Tolna Megyei Népújság, 1969. november (19. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-05 / 257. szám

T öl hä ntmtf 'iMHfV'V' 4 ii VILÁG PRŐlÜTÁ R jáí ÜGYES ÜL JETEÉI MEPUJSÄG W A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA fcg A MEGYEI TANÁCS LAPJA | XIX. évfolyam, 257. szám ÄRA: 80 FILLER Szerda, 1969. november 5. Nagyobb termelés, jobb munkaköri! Iménrele Ötmilliós rekonstrukció után a szekszárdi gépjavítóban Aki csak egy évvel ezelőtt is járt a szekszárdi gépjavító vállalat horganyzójában, az most rá sem ismerne erre az üzemrészre. A régi, füstös, gá­zos üzem helyén teljesen meg­változott körülményeket ta­lál. A változás már kívülről is szembetűnő: az épület tetőbo­rítása sárga színű műanyag la­pokból áll. — A műanyag tető nem esz­tétikai, hanem elsősorban gya­korlati célokat szolgál — mondja Zsigovies Ferenc, a vállalat igazgatója. — Az üzemben sósavval dolgozunk, amelynek gőzei a műanyagot kevésbé támadják meg, mint más tetőszerkezeteket. A vállalat ennek az üzem­résznek a felújítására kereken ötmillió forintot költött. — Az épület hosszát húsz méterrel növeltük. A légtér így a korábbihoz képest mint­egy negyven százalékkal nőtt — Mi indokolta ezt az öt­milliós rekonstrukciót? — Részben a megnöveke­dett feladatok.,. Jövőre az idei mennyiség­nél mintegy 30 százalékkal több, összesen mintegy egymillió folyóméter öntö­zőcsövet kell gyártanunk. Másrészt, éppen a megnöve­kedett termelési feladatok mi­att javítanunk kellett a mun­kakörülményeket, a termelési biztonságot. A termelékenység növelése és a munkakörülrhé- nyek javítása számunkra min­dig együttes követelmény A hosszú csarnokban szem­betűnő, hogy a korábbihoz ké­pest minimálisra csökkent a kézi munka. A beérkező csö­veket két futódaru szállítja, helyezi egyik savas kádból a másikba. A savazóból kikerü­lő csöveket a korábbi egy he­lyett most két kemence szá­rítja az olaj fűtést a legmoder­nebb adagoló berendezés vég­zi. — No,- és a régi „boszor­kánykonyha”? A tiszta csövek összesen 85 tonna súlyú, 450—480 fokos horganyba kerülnek. A kád­tól láncos felvonó viszi tovább a csövet. Itt két embernek csu­pán az a dolga, hogy a csö­vet megtisztítsa a lecsepegő horganytól, és a felvonó hor­gába - beakassza a csővéget. Amikor a felvonó kétszer is elmegy üresen. Háromházi Fe­renc művezető odaszól a két munkásnak: — Előbh lassítsák a felvo­nót, úgy sikerül... Nyilvánvalóan látni, a két ember hajdani akar, még nem gyakorolta be eléggé a mun- kofagásokat az új berendezé­sen. Egyikük — Bekfí András — már két év óta dolgozik a horganyzóban. — Hogyan érzékelik a vál­tozást, mi a különbség a ré­gi és az új között? Meg sem lehet mondani, mennyire más, mennyivel könnyebb most. Jobb a leve­gő, észre sem lehet venni, hogy gáz is van. A fizetés ugyan maradt a régi, de a munka sokkalta könnyebb. Igaz, még be kell gyakorolni az új fogásokat, de holnap már biztosan jobban megy... — Korábban nagyon nehéz volt itt a munka. Kitartó, szí­vós embernek kellett lenni, a itt megmaradt. Most teljesen tiszta a levegő a korábbihoz képest — mondja az igazgató. — Csupán a kád elején van egy kis füst, de a végén tel­jesen megszűnt a gáz A sav­gőzöket hat elszívóberendezés távolítja el, és öt helyen áram­lik be a friss levegő. A fűtést termoventillátorok szolgáltat­ják — mondja Háromházi mű­vezető. A rekonstrukció során gon­doskodtak a folyamatos üze­meltetésről is. Állandóan ké­szenlétben áll a tartalék hor­ganyzókád, esetleges üzemza­var esetén minimális kieséssel lehet folytatni a termelést. Az ötmilliós költséggel még korántsem fejeződött be telje­sen a rekonstrukció. — Már a rajzasztalon van­nak a függőpálya tervei, amely a horganyzót a csőhúzó üzem­mel összeköti — mondja Zsi- govics elvtárs. — A darupá­lyán kötegekben érkezik a cső, lényegesen meggyorsul, és könnyebbé válik az anyagmoz­gatás. A termelés folyamatát foko­zatosan, 36 ponton kor­szerűsítjük, célgépek, szer­számok. eszközök beállítá­sával. Még 1970-ben, sőt, a követke­ző években is lesz temr va­lónk. Az egyik ilyen pont... A horgony zóból kikerülő csövekre külön kell felszege­cselni a csatlakozókat. Baka József szegecselő egy műszak­ban kétszáz csövet szerel fel. Ez alatt az idő alatt hatszáz, tíz milliméter átmérőjű szöge­cset kell kézzel elkalapálni. De készül már a szögecselő gép, amely megszünteti a kézi munkát... — Az nagyon jó leßz, mert így alig győzijm — mondja Baka József. A korszerűsítés rendkívül sürgető termelési igény volt. — A csőhorganyzáson kívül mintegy harminc vállalatnak végzünk bérmunkát. Éppen az elmúlt napokban jelentkezett a győri vaeongyár, hogy jövő­re lekötné kapacitásunk 30 százalékát — mondja Három­házi Ferenc művezető. De legalább annyira sürge­tett a munkakörülmények ja­vítása is. — A termelési követelmé­nyek és a munkakörülmények javítása közé egyenlőségjelet kell lennünk — állapítja meg Zsigovies elvtárs. A technikai fejlesztésnek egyformán kell szolgálni a termelékenység növelését, és a munkakörülmények javítását. Nyugodtan állíthatjuk; a horganyzóüzem felújítása egy­formán szolgálja ezt a kettős célt. BI. Megemlékezéseit az ellenforradalom áldozatairól Az 1956-as ellenforradalom áldozatairól kegyelettel emlé­keztek meg kedden a fővá­ros dolgozói. A Köztársaság téren levő budapesti pártszékház védel­mében elesettek emléktáblá­jánál koszorúzási ünnepséget rendeztek. Először a pártap­parátus nevében Németh Ká­roly, az MSZMP Politikai Bi­zottságának póttagja, a Buda­pesti Pártbizottság első titká­ra, Katona Imre és Szépvöl­gyi Zoltán , a pártbizottság titkárai, rótták le kegyeletü­ket, majd a hősi halált haltak: családtagjai, a budapesti ál­lami és társadalmi szervek képviselői, az üzemek, válla­latok, intézmények és iskolák küldöttségei helyezték el vi­rágaikat a márványtábHnál. Mező Imrének, a Budapesti Pártbizöttság egykori titkárá­nak emléktábláját ugyancsak megkoszorúzták. A Kerepesi temetőben nyug­vó hősi halottak emlékművé­nél a fegyeverés testületek tágjai álltak díszőrséget. A Himnusz után gyászdallamok kíséretében helyezték el a megemlékezés virágait. A koszorúzási ünnepség az Intemacionálé hangjaival és a díszszázad tiszteletadá­sával végződött. Erélyes, összehangolt intézkedésekkel kell a PB határozatát végrehajtani A cigánykérdésről tanácskozott a Hazafias Népfront, megyei elnöksége Csajbók Kálmán titkár el­nökletével tegnap ülést tartott a Hazafias Népfront megyei elnöksége. Részt vett az el­nökség munkájában Balogh István az MSZMP megyei bi­zottságának munkatársa is. Az elnökség tagjait Bárd Flórián a megyei tanács művelődési osztályának helyettes vezetője tájékoztatta az MSZMP Poli­tájékoztató az ünnepségekről Megyeszerte program szerinti műsorokkal készülődnek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 52. évfordulójának méltó megünneplésére. Pakson az ifjúsági mozgalom új tag­jainak fogadalomtételével és zászlóátadással teszik emléke­zetesebbé az idei november 7-i ünnepségsorozatot. A hőgyé- szi és alsópéli állami gazdaságok dolgozói ez alkalommal tartják a nagyüzemi gazdaság megalakulásának és fennállá­sának húsz esztendős évfordulóját. Szekszárdon sok helyen és a megye egyéb üzemeiben, vállalatainál és intézményeinél helyi ünnepségeken emlékeznek meg a nagy évfordulóról, számos munkahelyen a kollektívák előtt jutalmazzák meg a társadalmi, politikai életben kiemelkedő munkát végző dol­gozókat. A megyeszékhelyén, Szekszárdon november 6-án dél­előtt kitüntetéseket adnak át, ezt követően a munkásmozgal­mi veteránok fogadására kerül sor, majd délután négy óra­kor rendezik a koszorúzási ünnepségeket a Felszabadulás té­ri és az alsóváros! temetőben lévő hősi emlékműveknél, ka­tonasíroknál. A november 7-1 ünnepnap előestéjén, vagy az ünnepi évforduló napján helyi nagygyűlésekre kerül sor a megye számos községében, az alkalomnak megfelelő kultúrműsor­ral, emlékesttel egybekapcsolva. Az alábbiakban közöljük a nagyobb szabású helyi ün­nepségek időpontját és az előadók névsorát: Dunaföldvár, november 6-án, délelőtt 10 órakor Takács Mihályné, Bonyhád, november 6-án 16 órakor, Kaszás Imre. Felsőnána, november 6-án, 18 órakor János Jeromos, Dombó­vár, november 6-án 18 órakor Simon Károly, Tamási, no­vember 6-án, 19 órakor Szabó József, Kurd, november 6-án 19 órakor Tóth János, Kocsola, november 6-án 19 órakor Kurucz Géza, Szakos, november 6-án 19 órakor Horváth Lajos, Kakasd, november 6 án 19 órakor Lambrri József, Paks, november 7-én, délelőtt fél 10 órakor. Szabó Géza. tikai Bizottságának 1961. jú­nius 20-i, a cigánykérdéssel kapcsolatos határozata végre­hajtásának tapasztalatairól. Bárd Flórián megállapítot­ta, hogy a Politikai Bizottság határozata után megyei szin­ten megfelelő határozatok szü­lettek, több esetben tanács­koztak a kérdés megoldásá­ról, a cigányság helyzetének javításáról, számottevő ered­ményt azonban ezjdeig nem sikerült elérni. Bár jelentős intézkedések születtek ezek azonban maradék nélkül nem valósultak meg, 'sok lehetőség maradt kihasználatlanul. A jáíásl tanácsok az elmúlt Időszakban 42 alkalommal ta­nácskoztak á cigánysággal kapcsolatos kérdésekről, hatá­rozatokat is készítettek, azon­ban ézek végrehajtásának el­lenőrzése nem volt következe­tes, s ebből adódóan az ered­mények sem adják vissza azt a küzdelmet, melyet, különfé­le szervezetek képviselői, ve­zetői folytattak. Tolna megyében a cigányok léjekszáma az utóbbi években jelentősen gyarapodott, főleg a bevándorlás révén. Kiemel­te az előadó, hogy a nevelő tevékenység volt gyenge, míg a gazdasági intézkedések ha­tékonyak voltak, így többek között nőtt az állandó mun­kával rendelkezők száma, több ir-int 200 család jutott otthon­hoz államhitel segítségével. Az előadó elmondotta azt is, högy' a cigányság statisztikai felmérése meglehetősen nehéz, hisz állandó mozgásban van, felmérni helyzetüket szinte képtelenség. Az országos sta­tisztikai felméréstől lényege­sen eltérnek a Tolna, medvé­ben, az osztóié áUal készítőit adatok, bár ezeket sem lehet már elfogadni. Bárd Flórián megállapította, hogy közel 65D lakás kellene a cigányság la­káshelyzetének megoldásához. Különösen súlyos a helyzet Eonyhádon. Itt ugyanakkor olyan nagymérvű bevándorlás is megfigyelhető, amely ellen szinte tehetetlen a község ve­zetősége. Az elnökség tagjai élénk vi­ta során cserélték ki tapasz­talataikat. Többen hangoztat­ták, — s ezt általános elvként az elnökség is elfogadta — hogy erélyes, összehangolt In­tézkedésekkel kell a Politikai Bizottság határozatát végre­hajtani, illetve meg kell kö­vetelni a különböző tanács- szervek határozatainak mara­déktalan végrehajtását is. A cigánysággal differenciáltan kell foglalkozni — állapította meg az elnökség — de nem szabad figyelmen kívül hagy­ni, hogy sok olyan személy van, akiket már nem lehet jó szóval nevelni. Csajbók Kálmán a beszá­moló jelentés, és a vita alapján összegezte a népfront­szervek, aktivisták előtt álló feladatokat. Eszerint, fokozni kell a cigányság körében az olyan jellegű agitációt, hogy minél többen építsenek la­kást, kérjenek hitelt. Hozzá kell segíteni a cigányságot az állandó munkahelyekhez, na­gyobb gondot kell fordítani a cigány fiatalok nevelésére, az egészségügyi felvilágosító munkára. Az elnökség tagjai, illetőleg a Hazafias Népfront aktivistái a téli falusi estéken sokat beszélnek majd a lakos­sággá', a cigányokkal a ci­gánykérdés megoldásáról, a PB. határozatának teljesítésé­ről.-Pj-

Next

/
Thumbnails
Contents