Tolna Megyei Népújság, 1969. november (19. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-10 / 260. szám

4 Rendelet a történelmi dokumentumok védelmében Ároktisztítás géppel [ Társadalmunk termé' ' —»—-— ....— —.szetes tö­r ekvése a regmúlt idők tit­kainak megfejtése, az őszinte történelemkutatás és -magya­rázat. ' Nagybecsű érték mind­az, amit tudunk, feltárunk népünk múltjáról, s ezen túl­menően az egész emberiség történetéből. Nincs olyan tár­sadalmi tevékenység, amelyik nélkülözni-tudná a történelmi ismereteket. Különbség leg­feljebb'. abban van, hogy az egyik szélesebb körű történel­mi ismeretet tételez fel, a má­sik. megelégszik kevesebbel. Sokszor nem vesszük észre, nem elemezzük külön, ám a szürke hétköznapi cselekede­tünk ezernyi közvetlen és köz­vetett szállal kapcsolódik a to­vatűnt századokhoz. Ebből vi­szont az is következik, . hogy ha valamit jobban akarunk csinálni, nélkülözhetetlen szük­séglet a múlt - tanulsága. Az idő nagy kereké forog, s min­dig csak előre. Az új. a jobb azonban mindig magába fog­lalja az előző időkben felgyü­lemlett társadalmi tanulságot. Gondoljunk csak az olyan ké­zenfekvő dolgokra, mint a XX. s?áZ9d közlekedése: léghajó, a kezdetleges repülőgép, az élső óceáhrebülés, a menetrendsze­rű. óceánjáratok, lökhajtásos gép§k, űrhajók. Ugyanilyen történeti, fokpzatossági elv alapján fejlődött ki a mun­kások első bérköveteléséből a szocialista forradalom. Az emberi társadalom tör­ténetének ez a gigantikus moz­gása tengernyi nélkülözhetet­len láncszemből tevődött s te-, vődik össze. Amikor a törté­nelmet ' kutatjuk, ezeket a láncszemeket keressük. A va­lóságban megvoltak, csak kér­dés, hogy mi kézzelfogható maradt meg belőle az utókor számára. Az igazi történelem- szemlélet csaftf a tények soka­ságának figyelembevételén alapulhat, márpedig mi a tör­ténelem reális bemutatására töfekszünk. Hogy mi maradt meg a történelemből, ami ki­indulópontként szolgálhat? Sok minden. Jellegét tekintve is sokféle. Az egyik fő kate­gória az írásos anyag. A levél­tárakban szinte hihetetlenül nagy mennyiségű történelmi dokumentumot őriznek. A szekszárdi megyei levéltárban például mintegy ötezer folyó­méternyi anyagot. (Ez a mér­tékegység általánosan elfoga­dott és alkalmazott a levéltá­rakban. Az iratkötegeket tar­tó polcok hosszúságát jelenti. Az ötezer folyóméter súlyban pedig sok tonnányit.) Ez. a mérhetetlenül sok anyag ugyanakkor kevés is. Éopen kutatás közben derül ki." hogy innen is, onnan is hiányzik egy-egy láncszem, ami nagvon kellene a telje­sebb képhez. i Az idők folyamán kf­I —II1 .fl .1.1- szült iratanyag egy részét tudatosan semmisítették meg, sok pedig véletlenül pusztult el. A meg­maradt anyag egy része levél­tárakban, hivatalos helyeken található, nagyon sok pedig különböző magánosoknál kal­lódik. A levéltárakban lévői­vel. nincs probléma az szel­lemi közkincs, tudatosan és tudományosan gondoskodnál-: megóvásukról. A meglévő, de nem levéltárakban őrzött írott anyag helyzete azonban annál aggasztóbb. Aki össze­N épújság 8 gyűjtötte, előbb-utóbb elköl­tözik az élők világából. Az utódok, örökösök rendszerint nagytakarítással kezdik... Szá­mukra kacat a máskülönben nagy értékű történelmi feljegy­zés, ezért egy szál gyufával eltüntetik. A szekszárdi levél­tár becses anyagában nem egy olyan is található, .ame­lyet a 3—4 éves gyermekek kezéből mentettek meg. Érthető, hogy az Elnöki Ta­nács ez évben rendeletet adott ki a történelmi dokumentu­mok hivatalos, állami védel­mével kapcsolatban. I Időszerű volt ® rendeletét I Tolna me­gye helyzetére vonatkoztatva is. A rendelet állami védelmet jelent minden történelmi ér­tékű iratra, függetlenül attól, hogy kinek a birtokában, vagy tulajdonában van, hol tartja azt s milyen korra vonatko­zik. A törvény végrehajtása természetesen nem jelenti a személyi tulajdonjog megsérté­sét. Mellesleg megjegyezve, ilyen és hasonló jellegű, tör­ténelmi, művészeti értékeket védő törvény minden civilizált országban található. A törvény bejelentési köte­lezettséget ír elő. A következő év közepéig be kell jelenteni minden olyan írott anyagot, esetleges hangfelvételt, ami jelentős a történelemkutatás szempontjából. Az anya1* to­vábbra is megmaradhat tulaj­donosánál. "de mindenkéapen gondoskodni kell annak meg­óvásáról. A'hivatalos szervek iratanyaga viszont nem ma­radhat magánosoknál. I Az eddigi ismeretek szerint Tolna megyében na­gyon sokan birtokolnak ilyen írott anyagot — elzárva a kö­zösségtől. Márpedig énnen az a cél, hogv ezek közkinccsé v'-ljanak. Ezt a célt minden bizonnyal jól szolgálja majd a rendelet végrehajtás*. A levél­tárak adott esetben jutalmaz­hatnak is, vagy megvásárol­hatják a különösen értékes anyagot. A probléma ott kezdődik, hogy sok embernek egyszerű-, en nincs fogalma arról, hogy milyen írott. anyag jelent tör­téneti értéket. Ezt persze ne­héz is eldönteni sok esetben. Tanácsos ilyen vitás esetek­ben is felhívni a levéltár fi­gyelmét az anyagra. Inkább tízszer óvatoskodni, mint; egy­szer elherdálni az értéket. Történészberkekben iskolapél­daként szokták emlegetni, hogy történeti értéke lehet annak a levélnek is, amit a nagypapa az első világháború idején valamelyik frontról küldött haza Hitvesének. Ez így igaz. Sokszor ilyen jelen­téktelennek tűnő papírdarab­kák nagvon is fontos történeti igazságokat tanúsítanak. Már a XIII. században meg­kezdődött a régebbi keletű írá­sos anyag megkülönböztetett védelme, elsőnek pedig M,'"! Terézia adott ki rendeletet a történelmi dokumentumok vé­delmére, majd újabbak követ­keztek. Sajnos, az anyag ezek ellenére pusztult, ezért külö­nösen fontos, hogy a mostani rendéletet határozottan végre­hajtsák. BŐD A FERENC fe Msm Gépesítették az útmenti árkok tisztítását a Közúti Igazgatóságnál. Az MTZ traktort hidraulikus árokásó be­rendezéssel szerelték fel. Képünk Szekszárd északi bejára­tánál készült, ahol a palánki hegyről lefolyó víz, évek alatt csaknem teletöltötte hordalékkal az árkot. Most néhány nap alatt megtisztították a fél kilométeres szakaszt. Ezzel biztosítják az esővíz, hóié elvezetését. Az igazgatóságnál tervezik, hogy több traktort is el- láffnak árokásó berendezéssel. November: fogászati hónap Ez társadalmi ügy! A mozgalom, amely mind- össze néhány éves múltra tekinthet, országos. Évente egy hónapot áldozunk ' arra, hogy népünk aprajának, nagyjának figyelmét az egész­ségvédelem egyik legfonto­sabb ' területére. irányítsuk. Sajnos, nincsenek adatok ar­ra vonatkozóan, hogy ez a társadalmi akció egy-egy al­kalommal hány embert kész­tet addigi mulasztásainak pót­lására, v hányat arra, ^ hogy rendszeres látogatójává le­gyen a fogászati szakrendelé­seknek, rendszeres fogyasztó­ja a fpgapolásra alkalmas szereknek. De, manapság nemcsak országosan, mond­hatni világviszonylatban is ott tartunk; ha százezer, em­ber közül 15—20 százalék megérti, hogy a fogászati hó­nap ünnepélyes eseményeket nélkülöző akciója érte van, már nem volt fölösleges ha­gyománnyá tenni. S bizony­nyal ezt a feltevésünket erő- ' síthetjük meg az 1969. évi fo­gászati hónap után is. Szekszárd ezelőtt még 10— 15 évvel arról volt nevezetes, Két' nemzedék... Foto; Tóth Uáu hogy itt élnek az ország leg­egészségesebb fogazató polgá­rai Tudományos megfigyelé­sek, kutatások tapasztalatai igazolják ezt, Akkor még fluorban gazdag ■ volt az ivó­vizünk. Ma már erről leg; feljebb úgy beszélhet űníc, mint régi dicsőségről, régiről és elvesztett dicsőségről. Ha tehát felhorkan valaki tűr el-' meílenül, hogy „mi értelme a fogászati hónapnak és az ezzel kapcsolatos propagandá­nak”, jobb, ha leteszi a fegy­vert. Van értelme, sőt szük­séges d°l°g megrendezni a fogászati hónapot. Az az adat, hogy hazánk óvodáskorú la­kosságának csupán 28—30 szá­zaléka rendelkezik ép, egész­séges fogazattal, hogy me­gyénk óvodáskorú gyermekei­nek 70—72 százaléka már fogszuvasodással kínlódik, szükségtelenné teszi mind a kommentálást, mind pedig a további érvelést. De. hadd álljon itt a hitetlenkedők ked­véért néhány adtat: 1968-ban a megyében 42 fogszakorvos 222 060 beteget látott el. E munka során szükségesnek látszott 75 ezer foghúzás, 58 ezer tömés, 14 ezer fogpótlás. Tolna megye lakóinak számá 264 ezer!!! A gyermekfogá­szat szakrendelésein, ahol hozzávetőlegesen 878 osztály jelent meg átlag 30—38-as létszámban, 400 foghúzás tör­tént és 13 ezer tömés. Ha összevetjük a felnőtt- és gyermekfogászat 1968. évi adatait, világos, miért hasz­nos, szükséges és jó már gyermekkorban elkezdeni a fogápolást, kezelést. Felnőtt lakosságunk jelentős többsé­ge rendszerint csak akkor ta­lálja meg az utat á fogorvos­hoz, amikor már semmiféle kezelés nem segít, csak a húzás, majd pedig a fogpót­lás. A gyermekfogászati szak- rendelés bevezetésének és munkájának tulajdonítható, hogy itt a tömések számbeli nagysága dominál és nem a húzásoké! Igazán csak a leg- végső esetben kerül elő a fo­gó és válik foghíjassá a hol­nap, holnapután felnőttje. A mérleg így jó. Ám, mégsem mondhatunk le arról, hogy a felnőtteket is meggyőzzük: a fogápolás fontos alkotóeleme az egészségügyi kultúrának. A gyermekek, a felnövekedők már lényegesen kevesebb fog­betegséggel küszködnek majd. A z a tény, hogy a fog- szuvasodás világszerte népbetegséggé lett, őket mind kevésbé érinti az elkövetkező években. Persze, ma még ko- rántsincs okunk a megnyug­vásra és elbizakodásra., Fő­városunkban éppen most, az 1969. évi fogászati hónap al­kalmából kezdték el a fluor­kezelést. Ebben az akcióban' 50 ezer gyermek vesz részt. Valószínű, hogy sikerül rövid időn belül lehetőséget terem­teni a megelőzést, helyes fog­fejlődést egészségesen befo­lyásoló kezelés általános be­vezetésére országosan is. Ad­dig, amíg orré sor kerül és a mérlegeléskor az egészséges fogazatúak javára billenhet a mérleg, sok még a tenniva­ló, addig kell, hogy évente legalább egyszer — és huza­mosabb ideig — ráirányítsuk a közfigyelmet a fogápolás fontosságára, mert társadal­mi ügy ez, nem csupán az egészségügy gondja! —óa— A Pécs—Szekszárdi TÜZÉP Vállalat szekszárdi telepe NOVEMBER 13-ÁN ÉRTEKEZLET MIATT ZÁRVA TART.. (79) ELADÓ 1 DB. ZUK 0,9 TONNÁS TEHERGÉPKOCSI. Megtekinthető, Szekszárd, Rákóczi u. 85—87. sz. alatt: TÖVÁLL. (128) Társadalombiztosítási Igazgatóság TAKARÍTÓI MUNKAKÖR BETÖLTÉSÉRE MUNKAERŐT KERES. Fiatalok előnyben. (118) 1969, november 10.

Next

/
Thumbnails
Contents