Tolna Megyei Népújság, 1969. november (19. évfolyam, 254-278. szám)
1969-11-28 / 276. szám
Nagy sikere volt annak az akciónak, amelyet a fogászati hónán alkalmával a Népbolt Vállalat valósított meg. A szekszárdi 1. sz. általános iskolában árusították a fogápoló szereket. Mint megtudtuk a gyermekek 90 százaléka vásárolt a higiénikus csomagolású fogápoló szerekből. Foto: Tóth Iván. Felszabadulási műszak A tamási fmsz kiváló sikereket ért el az elmúlt években. Az elmúlt egymást követő hat év alatt ötször kiváló fmsz lett, kétszer elnyerte a SZÖ- VOSZ és a KPVDSZ országos vándorzászlaját, legutóbb pedig a Minisztertanács és a SZOT vörös vándorzászlaját. Most egy versenykezdeményezéssel hívta fel magára a figyelmet. Az fmsz dolgozói elhatározták, hogy a felszabadulás tiszteletére december 20-ig teljesítik az évi tervet. Ezen felül társadalmi munkával hozzájárulnak a várhegy parkosításához : összesen 20 000 forint értékű társadalmi munkát végeznek. Tanulóvetélkedőt rendeznek a felszabadulási jubileummal kapcsolatban. Mivel Tamási község december 2-án szabadult fel, e naptól április 4-ig felszabadulási műszakot tartanak: a különböző brigádok egymással versenyre kelve dolgoznak a jobb eredményekért. ízletes, praktikus, de nem ismerik A Budapesti Konzervgyár csütörtökön, első ízben tartott Tolna megyében konzervbemu- tatót. Ezen megjelent a megye kereskedelmi életének számos vezetője, s igen sok boltos. A bemutató keretében fogyasztásra előkészítettek, feltálaltak és megízleltettek nagyon sokféle konzervet. Ahogyan ezt tették, önmagában is ' sokat mondott. Meglehetősen dívik még az a nézet, hogy a magyar gyomornak, a fűszeres ételekhez szokott mifajtánknak nem való a konzerv. Itt azonban kiderült, hogy a konzervipar nagyon is sikeresen közelíti meg termékeivel a kédornak, a gyár főmérnökének, kereskedelmi igazgatójának szavait — legtöbben nem szakszerűen készítik elő a konzervet fogyasztásra, ezért sokat veszít az értékeiből. Például elemi dolog, hogy a konzervet a saját dobozában, meleg vízbe téve, lassan melegítsük fel, semmiképpen sem szabad lábasba öntve melegíteni“. Sorra feltálalták a különféle húsos ételeket, s nem volt nehéz megállapítani, hogy manapság már nem minden háziasszony tud olyan ízletesen főzni. Sikerült kiküszöbölni az úgynevezett konzervízt, ami korábban annyi embert elriasztott a konzervektől. Nem. kétséges, fogyasztásuk praktikus bemutatón; hogy a konzervet nem mindennapos, állandó ételnek ajánlják, hanem kisegítőnek, választékbővítőnek. Ez így van összhangban a kulturált étkezéssel. Brüll Józseftől, a Baranya— Tolna ' megyéi Élelmiszer- nagykereskedelmi Vállalat áruforgalmi osztályvezetőjétől megtudtuk, hogy a korábbi idegenkedés ellenére ma már mind nagyobb teret hódít a konzerv. Ezt mi sem mutatja jobban, minthogy az elmúlt egy év alatt is mintegy 20 százalékkal nőtt a forgalomba hozott konzerv mennyisége. Viszont meglehetősen gyakori tapasztalat, hogy a boltosok maguk sem ismerik eléggé, hogy miből is rendelhetnének, így aztán a vásárló hiába is szeretne válogatni a konzervek- ből. A Budapesti Konzervgyár egy csomó új készítménnyel jelent meg a piacon (tojásos sonka, hurkapásiétom, síb.), de mindez még elég szűk körben ismert. is, hiszen időt, fáradtságot le- nves igényeket. „Csakhogy —s ..hét vele megtakarítani... Yi- itt érdemes idézni Vsthái Sáli- 'szorít nagyon hangsúlyozták a Hírmagyarázónk írja: Differenciált eszmei bérleti díj Az új gazdasági mechanizmus bevezetése óta sok bírálat érte az eszmei bérleti díjat, amit a belkereskedelemben fizetnek a bérelt ingatlanok után. A kritika jogosságát elismerték az illetékesek, ennek következtében Jelent meg a pénzügyminiszter rendeleté, amelyben módosítják a korábbi előírásokat. Nem ez az első eset, hogy módosítanak a közgazdasági szabályzókon. Már a gazdasági reform előkészítésének időszakában is szóba került, hogy a különféle szabályzókat nem egyszer s mindenkorra állapítják meg, a gyakorlat mutatja majd meg, melyik a jó, mit kell elvetni» melyik az, amelyik némi változtatással terelheti helyes irányba a gazdálkodást. Most, közel két évvel az új gazdasági mechanizmus bevezetése után már elegendő tapasztalat áll rendelkezésre az ilyen módosításokhoz. Az eszmei bérleti díj bevezetésének célja az volt, hogy megszüntesse azoknak a kereskedelmi vállalatoknak, szövetkezeteknek az előnyét a versenyben, amelyek nem saját, hanem bérelt helyiségekben árusítanak. A saját épületek, helyiségek után eszközlekötési járulékot fizet, amortizációt képez a tulajdonos, viszont a bérelt helyiségek után csak bérleti díj terheli a forgalmi költségeket. Az eszmei bérleti díj egyben ösztönzi is a kereskedelmet saját beruházásokra. Például a Tolna megyei Népboltnál kiszámították, hogy sokkal kifizetődőbb a bútorok tárolására raktárt építeni, mint a város különböző részein bérelt, élavult épületekben, istállókban tartani a bútort, mert nemcsak bérleti díjat, hanem eszmei bérleti díjat is kell fizetni. Ez pedig évente négyzetméterenként kétszáznegyven forint. A bírálat nem általába a az eszmei bérleti díj ellen irányult, hiszen annak alkalmazása jogos és ésszerű. Azt azonban joggal kifogásolták, hogy egységesen kétszáznegyven forint fizetendő négyzetméterenként, akár egy fővárosi, Váczi utcai üzletről, akár egy szekszárdi „bútorraktárról”, akár egy tanyai vegyesboltról van szó. Nyilvánvaló, hogy a városi nagy forgalmú üzlet jobban elbírja a költségeket, mint a falusi* tanyai vegyesbolt. A differenciálatlanság oda vezetett hogy sorra szüntették meg a tanyai, falusi boltokat (megyénkben eddig sikerült megakadályozni, le másutt előfordult) és ha különféle nyomással, meggyőzéssel meg is lehetett akadályozni ráfizetéses boltok bezárását, a bolthálózat növekedés St kétségtelenül akadályozta az eszmei bérleti díj korábbi rendszere. Egy, havi harmincezer forintos forgalmú bolt után, ha nyolcvan négyzetméter az alapterülete évi 19 200 forint eszmei bérleti díjat kell fizetni. Évi Össz-árrése a boltnak legfeljebb negyvenezer forint. Az árrésnek a felét tehát „elvitte»* az eszmei bérleti díj. Pedig fizetni kell a boltkezelőt is, a tényleges bérleti díjat, az eszközlqkötési járulékot a készletek után stb, stb... A si- montornyai várborozóra egyszerűen nem lehetett volna találni üzemeltetőt, ha a rendeletén nem változtatnak, kiszámították, hogy évi 83 ezer forint lett volna még a legjobb esetben is a veszteség. A módosító rendelet szerint csak a 3000 lélekszám fölötti településeken marad meg a négyzetméterenkénti eszmei bérleti díj, sőt, az élelmiszer jellegű vegyesboltok hasznos alapterülete után itt is 120 forintot kell fizetni. 501 és 3000 közti lélekszámú településeken 120, az 300 lakos alattiakon pedig 60 forint az eszmei bérleti díj. Ellentétben a korábbi gyakorlattal, amikor a teljes bérlemény alapterülete után számították ki az eszmei bérleti díjat, most a jóléti és munkás- szállási célra bérelt ingatlanok után (idetartozik a WC, mosdó, öltöző is) nem kell eszmei bérleti díjat elszámolni. Az új elszámolási rendszert 19G9. január l-étől kezdődően alkalmazzák. meg nem történt. Én. Miklós István tartottam meg a földosztással kapcsolatos történelmi beszédet.' szavalatok, versek hangzottak el. tömeg megesküdött a nekik juttatott föld örök időkre való megvédésére, s kíván a neki adott szabadságért, földért, ha kell, fegyvert is fogni. A nagybirtok maradéktalan megsemmisítését követelj és a földért azt a váltságdíjat helyezi kilátásba fizetni, amit a herceg urak maguk fizettek a földért.. Olvasva a jelentést, szinte ma is érződik minden során a gyűlés forró hangulata, és a pátosz, amely nem engedte, hogy a jelentést író kommunista titkár gondosain megszerkesztett mondatokat vessen papírra és stilizált jelentést küld hes-sen a megyei pártbizottsághoz. A vizsgált időszakban a földreformon túl más tényező is változtatást eredményezett a társadalom struktúrájában. Ez a ki- és a betelepítéssel volt kapcsolatos. Mind a ki-, telepítés, mind a betelepítés az országos átlagnál lényegesen jobban érintette megyénket Hozzáférhető statisztikai adatok, amelyek lehetővé tennék a változást a számok segítségével mérni, nem állnak rendelkezésre, ezért csak hozzávetőlegesen ad tájékoztatót az a szám, ans<” sprint 1945. április- j-'-n!vsában 25 Tolna megyei községben, mintegy 4500 székely családot helyeztek el. A ki- és betelepítés megyénk minden községét érintette. De -különösen a völgysé- gi (bonyhádi) és a simontor- nyai (a későbbi gyönki) járást érintette a legerőteljesebben. Sokan kerültek ki- és betelepítésre a központi járás (szekszárdi járás) déli részén, a dunaföldvári (Daksi) járás nyugati részén, valamint a tamási járásban is. A becslések szerint legkevésbé érintette a ki- és betelepítés — bár így is igen jelentős arányú volt a dombóvári járást. A földreform, valamint a lakossági csere miatt bekövetkezett strukturális módosulások mellett igen fontos politikai változás következett be a megye munkásságának életében. Nem a létszáma változott meg, és nem történt döntő fordulat a munkakörülményekben sem. A változás a munkásságnak a társadalomban betöltött szerepében következett be. A felszabadulással egyidejűleg a munkásosztály a hatalom részese lett, s hatalmi pozíciói állandóan erősödtek. Az államosításokkal pedig egyre inkább a termelőeszközök birtokosává is lett. Egyidejűleg vívta tehát harcát a magyar munkásosztály a politikai hatalomért és a gazdasági felszabadulásáért Megyénk munkássága is döntő szerepet játszott a politikai étet kibontakozásában, annak- üánarítá, R^lhant. .1 iiim.'l A munkásosztály szerepének, helyzetének megváltozására utalnak a többi között az üzemi bizottságok, amelyek a termelés megindításának kezdeményezői voltak, a termelés ellenőrzését . gyakorolták. Megyénkben is a munkásság Számarányához mérten megoldotta ezeket a feladatokat. A két munkáspárt a hatalomért vívott harc időszakában — annak ellenére, hogy több kérdésben volt ellentét közöttük — számos kezdeményező lépést tett a megye tár* sadalmi, gazdasági, kulturális problémáinak megoldására. Közösen dolgoztak ki község- politikai terveket, kezdeményezték az újjáépítéssel kapcsolatos megyei feladatok pontos feltárását és megoldásának módjait. Megyénkben alig volt néhány gyár. amely a 100-nál több munkást foglalkoztató üzemekkel együtt államosítottak. Ezek egyike a Bonyhádi Cipőgyár volt. Az államosításra a cipőgyárban így emlékeztek visszg: „Személy szerint lettem hivatva Budapestre, a Vasas-székházba. Hogy miért, azt én nem tudtam előre. Rengetegen gyűltünk egybe. A kormány több tagja volt jelen az emelvényen. Ök ott bejelentették, hogy a 100 főnél többet foglalkoztató üzemeket államosítják és mi — akik ott összegyűltünk — ieszűnk a megbízottak, akik az üzemeket ál- teOHStani, fogják. Megkaptuk a feladatok megoldásához szükséges igazolásokat, és arra kértek, hogy a legrövidebb időn belül térjünk vissza a helyünkre és foglaljuk el a megfelelő beosztást.. , :.'i ' •' Ez meg is történt. Másnap reggel, amikor még nem voltak itt a tőkések, én már bent voltam a gyárban. Benn ültem az egyik főnök helyén, aki a pénzügyekkel foglalkozott. — Kari Gusztáv helyén —, és amikor megjelent, megkérdezte tőlem: mi járatban vagyok. Akkor megmondtam, hogy a gyár államosítva van és legyed kedves adja át nekem a kulcsokat Nagyon meghökkent, és idegességében megkérdezte. van-e erre nekem megbízatásom? A Budapesten kapott papírokat bemutattam neki. Ekkor szólt Péterman- nak — a másik, tőkésnek —, átadta a kulcsokat és csak az ő személyi dolgai elvitelére kért engedélyt' (munkaköpeny, cipő, stb). Amikor így birtokba vettük a gyárat, a munkásokat összehívtuk az üzem udvarára. ott bejelentettük az államosítást.” Pakson a konzervgyárban is az államosítás réggé1 én az üzemi b:zotts ággal ezvüttm ű- ködve az új igazgat » —. az üzem egykori fűtője — azonnal megkezdte megbízatásának teljesítését. Megyénk üzemeiben az üzemi bizottságok tevékenységével, az államosítással fokozatosan javultak a munkakörülmények. (E cikk keretében nem lehetséges annak részletezése, miként vívott éles osztályharcot megyénk munkássága a megye közigazgatásainak, a megye közéletének megtisztításáért, miként sikerült a reakciós elemekét visszaszorítani a fontosabb pozíciókból.) A hatalomért vívott harc időszakában nemcsak a feudális arisztokrácia tűnt el a társadat műnkből, hanem az államosítások révén hasonló sersra jutott az ipari tőkések és a banktőkósek csoportja is. A hatalomért vívott harc szakaszának végén a munkásosztály — megyénk munkássága is — megszűnt kizsákmányolt proletár lenni, a hatalom kizárólagos birtokosa lett s ez döntően meghatározta egész fejlődésünk — benne a társadalom struktúrájának — további alakulását. K. BALOG JANOS (Folytatjuk.) Népújság J 1969. november 28.
