Tolna Megyei Népújság, 1969. december (19. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-18 / 293. szám

,3ilÍ 5©r. -veto-» T jhr TOLNA MEGYEI*/)' VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK!’ HIEPUJSAG 1 A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA | XIX. évfolyam. 293. szám.’ ARA: 90 FILLER Csütörtök, 1969. december 18. I A CSKP KB meghívására Prágába utazott Kádár János A Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának meghívására Gustáv Husák, a CSKP KB első titkára magyar- országi látogatásának viszonzá­sára december 16-án éjjel ba­ráti látogatásra Prágába uta­zott Kádár János, á Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első titká­ra. Búcsúztatására a Keleti pálya­udvaron megjelentek: Biszku Béla, Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagjai, a Központi Bizott­ság titkárai, dr. Csanádi György, Benkel András, a kor­mány tagjai és Gyenes And­rás, a Központi Bizottság osz­tályvezetője. Jelen volt Fran- tisek Dvorski, Csehszlovákia budapesti nagykövete. Kádár János 17-én, a dél­előtti órákban megérkezett Prágába. Fogadására a prágai pályaudvaron megjelentek: Gustáv Husák. a CSKP KB el­ső titkára, Lubomir Strougal és Vasil Bilak, a CSKP KB elnökségének tagjai, Jan Foj- tik, Alois Indra, a CSKP KB titkárai, Antonin Kapek. a CSKP prágai városi bizottsá­gának vezető titkára, Jan Mar­ko - külügyminiszter, Pavel Auersperg, a CSKP KB nem­zetközi osztályának vezetője és mások. Jelen volt Kovács Im­re, a Magyar Népköztársaság prágai nagykövete is. Szerdán, a délelőtti órákban a CSKP KB épületében meg­kezdődtek a megbeszélések dr. Gustáv Husák, a CSKP KB első titkára és Kádár János, az MSZMP KB első titkára között. A megbeszéléseken részt vett Lubomir Strougal és Vasil Bilak, a CSKP KB elnökségének tagjai, valamint Pavel Auersperg, a CSKP KB nemzetközi osztályának veze­tője. Megbénult a közlekedés Járhatatlan utak — Behavazott vonatok és autóbuszok Tegnapi számunk hójelenté­sében még viszonylag derűs helyzetről adhattunk képet, fi­gyelmeztetve azonban arra a lehetőségre, hogy mire soraink megjelennek, az időjárás köz­beszólhat. Közbeszólt. Minden, Megalakult az állami gazdaságok kereskedelmi kft-je Szerdán a MÉM-ben tar­totta alakuló ülését a 185 ál­lami gazdaság által létreho­zott korlátolt felelősségű tár­saság. Klenczner András, az állami gazdaságok országos központjának vezérigazgatója bejelentette, hogy a nagyüze­mek évi termelési értéke el­éri a 15 milliárd forintot. Az állami gazdaságok kereskedel­mi irodája helyére lépő kft- nek az árut úgy kell értéke­síteni, hogy minél jobban ér­vényesüljön a termelők anya­gi érdekeltsége. A társaság közreműködésé­vel a bevételek csaknem tel­jesen a közös vállalatban részt vevő tagokat illetik még. csak a kft-nek járó minimális összegű jutalékot kell leszá­mítani. A kft dolgozói is ak­kor járnak jól anyagilag, ha a gazdaságok bevételei minél kedvezőbben alakulnak, te­kintve, hogy az átlageredmé­nyek arányában részesülnek különféle anyagi juttatások­ban. A közös vállalat tevékeny­ségi körébe tartozik egyebek között a nagyüzemek terméke­inek értékesítése, a munká­hoz szükséges anyagok be­szerzése, továbbá a piaci in­formálok továbbítása, az ál­lami gazdaságok jog- és ér­dekvédelmének - biztosítása, stb. Fontos szerepet kap a kft a mezőgazdasági nagy­üzemek kiegészítő tevékeny­ségének fejlesztésénél is. így például az üzemek kooperá­ciójával, közös tőkével hűtő- házakat és élelmiszer-feldol­gozókat építenek. Az állami gazdaságok ke­reskedelmi kft-jének alaptő­kéje 60 millió forint. Ezt az induló összeget a gazdaságok törzsbetét formájában adták össze. A továbbiakban a tár­saság különféle javaslatokat tesz majd üzletkötésekre, be­ruházásokra, stb, és ameny- nyiben a tervek megvalósítá­sához újabb tőke szükséges, a gazdaságok megfelelő mér­tékben kiegészítik ezt a törzsbetétet. A gazdaságok azonban maguk dönthetik el, hogy fejlesztési alapjaikból mekkora összeget' utalnak át a közös vállalat kezelésébe, így saját beruházásaikat to­vábbra is önállóan valósíthat- hatják meg. A társaság január 1-ével kezdi meg működését. (MTI) szövegnél jobban érzékelteti ezt talán fotóriporterünk fel­vétele. mely szerdán deltái­ban készült a megyeszékhely tőszomszédságában, a Sió-híd- hál, ahol hosszú szakaszon gépkocsik tömege rekedt a hóban. Szerdai érdeklődésünk időpontjában a közutak kivétel nélkül járhatatlanok voltak a megye egész terüle­tén. Használható volt a Szek- szárd és Baja közti út, melyen egy nyomsávon közlekedhettek a gépkocsik; a 65-ös út Szek­szárdi és Tamási, valamint a 6-os út Szekszárd és Bony- hád közti szakasza. A KPM Közúti Igazgatóságának vala­mennyi erőgépe munkában volt és háromműszakos vál­tásban küzdött a hóval. Első­sorban azzal a céllal, hogy a 6-qs, 55-ös és 56-os utakat, vagyis Szekszárd, a főváros, Mohács, Baja és Szeged közötti szakaszt teljesen járhatóvá te­gye. A Közúti Igazgatóság ügyeletesének közlése szerint, ha az időjárás nem változik, ez- a munka legalább két-há- rom napot igényel. Szekszárdon a városi tanács költségvetési üzeme viszonylag megnyugta­tó hírekkel szolgált. melyet saját tapasztalataink birtoká­ban nem tudtunk teliesen osz­tani. A város főbb útvonalait gépekkel és száz körüli hó­munkással megtisztították, legalább nnnvirn, hogy azok egy nyomon járhatók legye­nek, Legnagyobb problémát a palánki bekötő út jelentette, ahol a gumikerekű erőgép nem boldogult és ahova egy lánctalpast kellett vezényeli. Hasonlóképpen gondot oko­zott a kenyérgyár környéke, ahol az összetaoadt és lefo­gyott hóréteg- akadályozta az ' '>->* •> út felszabadítását. Vélemé­nyünk szerint azonban még mindig a háztulajdonosok lel­kiismeretességére (vagy lelki- ismeretlenségére) volt bízva a mellékutcák gyalogjárói jó ré­szének hómentesítése és senki nem fordított gondot arra, hogy a város centrumában lé­vő benzinkút környéke ■— a jelenlegi rossz tüzelőhelyzet­ben az egyik legfontosabb tü­zelőanyag-forrás! — gyalogo­sok részére is megközelíthető legyen, A MÁV Tolna és Bátaszék között in­gajáratban bonyolította le a forgalmat. Délutáni tudako­zódásunk idején Kölesd és Nagydorog között egy teher­vonat és két — még reggeli — személyvonat vesztegelt. Kiszabadításukon a MÁV öt­ven munkása dolgozott. de amikor sorainkat írjuk, még fél kilométernyi olyan hótor­lasz leküzdése állt előttük, melyekkel a mozdonyok nem tudtak' megbirkózni. A sze­mélyvonatok utasairól részle­tesebb értesülést nem sikerült szereznünk. Hasonló helyzetről adott számot a 11. sz. AKÖV szek­szárdi forgalmi irodája, ahon­nan csak Bonyhád felé in­dultak autóbuszok. A hófú­vásban kinn rekedt buszók számáról nem tudtak pontos felvilágosítást adni. Távolsági és helyi járatok egyaránt nagy tömegben voltak köz­tük a megye területén, nem­csak a hó miatt, hanem azért is. mert kitörésüket az előt­tük megrekedt személygépko­csik tömege lehetetlenné tet­te. Legsúlyosabb viszonyok a szekszárdi Sió-hídnál és Csámpa térségében uralkod­tak. Az esti órákban érkezett .je­lentés szerint a megye vala­mennyi főbb útja járható volt. Fock Jenő a szénbányászat problémáiról Szerdán délelőtt a szakszer­vezet székházában rendkívü­li ülést tartott a bányaipari dolgozók szakszervezetének elnöksége. Az- ülésen részt vett Fock Jenő, a Magyar Szocialista Munkáspárt Poli­tikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke is. Simon Antal főtitkár tartott beszámolót a bányászat hely­zetéről. Részletesen ismertette azokat a nehézségeket, ame­lyeket a szénbányászatnak az idén le kellett küzdenie, hogy kielégíthesse az év köz­ben váratlanul jelentkezett 1 —1,5 millió tonnás többlet- igényt. Az idei helyzet arra mutat, hogy felül kell bírál­ni a készletgazdálkodásra vo­natkozó előírásokat és az igények felmérésének jelenle­gi módszereit. Az elnökségi ülést szélesebb körű aktívaértekezlet követte, amelyen Fock Jenő miniszter- elnök mondott beszédet Rész­letesen válaszolt az elnökség ülésén elhangzottakra, A párt Központi Bizottsága és a kormány nevében elismerését fejezte ki a bányászok, köz­tük elsősorban a szénbányá­szok munkája iránt, amire a jövendő feladatok megoldásá­ban is erőteljesen kell tá­maszkodni. Egyetértett azzal, hogy bár az energiastruktúra megváltoztatásában az erede­tileg megállapított ütem lett volna a helyes, a realitások valóban csak annak csökken­tett ütemű végrehajtását te­szik lehetővé. A szénhidrogé­nek előtérbe nyomulása azonban továbbra is alapvető követelmény marad, azoknak a nehézségeknek ellenére is, amelyekkel az idén kellett megbirkózni. Ezeket a nehéz­ségeket egyébként elsősorban az okozta, hogy a szénhidro­gén-termelés növekedésének előzetes kiszámításánál elke­rülte a figyelmet az, hogy hiába van elég olaj, ha nincs hozzá kályha és hiába van elég gáz, ha az elosztóhálózat kiépítése lassan halad. Megállapította a miniszter- elnök, hogy a bányászat el­öregedésének kérdését kor­mányzati . szinten kell megfon­tolni. Egyetértett Fock Jenő azzal, hogy enyhíteni kell azon a me­revségen, ami a beruházási hitelek nyújtásánál még min­dig tapasztalható, a szénbányá­szat igényeivel kapcsolatban. Megállapította, valóban ne­hézséget okozott a szénbányá­szatnak, hogy év közben meg­változott a? iránta támasztott igény, de ilyen, viszonylag cse­kély, a teljes energiaellátásban 1—1,5, s ezen belül a szén te­kintetében 3—4 százalékos változás bármikor ’ előfordul­hat. A gondokat most is in­kább az okozta, hogy elkéstek az ezzel kapcsolatban szüksé­gessé vált intézkedésekkel. Ép­pen ezért a jövőben gondos­kodni kívánnak arról, hogy a különböző vállalatoknál — elsősorban a belkereskedelem­ben — ne a készletek alaku­lása, hanem a rendelési és ér­tékesítési helyzet befolyásolja a nyereséget. Meg kell termé­szetesen szabni a helyes kész­letnormákat is, de olyan sza­bad kapacitást kell teremteni és fenntartani, amelynek birto­kában 1—2 százalékos igény- növekedés már nem okozhat jelentős fennakadást. Ezután Fock Jenő részletes áttekintést adott a népgazda­ság jelenlegi helyzetéről és is­mertette az előtérben álló nem­zetközi kérdéseket. (MTI) V

Next

/
Thumbnails
Contents