Tolna Megyei Népújság, 1969. november (19. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-30 / 278. szám

1 Mehiv Szekszárdi Egyetemi T' -tár ' r j da P ■ VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK? NÉPÚJSÁG ff A MAGYAR BZCCIJtl.ISTfl MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TflWACS LAPJA | XIX. évfolyam 278. szám ÁRA: 1,20 FORINT Vasárnap, 1969. november 30. Méltóképpen ünnepelte a megyeszékhely a nagy napot Huszonöt esztendeje annak, hogy a szovjet harcosok Szék* szárd földjére léplek, s májukkal hozták, lehetővé tették a nép felszabadulását, új útra indulását. Szombaton délelőtt 10 órai kezdettel a város két vezető po­litikai testiilete — a pártbizottság és a tanács tagsága — együt­tes ünnepi ülést tartott a megyei pártszékház nagytermében. Ezt követték a koszorúzás! ünnepségek, majd a látványos, méltó­ságteljes reprezentatív díszszemlében gyönyörködhettek a me­gyeszékhely lakói. A gondos kezek gyűjtését közszemlére állttó munkásmozgalmi kiállítás múzeumi megnyitóján a nagyközön­séggel együtt, testületileg megjelentek a városi pártbizottság és a tanács választott tagjai. Este a városi művelődési házban díszünnepség zárta a ki­emelkedő ünnep megemlékezéseinek sorozatát. Fejlődik és fiatalodik 900 éves városunk Rúzsa János ünnepi beszéde sereg felszabadítja a megye déli területét, s 1944 november 29-én, az esti órákban éri el Szekszárd városát. A Szek- szárdon maradt katonai egysé­gek, elsősorban a fasiszta né­met csapatok motorizált cso­portja —, kisebb ellenállást fejtenek ki”, A felszabadító szovjet had­sereg parancsnoksága a város katonai parancsnokává Davi- dov kapitányt, politikai helyet­tesévé Tokarjev alezredest, a szövetséges ellenőrző bizottság parancsnokává Alejnyik ezre­dest nevezte ki. A szovjet pa­rancsnokság első intézkedései közé tartozott a közrend, a közellátás biztosítása. Szinte egy hatalmas kórházzá vált -a város, a dunántúli felszabadító harcokban megsebesült szovjet katonák ezreit ápolták Szek- szárdon. Méltatta a szónok az 1944. Kemény Árpád elvtársat, a szekszárdi pártszervezet alapí­tó tagjait. A nehézségeket leküzdő, a későbbi bajokon is úrrá lenni tudó, alkotó erők elismerése után foglakozott Rúzsa János Szekszárd város fejlődésével. Vázlatosan érintette a jogos büszkeséget kiváltó ipari és mezőgazdasági fejlődés főbb adatait, a tíz év alatt új la­kásba költözött, közel három­ezer család imponáló számát, majd megállapította: — Mindannyiunk örömére fejlődik és’ fiatalodik 900 éves városunk. Szekszárd lakóinak száma közel tízezerrel nőtt a negyedszázad alatt. A fejlődés, a városiasodá- si folyamat folytatása tö­retlen lesz az elkövetke­zendő időkben. lp í.SMm a növekedés gondjai — a je­lenlegi lakáshiány, a közmű­éi kereskedemi ellátottság vi­szonylagos szűkössége — meg­oldódnak a jövőben. Befejezésül foglalkozott az ünnepi ülés előadója a szov­jet és magyar népet összekötő a közös eszmén, a közös célon az érdekazonosságon alapuló szilárd barátiággal, tolmácsol­va a felszabadítóknak a ma­gyar nép, a szekszárdi lakos­ság háláját és köszönetét. Ez­zel egyidejűleg elismerését fejezte ki a város lakosságá­nak azért az önzetlen munká­ért, amelyet az ország ég a város felvirágoztatásáért ki­fejtett. Díszünnepség a városi művelődési házban Délelőtt 10 órakor vette kez­detét a város legmagasabb színtű politikai testületéinek — a pártbizottságnak és a ta­nácsnak — együttesen rende­zett jubileumi ünnepi ülése. Előadó Rúzsa János, az MSZMP Szekszárdi Városi Bizottságának első titkára volt. Az elnökségben helyet fog­laltak: K. Papp József, az MSZMP Tolna megyei Bi­zottságának első titkára. Sza- bópál Antal, a megyei tanács vb-elnöke, a városi párt- és tanács vb-tagjai, a hazánkban ideiglenesen állomásozó szov­jet hadsereg tisztjei, ott _vo't Vass Istvánná, az országgyűlés alelnöke. Prantner József ál­lamtitkár, a párt szekszárdi illegális harcainak részese, Pozsonyi Ignác, Kemény Ár­pád, az 1944. december 6-i szekszárdi pártalapítók közül, és 1919-es veteránok. Harsonaszó hangjaitól kí­sérve, ünneplő ruhás úttörők sorfala között, zászlaik alatt vonultak be a KISZ-esek. akik üdvözölték a párt és a tanács együttes ülésének résztvevőit, az elnökségben helyet foglaló kedves vendé­geket. Rúzsa János városi első titkár elődjáróhan foglalko­zott az internacionalista kül­detését teljesítő testvéri szov­jet hadsereg több mint fél évig tartó magyarországi küz­delmeivel, a függetlenségért, szabadságért harcoló fasiszta- ellenes erők, a kommunisták és haladó gondolkodású, de­mokratikus érzelmű honfitár­saink heroikus erőfeszítései- veL — Százával kerültek 1942- ben és 1943-ban a kommu­nisták és más hazafiak a büntető táborokba, — köztük a szekszárdi Szakály-testvé- rek is — onnét a frontra, ahonnan soha nem tértek vissza. Tetteikkel bizonyították, hogy a magyar nép soha nem azonosította magát a Horthy-fasizmussaL Történelmi áttekintése során beszélt a német fasizmus által kirobbantott esztelen háború ötvenmilliós emberáldozatáról, mérhetetlen anyagi pusztításá­ról, majd rátért a III. ukrán front Tolbuhin marsall által vezetett egységeinek hadi- tetteire. „A IV. gárdahad­december 6-án tíz taggal meg­alakult kommunista pártszer­vezet lendítő erejét. „A törté­nelmi órákban talpraugró kom­munisták áldozatot és fárad­ságot nem ismerőén fogtak hozzá az új élet szervezéséhez. Gyorsan szerveződött, erősö­dött a kommunisták csapata, egy hónap alatt 180-ra növe­kedett a taglétszám, erősödött a tömegbefolyás. Beigazoló­dott, hogy a féktelen terror sem tud­ta kiirtani a szocializmus, az első magyar proletár- diktatúra eszmélt”. Melegen köszöntötte a váro­si első titkár az ünnepi ülé­sen megjelent Pozsonyi Ignác, Szombaton este, a negyed- százada történt felszabadulás előestéjén, a díszünnepségre meghívott szekszárdi dolgozók zsúfolásig megtöltötték a vá­rosi művelődési ház nagyter­mét. A városi úttörőzenekar által előadott magyar és szovjet Himnusz elhangzása után Ka­posi István a városi népfront­ÍFolytatás a 2. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents