Tolna Megyei Népújság, 1969. december (19. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-06 / 283. szám

heqyei VTL ÄG PRmETÄIfiÄi WSfSS3&^&eP NÉPÚJSÁG H A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1 XIX. évfolyam, 283. szám. ARA: 90 FILLER Szombat, 1969. december 6. A felvásárlási árak növelése nem érinti a fogyasztói árakat A vágújuh felvásárlási átlag­ára kilogrammonként 3 fo­rinttal lesz több. Jövőre az egész mezőgazda­ságban alkalmazzák — tehát az állami gazdaságokra is ki­terjesztik — a jelenlegi ter­melőszövetkezeti üzemviteli támogatási rendszert, amely az eddigi tapasztalatok sze­rint — elősegíti a hústerme­lés fokozását. A háztáji és egyéb magángazdaságok 5CC0 helyett 8000 forintos kedvez­ményt kapnak a tenyészálla­tok megvételénél. A miniszterhelyettes külön foglaikozott a háztáji gazda­ságoknak adott sokoldalú tá­mogatással. Hangsúlyozta, még hosszú ideig szükség van a háztáji gazdasági lehetőségek minél jobb hasznosítására, ezért az egész mezőgazdaságra érvényes közgazdasági In­tézkedéseken túlmenően is újabb kedvező fe' téte­leket teremtenek számuk­ra. Küzdelem a hóval Kisiklott egy mozdony — Kisegítő autóbuszjáratok Munkában 28 közúti gép A szabad takarmányforgal­mazással például olyan piacot teremtenek, amely e gazda­ságok számára is lehetővé te­szi, hogy az igényeknek meg­felelő takarmányhoz, tápok­hoz és keverékekhez jussa­nak. A közös gazdaságokat ér­dekeltebbé akarják tenni a háztáji gazdaságok takar­mányellátásában, támogatják a közös és háztáji gazdasá­gok közötti termékértékesítési és más kooperációt. A minisz­térium igyekszik elősegíteni a • • Tanácskozott a KIS ZÜ V választmánya Kazareczki Kálmán mező­gazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes pénteki saj­tótájékoztatóján a MÉM-ben az állattenyésztés — elsősor­ban a szarvasmarha-tenyész­tés, a vágóállat-termelés, fel­dolgozás és forgalmazás fej­lesztésére hozott kormányha­tározatot ismertette. Elmon­dotta: az intézkedésekre lé­nyegében azért volt szükség, mert a mezőgazdasági ágaza­tok nem fejlődnek arányo­san. Az állattenyésztés a nö­vénytermeléshez képest az elmúlt években háttérbe szorult és lemaradt. A legnagyobb gondot az okoz­ta, hogy a nagyüzemek szarvasmarha-állománya nem nőtt olyan mértékben, mint amennyivel csökkent a háztá­ji gazdaságoké. Amíg az el­múlt négy évben a háztáji ál­lomány 22 százalékkal, — 12 7 ezer darabbal — lett kisebb, addig a közös gazdaságok ál­lománya mindössze 12 száza­lékkal, 105 ezer állattal lett nagyobb. A tehénállomány még ennél is kedvezőtleneb­bül alakult. . Az ágazat fejlődését több, részben közgazdasági tényező akadályozta. Az állattenyész­tésre — ellentétben a nö­vénytermesztéssel — kedve­zőtlenül hatottak az utóbbi években kialakított anyagi ösztönzők. Tavaly a mező- gazdasági tevékenység tiszta jövedelmének rátája mintegy 5 százalék volt. Ezen belül a növénytermesztés jövedelmi rátája 8—9 százalék, az állat­tenyésztésé pedig csak 0,3 szá­zalék volt az 1068-as zárszám­adási adatok szerint. A kérdések megoldására hozölt korábbi intézkedések nem jártak sikerrel, ezért körtiplex módon kell fellen­díteni a tenyésztői, vállalko­zói kedvet. . Az állattenyésztés és a hoz­zá kapcsolódó ágazatok fej­lesztése nagy népgazdasági je­lentőségük miatt új, ösztönző közgazdasági környezetet igé­nyelnek — ezért volt szükség a kormányhatározatra. Kazareczki Kálmán elmon­dotta, hogy a kormány által jóváha­gyott árintézkedések 1973. január elsején lépnek ér­vénybe. Az árintézkedések az 1969- ben átadásra szerződött ter­mékekre — attól függetlenül, hogy még az idén, vagy majd csak jövőre értékesítik azo­kat — nem vonatkoznak. (Az árintézkedések nyomán, — mint az ismeretes, — a vá­gómarha felvásárlási árát ki­logrammonként átlagosan 5,60 forinttal, a tej felvásárlási árát pedig literenként 20 fil­lérrel emelték, a vágósertés minden kilójáért átlagosan 2 forinttal többet fizetnek és további egy forinttal emelik az alapárat.) A nagyüzemi felár kilogrammonként egy­forintos; csökkentése mellett. Tegnap délelőtt Szekszárdon ülést tartott a KISZÖV vá­lasztmánya. A gazdasági és mozgalmi te­vékenységről a választmány tagjai már előre megkapták az írásos beszámolót, Gyerő András elnök, szóbeli kiegé­szítést fűzött az ülésen hoz­zá. Mind a beszámolóból, mind az azt követő vitából kitűnt, hogy a megye kisipari szövet­kezetei eredményesen gaz­dálkodtak az esztendő első ki­lenc hónapjában. A teljes ter­melés 58 millió forinttal —13 százalékkal — haladta meg 1968 első háromnegyed évé­nek termelését és az év végéig minden va­lószínűség szerint eléri a 700 miliő forintot. A termelés alakulása azonban eléggé differenciált, kilenc szö­vetkezetnél például alacso­nyabb volt, mint az elmúlt esztendő azonos időszakában. Vegyes a kép a javítási szolgáltatási tevékenységnél, a lakossági tevékenység csak a személyes szolgáltatásnál ha­ladja meg a bázisidőszakét. Csökkent a belkereskedelmi értékesítés, mégpedig jelen­tős mértékben, és emelkedett az exporttermelés. A szövet­kezetek vezetői a belkereske­delmi vállalatok túlságosan kisüzemekben szükséges kor­szerű berendezések gyártását és forgalmazását. Az állattenyésztés fellendí­tésének fontos feltétele: a tar­tási technológia korszerűsítése. A szarvasmarha-tenyésztés be­ruházási igénye igen nagy, a férőhelyek építési költségei túl­ságosan nagy megterhelést je­lentenek az üzemek számára, ezért a beruházási támogatás­ra továbbra is szükség van. A szarvasmarhatartás létesítmé- ( nyeinél a jelenlegi 70 százalé­kos támogatást azért mérsé­kelték 50 százalékra, mert foko­zottabban érvényesíteni akar­ják az üzemek érdekeltségét, a saját anyagi erők mozgósí­tását. A meglévő sertés'iaztató férőhelyek szám szerint ele­gendőek lennének az állomány elhelyezésére, de az épületek jó része elavult. A • negyedik ötéves terv során felépülő, - mintegy 45 000 helyes sertés- fiaztató ezért teljes egészében a kiselejtezettek pótlására szol­A tegnapi lapzárta előtt kör­kérdéssel fordultunk a téli ha­vazásban ügyeletet tartó szak­emberekhez: milyen a helyzet a közlekedésben és az utakon? Először Kovács Zoltán, a is tartózkodó „beszerzési po­litikájával'’ magyarázzák ezt. Számos szövetkezet 1068 vé­gén, 1969 elején hiába várt megrendelésre, ezért kényte­len volt exportpiacokat keres­ni termékeinek. Most már szinte ostromolják a ruháza­ti termékeket előállító ktsz- eket a nagykereskedelmi vál­lalatok áruért, ámde ha vál­lalnak is programon felüli ter­melést és szállítást, a már megszerzett külföldi piacokat indokolt megtartani. A termelés növelésének csak kisebb hányada származik a termelékenység növekedésé­ből, de így is a szövetkezeti ipar vezet a megyében a ter- melckcnység-növekedés üteme terén. Különösen kedvezőnek érté­kelte a választmány azt, hogy a szövetkezetek készletállo­mánya alig növekedett. A 13 százalékos termelésfelfutáshoz mindössze 0,7 százalék kész­letnövekedésre volt szükség. Ez új jelenség és azt mutat­ja, hogy a hitelpolitika hatá­sa egyre érezhetőbbé válik. A nyereség a tavalyihoz ha­sonlóan alakul. A KISZÖV elnöke beszá­molt arról a felmérésről, amit nemrég végeztek a szövetke­zetek javító-szolgáltató tevé­gél. Az üzemi érdekeltség fo­kozására itt is 70-ről 50 száza­lékra csökkentették az ár­támogatást. A miniszterhelyettes elmon­dotta, hogy a felvásárlási árak emeléséhez szükséges anyagi eszközöket a mezőgazdaság sa­ját erőből fedezi. A bevételi lehetőségeket megfelelően át­csoportosítják és a költségvetés megterhelé­se nélkül teremtik elő a szükséges összegeket. Az intézkedések nyomán arra számítanak, hogy a szarvas- marhatartás jövedelmezőségé­nek rátája 7,5 százalékra nö­vekedik, és így remélhető, hogy a szarvasmarha-állomány lét­száma 1970-ben stabilizálódik, majd fokozatosan javul. A miniszterhelyettes hang­súlyozta: az új kormányhatározat­ban foglalt intézkedések nem érintik a fogyasztói árakat. szekszárdi vasútállomás főnöke arról tájékoztatott bennünket, hogy egyelőre hóakadály nem gátolta a Vonatokat, csupán hét-tíz perces késések történ­tek. A havazás azonban a tóla­kenységgel kapcsolatos fej­lesztési elképzeléseiről. Ezek szerint a következő ötéves terv időszakában többek közt a gépkocsi javítást hatszorosá­ra, a háztartási készülék javí­tást több mint kétszeresére, a lakáskarbantartási tevékeny­séget háromszoroséra, az elektroakusztikai cikkek javí­tását ugyanily mértékben szándékoznak növelni. 'Ter­mészetesen élni kívánnak a nemrég megjelent kormány- határozatban kilátásba helye­zett preferenciákkal, támo­gatással. Jelentős fejlődés várható már a következő esz­tendőben is. Az ülésen részt vett és fel­szólalt dr. Vígh Dezső, a me­gyei tanács elnökhelyettese is. Elismeréssel szólt a szövet­kezetek tevékenységéről, fej­lődéséről, számos kérdésben tett javaslatot a munka meg­javítására. A vita lezárása után kibő­vítették a választmányt. Mivel a jövő év elején megalakí­tandó érdekvédelmi szövet­ségben minden szövetkezet­nek képviselethez kell jut­nia, már az előkészítés idő­szakában szükséges kibővíteni a választmányt. A választ­mány tagjai közé kooptálta azokat a szövetkezeti elnökö­ket. akik eddig nem voltak tagjai. losonci! fii vezetésével küldöttség utazott Moszkvába Pénteken Losonczi Pál, a» Elnöki Tanács elnökének ve­zetésével magyar küldöttség Utazott Moszkvába Kliment Jefremovics Vorosilov marsall temetésére. A küldöttség tag­jai Czinege Lajos vezérezre­des, honvédelmi miniszter és Szipka József, a Magyar Nép- köztársaság moszkvai nagy­követe, aki Moszkvában csat­lakozik a küldöttséghez. A küldöttség búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren meg­jelent Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács he­lyettes elnöke, Péter János külügyminiszter, Cseterki La­jos, az Elnöki Tanács titkára, Gyenes András, az MSZMP Központi Bizottsága külügyi osztályának vezetője, Csémi Károly altábornagy, a honvé­delmi miniszter első helyette­se, a vezérkar főnöke, vala­mint a honvédelmi miniszté­rium több vezető beosztású tábornoka és tisztje. Ott volt F. J. Tyitov, a Szovjetunió budapesti nagykövete. I. V. TutaWnov vezérezredes, a Varsói Szerződés egyesített fegyveres erői főparancsnoká­nak magyarországi képvise­lője, V. K. Gvozd altábor­nagy, a budapesti szovjet nagykövetség katonai és lég­ügyi attaséja és B. P. IvanoV altábornagy, az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet csapatok parancsnoka. (MTI). tásban, a váltók kitisztításában és állításában nehézséget okoz. Éppen váltóállítás közben, szerkocsijával együtt kisiklott egy nagy gőzmozdony a Dom­bóvár és Kaposvár közt lévő Baté állomáson tegnap délelőtt, 11 óra 40 perckor, — amint azt Halmosi Béla dombóvári MÁV szolgálattevőtől és Király Já­nos raktárnoktól megtudtuk. Az 520-as típusú mozdony — vasutas szaknyelven szólva — váltóaláhúzás miatt ment le a sínekről, tolatás közben. Sze­mélyi sérülés nem történt, de huzamosabb forgalmi akadály keletkezett, s a személyközle­kedést átszállással bonyolítot­ták le. A havazás közben, még az esti órákban is dolgoztak az akadály elhárításán. Fz a baleset, továbbá a havazás be­folyásolta a dombóvári vasúti csomópont forgalmát, főleg a helyi vonatoknál okozott késé­seket. így 30 perces késések fordultak elő, s a hóesés a tá­volsági vonatoknál is érezteti hatását. A MÁV Pécsi Igazgatóságán Vadász Béla főintéző azt közöl­te, hogy — kérdésünk időpont­jában — a havazással kapcso­latban egyelőre nem volt prob­léma az igazgatóság vonalain. Felkészültek azonban minden eshetőségre, s éjjeli ügyeleti szolgálatot is tartanak a pé­csi MÁV-igazgatóságon. \ Különösebb esemény nem történt a szekszárdi mentőál­lomáson sem. Természetesen azt kívánjuk, ne is legyen. (Folytatás a 2. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents