Tolna Megyei Népújság, 1969. december (19. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-17 / 292. szám

i A 3. SZÁMÚ SZOBA Ha beszélnének a falak! — Szerződésbontás hideg kávé miatt — Szeretetre éhes torzsa Ikodók Regényes történetek kere­kednének abból, ha a városi tanács igazgatási osztályán a 3. számú szoba l'alai alkalma­sint beszélni kezdenének és nyersen summáznák vélemé­nyüket — az emberről. Halla­nának krimibe illő eseteket, tragikomikus huzakodások elevenednének meg, s vala­hány történet azt igazolná, hogy ma is igaz még, amit a költő vallott az emberről: ..Én mondom, még nem nagy az ember...” Szerencsére a falak süketek és mint ilyenek, türelmesek is, mert csakugyan lidérces dolog lenne, ha egyszer vége- szakadna hallgatásuknak. Per­sze, az sem kisebb jótéte­mény, hogy a 3. számú szo­ba ügyintézőinek béketűrése türelme vetekszik a holt fala­kéval. Bár sokszor állhatna bennük is „tótágast’' a lélek, s ragadtathatnák magukat ha­ragra, de haragvás nélkül vég­zik a dolgukat, pedig igen sok­szor bizonyul hiábavalónak a küzdelem. Ilyenkor úgy néz ki a dolog, hogy sok a borsójuk, van mit falra hányni. A ma megnyugtatott, összebékített felek rövid időn belül ISMÉT ITT LESZNEK és még agyafúrtabb kitalálá­sokkal próbálkoznak egymás ellen,, holott, szerződésük egy­másért fogalmazódott... A hármas szobában bonyo­lódnak az eltartási, életjára­déki és örökösödési szerződé­sek jóváhagyásának, helyes mederben tartásának ügyei. Ide térnek a delikvensek, ha szerződést kívánnak bontani, a következő stáció a bíróság Majd a „viszontagságok” után újból jönnek a felek, már újabb szerződés szereplőiként. Szóval, itt torlódnak az indu­latok sarkantyúzta sirámok pró és kontra, hogy — „az az ilyen meg olyan”! Bővebb le­írására a szemérmes papír miatt nem vállalkozom. Sa­lamon legyen a talpán, aki igazságot tud tenni, hiszen öreg igazság hogy lakva is­Az egészségügyi és más szer­vek többször kifogásolták, hogy a dunakömlődi halászcsárdában meglehetősen felemás állapotok uralkodnak. Az a rész, ahol a vendég megfordul, kellően de­korált, minden kényelemmel el­látott, itt minden jel arra mutat, hogy ez magas szintű vendéglátó- hely. Nem véletlen, hogy messze vidékről is eljárnak ide egy-egy halászlére. A csárdának az a ré­sze viszont, amelyet a vendég nem lát, egyáltalában nem elégí­ti ki az igényeket. A konyha és előkészítő kicsinek bizonyult, so­káig megfelelő szociális helyisé­gek sem voltak. A probléma csak növekedett azzal párhuzamosan, hogy rendkívül nagy mértékben nőtt évről évre a csárda forgal­ma. A minap meglátogattuk a csár­dát, hogy időközben tettek-e megfelelő intézkedéseket. Az egyik legnagyobb probléma, ami a körülmények javításának, útját állta, megoldódott: sikerült megvásárolni és átalakítani a szomszédos épületet. Ez valóság­gal létkérdés volt. A csárda fa­luszéli kiskocsmaként indult, s akkor senki sem gondolta, hogy valamikor terjeszkedési problé­mák merülnek fel. Am ahogyan nőtt a forgalom, kiderült, hogy a csárda helye nem a legszeren­csésebb. Két oldalról az utca, a másik oldalakról pedig a szom­szédos parasztházak gátolják ter­merni meg az embert. Freund Györgyné dr. Barát Márta nem Salamon ugyan, de jog­végzett, s az igazgatási mun­kában sokoldalú tapasztala­tokkal rendelkező, emberis­meretben is tekintélyt érdem­lő ügyintéző. Ráadásul — amire itt úgy érzem múlha­tatlan szükség van — nem nélkülözi a filozofikus humort sem. Gondolom, megingatha­tatlan nyugalma is hatásos „idegcsillapító”. Egész jól el­boldogul a 30 élő szerződés 60 szereplőjével, pedig nem könnyű emberek az ő ügyfe­lei sem akkor, amikor otthoni sikertelen ütközetek után itt keresnek orvoslást, sem ak­kor, amikor Freundné keresi fel őket — a helyszínen, ahol a „csaták” folynak. Azt gondolná az ilyen ügyekben járatlan, hogy az érdekek találkozópontján megbízható, mindkét fél ré­szére jó ügylet jön létre, ami-. kor egyfelől A TÁMASZ NÉLKÜLIEK támaszt keresve rábízzák ma­gukat olyanokra, akik anya­gilag, erkölcsileg alkalmasnak látszanak a gondozásra. Az idős embereknek — nőknek és férfiaknak egyaránt — gond­viselő kell, az eltartásra, élet­járadékra vállalkozóknak, vagy örökségre aspirálóknak pedig lakható ház, vagy egyéb ingatlan. Tényleg úgy is néz ki egy-egy szerződés megköté­sekor, hogy a törvényeknek megfelelően fogalmazott szer­ződésekben minden benne van, ami kellendő. De az a bökkenő, hogy kölcsönössé­gen alapuló türelmet nem mellékelnek a hatóságok a szerződések érvénytartamá­ra. így esik meg az első, a második összekoccanás. Ahol rokonok, vagy vérszerinti hozzátartozók a szerződés ér­dekeltjei, ott még csak hagy- ján; azt mondják, nincs ka­nál csörrenés nélkül. Az ilyen­olyan hevességű viták, szó­harcok családon belül marad­épfil jeszkedését. Az emeleti nyári he­lyiség megépítésével időközben megnőtt a vendégfogadó képessé­ge, de ezzel párhuzamosan nem korszerűsíthették a kiszolgáló helyiségeket. Egyetlen megoldás­nak mutatkozott a szomszédos parasztház megvásárlása. Az imsz alkudni is kezdett az épületre, de a tulajdonos először nem akarta eladni, s csak több éves huzavona után bonyolódott le az adásvétel. Végül ezt az épü­letet átalakították, s megfelelő szociális valamint raktárhelyi­séget képeztek ki benne. De a konyha még mindig kicsi maradt. Sőt, a forgalomhoz arány ítva mindig kisebb, s ezt nem lehe­tett tudomásul venni sem egész­ségügyi, sem egyéb szempontból. Jellemző, hogy nyári hónapok­ban 1000—1200 adag halat kell megfőzni naponta, de 600—1000 darab lángosigény is jelentkezik, nem beszelve az egyebekről. UgyanaKkor ennek a nagy for­galmú csárdának a konyhája kö­rülbelül akkora, mint sok „miui- csái.%dáé.?, Most — részben a korábbi ház­vásárlás jóvoltából — sor kerül­hetett a konyha bővítésére is. A csardaepüiethez hozzátol danak egy reszt konyhai célra. A faiak már áünak, rajta a tető, s amint Balogh István vezetőhelyettestől meg tuu tűk, a következő nyár« idényre már összkomfortosabb lesz a csárda. Ä. F. nak, rendszerint ei is simul- nak. Nem úgy, ahol addig idegenek szerződnek. Ott, mindent ki kell kötni, meg azt is, hogy reggelire kávé du­kál, vajas kenyérrel, legyen ennyiszer meg ennyiszer ba­romfihús, amannyiszor sertés, vagy marha. Egyik-másik eltartási szerződés még azt is kimondja, miként kell majd megadni a végtisztességet, milyen legyen a koporsó, a szemfedő, a sírkő... Csak azért idézem, hogy nehogy tódítással vádoltassam. . „amennyiben betegségem­ből kifolyóan ágyban kellene feküdnöm, kötelesek engem szerető családtagként ápolni és gondozni.” A szeretetvágyó már kikoptatott maga mellől négy eltartót... Furcsa módon ezekben a tisztán anyagi természetű szerződésekben igen sokszor SZEREPEL A SZERETET, mint betöltendő igény. Persze, könnyebb kívánni, mint gya­korolni a szeretetet úgy, hogy az bírjon az emberiesség min­den vonásával. És úgy, hogy mindkét részről létrejöhessen az az érzelmi kapcsolat, ami­nek hiányától a valamicske cserébe adni valóval rendelke­ző öregek talán erősebben szenvednek, mint a magány­tól, elesettségtől..». Szeretetre vágynak! Jószerével még le sem ka- bátolnak naponta a 3. számú szoba dolgozói, már benyit az első ügyfél és sírva panaszol­ja, hogy nem becsülik semmi­re, hogy megint „hideg volt a tejeskávé”. Hogy „kalácsot a bosszantására adtak a kave mellé”, hogy „ezen a héten kimaradt a sertéshús, kétszer volt baromfi”. — Mit kíván hát? Fölbontani a szerződést! Rendszerint sor is kerül erre Van olyan öregecske, aki dr. Barát Márta megfogal­mazása szerint: — mar az ötödik eltartóját .fogy^Lk1 • Nem mondom, fölöttébb jó étvágyra” vall. Azaz ... a szerződő felek rendre abban versenyeznek, ki tud sikere- sebben kötekedni. Hogy po­kollá teszik egymás eletet? Hogy ez a vásár is kettőn all. Ez sajnos rendszerint A BÍRÓSÁG ELŐTT dől el, mintegy . a lelki sze­génység, még hívebben az ér­zelmi, gondolati kulturáltság hiányának kiáltó bizonyiteka­Számos alkalommal lehet­tem már szem- és fültanuja, mesterségemből adódóan sze­replője is olyan emberi szín­játékoknak, ahol a másik ele­tet megkeserítő gonoszságok­ra enyhébb esetekben go­noszkodásokra a „szentséges tulajdon” tüzelte föl a sze­replőket. Ezekről a szerződé­sekről beszélgetvén is ez az ördög” érhető tetten. Az, akt dudás egy csárdában, ritkán tudja méltányolni, hogy írás­ban testálta mind a dudát, mind pedig a csárdát azokra, akik gondozásara vaüalkoz tak. A munkából kiöregedet­tek belső világa törékeny vi­lág. Azt gondolom, vala^°" gyan tanítani kéne az idős emberekkel való bánásmódot, hogy föl lehessen oldani aleg- gyilkosabb mérget, ami a leg­Már iiamaraíJö savbűnt ml. ’h to- löslegesség érzetét. Sajnos, a hatóság — mint mondottam — megvizsgál, el­utasít, vagy helyben hagy. Majd rendszeresen ellenőriz, szükség esetén orvosol. Ami generálisan hiányzik a szer­ződő felekből, így például A JÖZAN BELÁTÁS, TÜRELEM, a szeretetet helyettesíteni tudó tisztelet és „társai”, az nem kaphatók egyetlen hivatalban sem. Ezek hiányát pedig a leg- odaadóbb ügyintézés sem tud­ja pótolni. Vannak persze meghatóan szép példák. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy ilyen van több, de a torzsalkodók min­dig hangosabbak, mint a vál­lalt kötelességet nem kényszer­ből, s nemcsak a külvilág vizslatása miatt teljesítők. Dr. Barát mesélt egy fiatalasz- szonyról, aki állami gondozott­ként nevelőszülőkhöz került, örökbe nem vették, ám amikor nevelőapja özvegyen maradt, az ország másik feléből átköl­töztetve az öreget, magához vette. Itt nem valószínű, hogy valaha is békéltetésre kerül sor. Van ilyen ügyfél több is. Akad viszont olyan nénike, aki mosolyogtató ravaszsággal három-négy eltartót is „fog­lalkoztatna”, csupán bérlakása lakhatási jogáért. Olyan eltar­tó, aki a szerződés megköté­séig volt csak szerény és meg­vetve lábát az ingatlanban, aminek várományosa, az eltar­tottat legszívesebben akkor látná, amikor a háta közepét. Bizony, még ma sem nagy az ember... Egyébként a 30 élő szerző­désnél FELTEHETŐEN TÖBB LENNE nyilvántartva, ha nem feled­keznek meg annyian a tartási, életjáradéki és örökösödési szerződések újbóli jóváhagya­tásáról, amit a 7/1967. (II). Korm. rend. szerint 1967. au­gusztus 31-ig kellett volna megtenni. Számosán vannak ilyenek, s nem tudják, hogy korábban, tehát 1967. március 1. előtt kötött szerződéseik az elrendelt jóváhagyatás nélkül érvénytelenek. UTOLJÁRA, DE NEM UTOLSÖ SORBAN krónikánk végén jegyezzük föl, hogy a város területén élő szerződéseseket a bőrdíszmű vállalat Április 4 elnevezésű szocialista brigádjának tagjai látogatják meg, évente két- három alkalommal. Nem kel­lemes és hálás társadalmi vál­lalás ez, de annál dicsérete­sebb. Miért? Mondják, hogy a legkeményebb szikla is enged végül a makacsul ugyanarra a helyre porló vízcseppecskék­nek. Hátha az ő segítő láto­gatásuk könnyít majd a hiva­talból, de nem hivatalnok szívvel eljárók munkájában, s mire aktuálissá válik ismét hírt adni egyfelől a szeretet­re, másfelől otthonra éhezők­ről, addigra már nem lesznek torzsalkodók .. — H — Egy évi TIT-program A Tudományos ismerettnrjesató Társulat megyei szervezetében «£- egyes szakosztályok. javaslatait, határozatai alapján elkészültek évi mujokatervek. A múlt év ta­pasztalatai* leszűrve határoztál» meg ezeket, a továbbfejlesztés vagy az esetleges módosítások igényével. A szakosztályok mind­egyikében jelentős helyet foglal el az év jubileumainak mégünnep lése. s a kiemelkedő évfordulók a tematika, többi részéi is meg­határozzák. Közős még az a gon dosság, mellyel a színvonalas elő adások további fokozása érdéfcé ben rendszeres előadói konfer^p ciákat rendeznek. Ugyancsak szolgálja a módszerek komplex*- tásának előtérbe kerülése is, úgy szólván minden szakosztály go*é dől erre munkatervében. A TARSADALOMTUnöMANVl SZAKOSZTÁLYOK munkatervei elsősorban az ütme. pi évfordulókat tükrözik Ezen kívül a pedagógiai szakosztály , szabadegyetemet és Tolnán nagy fiúk és nagylányok iskoláját ter­vez. A pedagógiai előadások hé mái felölelik a szexuális neveiét*, a szülői felelősség és pályaválasz tás kérdéseit is. A történelmi szak­osztály közreműködésével 1WÓ. márciusára az MSZMP Tolna me­gyei Bizottsága az esti egyetem mel közös tudományos ülésszakod hív össze a 25. jubileum tisztele­tére. A nemzetközi szakosztály rendszeresen megrendezi „Az idő­szerű nemzetközi kérdések” c6- mö tájékoztatóját, továbbá komp» iex formájában kívánja bemutat*' ni a szocialista országokat. Men* emlékeznek a különböző kultúrád lis évfordulókról (Krupszkája ha i lálának K». évfordulója, Jolioi &F, Marie Curie munkássága). A hon védelmi nevelés érdekében továb­bi munkát fejt ki a pedagógusok körében a honvédelmi szakom tály, míg az irodalmi, népünk ál­talános nyelvi műveltségének fo­kozását tartja fő célnak a műn kások és mezőgazdasági dolgozóit körében. Irodalmi és művészeti is­meretek megszerzésénél: viszont a legkönnyebben hozzáférhető fó­ruma a Babits Mihály Szabad egyetem. Az új gazdasági mechw nizmus megkívánja az alapfokú kérdésekkel való foglalkozást. Ezért a közgazdasági szakosztály ilyen tematikájú közgazdasági szabadegyetemet, januárban pedi^ más megyék tapasztalatai alapjfo titkárnőképző tanfoivamnr szer Vez. Értesítjük kedves ve­vőinket, hogy LELTÁROZÁS MIATT 1969. december 38—31-ig ZÁRVA TARTUNK. Szekszárdi Röviköt-lerakat. (171) A TEBMES2ETTÜDOMANY1 , SZAKOSZTÁLYOK közül a földrajzi szeretné az ói szágjárások számát emelni és t földrajzi szabadegyetemeket bele dítani. A fizikai—kémiai—ma tente tikai szakosztály a fizika és ké mia előadások számának növeli sét tervezi, valamint, még ebbei az évben beindítják az. Ifjú Fizi kusok Baráti Körét. A mezőgav elás ági szakosztály programja * gazdag, az állatorvosi szabadegye tem, mezőgazdasági akadémia, w áprilisi „Tolna megyei növény* védelmi napok” után júliusban i „Korszerű állathigiénia kérdései" címmel a gieseni egyetem pro fesz. szóra fog előadást tartani. A5 egészségügyi, igen aktuális kér déseket iktatott munkatervébe Szerepelnek itt a. személyi és kör nyezethigiénia, a családtervezés és fogamzásgátlás, valamint a nö­vényvédelem egészségügyi tudni­valóinak kérdései. A műszak) szakosztály munkatervét megha­tározza a megyei ipar helyzete, te hát építő-, bor-, textil- és mű­szeripari előadásokra van igény De ugyanakkor országjáró túrákat is szerveznek, hogy megismerked­hessenek nagyobb ipari létesít rr.énvekkel is. Ebben az évben Ss beindul a műszaki rajz tafolya ma mégpedig két kurzuson A biolóeriai szakosztály programiában korunk szenzációját figyelembe véve, az flrhiológiai kérdések ke nilnek előtérbe, de ezeken kívül nagyobb vadásza;« kiállítást tét veznek, táplálkozással kapcsolatot-' sorozatot, és szeretnék kitcrjesvv teni a tanyai biológiai ismeret terjesztést. S végül a csillagá­szati — űrhajózási szakosztály nS vélni kívánja a csillagászati elő adások számát, és a biológia* szakosztállyal közös platform alap ján szeretné létrehozni az Ama­tőr Csillagászok Baráti Korét. A jelzett tervek, programok részének megvalósítása már ffljjj lyarcaiban van, de a szakosztályi munka teljes beindulása január­tól várható. Népújság 5 1969. december 17.

Next

/
Thumbnails
Contents