Tolna Megyei Népújság, 1969. december (19. évfolyam, 279-302. szám)
1969-12-12 / 288. szám
?iemi Kön^ v' . T-eons.rdo 'V V Í TOLNA MEGYEI V1LÄG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! •ÚJSÁG j A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA f XIX. évfolyam, 288. szám ÄRA: 80 FILLER Péntek, 1969. december 12. A Parlamentből jelentjük... Az országgyűlés ülésszakának A költségvetés vitájának második napján ismét sok képviselő jelentkezett szólásra, s növelte az érdeklődést, hogy három különösen nagy jelentőségű felszólalás is szerepelt a programban: Biszku Béláé, a Politikai Bizottság tagjáé, dr. Tímár Mátyás miniszterelnök-helyettesé és Szurdi István. belkereskedelmi miniszteré. Az elsőként felszólaló Biszku Béla bevezetőül a gazdasági helyzet egységes megítélésének fontosságát hangoztatta, nagyra értékelte a reform eddigi eredményeit, majd rátért a széles körben kedvezőtlennek ítélt egy főre jutó termelés probléfnáinak elemzésére. Az okok sokrétűek, mondotta, de csák .részben újkeletűok. Ide- f ,ik, hogy a munkaidő- c. .érité-st gyorsabban ' vezették be több helyütt’ mint eredetileg tervezték, és második ruházkodnak, és akiket nagyobb mértékben érintettek az árváltozások, pl. a ruházati cikkekben, azok érthetően sérelmezték ezt, mert az egyes termékek árának emelése mellett más cikkeknél a tervezett árcsökkentéseket nem hajtották végre. Ez azonban netn a kormány dolga, hanem a tárcáé és a vállalatoké. A minisztériumoktól, az illetékes állami szervektől elvárják, hogy Uyen kérdésekben határozottabban járjanak el, mondotta a Központi Bizottság titkára, a képviselők helyeslése közepette. Nálunk a dolgozók akik becsületesen -dolgoznak, nem, élnek rósz- szul, de vannak kis jövedelmű emberek családok, akiknek az olcsó holmi megvásárlása is gondot okoz, és számukra napja Kádár János, Csáki István Szolnok megyei képviselővel beszélget az országgyűlés szünetében. (MTI foto — Vigovszki Ferenc felvétele) az ezáltal elvesztett munkaórákat számos üzemben nem pótolták más eszközökkel. Ez nyilvánvalóan nem használt az életszínvonal javítását célzó törekvéseknek. Az élet- színvonal alakulásával kapcsolatban elmondta, a bejelentett intézkedések szerények ugyan, de reálisak. Tény hogy egyes rétegek, családok nem érezték az általános előrehaladást, mert ha. mondjuk, csak 3 százalékkal emelkedett a jövedelmük, úgy érezték, hogy stagnál, ha pedig annyival sem. úgy vélték, csökken. Mindenesetre a továbbiakban egész elosztási rendszerünket javítani kell. Szólt az árakról is. Úgy vélte, ha általában nem is haladta meg az áremelkedés a tervezettet, a dolgozók, nem átlagszámok alapján élnek és Biszku Béla. az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára felszólalt a parlament ülésszakának második napján a költségvetési törvényjavaslat vitájában. (Bozsán Endre felvétele) miniszterelnök-helyettes véleménye szerint is a reáljövedelem és a reálbér pozitívnek tekinthető átlagos növekedése mögött sok aránytalanság és egyenlősdi is meghúzódik. Ezeket azonban nem lehet egyilc évről a másikra megszüntetni. A legfontosabb most: a legelmaradottabb jövedelmű rétegek viszonyainak javítása és ugyanakkor a határozottabb differenciálás a jövedelmekben. A Központi Bizottság által' javasolt bér- és nyugdíj javító intézkedése^ együttesen mintegy 1,7 milliárd forintra rúgnak, ennek több mint a féle megy a nyugdíjakra, de ez azért még szerény lépés. (Folytatás a 2. oldalon.) Magyar—szoyjet kulturális együttműködés A magyar—szovjet kormányközi kulturális bizottság 1969. december 8—11 között Moszkvában tartotta VI. ülésszakát. A magyar küldöttséget Ilku Pál művelődésügyi miniszter, a szovjet delegációt Jekatye- rina Furceva művelődésügyi miniszter vezette. Az ülésszakon a küldöttségek őszinte, elvtársi és meleg baráti eszmecsere után minden tárgyalt kérdésben egyetértettek és közös megállapodásra jutottak. A tárgyalások eredményeképpen csütörtökön Ilku Pál és Jeka- tyerina Furceva a bizottság ülésszakának jegyzőkönyvét, Molnár János művelődésügyi miniszterhelyettes. valamint Leonyid Iljicsov külügyminiszter-helyettes az 1970—71-ik évi magyar—szovjet kulturális együttműködési munkatervet írtak alá. A bizottság munkája során nagy figyelmet szentelt a két közelgő évfordulóval — a Lett in-centenáriummal és a fel- szabadulásunk negyedszázados jubileumával — kapcsolatos közös akcióknak és rendezvényeknek. Elhatározta, hogy 1970. március 25 és április 6 között a Szovjetunióban magyar kulturális napokat rendeznek, míg a jövő év októ- berében-novemberében hazánkban kerül sor a szovjet kultúra napjaira. A munkaterv az eddiginél nagyobb számban irányozza elő küldöttségek, szakemberek cseréjét a két ország művelődésügyi szervei, egyetemei, szerkesztőségei között. A kormányközi bizottság ezenkívül megtárgyalta a két ország képviselőinek együttműködését a nemzetközi kulturális szervezetekben, megelégedéssel hagyta jóvá a két ország 1963—69. évi tudományos és kulturális együttműködési munkatervek végrehajtásáról elhangzott beszámolókat és úgy döntött, hogy soron következő VII. ülésszakát 1970 őszén Budapesten tartja. Csapó Jánosáé felszólalása nem közömbös, hogy legyenek ilyen holmik! Ami pedig a dolgozók érdeklődését, észrevételeit illeti a gazdasági és más közügyekkel kapcsolatban, ezt semmi esetre sem. szabad figyelmen kívül hagyni. A legfontosabb, ilyen ügyekben a nyílt és őszinte beszéd. A továbbiakban a felszólaló képviselők többsége érintette a Biszku Béla által felvetett legfontosabb kérdéseket. Pap János, a Veszprém megyei Pártbizottság első titkára — célozva a könnyűipari miniszter előző napi felszólalására is — megjegyezte, hogy a cipőárakat semmi esetre se kell természeti csapásként, megfellebbezhetetleneknek elfogadni, különösen nem a sokat emlegetett kismamacipők felemelt árát. hiszen nem valami luxus báli cipőről van szó. Megkülönböztetett figyelemmel hallgatták a kéoviselők dr. Tímár Mátyás miniszterelnök-helyettes fejtegetését. A (Tolna, 4. vk.) Egyebek között rámutatott: számolni kell azzal, hogy a jövő esztendőben is lesznek a könnyűiparnak olyan ágai, amelyeknek a termelése nem elégíti ki majd az igényeket. Főként ott, ahol már ma is három műszakban dolgoznak, tehát a termelés növelését csak a meglevő gépek, berendezések kicserélésével lehetne fokozni. Ez természetesen nem megy máról holnapra, s a megoldást sem várhatjuk az időtől. Feltétlenül segítene a jelenlegi nehézségeken, ha sikerülne egy rugalmasabb kapcsolatot kialakítani a félkészterméket előállító ipari vállalatok, a készterméket gyártó üzemek, illetve a kereskedelem között. Amíg ez meg nem történik, addig gyakran előfordul, hogy mire egy-egy árucikket piacra dobnak, az már régen elavult. A képviselőnő a továbbiakban elmondotta, .hogy tapasztalatai szerint meggyőzőbb felvilágosító tevékenységet kellene kifejteni az általános iskolák körzetesítésével kapcsolatban. A szülők jó része ellenzi ezt a fajta oktatási formát, noha gyermekük így jobb, korszerűbb nevelésben részesül. Ezen túl is akad még tennivaló, hiszen jó néhány olyan körzeti iskola akad, ahol még nincsenek meg a feltételei a színvonalasabb oktatásnak. Fontos követelmény, hogy a kisebb falvak általános iskoláiból kikerülő gyerekek ne induljanak tudásbeli hátránnyal, más, jobb körülmények között tanult gyermekekkel szemben a középiskolákban. Küszöbönáll a negyedik ötéves terv irányelveinek kidolgozása. Csapó Jánosné kérte az illetékeseket, hogy e tervidőszak feladatainak megállapításánál feltétlenül fordítsanak nagyobb figyelmet a kisebb falvak általános iskoláinak korszerűsítésére. Az 1970. évi állami költség- vetést elfogadta.
