Tolna Megyei Népújság, 1969. december (19. évfolyam, 279-302. szám)
1969-12-06 / 283. szám
A magyar csoport nyújtotta az eredeti népit Emlékképek a dombóvári táncegyüttes franciaországi útjáról A dombóvári táncegyüttes a Magyar Kultúrkapcsolatok Intézetének javaslata alapján a nyár folyamán Franciaországba utazott, s Magyarország színeit képviselte a nizzai nemzetközi néptánc- és folklórfesztiválon. Az együttes — 25 táncos, 8 zenész, és vezetőik — Cany Sur Mer-ben és Provance tájain, városaiban járt még és vett részt különböző programokon, s adott önálló műsort. SZŰNNI NEM AKARÓ TAPS Az első fellépésre Nizzában került sor. Itt 19 nemzet néptáncosaival együtt lépett a dobogóra a dombóvári tánc- együttes. Ezt követően többször felléptek Nizzában. Szereplésükről a következőt írja az Issingeauc és vidéke című újság: „A közönségre villámcsapásként hatottak a magyar fiatalok. Elbájolták, magukkal ragadták a nézőket a fehér ruhába és piros csizmába bújt magyar lányok. A kapcsolat hamar megteremtődött, forróvá vált, nem volt többé határ közönség és művészek között. Ez az estély, francia— magyar estéllyé vált. Megcsodálhatta az ember a mozdulatok hajlékonyságát és eleganciáját Csodálatos összhangban volt produkcióikban a ritmus és a zene. Nemcsak a lábak járták, hanem az egész test élte a táncot. Az utolsó csokor a finom es a megjelenítő erejű Lakodalmas volt, amely reflektorok fényárjában a színek tündérjátékává vált és a közönség sohasem fáradt volna bele a tapsolásba, ha Logo úr — aki a fesztivál rendezője volt — nem lépett volna a színpadra, hogy köszönetét mondjon a magyarok fellépéséért Bár a szavak szinte feleslegesek voltak, mert a szűnni nem akaró taps is köszönet volt a barátság kifejezése, amely néhány óra alatt szilárddá szövődött.” FELVONULÁS hegedűre Az együttes részt vett Nizzában a július 14-én, a franciák nagy nemzeti ünnepén megrendezett karneválon, felvonuláson, s az ezt követő polgármesteri fogadáson is. A felvonulást, mintegy 30 ezren nézték végig. A magyarok sikeréről a következőket írja az „L’Expoir” napilap: „Magyar hegedűk, montlüoszi tekerők és dudák adták Brives Cha- rensacban a néprajzi fesztivál ütemét” című cikkében: „A dombóvári csoportot két oszlop magyar előzte meg. Széles karimájú kalapban, bő buggyos gatyában voltak, amely ütemesen rezdült meg léptükre, ostoruk hangos csat- tanása közben. Mögöttük jöttek az együttes tagjai, fiúk és lányok. A lányok elraga- dóak voltak gyöngyfejékükkel és díszes hímzésű ruháikban. Három cigányhegedű adta meg a csoport menetének ritmusát, amely lelkes tapsot fakasztott a felvonulás egész ideje alatt.” A csoport részt vett egy felemelő ünnepségsorozaton is. 17-én Cany Sur Mer-be utaztak, ahol részesei és szereplői voltak a negyven évvel ezelőtt e tájon járt nagy magyar költő, József Attila emlékére felállított tábla leleplezésének. Az eseményről részletesen beszámol a helyi lap, őszinte kegyelettel emlékezve meg József Attiláról. AZ ÖRDÖGI LAKODALMAS SIKERE A következő napon indult a csoport ötnapos középhegységbeli turnéjára. összesen hat alkalommal léptek fel Provance csodálatos szépségű vidékén a dombóvári táncosok. Útjukat mindenütt meleg fogadtatás és fergeteges taps köszöntötte. Hogyan írnak erről a helyi újságok? „A magyar táncosok — fiúk és lányok — elvakító művészi tökéllyel szerepeltek a körtáncban, s a többi táncban is. A műsor mindkét része művészi összeállítás volt. Az előadás megdicsőülése a Lakodalmas volt, amelynek során a jegyespár körül kialakult folklórszokások elevenednek meg: a vőlegény készülődik a menyegzőre, elbúcsúzik á barátaitól, a menyasszony bú- csúzkodik gyerekkori játszótársaitól, majd a jegyespár nagyszerű gyertyatánca előzi meg magát a lakodalmast, a magyar együttes száguldó és ördögi gyorsaságú táncát” Egy másik lapban pedig a következő olvasható: „Két óra alatt eljutottunk a puszta kiterjedt síkságaitól a hegyvidékek erdejéig az elevenen megjelenítő táncok és érdekes hangszerelésű dalok révén, amelyek a magyar nemzet eredeti és változatos dallam- és tánckincséből adtak ízelítőt.” A KÖZÖNSÉG KEDVENCEI LETTEK És mit mond a magyarok szerepléséről, a kint járt csoport vezetője, Lovas Henrik, a megyei tanács művelődés- ügyi osztályának vezetője? Hogyan tudná értékelni az együttes művészi teljesítményét? — A csupa fiatalokból álló tánckar és zenekar méltón képviselte a magyar néptánc- és népzenekultúrát. A francia folklórszakértők egyöntetű véleménye szerint a magyar csoport nyújtotta az eredeti népit, olyan feldolgozásban, amilyent a mai folklórművé„A hlak a Elsősorban talán a könyvre szokás mondani, hogy „ab- lag a világra”. A könyvtárak egyre szaporodó könyv- állománya, a könyvkiadás fokozott üteme egyre szélesebbre tárja ezt az ablakot. az olvasás érdekében a könyv megszerettetésére indított mozgalmak pedig — a hasonlatnál maradva — arra hivatottak, hogy minél többen, s minél többet lássanak ezen az ablakon... A Szekszárdi Városi Tanács VB legutóbbi ülésén azzal foglalkozott, mit tett a megyei könyvtár a város dolgozóinak kulturálódása érdekében, mennyiben és mivel segítették elő az olvasottság növekedését. A város egyetlen, a korszerű igényeknek még valameriy- nyire megfelelő könyvtára — a megyei könyvtár — maga is kicsi. Építésekor talán még alkalmas volt arra. hogy ellássa a megyei, városi feladatokat, ma már azonban szemmel láthatólag kinőtte a város, feltétlenül szükség lenne a bővítésére, különösen azokon a részeken. amelyek az olvasók közvetlen kiszolgálására hivatottak. Amint megtudtuk, szó van erről, a megyei könyvtár bővítésére tanulmánytervet készíttetnek, s talán a negyedik ötéves terv második felében valósággá lesznek a tervek... A megyei könyvtár gondja szét elvár. Érdekességként említeném meg, hogy a fesztivál közönsége az első esti műsorszámainkat hűvösebben fogadta, mint a szovjet, jugoszláv, cseh és lengyel csoportok produkcióit. A többi csoport műsorában jelentősebb volt a játékos, akrobatikus elem, amely nagy tapsot váltott ki. A fesztivál végére azonban érezhetővé vált, hogy a magyarok, akik minden este úját tudtak nyújtani, a közönség kedvencei lettek. Záróezzel jó néhány évtizedre megoldódik, a perspektíva ismeretében tűr elmesebben, várunk. Igen, de ezzel a város gondja még nem oldódik meg. A Szekszárd különböző részein elhelyezett fiókkönyvtárak ugyanis siralmas állapotban vannak. A szekszárdi peremkerületekben összesen hét ilyen fiókkönyvtár működik, nagyjából a környék igényeinek megfelelő könyvállománnyal. de gyakran az alapvető igényeket is nélkülöző helyiségekben. Csak néhány példa: öt fiókkönyvtár anyaga osztályteremben van elhelyezve — néhol délután is tanítanak —, az újvárosi fiók- könyvtár egy 3x4 méteres ablaktalan helyiségben, az aisó- városi könyvtár szintén ablak nélküli, vizes szobában. Azt hiszem senki sem fogja vitatni, hogy ilyen körülmények között még a szó szűk értelmében vett könyvtárosi munkát sem lehet megfelelően végezni, nem. hogy névművelni. Tulajdonképpen az a helyzet, hogy a város peremkerületei rosszabb helyzetben vannak könyvtári ellátás szempontjából, mint egy közepes falu lakói. (Jelenleg még ott tartunk, hogy az olvasókat „csalogatni” kell, s az még a legmerészebb népművelő elképzeléseiben sem szerepel, hogy mindenki, aki csak csíráját érzi magában az ötjeiben jegyzem meg, hogy 13 táncot mutattunk be, s kosz- tűmeink változatossága is valósággal elkápráztatta a közönséget. A szakemberek kijelentése: „ez már igazi művészet” megerősített bennünket a csoport tehetségében és abban, hogy Bodai József, művészeti vezető szakavatott értője a népművészet modem megvalósításának. vasás igényének, egy-egy könyvért besétál a városközpontba. Hát még azok, akikkel mi akarjuk megszerettetni a könyvet...) Érdemes néhány szót szólni az új lakótelepek könyvtári ellátottságának helyzetéről is. Túl sokat nem lehet mondani ezzel kapcsolatban, az új lakótelepek egyáltalán nincsenek ellátva, egyetlen a közelmúltban kialakított városnegyedben sem működik fiókkönyvtár. Valaki megoldásként felvetette egy más városban bevált gyakorlat meghonosítását: az új lakótelep egyik földszinti lakását biztosítanák erre a célra. Járható út ez Szekszáráon? A lakásigénylők számát, a város gondjait ismerve, egyértelműen nemmel kell válaszolni. Fontossági sorrendben sok minden megelőzi a könyvtárat, ez érthető. Mi hát a megoldás? AZ adott helyzetben nehéz változtatni, legfeljebb a jelenlegi fiókkönyvtárak körülményeinek javításával — erre közös erőfeszítéseket tesz a megyei könyvtár és a tanács — enyhíteni a helyzeten. Egyelőre tudomásul kelj venni, hogy ennyit bír, ennyit tehet a fejlődő város. Később a városfejlesztési tervek koordinálásával többet is. Mindenesetre jó, hogy szó esik erről. (d. konya) A Paksi Áruház „Szerencse Vásár’ nyereménylistája A Ni ESTES SORSJEGYEK SZAMA : 1.) 2.) S-) 4. ) 5. ) 6. ) 1.) 8.) »•) 10.) n.) 12.) 13. ) 14. ) 15. ) 16. ) 11J IS.) 18.) 20.) 21.) 22.) 2S.) 24. ) 25. ) 2«.) 1 db 200 Ft-os vásárlási utalvány 1 db Gulliver táskarádió 1180,— Ft 1 db 300 Ft-os vásárlási utalvány 1 db Női kerékpár Komet 1060,— Ft 1 db 200 Ft-os vásárlási utalvány 1 db 300 Ft-os vásárlási utalvány 1 db Hajszárító 210,— Ft 1 db Elektromos kávéőrlő 218,— Ft 1 db Asztali lámpa 144,— Ft 1 db 200 Ft-os vásárlási utalvány 1 db Hajdú porszívó 1190,— Ft 1 db 200 Ft-os vásárlási utalvány 1 db Hőpalack G2,— Ft 1 db Autópress kávéfőző 4 sz. 135,— 1 1 db 200,— Ft-os vásárlási utalvány 1 db Olympia TV 5780,— Ft 1 db RM süteményes készlet 60,— Ft 1 db M 103-as gáztűzhely 2030,— Ft 1 db Gyermek evőkészlét 55.60 Ft 1 db Asztali lámpa kerámia 147,— Ft 1 db Hőpalack 149,— Ft 1 db Háztartási mérleg 162,— Ft 1 db 2 lit. szifon palack 340,— Ft 1 db Harmónia rádió 1480,— Ft 1 db 300 Ft-os vásárlási utalvány 1 db ViUanyborotva 440,— Ft A .nyereménytárgyak a sorsjegy ellenében 1969. if vehetők át az áruházban reggel 7-től 19 óráig. 03145 00011 01795 01065 00125 03790 03326 <2091 011S1 01692 1245 1254 00377 oám C2I78 vilOS % 02CI7 C0387 0186S oO06? Ullf* 003 S3 01587 00419 01351 01337 december 3im Méry Éva világra“ — ablak
