Tolna Megyei Népújság, 1969. november (19. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-04 / 256. szám

V , Äik* Leone.:­' ihija’ iri e gye t i­IVEPUJS/YG I A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TAKÁCS LAPJA I XIX. évfolyam, 256. szám. ARA: 90 FILLER Kedd. 1869. november L Időközi tanácstagválasztásokat tartottak megyénkben Tolna megye 44 községében új- (időközi) tanácstagválasz­tásokat tartottak vasárnap. Az új választások azért vál­tak szükségessé, mert fii ta­nácstag elköltözés, vagy más ok miatt lemondott, 10 el­hunyt; Bátán visszahívták a községi tanács vb-titkárát, Mucsi községben pedig össze­férhetetlenség miatt szűnt meg annak tanácstagi tisztsége. Hétfőn, az adatok összesí­tése után, Révész Imre, a Tolna megyei Tanács vb. igazgatók! osztályának vezető- helyettese tájékoztatott ben­nünket az időközi választá­sokról; — A Népköztársaság Elnöki Tanácsának javaslatára, a megyei tanács igen kedvező időpontban tűzte ki az új (időközi) választást 5 járási és 67 községi választókerületben. Előzőleg jelölő gyűléseket tar­tottak, s mindenütt megfelelő időpontban befejeződtek az előkészítő munkák. A titkos választás eredményei a kö­vetkezők; tókerületében György Józse­fet; a tamási járás 5-ös vá­lasztókerületében Kiss Imrét, 49-es választókerületében pe­dig Czeller Jánost választot­ták meg. György József a szekszárdi járási, dr. Kiss Frigyes a paksi járási tanács vb. új elnöke, f-só) A NAP KEPÉI 2. «. MÉRLEG 1 o. HÁROMEZER EV tÁVLÁtABÓL **•> A VASÁRNAP SPORT/A •—7 », SZÜNETEL EGY HASZNOS MÓDSZER 9. + LOTTÓ-GYORSLISTA 10. a. Ez történt n külpolitikában KÖZSÉGIEK: 67 községi tanácstagot választottak; a választó jogosultak száma: leszavazott érvényes szavazat A Hazafias Népfront jelöltjeire leadott szavazatok száma: a választójogosultak száma; leszavazott érvényes szavazat A Hazafias Népfront jelöltjeire leadott szavazatok száma: 3404, ezekből 3378 99,27 százalék 3376 3342 98,99 százalék választattak; 3001 közülük 2992 99,70 százalék 2991 2889 99,93 százalék. Kairóból keltezett MTI-jelehtésünk érdekes részleteket közöl a Busztani—Arafat találkozóról, moszkvai jelenté­sünkben pedig Grömiko külügyminiszter nyilatkozatát is­mertetjük, amelyben a laoszi helyzettel foglalkozott. Egy indiai jelentés az Indira Gandhi miniszterelnök- asszony ellen intézett jobboldali támadást ismerteti, Kairó Részletek a Busztani—Arafat találkozóról — Hogyan zajlottak le 3 választások? — Mindenütt rendben, za­vartanul folytak le. Reggel hét órakor kezdődtek, s déli fél egy órakor megyeszerte befejeződtek. Ez egyrészt a községi, másrészt a járási vá­lasztási szervek, tanácsi dol­gozók, vb-vezetők kitűnő köz­reműködésének köszönhető. Külön köszönetét tolmácsolok a Pécsi Postaigazgatóságnak, mert megkeresésünkre ügye­leti szolgálatot rendelt el a községi postahivatalokban. A kisebb községekben ugyan kü­lönösebb megerőltetést nem okozott a telefonszolgálat, mi­vel tíz óráig befejeződtek a választások, csak a járási vá­lasztókerületekben volt hosz- szabb. — Kik a járási új tanács­tagok? — A bonyhádi járás 36-os választókerületében Frei Györ­gyöt, 45-ös választókerületé­ben Sashegyi Antalt; a paksi járás 52-es választókerületé­ben dr. Kiss Frigyest; a szekszárdi járás 21-es válasz­Rudnyánszki István, az MTI tudósítója jelenti; Busztani és Arafat találko­zóba vasárnap délután két órán át tartott az EAK vezér­karának épületében. A liba­noni és a Palesztinái delegá­ciók megbeszélésén a két fél egyöntetű kérésére részt vett Favzi hadseregtábomök, egyiptomi hadügyminiszter és Mahmud Riad külügyminisz­ter. Az értekezleten először Favzi hadügyminiszter szó­lalt fel. Rövid beszédében rá­mutatott arra: meg kell ál­lítani a haszontalan vér­ontást. Az arab fegyvereknek nem egymás ellen, hanem a Huszonöt ér alatt 12S millió példányban jelentek meg marxista politikai könyvek A jubiláló Kossuth Kiadó sajtótájékoztatója közös ellenség ellen kell for­dulniuk. Hangsúlyozta, hogy a Viszály gyors rendezése az egész arab nemzet érdeke. Busztani kijelentette: Liba­hon sajnálja az incidenseket, amelyekbe belesodorták. Ál­lást foglalt a válság gyors felszámolása mellett. A raffet rámutatott arra, hogy lénye­gében nem két delegáció, ha­nem egy van jelen: az ara­boké. Ezért az incidensekét tnúló felhőknek kell tekinte­ni, amelyek nem boríthatnak árnyékot az arabok szolida­ritására. Az érdemi vita során a de­legációk sorra megvizsgálták a harci cselekmények okait. A libanoniak pontról pontra válaszoltak a fedajlnok által ismertetett panaszokra. Az alapkérdésben tovább folyik a vita. A két delegáció mun­kabizottságot hozott létre amely hétfőn folytatta az esz­mecserét Busztani közölté, hogy a munkabizottság Bej­rutban is tanácskozhat, de nem ellenzi, hogy bárhol másutt ülésezzen, így elsősorban Kairóban. A libanoni javaslat, ame­lyet tárgyalási alapnak te­kintenek, megújítja azokat az elveket, amelyeket a hadse­reg és a kommandók ez év tavaszán kötött egyezménye tartalmazott. Ezek szerint 11- banon a biztonságának és szuveripitásának érdekeit fi­gyelembe véve támogatja a Palesztina! ellenállási mozgal­mat, amely libán cm bizonyos körzeteiben tartja fenn tá­maszpontjait. A libanohi álláspont szerint li bánon csak védelmi pozí­ciókat foglalhat el abban a harcban, amely Izrael és az arabok közt folyik. Libanon tagja az arab közös parancs­nokságnak és ezen az alapon kész részt venni bz arabok küzdelmében a említett vé­delmi pozícióban. Ez a ka­tonai műveletek koordinálását követeli meg a libanoni és a többi arab erő, így a Pa­lesztinái fedajinok között. A libanoniak SZerint a Paleszti­nái kommandóknak össze kell hangölniok tevékenységüket Libanon biztonságának érde­keivel. Libanon kész az úgynevezett Arkuz körzetben elősegíteni a Palesztina! egy­ségek állomásozását és ellá­tását. Ebből a körzetből kész olyan folyosót a palesztinai- ak rendelkezésére bocsátani, amely a Szíriái támaszpon­tokhoz vezet, Moszkva Gromiko a laoszi helyzetről Jubilál a politikai könyvek fő gondozója, a Kossuth Kiadó: 25 éve kezdődött még Ma­gyarországon a marxista jiolitikai könyvki­adás. Erről tartott sajtótájékoztatót hétfőn a MUOSZ székházában Béréi Andor, a kiadó igazgatója. Negyedszázad alatt 5620 féle thűvet jelen­tetett meg a hazai marxista politikai könyv­kiadás, a példány számok együttesen megha­ladták a 125 milliót. Az 1957. óta működő Kossuth Kiadó jogelődje a Szikra Könyv- és Lapkiadó Vállalat 1944 végén kezdte meg működését Szegeden. Első határozatainak egyilcével szervezte meg a könyvkiadást a Magyar Kommunista Párt — a tudományos világnézet, a kommunizmus eszméjének hir­detésére, széles körű terjesztésére. Nem egé­szen három hónapig — 1945. január 25-ig — tartott és ennyi idő alatt is több mint 30 könyv megjelenését eredményezte a Szikra szegedi működése. Január vegétől már Buda­pesten dolgozott, tovább. Szerdától a Magyar Nemzeti Galéria dísz­termében körülbelül 1000 kötetet felölelő ju­bileumi kiállítással adnak ízelítőt a mind gazdagabb termésű magyár marxista könyv­kiadás két és fél évtizedes fejlődéséről, sok műfajú produktumairól. A Kossuth Kiadó­nál csupán ebben az esztendőben 265 kötet lát napvilágot, 9 millió példányban. AZ utóbbi 10 évben a Kossuth-kiadványok száma 50 százalékos növekedést mutatott, a példá­nyok kétszeresre emelkedtek. Keresett könyvek a tudományos szocializ­mus nagyjainak írásai. Marx, Engels, Lenin tollából 190 mű jelent meg eddig Magyar- országon. 284 kiadásban, csaknem 5 és fél millió összpéldányban. Egyedül a Kommu­nista Kiáltványt — 1945. óta -— 17 kiadásban juttatták el az olvasókhoz, most van sajtó alatt a már elfogyott készletet pótló 18. ki­adás. 1970-ben a Lénin-centenárium, illetőleg fel- szabadulásunk 25. évfordulója tiszteletére összesen 260 000 példányban jelentet meg ün­nepi kiadványokat a Kossuth Kiadó. (MTI) TV Grömiko szovjet külügymi­niszter nyilatkozatban for­dult az 1962-es Laosszal fog­lalkozó genfi értekezlet tag­államainak kormányaihoz és ebben hangoztatja: a Szovjet­unió kormánya elítéli az Egyesült Államok Laoszban kifejtett tevékenységét és hangsúlyozza, hogy az egyre veszélyesebb helyzetért min­den felelősség azokat terheli, akik a délkelet-ázsiai népek elleni agresszív háború új frontjának tényleges megte­remtéséig juttatják a helyze­tet. Grömiko komoly nyugta­lanságát fejezi ki amiatt az aggasztó helyzet miatt, amely az ország belügyeibe váló amerikai beavatkozás mére­teinek további kiszélesítése következtében alakult ki, va­lamint annak következtében, hogy az Egyesült Államok fegyveres erői részt vesznek az e területeh folyó hadmű­veletekben, Gromiko megállapítja, hogy ezek a cselekmények durván megsértik az 1962-beh megkö­tött genfi egyezményeket, amelyekkel az Egyesült Álla­mok is egyetértett „A laoszi háború kiszélesí­tése, a dél-vietnami fegyve­res intervenció folytatásával egyidejűleg tovább élezi a helyzetet és újabb akadályo­kat támaszt a vietnami poli­(Folytatás a 2. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents