Tolna Megyei Népújság, 1969. november (19. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-10 / 260. szám

A kesztyűgyár dombóvári üzemében Blum Gizella az Urán­kesztyűk hüvelykezését, csukását, Sudár Valéria dolgozótár­saival a kézzel varrott keretes női kesztyűk kétszertfizését végzi. Hogy sikerüljön megszabadulni... A kesztyűk formázását Góeza Edit és Juhász Margit végzik. Minőségi vizsgálat után ízlésesen csomagolva nemcsak a ha­zai kereskedelem hozzá forgalomba, de nagy tételekben kerül exportra is. Az üzem termékei Nyugaton is mindjob­ban keresett cikké válnak. Foto: Tóth Iván. Elvonókúra után Pszichiáterek bizonyítják, tapasztalt falusi pe­dagógusok tanúsítják, hogy az alkoholista apa, vagy anya „keze alatt’* felnövekedett, jóra-rossz- ra fogékony gyermek későbbi éveiben sem tud­ja emlékezetéből, idegeiből kitörölni a szülői it­tasság, gorombaság okozta lelki ártalmakat. A szenvedő alany pedig még öreg korában is em­legeti, ha nem is szívesen szól róla. Az idegeket őrlő, mindennapos szélmalomharc közepette gyötrődő ember, a hozzátartozók vé­delme, a trágárság és tettlegesség durva légkö­rében sínylődő felnőtt és gyermek szenvedései okozójának üzentek hadat az alkoholizmus el­leni mozgalom élharcosai. Teszik ezt úgy, hogy megmentsék a társadalomnak és a családnak a kisiklás útjára ért, egészségét herdáló, ittasságában féktelenül költekező és békétlenséget szító dol­gozó embert. Nyolcadik éve annak, hogy Tolna megyében in­tézményesen hozzákezdtek az elvonókúrások utó­gondozásához. A nyilvántartások szerint azóta a megyében 1722-re rúgott a számuk, megyei szin­ten ennyi esetben alkalmazták az elvonókúrát. Némelyik kétszer is odakerült, az előbbi adat megközelíti azoknak a számát, akik vagy önkén­tes elhatározásból akartak kiszabadulni az italo­zás rabságából, vagy az állami-társadalmi szer­vek kezdeményezésére kötelezték őket elvonó- k úrára. Sok jó tulajdonsággal kell bírjanak, akik ve­lük vesződnek. Türelem, tapintat, határozottság, az érzelemre és értelemre ható érvek ismerete és elmondani tudása, emberszeretet és emberismeret, —■ és még sok egyéb vonás jellemzi azokat, akik az alkoholisták utógondozásával, teljes gyógyulá­sával foglalkoznak. Szinte állandóan a megyét rója, már nyolca­dik esztendeje rengeteget van úton Sípos Ferenr- né, aki töretlenül nagy kedvvel végzi veszélyek­től nem mentes munkáját. Főnöke, dr. Fodor László ideggyógyász főorvos segít hozzá, hogy találkozni tudjon vele, mivel Sipos Ferencné a hét négy-öt napját a kúrán átesettek helyszíni látogatásával, ellenőrzésével tölti. — Ennyi idő alatt biztosan rengeteg tapasztalatot gyűjtött. Mennyire vezet célhoz a kény­szer-elvonókúra? — Szükség szerint alkal­mazzák a kényszerelvcnót, amikor az illető már tűrhe­tetlen, botrányos magatartást tanúsít, közvetlen életveszély fenyegeti a családot, vagy má­sokat. Olyankor a feleség, ál lami szerv, vagy tömegszer­vezet kezdeményezi, és kellő megfontolás után hatóságilag kötelezik az elvonóra. Mi azt tartjuk szinte nélkülözhetet­lennek, hogy ő maga is akar­ja, akkor van több remény a sikerre. A kényszerelvonónak sokszor nincs foganatja, ke­vés az értelme, ennek ellené­re mégis alkalmazzuk, mert védelmi, közösségi célokból meg kell tenni. — Mi nehezíti az italozás rab­ságából történő megszabadulást? — A régi szesztestvérek rossz társasága visszahúz. Ug­ratják, mondogatják „gyáva vagy, nem mersz meginni egy pohárral.” Feléled a virtus. Ilyenkor aztán beül a kocs­mába a fizetésével, körülve­szik a potyalesők és másnap­ra már hiába a szánom-bá- nom, pénz nélkül marad a család. Sokat tehetnek a javu­lás érdekében a közvetlen munkatársak. De jó lenne mindenütt elérni, hogy való­ban egyengessék a javulás út­ját... Különösen a krízis, a kísértések idején kell mellet­te álljon a hozzátartozó és a munkatárs. Az is megtörté­nik, hogy már az úton, az el­vonókúráról hazafelé menet beszeszef, újra kezdi. Akiben viszont erős az elszánás és erősítést kap hozzá, sikerül leszokni az italozásról. Aki jobb belátásra tért, más élet­formát választott, és többnyi­re új baráti kört. épít ki, si­kerül megszabadulnia. Ezek az emberek aztán büszkén mu­tatják a takarékbetét-könyvet, gyarapszik az otthonuk beren­dezése. Beköszönt a családba a béke," a nyugalom, ahol már nem rettegéssel, hanem öröm­mel várják haza a családfőt. Egyik szakályi páciensünk, gyönyörű családi házat épí­tett, mióta négy évvel ezelőtt leszokott a részegeskedésről. — Milyen a nők, férfiak ará­nya és mit fogyasztanak? — Az alkoholista nők kö­zül kevés kerül elvonókúrára. Restellik. Arányuk jóval ki­sebb a férfiakénál, negyede ötödé talán. A nők keveseb­bet költenek, bár többségük töményét iszik, zugivók. Újab­ban terjedőben a sör nagy­mérvű fogyasztása az alkoho­listák körében. A férfiaknál pálinkát, egyéb tömény italt, bort ' fogyasztanak, szokásuk szerint. A nohából készült bor különösen kikészíti a szerve­Tolna megyei és mohácsi munkaterületre azonnali belépéssel felveszünk építőipari konnyiigepszereliei 44 órás munkaidő, minden héten szabad szombat. Bérezés teljesítménybérben. Jelentkezni lehet a vállalat gépészeti osztályán, Szekszárd, Tarcsay V. u,., irodaház. (106) zetet. A züllés útján rövide­sen bekövetkezik a fizikai, szellemi leromlás. — Mondjon néhány szót az iszákosság káros hatásairól? — Először is rohamosan le­romlik, legyöngül az idegrend­szer, zavaros képzelődéseket, hallucinációkat tapasztalni ná­luk. A férfiaknál gyakori * a korai imnotencia. Az italozók 80 százalékának beteg a má­ja, fellép a vese- és májzsu­gor. Kísérő jelenség a magas vérnyomás is. Sajnála­tosan sok közöttük az öngyil­kos. mert az idegzet már nem tud ellenállni és olyan kiutat lát. hogy önkezével vet véget saját életének. Környezetük­ben egvéb szomorú tragédiák okozóiévá is válnak.- A tamá­si járás eevik községében ko­rábban csak a családfőt kel­let látogatnom. Mellette úgy tönkrement a felesége, hogy súlyos idegbetegséget szerzett, és ma már az ő állapotát is rendszeresen ellenőriznünk kell. Iregszemcsére szívesen jár. Nemcsak amiatt, mert abban a községben jó néhánynak si­került megszabadulnia az ital ördögétől, hanem azért is, mert ott mások is törődnek az el­esett emberek megmentésével. Utunk Iregszemcsére vezet. Otthonukban keressük fel azo­kat, akik kényszerrel, vagy önként megpróbálkoztak sza­kítani az itallal. (Folytatjuk). SOMI BENJÁMINNÁ A Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat, Szekszárd, Keselyűs! út. felvesz: DARAB- és ÓRABÉRES SEGÉDMUNKÁSOKAT ÁLLANDÓ és KÍVÁNSÁGRA MEGHATÁROZOTT IDÓRE IS. Minden második szombat szabad. Üzemi konyha van, térítés ellenében napi egyszeri meleg étel biztosítva. Jelentkezés a vállalat munkaügyi előadójánál. ' (131) Kevesebb kenyér — több sütemény ünnepi termelési tanácskozás a Szekszárdi Sütőipari Válla­latnál Pénteken délután rendezte meg ünnepi termelési tanács­kozását a Garay-szálló nagy­termében a Szekszárdi Körzeti Sütőipari Vállalat. A megyé­nek kenyérrel és péksütemény­nyel csaknem a felét ellátó vállalat dolgozói összejöttek, hogy megünnepeljék a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom ötvenkettedik évfordulóját és fehér asztal mellett beszél­jék meg a termeléssel kap­csolatos problémáivá t. Samorjai Sándor, a megyei tanács vb. mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának ve­zetője tartott ünnepi beszédet, majd Szántai János igazgató elemezte az elmúlt háromne­gyed évi munkát. Az ÉDOSZ Központi Vezetőségének és megyei bizottságának üdvözle­tét Saraimé Jenő nyugdíjas, a Központi Vezetőség tagja, a megyei bizottság elnöke adta át. A vállalat a tervezetthez ké­pest .mintegy hat százalékkal — másfél, millió forint érté­kűvel — kevesebb kenyeret állított elő az év első kilenc hónapjában. Ugyanakkor kü­lönféle süteménybőj 17,5 szá­zalékkal többet készített. Az eltolódás a finomabb készítmények felé tükrözi az igények változását. Ugyanakkor arra is enged kö­vetkeztetni. hogy a szövetke­zeti és a magánszektor bekap­csolódása a pékáru-ellátásba egészséges versenyt hozott. Komoly gondot okoz a vál­lalatnál a szakmunkáshiány. Több munkahelyen betanított munkásclk dolgoznak szakmun­kások helyett, ez azonban nem megnyugtató megoldás. Olyan szakemberekre van szüksége a vállalatnak, akik nemcsak egy betanult munkahelyen áll­ják meg a helyüket. Most, hogy a szakmunkásképzés már helyben folyik javulás várható a szakember-utánpótlás terén, de az eddiginél jobban kell foglalkozni a betanított mun­kások átképzésével szakmun­kássá. A vállalatnál napirenden van az áttérés a negy­vennégy órás munkahétre. sőt, mint azt Sanamó Jenő el-' mondta, távlatokban a negy­venórás munkahét bevezetése a cél. A munkaidő-rövidítés­hez azonban az is kellene, hogy az új létesítményeket időben megkapja a vállalat. Az új dunaföldvárft üzem­nek már termelni. kellene, de még mindig nem kész. A csök­kentett munkaidőre való át­térés érdekében még számos belső szervezeti intézkedésre is szükség van. Kedvezően ha­tottak a vállalat életére az év elején hozott bérügy; intézke­dések, az idén a vállalatnál az átlagbér — minden más iparágat megelőzően — mint­egy tíz százalékkal emelke­dett. Értékelték az üzemrészek közt folyó versenyt is. ahol a fő miérce a költségmegtakarí­tás volt. A kenyértermelő üzemek közt az első a dunaföld- vári, 10-es számú üzem, a süteményesek közt a nagydorogi, fi-ns üzemé az elsőség. A termelési tanácskozás el­fogadta öt dolgozónak .,ki­váló dolgozó” kitüntetésére tett javaslatot. A kitüntetése­ket és pénzjutalmat a megyei tanács vb. mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának ve­zetője adta át. Ezután Szántai János igazgató közel száz dol­gozónak nyú jtotta át az össze­sen hetvenezer forint pénzju­talmat. A Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat azonnali fel­vételre keres ÉPÍTŐIPARI GÉPEK JAVÍTÁSÁBAN JÁRTAS TMK-MŰ VEZETŐT, NAGY GYAKORLATTAL RENDELKEZŐ, MAGAS GÉMŰ PANTHER AUTÓDARURA KEZELŐKET, KÖNNYŰ- ÉS NEHÉZGÉPKEZELŐKET, GÉPSZERELŐKET és VILLANYSZERELŐKET. Fizetés megegyezés szerint. 44 órás munkahét, minden szom­bat szabad. Jelentkezni lehet a vállalat gépészeti osztályán, Szekszárd, Tarcsay V. u., irodaház. (58)

Next

/
Thumbnails
Contents