Tolna Megyei Népújság, 1969. november (19. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-07 / 259. szám

JillV ÖZ. :c,y ekeír-' . 'écs."" ci u. TOLNA MEGYE* , | ‘ fWMtŰ NEPÜJSAG § A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA SS A MEGYEI TANÁCS LAPJA j XIX. évfolyam, 259. szám. ÄRA: 1,20 FORINT Péntek, 1969. november 7. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom — a marxizmus—leninizmus diadala Irta: Dr. Tóth Bálirt, a Magyar Szocialista Munkáspárt Végrehajtó Bizottságának tagja A haladó emberiség 1917. óta minden évben a történelmi haladás, az egyetemes emberi felemelkedés jegyében ünnep­li november 7-ét. a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom évfordulóját. . Az „Auróra" ágyúinak dörgése nemcsak a pétervári munkásoknak, ka­tonáknak és matrózoknak volt harci riadója: elindítója volt egy olyan történelmi folya­matnak, amely azóta is tant és amelynek eredményeként Marx és Engels forradalmi elmélete vált Lenin által to­vábbfejlesztett, részleteiben is kidolgozott, mesterien szer­vezett és végrehajtott forradal­mi gyakorlattá. Elindult dia­dalmas útjára a szocialista forradalom és 52 év óta hir­deti az elnyomottak, a ki­zsákmányoltak igazságát az elnyomókkal és kizsákmányo- lókkal szemben. , Azóta új generációk szület­tek és nőttek fel. Olyan tár­sadalom tagjaiként láttak nap­világot, amelyben ténylegesen megvalósult az ember szabad­sága, isrheretlen az embernek ember által való elnyomása és kizsákmánvolása. A hős szov­jet nép példamutatása nyo­mán új szocialista országok születtek, további embermilli­ók választották követendő út­ként annak! a népnek az útját, amely először merte vállalni a történelem előtt a felelőssé­get az elavult társadalmi rend megdöntéséért és az új társa­dalom megteremtéséért. A forradalom minden rendű és rangú ellensége azt igyeke­zett elhitetni a világ népei­vel. hogy ami Oroszországban történt, orosz specialitás, helyi, különlegesség, ami máshol nem érvényes, nem következhet be. Nos. az élet mást bizonyított, a történelmi fejlődés mást igazol. A szocialista forrada­lom nem egyedi eset. vaev történelmi véletlen: a szocia lizmus azóta világrendszerré vált. A Nagy Október; Szocialis­ta Forradalom legyőzhetetlen­sége és társadalomformáló ereje abban van, hogy az ön­tudatra ébredt tömegek alko­tása volt. Az első olyan for­radalom volt a világtörténe­lemben, amelyet valóban a legszélesebb tömegek vívtak önmaguk felszabadításáért, sorsuk jobbrafordulásáért. A forradalom győzelme új. soha nem látott magaslatra emelte a dolgozó milliók történelem­alkotó szerepét. Fényes bizo­nyítékát nyújtotta, hogy az új társadalmi rend letétemé­nyese, élharcosa a legkövet­kezetesebben forradalmi osz­tály. az addig elnyomott és kisemmizett proletariátus. Senki nem vitathatja el és nem vonhatja kétségbe, hogy az orosz munkásosztálynak — kommunista pártja vezetésé­vel. Marx, Engels és Lenin forradalmi elméletével felvér­tezve, a lenini forradalmi gyakorlat alkalmazásával — volt először a történelemben bátorsága vállalni az úttörő aasreget olyan forradalmi tett végrehajtására, amelyet előtte sehol, senki nem valósított még meg. Születése első percétől kezd­ve a belső és külső, nemzet­köz; reakció egymással szövet­kezve. ádáz dühvei támadt a fiatal szocialista államra. A belső ellenforradalmárok és a külső intervenciósok elleni harcból az új társadalom ke­rült ki győztesen. Alig ne­gyedszázados fennállás után ismét veszély fenyegeti a szovjet népet: a német fasiszta fenevaddal kellett élethalál­harcot vívnia. A szovjet nép teljes harci egysége, hősi helytállása, párosulva a világ haladó erőinek támogatásával és szolidaritásával, legyőzte a fasiszta fenevadat, más népek előtt is — közöttük a magyar nép számára is — megnyitot­ta a szocialista fejlődés útját. Nemzetközi érvényű törté­nelmi tanulsága a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom­nak. a szovjet nép hősi har­cainak, a szocialista társadal­mat megteremtő és a kommu­nizmust építő munkájának, hogy szocialista forradalmat kivívni, a forradalmat és an­nak vívmányait megvédeni, a hatalmat megtartani, az ellen­séget legyőzni, szocialista tár­sadalmat felépíteni csak a leg­teljesebb egységben lehet. A Szovjetunió népei a szocialista forradalmat arra használták fel, hogy egy olyan soknem­zetiségű országban, mint a cári Oroszország volt. a nemzeti elnyomás teljes megszünteté­sével megteremtsék a népek olyan testvéri közösségét, amely a marxista—leninista eszméken alapul és csakis ezen eszmék alapján lehetsé­ges. Korunk a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet kora, a kommunizmus építé­sének kora — a marxizmus— leninizmus halhatatlan eszméi­nek igazi diadala. Lenin en­nek a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalommal elkezdő­dött korszaknak a lényegét il­letően a következőket írta: ..A kapitalizmusnak és a kapita­lizmus maradványainak meg­semmisítése, a kommunista rendszer alapjainak lerakása a világtörténelem most meg­kezdődött új korszakának a tartalma.” A szocializmusnak a Szov­jetunióban aratott győzelme és a kommunista társadalom építésének kibontakozása, a szocialista országok létrejötte és a szocializmusnál: világ­rendszerré válása, a nemzet­közi kommunista mozgalom és a nemzeti felszabadító mozgal­mak erősödése — mindezek a történelmi tények meggyőzően bizonyítják, hogy az emberi társadalom fejlődése azon az úton halad, amelyet Lenin tu­dományosan előre látott' és megfogalmazott. A jelenlegi világfolyamat objektív tartalma: a két vi- lágrendszer és harca: Eb­ben a történelmi helyzetben egyik oldalról a szocializmus térhódítása és szakadatlan fej­lődése, másik oldalról a tő­kés társadalmi rendszer foko­zatos háttérbe szorulása, belső ellentmondásainak súlyosbo­dása és éleződése, a kapita­lizmus általános yálsávának elmélyülése megy végbe. A tör­ténelmi progresszivitást a szo­cializmus és a vele együtt ha­ladó erők képviselik. A tőkés világrendszer leg- kalandorabb csoportja, a mo­nopoltőke irányítása alatt álló imperializmus eszeveszetten támad a szocializmus és a ha­ladás erői ellen. Szerte a vi­lágon — elsősorban , Vietnám­ban, a Közel-Keleten — hábo­rús rablóháborúkat folytatnak, veszélyeztetik a békét, más népek biztonságát és szabad­ságát. Európában élesztgetik a nyugatnémet revansizmust. Tolna megyei Mesterkedésük és aknamunká­juk elsősorban a szocialista tábor ezen bélül a világ el­ső szocialista állama, a Szov­jetunió ellen irányul. Ebben a világméretű harc­ban objektív szükségletként vetődbe fel a szocializmus erőinek egysége, a kommunis­ta világmozgalom egységének követelményé. Lehetnek és vannak is a Szocializmus ki­vívásának egymástól eltérő útjai, a szocializmus építésé­nek helyi., nemzeti sajátossá­gai. Lehetnek véleménykü­lönbségek és viták az általá­nos elvek konkrét helyi gya­korlata és végrehajtása vonat­kozásában. Egy kérdésben azonban nem lehet vitatkozni: a közös ellenséget csakis egy­ségben. összefprrottságban le­het legyőzni. Ennek az egy­ségnek .az alapja..viszont csak­is 'á marxizmus—leninizmus eszméje lehet. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójának je­lentősége túlnő egy nép, egy ország keretein, tanulságai nemzetközt érvényűek. Jel­képe és iránytűje minden, a zsarnoki elnyomás ellen, a sza­badságáért küzdő népnek. Lo­bogó lángja történelmi távla­tom felé világítja az utat A szocializmust építő ma­gyar nép, élén forradalmi pártjával, a Magyar Szocia­lista Munkáspárttal, büszkén vallja magát a Nagy Október követőjének, a Szocialista vi­lágrendszer részesének, a for­radalmat kivívó, ma már a kommunizmus útjait , járó szovjet nép testvéri barátjá­nak és fegyvertátsának. Éljen a marxizmus—leniniz­mus legyőzhetetlen eszméje! Éljen a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 52. évfor­dulója! Mai számunkból: HÁROMSZÁZHÚSZ MAGYAR 5. o. A Ml FALUNK, HŐGYÉSZ 6. o. TÁRSADALMI IGÉNYEK ÉS ISKOLAPOLITIKÁNK 7. o. IRODALMI MELLÉKLET 8—9. o. TŰZHELY 11. o. FÓKUSZ 12. o. Kitüntetések — jutalmazások Tegnap a. délelőtti órákban megycszerte folytatódtak a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 52. évfordulója alkalmából megrendezett ün­nepségsorozatok. A reggeli órákban a megyei tanács kis­termében Szabópál Antal, a Tolna megyei Tanács vb-elnii- ke a megyei, a járási és a községi tanácsi apparátus leg­kiválóbb munkál végző dol­gozóit köszöntötte. Ezen az ünnepségen részt vett Har- math József, az MSZMP Tol­na megyei Bizottságának osz­tályvezetője. Szabópál Antal 20 kiváló dolgozó jelvényt és a vele járó pénz jutalmat, s egy „Tanácsi munkáért” érmet adott át. Délelőtt kilenc órakor ta­lálkoztak a megyei tanács kis­termében azok, akik novem­ber 7-e alkalmából kormány- kitüntetésben részesültek. Az ünnepeiteket K. Papp József, az MSZMP Tolna megyei Bi­zottságának első titkára, Hor­váth József, az MSZMP Tolna megyei Bizottságának titkára. Szabópál Antal, a Tolna me­gyei Tanács vb-clnöke, és az MSZMP Tolna megyei Bizott­ságának néhány osztályvezető­je köszöntötte. Az ünnepségen részt vettek azok az elvtársak is, akik a Parlamentben vet­ték át kitüntetésüket. Így Hoffmann János, az MSZMP Tolna megyei Bizottságának munkatársa, aki Losonczi Pál- tóf a Munkaérdemrend arany fokozatát vette át, Schultz Ádám, a szakadáti általános iskola igazgatója, tamási já­rási tanácstag és Szabó Géza. a KISZ Tolna megyei 'Bizott­ságának vezető titkára, akik a Munkaérdemrend ezüst fo­kozatát kapták, Hegyi András- né, tsz-tag, a gyönki tsz párt­titkára, a Munkaérdemrend bronz fokozatának tulajdonosa lett. A megyei tanács épüle­tében megrendezett ünnepsé­gen Szabópál Antal adott át kitüntetéseket az Elnöki Ta­nács nevében. A Munkaérdemrend arany fokozatát vette át Lambert József, a Bonyhádi Járási Pártbizottság titkára. A Műn- kaérdemrend ezüst fokozatát kapta Cserép Imre, a Dombó­vári Járási Pártbizottság tit­kára és Sánta József moz­donyvezető, a bátaszéki fűtő- ház párttitkára. A Munkaér- demrend bronz fokozatát kap- v Kovács I Iván a györei községi tanács vb-elnöke és Kovács Sándor a decsi közsé­gi tanács vb-elnöke. v

Next

/
Thumbnails
Contents