Tolna Megyei Népújság, 1969. november (19. évfolyam, 254-278. szám)
1969-11-27 / 275. szám
A honvédelmi A KISZ Tolna megyei Végrehajtó Bizottsága a közelmúltban a honvédelmi nevelés feladatairól, az ifjúság honvédelmi előképzéséről tanácskozott. A hazafias, honvédelmi nevelés az egész tár- sadalom ügye, egyúttal feladata is. Zömmel ugyan a honvédelmi szövetségre, a KISZ-re, az iskolára hárul, de az ezzel foglalkozó párt- és kormányhatározat a pártmunkás, a tanácselnök, a vállalati igazgató, a tömegszervezetek, társadalmi szervezetek számára is kötelezővé teszi. Ebben a szép és nemes feladatban különleges szerep hárul a Kommunista Ifjúsági Szövetségre, miután magába foglalja az ifjúság jelentős hányadát, és a maga sajátos nevelési módszereivel elmélyítheti a fiatalokban a hazafias érzést, alakítani, formálni tudja a szocialista haza iránti felelősségtudatot, A KISZ honvédelmi felkészítéssel kapcsolatos feladataiban — az MSZMP Politikai Bizottsága, a KISZ VII. kongresszusa határozatainak megfelelően — nagy szerepet kap az agitáció és a propaganda. Általános tapasztalat, hogy a fiatalok zöme komolyan érdeklődik a katonai, haditechnikai kérdések iránt. Ez az érdeklődés már az általános iskolás korban kialakul, olyan külső behatásokra, mint a film. a televízió, az úttörőfoglalkozások, rendezvények. A honvédelem iránti vonzódást tükrözik ä KlSZ-oktatá- sokon, politikai tájékoztatókon, laktanyalátogatásokon feltett kérdések, megnyilvánulások. De az érdeklődés felkeltését szolgálják az olyan politikai, világnézeti foglalkozások is, amelyek közvetlenül összefüggnek a honvédelmi neveléssel. E foglalkozások témái: szocialista haza- fiság — proletár nemzetköziség; vádoljuk az imperializmust; nacionalizmus, hazafiság. nemzetköziség; a békés egymás mellett élés kérdései. A hazafias nevelés, a honvédelmi felkészítés hármas feiadat elé állítja a fiatalokat: ideológiai, technikai, fizikai követelményeiknek megfelelően. Olyan fizikai-szellemi képességet, készséget kell elsajátítani, amely a haza védelmében és a szocialista építésben egyaránt felhasználható. A honvédelmi felkészítést szolgálja az iskolákban a honvédelmi ismeretek oktatása, amelyet az elmúlt tanévben vezettek be. 4600 általános iskolás, 1350 középiskolás és 1950 szakés és a KISZ munkástanuló ismerkedett meg az új tárggyal. Az általános iskólák VII—VIII. osztályaiban elsősorban osztályfőnöki órákon, a középiskolák első osztályaiban 20 órában Honvédelmi Ismeretek tantárgy keretében szereztek ismereteket a fiatalok az alapvető honvédelmi kérdésekből. A KISZ-szervezetek — együttműködve az MHSZ területi szerveivel, a művelődési szervekkel — segítséget nyújtottak a tanultak elmélyítéséhez. a gyakorlati foglalkozások lebonyolításához. A tanulók örömmel vették a lövészet, a raj versenyek és egyéb, színes rendezvények lehetőségét. Az iskolai honvédelmi nevelést segítette az is, hogy a KISZ-szervezetek már rendelkeznek tapasztalatokkal, amelyeket nyári iskolai, vezetőképző, üdülő-, építőtáborokban szereztek. Az üzemi és a falusi KISZ -szervezeteknek már kevesebb az ilyen tapasztalata. Itt viszont segített az MHSZ-kiubok munkájába való bekapcsolódás. A honvédelmi szövetség átszervezése óta a KISZ-szel való együttműködés eredménye, hogy a korábbinál több fiatal kapcsolódott be valamilyen kiképzési, előképzési formába. A korábbi évekhez képest jóval több fiatal vett részt honvédelmi tömegversenyeken. 1969-ben honvédelmi lövészversenyen 18 618 fiatal vett részt — három és fél ezerrel több, mint az előző évben —, motoros összetett honvédelmi versenyen 960, gyalogos ÖHV-n 28 543 — kilencezerrel több, mint 1968-ban — az úttörő honvédelmi versenyen 13 833. Itt ötezerrel nőtt a résztvevők száma. Az általános honvédelmi nevelésen túl az MHSZ mellett a KISZ feladata is a katonai szolgálat előtt álló fiatalok felkészítése. A honvédelmi szövetségre hárul a technikai rész — tehát maga a kiképzés, a kiképzéshez szükséges anyagok, felszerelések biztosítása —, az ifjúsági szövetség viszont olyan felvilágosító, nevelő munkát fejtett ki. hogy a hadsereg igényeinek megfelelő számiban vegyenek részt a fiatalok a különböző szakmai kiképzéseken. Ennek az együttműködésnek az eredménye, hogy évről évre nő a fiatalok honvédelmi készsége. Ez ' a hadseregben is gyümölcsözik, mert egy_egy kiképzési év végén sok fiatal érdemli ki a kiváló, az élenjáró jelvényt, és gyakori az is. hogy a fiatal bevonulás előtti munkahelye, iskolája kap elismerést az alakulattól. (A dolgok másik oldala, hogy ezeket a dicsérő leveleket nem mindenütt használják fel a honvédelemre nevelés agitatív eszközéül.) Kedvező tapasztalat, hogy a vezető KlSZ-szer- vek és az alapszervezetek egyre nagyobb gondot fordítanak az ifjúság lideoilógiai-politikai és szellemi felkészültségének növelésére. Évente 8—9 ezer fiatal vesz részt politikai oktatáson. Ugyancsak a fiatalok ezreit mozgósítják a KISZ különböző akciói — segítség Vietnamnak, fel- szabadulási túrák —. amelyek egyúttal politikai állásfoglalásra is késztetnek. Viszont az ifjúság honvédelmi neveléséről alkotott kép nem lenne teljes a negatív tapasztalatok nélkül. Sajnos, az ifjúság technikai érdeklődésével nem tart lépést a rendel kezés re álló eszközök mennyisége, és minősége. A felszerelések drágák. beszerzésük, pótlásuk körülményes, és nehézkes, különösen a kisebb, szűkösebb anyagi lehetőségek közt működő szervezetek számára, így sok helyütt teljesen a honvédelmi szövetség eszközeire, fegyvereire vannak utalva. A fiatalok körében oly népszerű lövés2ietaknek is sok helyen akadálya a biztonsági követelményeknek megfelelő lőtér hiánya. A lőtér hiánya különösen a megyeszékhelyen és környékén érződik — ebben előreláthatólag a jövő év őszére lesz változás, ha elkészül a követélményeknek megfelelő versenylóién Az előző évek helytelen gyakorlata volt, hogy direkt módszerekkel igyekeztek bevonni a KISZ- munkáha a hadseregből leszerelő fiatalokat. Újabban közvetettebb — és érezhetően hatásosabb — módszerekkel, ráhatással igyekeznek a KISZ-be hívni a katona viselt fiatalokat. A több módszer mellé egyet ajánlhatunk: a bevonulással ne szakadjon meg a KISZ-sziervezettel a kapcsolat. Ha a fiatalt levélben rendszeresen felkeresik, esetleg meg is látogatják, beszámolnak a munkahelyen, a lakóhelyen történt eseményekről, akkor a fiatal is érzi. tudja, hogy számítanak rá, várják vissza, számítanak a honvédségi KISZ -munkában szerzett tapasztalataira. A hazafias nevelés, a honvédelmi felkészítés ugyanis nem korlátozódhat csak a bevonulás, a tényleges katonai szolgálat előtti évekre. A haza védelmére mindenkinek, mindenkor készen keli állnia — és hogy ez a kötelességérzet minden fiatalban fennmaradjon, abhan rendkívül nagy szerepe van a KISZ nevelő munkájának. BI. Merész vállalkozás, kiváló siker A Dombóvári Járási Építőipari Ktsz két rendkívül merész vállalkozásba kezdett: gumiüzemet létesített különféle egészségügyi és egyéb árucikkek gyártására, de biztosította a műszaki feltételeket a különféle típusú faépületek gyártásához is. Egyik iparágnak sem volt Dombóváron hagyománya, a semmiből kellett megteremteni mindkét üzemet. Sokan vitatták, hogy érdemes-e belekezdeni. — A gumiüzemben pár hónappal ezelőtt még csak próbaüzemelés folyt, s a faüzemünk alig múlt egy éves. A rövid idő azonban igazolta merész vállalkozásaink helyességét — tudtuk meg dr. Samu Lajos elnöktől. , Gumiüzem Készül a luftballon a dombóvári gumiüzemben. Valahogyan úgy kell értelmezni az új gazdasági mechanizmust, mint ahogyan ez az üzem megszületett. A ktsz vezetősége megtudta, hogy a piacon kereslet mutatkozik egy csomó gumitermék iránt, a Pálma Gumigyárral lehetne kooperálni az üzem megszervezésére, s a termékek értékesítésére. Meg is született az egyezség, s fél éven belül létrehozták az üzemet. — Ma már ott tartunk — mondja Parádi Ferenc üzemvezető —, hogy a jelenlegi 60 fős üzemet egy éven belül 100 főre tudjuk növelni. Az üzem kapacitása ugyanis elbirja a további létszámnövelést. Ha visszagondolunk a korábbi évek iparfejlesztésére; sokszor évek teltek el még ennél sokkal kisebb jelentőségű fejlesztéssel is. A gyorsaság, a rugalmas intézkedés alapvető kelléke annak, hogy egy szerv meg tudja állni a helyét az új gazdasági mechanizmusban, s ebben a ktsz-ben nemcsak beszélnek róla ... Faüzem Ez azzal indult, hogy Ví- kendezési célokra pavilonokat készít fából. Fel is állítottak már egy csomó ilyen pavilont az ország különböző helyein. Az igények azonban időközben módosultak: kezd előtérbe kerülni a gazdasági rendeltetésű pavilonok iránti igény. Az idén már sokat szállítottak az építőiparnak raktári, irodai, egészségügyi stb. célra, Lángossütő helyiségnek is vásároltak már belőle, sőt, újabban vegyesboltot kívánnak berendezni a ktsz faépületében Dombóváron. Érdemes megemlíteni, Szekszárd város képviselői a minap jártak Dombóváron, hogy autóbusz-várónak rendeljenek ezekből az épületekből. Persze mindegyik épület más más típusú. Horgos János, a faüzem vezetője már arról tájékoztatott, hogy megkezdték a termelést az újonnan épített üzemrészben is. , Mindkét üzem termékei jól vizsgáztak a vásárlók előtt, éppen ezért annyi a megrendelés, hogy csak győzzék a munkát. Gondok, a gondnok miatt A paksi járási művelődési központ munkáját erősen megszabja a krónikus helyiséghiány. Ha valami újat szeretnének, mindig izgalmas játék kezdődik: hol, melyik teremben tudnak helyet biztosítani egy-egy szakkör, klubelőadás céljára anélkül, hogy másokat ki kelljen ebrudalni... A szorongatott helyzet ellenére egy idő óta olyan munkát végez a járási művelődési központ, amilyet méltán el lehet várni egy egész járás kulturális életét irányító, módszertanilag segítő intézménytől. A munkát alaposan megnehezítő helyiséghiányon belátható időn belül nem lehet segíteni, majd csak az újonnan felépülő művelődési központ teremti meg a népművelés alapvető feltételeit. Addig még eltelik néhány év, és érthető, hogy ez idő alatt nem érdemes nagyobb összeget invesztálni — a tanács által különben is csak bérelt — művelődési ház bővítésére, korszerűsítésére. De éppen a több esztendős várakozási idő miatt annyit legalább el kellene érni, hogy a munkához szükséges legfontosabb feltételek meglegyenek. Ilyen például a gondnokkérdés is. Nem kell különösebben bizonygatni, hogy az egyébként sem rózsás helyzetben mennyi „többletgondot” jelent a gondnok hiánya. Egy év óta tart ez az állapot, a művelődési ház épületében lakó gondnok 1968 végén nyugdíjba ment. Az állást szívesen vállalnák mások, de úgy senki sem, hogy esetle g a község másik végéből kelljen bejárnia, már csak azért sem a gondnok munkaideje nagyon gyakran a rendezvények függvénye. Kellene tehát a gondnoki lakás. A járási tanács művelődésügyi osztálya segíteni akart: Hellinger Sándornénak a már nyugdíjas gondnoknak 10122/1969 számú határozatával kiutaltak egy művelődésügyi szolgálati lakást — volt pedagóguslakást —, a Pedagógus Szakszervezet és a megyei tanács művelődés- ügyi osztálya 7599/1969 számon iktatott előzetes hozzájárulásával. A dolog tulajdonképpen rendben is lett volna: lakáshoz jut a volt gondnok, s semmi akadálya annak, hogy a művelődési házban lévő lakásba új gondnokot vegyenek fel. Csakhogy Hellinger Sándor- né kifogást támasztott, a kiutalt lakást nem fogadta el. Fellebbezésében így indokolt: neki — mini nyugdíjasnak — nem utalhatnak ki szolgálati lakást. A megyei tanács helyet adott a fellebbezésnek — maradt a nyugdíjas gondnok, — és maradt minden a régiben... A megoldás kézenfekvőnek látszik: A Pakson is mostoha lakáshelyzetet ez az ügylet nem érintené, hiszen legfeljebb cseréről van szó: vagyis olyan házaspárt költöztethetnén ek a volt gondnoklakásba, akik vállalnák a gondnoki teendők ellátását... Vagy mégsem ilyen egyszerű? Egy év telt már el a nyugdíjaztatás óta. Igaz. az idő sok mindent megold. Ezt biztos nem. B.F. (d. konya)
