Tolna Megyei Népújság, 1969. december (19. évfolyam, 279-302. szám)
1969-12-05 / 282. szám
■C. Mehiv P vgzárr: TV - „ ^ ’Vícda ’•» KÄ MEGYEI VILÁG PRÓLÉTrtRJAi'EGYESULJETEKf' NÉPÚJSÁG 1 A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA | XIX. évfolyam, 282. szám ARA: 80 FILLÉR Péntek, 1969. december 5. Közle m ény a testvéri országok vezetőinek találkozójáról Moszkva (MTI). Moszkvában 1969. december 3—4-én találkoztak a Bolgár Népköztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Román Szocialista Köztársaság, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság párt- és állami vezetői. A találkozón részt vettek: Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt KB első titkára, a minisztertanács elnöke, Sztanko Todorov, a Bolgár Kommunista Párt PB tagja, a KB titkára; Ivan Basev, a Bolgár Kommunista Párt KB tagja, a Bolgár Népköztársaság külügyminisztere; Konsztan- tyin Tellalov, a Bolgár Kommunista Párt KB póttagja, a BKP KB külpolitikai és nemzetközi kapcsolatok osztályának vezetője. Kádár János, az MSZMP KB első titkára. Fock Jenő, az MSZMP PB tagja, a KB. titkára. Erdélyi Károly, az MSZMP KB tagja, a Magyar Népkötársaság külügymihisz- terhelyettese; Walter Ulbricht, az NSZEP KB első titkára, az NDK államtanácsának elnöke, Willy Stoph, az NSZEP KB tagja, az NDK minisztertanácsának elnöke; Erich Honecker, az NSZEP PB tagja, a KB titkára; Herman Axen, az NSZEP PB póttagja, a KB titkára, Otto Wizner, az NSZEP KB tagja, az NDK külügyminisztere. Wladyslaw Gomulka, a DEMP KB első titkára, Józef Cyrankiewicz, a LEMP KB PB tagja, a Lengyel Népköz- társaság minisztertanácsának elnöke, Zénón Kliszko, a LEMP PB tagja, a KB titkára, Stefan Jedrychowski, a LEMP KB PB tagja, a Lengyel Nép- köztársaság külügyminisztere; Nicolae Ceausescu, a Román Kommunista Párt KB főtitkára, a Román Szocialista Köztársaság államtanácsának elnöke; Ion Gheorghe Maurer, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának és állandó elnökségének tagja, a Román Szocialista Köztársaság minisztertanácsának elnöke. Gheorghe Bana, az RKP KB végrehajtó bizottságának és állandó elnökségének tagja, a KB titkára; Corneliu Manescu, az RKP KB tagja, a Román Szocialista Köztársaság külügyminisztere; Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára. Alekszei Koszigin, az SZKP KB PB tagja, a Szovjetunió minisztertanácsának elnöke, Nyiko- laj Podgomij. az SZKP PB tagja, a Szovjetunió Legfevő Tanácsa Elnökségének elnöke. Mihail Szuszlov az SZKP PB tagja, a KB titkára, Kon- srtnntvin Katusev. az SZKP KB titkára. Borisz Ponomar- jov. az SZKP KB titkára. Andrei Gromiko, az SZKP KB tanin. a Szovjetunió kül- ü övmin isztere; Gustáv Husák, a CSKP KB első titkára; Oldrich Cernik, a CSKP KB Elnökségének tagja, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kor,- mányának elnöke, Vasil Bilak, a CSKP KB Elnökségének tagja, a KB titkára, Karel Kurka, a CSSZK külügyminisztériumának államminisztere. A találközó résztvevői eszmecserét tartottak a béke és a nemzeközi biztonság megerősítésével összefüggő problémák széles köréről. Ennek során különös figyelmet szenteltek az európai biztonság biztosítása kérdéseinek. Megelégedésüket fejezték ki, hogy az államok összeurópai tanácskozásának előkészítésére és megtartására a szocialista országok által közösen kidolgozott javaslatok széles körű nemzetközi támogatásra találnak. A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Miniszteríanács csütörtökön ülést tartott. Jóváhagyólag tudomásul vette dr. Tímár Mátyásnak a kormány elnökhelyettesének beszámolóját a Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének és kíséretének Indiában és liánban tett látogatásairól és tárgyalásairól. A Minisztertanács megállapította, hogy a látogatás és a tárgyalások hozzájárultak az országaink közötti együttműködés elmélyítéséhez. A pénzügyminiszter jelentést tett Peru gazdasági és pénzügyminiszterével folytatott magyarországi tárgyalásairól. A beszámoló szerint a megbeszélések jó) szolgáltálca magyar—peruj gazdaság; kapcsolatok fejlesztését. A Minisztertanács a jelentést jóváhagyólag tudomásul vette. A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter előterjesztése alapján a kormány A Minisztertanács határozata kimondja, hogy az állattenyésztés egyes ágazataiban meg kell teremteni a tartós érdekeltség feltételeit és fokozni a jövedelmezőséget. Ennek érdekében 1970. január 1-től a vágómarha felvásárlási árát — a minőségtől függően — kilogrammonként átlagosan 5,60 forinttal, a tej felvásárlási árát literenként 20 fillérrel emelik és a nagyüzemi felárból literenként 10 fillért ugyancsak az alapár növeléséA szocialista országok továbbra is kitartóan törekednek arra, hogy Európa földjén a jószomszédság váltsa fel a feszültséget, hogy a békés együttélés a különböző társadalmi rendszerű európai államok kölcsönös kapcsolatainak egyetemes normájává váljék, hogy a népek törekvése a biztonságra és a haladásra tettekben, a világ e térsége lényeges problémáinak megoldásában konkretizálódjék. A találkozón ré.'zt vett szocialista országok síkraszállnalc az összes államok közötti kapcsolatok bővítéséért és fejlesztéséért, az egyenjogúság, a bel- ügyekbe való be nem avatkozás, a szuverenitás, a területi integritás és a fennálló határok érintétlensége tiszteletben tartásának elvei alapján. Áthatja őket az eltökéltség, hogy megtárgyalta az állattenyésztés. valamint a vágóállat és állatitermék-termelés feldolgozás és forgalmazás további jj lesz tósé vei kapcsolatos kérdéseket. A jelentés megállapítja: a szocialista átszervezés óta meggyorsult a mezőgazdaság fejlődése, de az áha tenyésztés -lassabban fejlődik; mint a növénytermesztés. Különösen a szarvasmarha- és sertéstenyésztés fejlődése nem volt kielégítő. Gazdasági ösztönző rendszerünk nem teremtette meg ezeknek az ágazatoknak fejlesztéséhez a megfelelő üzem; érdele»1 lséget; a fő állattenyésztési ágak jövedelmezősége elmaradt a növénytermesztésé mögött. Fékezte a fejlődést —- többek között — az is, hogy nem sikerült kellő mértékben hasznosítani á háztáji, illetve a nagyüzemen kívüli gazdaságok adottságait. re fordítanak. Arányosan nő a vágóborjú ára is. A tenyész- üsző termelői árát darabonként átlagosan 3 ezer forinttal emelik. A vágósertés felvásárlási ára kilogrammonként átlagosan 2 forinttal nő. és további 1 forinttal emelik az alapárat, a nagyüzemi felár kilogrammonként 1 forintos csökkentése mellett. A hústípusú juhállomány fokozottabb tenyésztése érdekében az extra minőségű vágófejlesszék kapcsolataikat mindazokkal az európai államokkal. amelyek együtt, kívánnak működni ezeknek az elveknek alapján. Megerősítették álláspontjukat, amely szerint a béke és biztonság érdekei megkövetelik, hogy valamennyi állam létesítsen egyenjogú kapcsolatokat a Német Demokratikus Köztársasággal a nemzetközi jog alapján, ismerje el véglegesnek és megváltoztathatatlannak a fennálló európai határokat, köztük az Odera— Neisse határt. Az időszerű nemzetközi kérdésekről folytatott eszmecsere során megállapították; a Német Szövetségi Köztársaságban lezajlott választások eredménye és az új kormány megalakulása kifejezi az NSZK közvéleménye egy részében végbement változáso(Folytatás a 2. oldalon) juh felvásárlási átlagára kilogrammonként 3 forinttal lesz több, a gyajú árát — minőségétől függően — kilogrammonként átlagosan 5 forinttal csökkentik. Az 1969. évi átadásra leszerződött termékekre — függetlenül a teljesítés időpontjától — az árintézkedések nem vonatkoznak. A szarvásmarha-állomány növelése érdekében, a tenyésztői munka hatékonyságának fokozására továbbra is fenntartják a szarvasmarha-tenyésztés üzemviteli állami támogatását. Az állami gazdaságokra szintén a mezőgazda- sági termelőszövetkezetekre jelenleg érvényes rendszert alkalmazzák. Ugyancsak a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztését szolgálja az az intézkedés, hogy a háztáji, a kisegítő és az egyéni gazdaságok vemhesüsző-felvásárlása utáni kedvezményt — az egvéb feltételeket változatlanul hagyva •— üszőnként 5 ezer forintról 8 ezer forintra emelik. A tehénállomány növelése érdekében biztosítani kell, hogy a kedvezménnyel vásárolt állatot a tulajdonos indokolt ideig tartsa, el'enkező esetben a váA Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke — a kormány felkérésére — a vasúti forgalom biztonságát befolyásoló tényezőkkel és a Magyar Államvasutak személyi állományának szakképzettséÚjabb lehűlés következik Amennyivel melegebb volt szerdán a hőmérséklet az évszaknak megfelelő átlagnál Nyugat-Európában, annyival maradt alatta. Közép-E utó pában. Miközben Párizsban 10, Londonban pedig 12 fokot mértek fagypont felett, Berlinben plusz 4, Varsóban plusz 3. Budapesten plusz 5. Szófiában és Bukarestben pedig plusz 7 fok helyett — ennyihez lett volna „joga” az időjárásnak, — általában 2—4, sőt, Szófiában éppenséggel 9 fokkal volt hidegebb. Csütörtökre virradót éjszaka hazánk déli megyéiben is előfordultak mínusz 12. mínusz 13 fokos hőmérsékletek. A kilátások a továbbiakban sem túlságosan biztatóak. A Központi Meteorológiai Intézet hétfőig terjedő távolabbi előrejelzése szerint ugyanis a legalacsonyabb hajnali hőmérsékletek eleinte mínusz 1, és mínusz 10, később mínusz 9 és mínusz 14 fok között, a legmagasabb nappali hőmérsékletek előbb plusz 1 és mínusz 4, majd mínusz 2 és mínusz 7 fok között lesznek, öt millimétert meghaladó csapadék az ország területének 60 százalékán várható. előtt sárlási kedvezményt vissza kell fizetnie. A kormányhatározatnak megfelelően fokozni kell az állatállomány fehérjetakarmányokkal való ellátását. Ennek érdekében be kell vezetni az állati és növényi eredetű fehérjék, a takarmánykoncentrátumok és keveréktakarmányok szabad forgalmazásét. Az állattenyésztés jövedelmezőségének javítására hozott intézkedések pénzügyi fedezetéül — a korábbi intézkedéseken kívül — meg kell szüntetni a gépjavítási díjkedvezményt; a termelőszövetkezeti alkalmazottak személyi jövedelme után — a népgazdaság egyéb területein foglalkoztatottak illetmény adójával azonosan — 8 százalékos adót kell bevezetni; meg kell szüntetni a belföldi és import fehérjetakarmányok állami ártámogatását és ennek megfelelően kell megállapítani a fehérjetakarmányok új nagykereskedelmi és fogyasztói árát. A szarvasmarha és sertés tartásához szükséges létesítményekre — beleértve a szakosított telepeket is — az eddigi 70 százalék helyett a jövőben 50 százalékos ártámogatást nyújtanak. gével, munkakörülményeivel kapcsolatos vizsgálat tapasztalatairól számolt be. A_ népgazdaság gyors ütemű fejlődésével párhuzamosan a vasút teher- és személyforgal- (Folytatás a 2. oldalon) (MTI) Az állattenyésztés továbbfejlesztésének kérdése a Minisztertanács Meg kell teremteni a tartós érdekeltség feltételeit Határozat a vasúti dolgozók helyzetének javítására ¥j.
