond­hatjuk, hogy jellege van. A kiállítás Dömös László, a Bútorértékesítő Vállalat lak- berendezője tervei és rendezése alapján történt. Ki kell emel­ni — elsősorban a III-as la­kás modern és bátor szín­összeállítását, melyben érvé­nyesül a színhatások jó ki­használása, vagyis a szobák­ban egy-egy uralkodó, úgy­nevezett alapszín mellett ro­kon színekkel egészítette ki a berendezést, > ' A lakásoknak szerves része a konyha.- .Sajnos, konyhabú­tort nem láthattunk,- mert mint a Népbolt Vállalat illetékese közölte, a lakásokban a kony­ha beépített bútorzatú lesz, s hogy nem készült el, azt az OTP folyamatos határidő­eltolódásokkal indokolja. #. , (horváth) ItbbbLifejleSZtési tehetőség^ ^°r.SZOba került Szek- szard, mindjárt fel tudtófc­útTvolt at ,bőrdiszmű Palánki épülrteh. elePet* félben tevő Körtvélyes István műszaki szárdra^ eltetoeat°tt Szek- «árdra, s a körülmények mér­legelése, értékelése után úgy nyilatkozott, hogy azok alkal­masak szamukra a tervezett m^nyagajtó-üzem megvalósí­L-£e 1S Jött a hivata- los szerződés, s ma már a vegyikombinát tervének meg- feleloen folytatják az építkt Tervezik is, építik is az korábban megkez­dett epulet mellé például egv újabb 2000 négyzetméter alap- terutetut építenek. Az üzemben a tervek szerint még ez év vé- ff” "^fkezdik a próbaterme­lést, 1971-ben pedig már fo­lyamatosan, üzemszerűen ter­melnek benne. Borsodi , Vegyikombinát nagy menyisegű pvc-t állít ®te,..es Szekszárdon ebből ké­szítik majd az ajtókat. Egye­ífF* csak ajtókat gyirtmak lakásokhoz. Az építőipar már­is erősen érdeklődik irán­ta, annal is inkább, mert Ma- gyaroszagon ilyen üzem még nem működik. Nagyon elő­nyös tulajdonságokkal rendeL ® Pvc ajtó, mint azt külföld! tapasztalatok igazol- juk. A színtartása például 20 t'Í?’ a, hagyományosnál jobban ellenáll a hő- és gőz- hatasoknak is. Egyelőre csak h01“ ajtókat gyártanak, mert a külsőknél a naphatás kü­lönleges feltételeket jelent, s ezzel kapcsolatban most foly­sz w kísértetek. Amint a kísérletek sikerre vezetnek, a kezdikfJtbk gyártásót is meg­Későbbi téma az ablakgyár- tas. Kuionösen a mezőgazdasá­gi épületekhez, — istállókhoz lotu na szüks®g műanyag ab­lakokra, mert a fából, vagy fémből készülők kevésbé el- [e^Jok, mint a műanyagok. Mindebből következik, hogy mar nyilvánvaló a további fej­lesztés szükségessége is A vegyikombinát egyébként hagy területet igényelt a későbbi fejlesztés érdekében. ,ÜZem megteremtéséhez olasz licencet vásároltak meg. Olasz cég szállítja és szerek össze majd a gépi berendezést, a szakemberek képzéséről is az olaszok gondoskodnak. Nemsokára Olaszországba uta­zik a szakemberek egy cso­portja hogy tanulmányozza a gyakorlatban a technológiát. ei^Tf-^Ä60000 műanyag ajtó előállítására lesz képes az üzem. A beruházási költség mintegy 90 millió forint. Ebből 12 millió forintot vállalt ma­gára a tanács. Az üzem vi­szonylag kis létszámot ■— 240 főt — foglalkoztat. A későbbi fejlesztés során ez a szám ter­mészetesen növekszik. A fog­lalkoztatottak túlnyomó több­sége betanított munkás lesz, ami azt jelenti, hogy elsősor­ban a helyi, azaz környékbeli munkaerő közvetleh foglalkoz­tatására, alkalmazására ' szá­mítanak. ' y ' ' 'Hé - • • .•*»■*• 'i* Bőd* * Népújság 1970. január 15,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents