Tolna Megyei Népújság, 1969. november (19. évfolyam, 254-278. szám)
1969-11-04 / 256. szám
Rovatvezető: JAPÍTNEK JÁNOS A nagyüzem helye és a kisüzem rangja Érdekes jelenségre figyelhetünk fel az utóbbi időben. Néhány esztendő óta a kisüzemek, főleg a tanácsi vállalatok, a kisipari termelőszövetkezetek gyorsabban fejlődnek, mint a nagy állami vállalatok. Az idén is az1 a helyzet, hogy az utóbbiak számottevő részénél stagnálás , tapasztalható, ■ míg sok kisüzemnél szinte töretlen a fejlődés. Mindez azzal magyarázható, ■ hogy a kisebb méretű, üzemek gyorsabban képesek reagálni a piaci igények változásaira, rövidebb náluk a gyártási átfutási idő, rugalmasabbak a fejlesztésben, az új termékek kibocsátásában. Jó néhány kisipari termelőszövetkezetünk például a legigényesebb nemzetközi piacon is állja a versenyt. Éveken át hangsúlyoztuk a nagyüzem fölényét a kisüzem felett. Most erre az elvre cáfolna rá a gyakorlat? Szó sincs róla. Félreérthetetlen módon, ugyancsak a kisüzemek szolgáltatnak gyakori példát a csődbejutott vállalkozásokra, a szanálásra, a rendkívül korszerűtlen és gazdaságtalan munkára. Tehát kisüzeme válogatja: Sok függ a profiltól; a termelés színvonalától és mindenekelőtt a vezetéstől. Vannak termékek, amelyek kisüzemekben csak ráfizetéssel és korszerűtlen kivitelben gyárthatók. (így például a műszakilag igényesen és gazdaságosan csak nagy sorozatban gyárthátó háztartási gépek, termelőberendezések, stb.) De, a hozzáértő vezetés nem kőrülhet ilyen helyzetbe. Hiszen napjainkban, amikor mind a szolgáltatási színvonalban, mind az iparcikkelíátás- ban messze vagyunk még a piac telítettségétől. így minden kisüzem mondhatnánk testre- szabott feladatok között Válogathat. Csak épület kell és szakképzett munkaerő — a termelőberendezések értéke többnyire jelentéktelen —, a feladat szinte magától adódik. S akár egyik gyártási ágról a másikra is viszonylag köny- nyen, gyorsan átállhatnak. A nagyüzem átállási nehézkessége eleve adódik a nagy értékű és többnyire specializált termelőapparátusból, célgépeinek, speciális szalagjainak rendszeréből, a termelés- szervezés, a munkaerő nagyobb arányú specializációjsfból. A „nagy test lomhasága” óhatatlanul' származik a méretekből, a vezetés, az információs és B hardpusztaiaké a televízió Szombati számunkban „Kié legyen a televízió?” címmel közöltük a Dombóvári Járási Építőipari Ktsz szerkesztőségünkhöz írott levelét amelyben érdeklődnek, hogy az általuk felajánlott televíziót melyik iskolának ajándékozzák? Azóta már választ kaptak levelükre a dombóvári építők. A televízió pedig az első jelentkezőé, a Németkér—Hard pusz tai általános iskoláé lesz. Szívesen vennénk azonbah más iskolák — akiknek még nincs televíziójuk — jelentkezését is. Hátha sikerülne ilyen közvetítésekkel másoknak is segítenünk. utasítási rendszer, sokrétű, lépcsőzetes belső hierarchiájából. Amíg példáiul (a. piaci hatás rendszerezett információ, valamint cselekvési variánsok formájában eljut a döntésre . illetékes személyig és. tőle a döntés ■ eljut a fejlesztés, a gyártás végrehajtó szervéig; az bizony.'időt igényel. ' ' ü Lám, vannak a nagyüzemnek -is. bizonyos hátrányái.'Er- ' ről sem ártott volna - többet beszélni abban a,Z időben, amikor-egyoldalúan csak a nagyüzem fölényét- hangsúlyoztuk. És vannak* a gazdasági életnek olyan területei, ahol a kisüzem életképesebb, gazdaságosabb. Például a szolgáltató és szervizhálózatban, a lakosság és a közuletek egyedi és speciális igényeit kielégítő ágazatokban. Nemcsak a kis sorozatban és gazdag választékban készített divatcikkekre gondolunk, hanem a speciális alkatrészekre is. Hadd említsük meg példaként, hogy az Amerikai Egyesült Államokbeli Fordrművek 30 ezer vál- ' lalat, — köztük néhány főt foglalkoztató kis cég — kooperációs termékeit- használja fel. (Az USA csomagolóeszköz- és doboziparában működő vállalatok átlagos, létszáma 14 tő). A vállalatok összevonásával idönkéht eltúloztuk a nagyüzem fölényét és .hallgattunk hátrányairól. így előfordulhatott, hogy olyankor is nagy- vállalatot létesítettünk, amikor annak, hátrányai nagyobbak, mint előnyei. Ma ezek a hátrányok -— még a közgazdaságilag indokolt összevonások esetében is —, hangsúlyozottan jelentkeznek. A reform nyomán ugyanis nem elég csupán rugalmasan követni a piaci igények változásait, a műszaki fejlesztés- irányzatait, hanem ,a termelés összetételének lényeges átalakítása is szükséges, hazai adottságainknak megfelelően. S a nagyüzemek csak lassan és esetleg nagyobb áldozatok árán tudják meglévő gyártmányaikat merőben újakkal felváltani. Mindebből az is következik, hogy néhány hónap, vagy akár két-három esztendő eredményei nem bizonyító erejűek. Mammutvállalatainknál néha esetleg 8—10 év szükséges, amíg például a viszonylag korszerű, de gazdaságtalanul exportálható termékeiket minden szempontból megfelelőre cserélhetik. Ezért indokolt óvakodni a végletektől, az egyes vállalatok szervezeti perspektívájának megítélésénél. Körültekintésre, elemző munkára és minden esetben türelemre van szükség. Ez persze nem jelenthet a ma nehéz helyzetben lévő, átalakulásra váró nagyvállalatok számára védelmet és biztonságot. Ellenkezőleg, a gazdasági szabályozó eszközök nyomása alatt, a dotációk, a szubvenciók, a kedvezmények szigorításával, nehézkességük, tehetetlenségük erőteljes mérsékelésére, rugalmasságra, az új iránti fogékonyságra kényszerítik őket. Vannak eredményesen dolgozó nagyvállalatok is, és rosszul gazdálkodó kisüzemek, is. És a .fordítottig ís. igaz. Valamikor a termelés nagysága, a foglalkoztatottak, száma sze-, rint rangsorolták az üzemeket, ma egyre inkább a munka színvonala, hatékonysága a mérce. Helyes, ha a nagy- vállalatnak nincsenek előjogai, hanem újból és újból a gyakorlatban bizonyítja be fölényét. De a kisüzem sem kerülhet méreteinél fogva hátrányos helyzetbe. így egyre több nagyvállalat és kisüzem megtalálhatja a maga sajátos feladatkörét saját dolgozói javára és a népgazdaság hasznára. KOVÁCS JÓZSEF Automata üzem ■ egy munkással Az üzem a Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat központi telepén épül. Beruházási előirányzata * 6,3 millió forint, a terv szériát 1970 áprilisában kezdi meg a termelést, óraként 30 köbméter betont állít majd elő. Ezek a legfontosabb adatai az épülő betonkeverő üzemnek. Es még egy: Mindössze egy dolgozóra lesz szükség a berendezés kezeléséhez, irányításához. A munkás — vagy technikus? — megnyomja a „B—200” és a „16” jelzésű gombot a kapcsolótáblán és a többi már az automatika dolga. B—200-as betonhoz szükséges cementtel kaviccsal és vízzel tizenhatszor telik meg a' gép dobja, tizenhatszor üríti a megkevert betont az alul várakozó billenőplatós teherautóra. Lyukkárt^a vezérli az automatikát, papírszalagra blokkolja a gép a beton mennyiségi és minőségi adatait. — Innét látják majd el a vállalat előregyártó üzemét, valamint a szekszárdi és környékbeli építkezéseket betonnal, de számítanak arra, hogy más építő vállalatok, sőt magánépítők is igénybe veszik az üzem termelését. A betonüzem húszféle összetételű beton keverésére lesz képes, sőt, ha figyelembe vesszük a különféle vegyszerek bekeverését, kilencvenféle a variációs lehetőség. A vállalat az UVATEÍRV Vállalatot bízta meg a tervezéssel és kivitelezéssel, a tervezővé Halat „kulcsátadással’ vállalkozott nemcsak a .tervezésre, hanem az építés és a berendezés lebonyolítására is. • > Ha rendet, fegyelmet tartanak... „Munkaidőben nem ihatok meg a barátommal egy kávét a presszóban? Monxlta a- diri, hogy fél ójjája ott‘lat. Na és akkor mi van? Nem dől ösz- sze a világ, se a vállalat attól az egy órától és pár fröccstől, mert az lett belőle. Hívnak máshova is, kevés a szakember. Odébbállok, odébb én” — hajtogatta szinte egyszuszra , a nótáját a bőbeszédű villany- szerelő. Miközben demagóg módon hánytorgatta vélt sérelmeit, szembetűntek egyéb, nem éppen élenjáró munkásra valló nézetei és vándorhajla- ma. Ha ötven fillérrel nagyobb órabért ígértek — ő beszélt róla — otthagyta a munkahelyét. Munkakönyvében sorakoznak a kilépések másfél év alatt három helye volt. Öt semmi más nem érdekli, csak a pénz, az égvilágon mindent ezen keresztül néz és ezért küzd mindenképpen — kérkedett. Még neki állt feljebb, amikor vezetője, a szekszárdi szolgáltató vállalat élén álló igazgató szóvá tette neki a lazaságot. Amikor aztán megkapta az írást, mely szerint csökkentik a nyereségrészesedését, így tört ki: „Órabérben dolgozom, minek törjem magam? Manapság • Magyarországon nem olyan világ van, hogy csak úgy megbüntethetjük a me- lóst.” Annak tudatában mondogatja váltig, hogy elfogadhat egy kedvező ajánlatot és ha átmegy a másik üzemhez itt nehéz lesz őt pótolni. Becsületére váljék igazgatójának, erős maradt, s a villanyszerelő távozási szándékának bejelentésével sem bírta rá a büntetés visszavonására. (Tudok olyan tolnai munkásról, aki pár hónap után Visszatérési kérelemmel jelentkezett a gyári vezetőknél, mondván, náluk már régen bedolgozta magát, de a fémipari ktsz-nél nem neki való az erős munkatempó.) Engedményekről gyakorta hallani, nem bírja minden vezető a nyomást, és az elvek rovására enged a negyvennyolcból. A hanyag munkát végző, selejtes árut továbbító, nem éppen törzsökös munkás állandóan béremelésért bombázta vezetőjét, később már rz asztalt is verte előtte köve' ~- lésével. Megkapta az em és visszaesett a többinek a munkakedve. Szó nélkül kel- • lett hallgatnia a csendes szemrehányást a még mindig jobb munkát végző, fegyelmezett és öntudatosabb emberektől. A szakemberhiány nem egyszer szemethunyásrá késztet. Attól tartanak, hogy ha megkövetelik a fegyelmet, a jó munkát, kilép áz emberük, S' helyébe nehéz másikat találni. De ha mindenütt elvárják a teljesítményt, ha minden üzemben vállalatnál betartják és betartatják a- fegyelmet, kisebb teret kap a jogait ismerő, de kötelességeiről megfeledkező ember. Ha elnézően szemet hunynak a lógás felett, ba az egoista munkásember revolverezésének engednek, mindenki rosszul jár, mert de- moralizálódik a vezetés és a vezetettek igényessége, rend- szeretete is csökken. Hamis és időleges eredmények azok, amit elvtelen engedményekkel érnek el. Többnyire vissza is ütnek, ha nem ma, akkor holnap. Ami pedig a vándormadár, a munkaidőben fí’cccséző emberünk sé- 'Imcií illeti, vitába kell száll- -•i vele, nézeteit él kell utasítani. Bizony „összedől” a világ, ha jogot akarna formálni mindenki ahhoz, hogy a nap nyolc órás munkaidejéből elblicceljen egy órácskát. Egyik sem fejlődhet nélküle, minden társadalmi rendszer törekszik a rendre és fegyelemre. A mi világunk, a mi. társadalmunk éppen a nagy többség, . a munka- és 'rendszerető emberek jobb holnapjának érdekében lép fel a rendbontás ellen, visszautasítva ’ az önigazolásul kreált el mél etecskéket, az anarchista törekvéseket és a demagógiát, ha mégoly tetszetős is, Ha rendet, fegyelmet követelnek, attól' még nem megy el senki a munkahelyéről, legfeljebb be kell illeszkednie abba a közösségbe, amelynek fejlődése így. biztosított. H. E. Népújság 3 1969. november 4, I
