Tolna Megyei Népújság, 1969. november (19. évfolyam, 254-278. szám)
1969-11-27 / 275. szám
1 < Közéletünk Napirenden n városgazdálkodási vállalat munkája u - • -•* .> A városi tanács vb-iilése VISSZHANG Tegnap, szerdán délelőtt ülést tartott a dombóvári Járási tanács. Az ülés résztvevői — miután meghallgatták a járási tanács vb-elnö- kének Gyuricza Istváripak a jelentését a vb-határozatok végrehajtásáról, a vb-nek a két tanácsülés között, eltelt időszakban, végzett munkájáról, — megvitatták, hogy a törvényesség hogyan érvé--» nyesült 1969 során a járás-: ban. A törvényesség helyzetének mérlegeléséhez dr. Varga Ferenc mb. vezető ügyész beszámolója szolgált alapul. Ezt követően Bérdi József vb-titkár ismertette az 1969. évi tanácsi munkaterv végrehajtásának eredményeit és tapasztalatait, majd javaslatot terjesztett az ülés elé, milyen problémákat tűzzön napirendjére 1970. I. negyedévében a járási tanács testületé. A járási tanács ülése bejelentésekkel és interpellációkkal ért véget. Szerdán ülést tartott a MÉSZÖV igazgatósága. Többi közt megtárgyalták a szövetkezeti vendéglátóipar új árpolitikájának tapasztalatait. Amint megállapították, meglehetősen nagy ármozgás alakult ki az elmúlt két évben. A beszerzési lehetőségek bővülése, az ezzel kapcsolatos korábbi korlátozások megszüntetése számos esetben kedvezően hatott az árakra. Például érSzekszárd Város Tanácsa Végrehajtó Bizottsága, szerdán délelőtt megtartott ülésén a város életében különösen .fontos, közérdeklődésre - számot tartó témát tárgyalt: a Szekszárdi .Városgazdálkodási Vállalat munkájáról, az állami bérlemények rendjéről, állagáról volt szó.. A beszámolóban felsorolt adatokból, az ismertetett tényekből kitűnt, s a vb. is megállapította: ■ a városgazdálkodási vállalat munkája az elmúlt évekhez viszonyítva jelentősen javult, de még egy sereg olyan gonddal, problémával küzd, amelyet —- különösen a város várható, nagy ütemű fejlődését figyelembe véve — meg kell oldani. Az eredmények ismertetése helyett inkább azokra a gondokra térünk ki. — terrríészedemes megemlíteni, hogy a hőgyészi fmsz közvetlenül vásárolt bort a helyi állami gazdaságtól. A közbeiktatott kereskedelmi szervek kikapcsolásával jól járt a gazdaság, mertí- kedvezőbben tudta értékesíteni az egyébként kiváló minőségű borát, de az fmsz is megtalálta a számítását, s ami nagyon lényeges, a fogyasztókhoz is kedvező áron jutott el a termelői bor: az fmsz jóval tesen a teljesség igénye nélkül —, amelyek közvetlenül érintik a város lakosságát, elsősorban az állami lakásokban élőket. A legfontosabb talán a közérdekű bejelentések, hiba- bejelentések intézési módja. A vállalat igazgatója elmondta, hogy ezen a téren súlyos problémák voltak az elmúlt években, ezek egy része máig sem szűnt meg, de mindent elkövetnek annak érdekében, hogy a hibák fontosságának sorrendjében, kellő időben tudjanak intézkedni. Ennek bizonyítása-' ra egy példa: a néhány hónappal ezelőtti vizsgálat szerint az idén 318 esetben lépték túl az előírt javítási határidőt. Hogy enyhítsenek a legégetőbb gondokon, egy időre felfüggesztették a lakossági ^zolgálolcsóbban tudta adni. mint amilyen fogyasztói árat javasolt az Országos minősítő bizottság. A megye szövetkezeti vendéglátóiparában 1 -százalékos árszínvonal-növekedést mutattak ki. A meleg ételek és a kávé kivételével csökkent me- gyeszerte a szövetkezeti vendéglátás forgalma. Ennek az ármozgáson kívül természetesen egyéb okai is voltak. tatásokat,. s így sikerült elérni, hogy túlnyomórészt behozták az elmaradást és ezután remélhetőleg tartani tudják a tempót. Javult a megyeszékhelyen a házfelügyelők munkája, azonban még itt sincs minden rendben, még mindig elég gyakori a panasz a házfelügyelői teendők hanyag ellátása miatt.: Ezért — ezt még sok, hasonlóan fontos körülmény is igazolja —, egyre sürgetőbben jelentkezik egy, a házirendre vonatkozó tanácsrendelet szükségessége: A rendelettervezet egyébként készül, várható, hogy a közeljövőben tanácsülés elé terjesztik. Szó esett a szemétszállítás rendszeresebbé tételéről, a szemétszállítási körzet kiszélesítéséről, s megtudtuk azt is, hogy a városi tanáccsal közösen hamarosan megoldják a kukaedények „elterjedését” is. Orbán György, a vállalat igazgatója felvetette a megfelelő, kellő időben történő információ hiányát. Sok esetben csak később szereztek tudomást a vállalatot jelentősen érintő beruházások állásáról, az üzembe helyezés időpontjáról, mikéntjéről, s • így nem tudtak megfelelően felkészülni a feladatok elvégzésére. A vb. felhívja a tervező v.'Untotok figyelmét: még a tervkészítés időszakában konzultáljanak a városgazdálkodási vállalattal, hogy — időben felkészülhessenek az üzemeltetésre, — s úgy foglalt állást, hogy a negyedik ötéves tervvel kapcsolatos elképzelésekhez igazodva, a vállalat is készítse el fejlesztési tervét. <d. k. j.) Lapunk november 15-i számában „Szocialista szerződés?” cím alatt szóvá tettük, hogy a Pécsi Vegyesipari Vál-., latot nem teljesíti a szekszárdi művelődési háznál ilyen formában vállalt kötelezettségeit, amivel az egész munka folyamatosságát akadályozza. Cikkünkre a Pécsi Vegyesipari Válalat dr. Rappai ügy-' intézésében, két olvashatatlan aláírással, de bélyegzővel ellátott hosszú levélben válaszolt. Részlet a levélből: „A hivatkozott cikkben közöltekét vállalatunkra nézve sérelmesnek tartjuk, ugyanis vállalatunk megbízottjai a szekszárdi kulturkombinát építkezésével kapcsolatban megkötendő szocialista szerződés tárgyában csak megbeszéléseken vettek részi- szocialista szerződést arra■ nem kötöttek, illetve a szocialista szerződéstervezetet, nem - írták alá.” Jártunk a művelődési- ház építésvezetőségén, 'ahol őrzik a Tolna mégyei Állami Építőipari Vállalat augusztus 27-. én kelt, 277/1989/PB, - jeiű levelének másolatát. A levélben közlik, hogy megküldik Pécsre a szocialista szerződés aláírási jegyzékének fotókópiáját és az elfogadott ütemtervet. Megtekintettük az ütemtervet, annál is inkább mert mellette eredetiben ott van a pécsiek két képviselőjének aláírása, mellyel vállalják a szeptember 1-i kezdést és december 31-i befe- , jezést. Az aláírók egyike. Mi- ‘ koly Istvánná, a másik olvasó- hatatlan, de vonásra ugyanaz© a személyé, aki a fentebb'* idézett tiltakozó levél aláíróinak is egyike. így ' Sajnálatunkra nem tudünk eleget tenni a Pécsi Vegyest pari- Vállalat óhajának, melyben válaszuk szíves tudomásul vételét kérik. A MÉSZÖV igazgatóságának ülése A hivatkozott gazdacímtár nem volt hivatva arra, hogy részletezze a törpebirtokok és kisbirtokok eloszlását, amely a társadalom szerkezetének összetételére vonatkozólag ugyancsak figyelemre méltó képet mutathatott volna. A fentebb idézett viszonyok nem változtak lényegesen a felszabadulás előtt. Kiegészítésiképpen az 1942. évi statisztikai adatokból érdemes az 50—100 hold közötti birtokok számát és területét is megnézni. E statisztikából kiderül, hogy 1942-bein 427 ilyen földbirtok volt. s 28 624 kh összes területtel rendelkeztek. E számok birtokában pontosnak, igaznak mondhatjuk a „Tolna megye 20 éves számvetése” című statisztikai kiadvány bevezetőjének alábib idézett sorait: „Tolna megye a felszabadulás előtt a nagybirtok megyéje volt. Területének csaknem 40%-án a 100 kh-nál nagyobb gazdaságok uralkodtak. Ez a terület mindössze 373 birtokos kezében összpontosult. (1942-re vonatkozik az adat, 1928-ban még csupán £23 ilyen birtokos volt.) A fennmaradó 60% pedig közel 60 ezer család között oszlott meg. Az összes gazdaság 26 százaléka égy holdnál. 63 százaléka pedig 5 kh-nál ki.sebb területtel rendelkezett, ami csak arra volt jó annak a 37 ezer családnak aki művelte, hogy az éhhaláltól megmentse. Amíg a megye mezőgazdasági lakosságának döntő többsége a legelmaradottabb körülmények között élt és dolgozott. addig — hogy csak a legnagyobbakat említsük — az Eszterházy grófok (hercegen: — a szerit.) 61 ezer, az egyházak 19 ezer, az Apponyi grófok 8000 holdról zsebelték he és dőzsölték el a megye agrárproletárjainak és szegénypa- rasztjainak verejtékes munkájával megtermelt hasznot.” A tömegek nyomorúságos helyzetét tovább rontotta a magyar urak kalandor külpolitikája, amely hazánkat belesodorta a második világháborúba. A háború terheit a dolgozó tömegekre hárították. A mezőgazdaságban egyre kevesebb lett a munkaerő, de ha lehetett, még tovább nőtt a • földbirtokosok hatalma. Előlük menekülni szinte lehetetlen volt.1 mert törvény biztosította jogukat ahhoz is. hogy az előlük menekülő cselédeket — akár a csendőrsóg igénybevételével is — visszavitessék birtokukra. A hatalmat a tőkések és a feudálisok gyakorolták. Megyénk hatalmi és közigazgatási szerveiben ők töltötték be a funkciókat, övék volt valamennyi mandátum. Jellemzésként megemlítjük, hogy például a Tolna megye Törvényhatósági Bizottságban 18 ügyvéd. 23 pap, 53 földbirtokos, 4 gyár- ég bankigazgató tevékenykedett. A megye ipara a felszabadulás eiőtt rendkívül ei maradott volt. A nagyobbacska üzemek — mint pl. a sirr.on- tamyai bőrgyár,' a bonyhádi cipőgyár, a bonyhádi zománcgyár, a tolnai selyem gyár és a tolnai textj.lgyár — a nagytőkések1 kezében voltak. A megye iparára egyébként a szétforgácsol tság, az elaprózottság volt jellemző. Ennek illusztrálására igen alkalmasak az 1941. évi adatok, amelyek tanúsága szerint nem kevesebb, mint 6301 üzem működött a megyében, 6519 dolgozóval. „Üzemenként” alig több, mint egy dolgozó! (A bonyhádi cipőgyár 1937-ben évi átlagban 252, a paksi konzervgyár 100. míg a zománc- gyár 150 dolgozót foglalkoztatott.) A megye munkásságának létszáma tehát egészen minimális volt. Az egymástól ki- sebb-nagyobb mértékben, eltérő statisztikai adatok szerint megyénkben nem haladta meg a 7 ezret a munkások létszáma — a több mint 260 .—270 ezer emberből! Ez a szám mindenképpen önmagáért beszél. A műnkakörü 1 mé- nyefc rendkívül rosszak voltak. embertelen körülmények között dolgoztak az emberek. Nem biztosították a legszükségesebb munkavédelmi berendezéseket, egészségügyi felszereléseket. A téglagyárakban — a paksi téglagyár kivételével — még a minimális gépesítettséget rém érték el, hajnaltól késő estig rendkívüli fizikai erőkifejtéssel voltak kénytelenek dolgozni a téglavetők. Az üzemek többsége csak idényjelleggel tudta foglalkoztatni az embereket. A téglagyárak, a konzervgyárak csak a tavaszi, nyári, és az- öszp idényben adtak, kenyeret a munkásoknak. Az év több hónapját munka nélkül töltöttek. De az is már nagy eredménynek számított, ha valaki az 'üzem kapuján bejutott, s nem volt kénytelen idejét a -„köpködőn” eltölteni a nyári időben. A munkások közül is a fiatalok és a nők voltak a legnehezebb helyzetben. Tőlük ugyanúgy megkövetelték a munkáit, mint a férfiaktól, de a munkabérük alig haladta meg a férfiak munkabérének 50—60 százalékát. A dolgozóik kulturális színvonala igen alacsony volt. Jellemző például, hogy 194í-ben a 6 évesnél idősebb lakosság 7,3%-a. 18 100 személy nem ismerte a betűvetést. Igaz, az oktatási törvények előírták 12 éyés korig az általános tankötelezettséget, de ennek betartásához a szükséges feltételeket nem teremtették meg. Azok közül is, akik megismerkedtek az írással-olvasás- sai. nagyon sokan nem fejezték be még a 6 elemi osztályt sem. A statisztikai adatok tanúsága szerint a csak elemi iskolát járt lakosság 26,1%-a négy osztálynál többet -nem járhatott. A középiskola elvégzéséről nem is álmodhattak a dolgozók. Nem a munkás- és parasztfiatalok képességeivel volt baj, hanem a magas taníttatási költségek emeltek áthághatatlan gátat. Jellemző, hogy pl. az 1-941. évi népszámlálási adatok szerint a megyében a középiskolába jártaknak csak 22,2 százaléka jutott el az érettségiig, míg 70,4%-a csak a négy osztály elvégzéséig jutott. (Általában a polgári iskola 4 osztályáról van szó.) A fentebb vázolt társadalmi viszonyok objektíve arra vezettek. hogy Tolna megyében is szervezkedjenek. Csoportosuljanak a legöntudatosabbak és képességeikhez, lehetőségeikhez mérten, illegális körülmények között kezdjék meg a harcot a fennálló társadalmi rend megdöntéséért, az új társadalmi, termelési viszonyok kialakításáért. Szek- szá-rdetn, Pakson,. Dombóvá- rott, Medinán, Tamásiban, Ozorán, Dunáföldvárott illegális kommunista szervezkedés bontakozott ki. S bár a fasiszta terror minduntalan felszámolta ezeket a szervezke- . déseket, — hosszú börtönbüntetéseket mondottak k, a szer- vezkedőkre — mégis mindig voltak, akik a társadalmi haladás zászlaját megyénkben is magasra tartották és, újra harcra szervezték, lelkgsí'ették munkatársaikat. K. BALOG JÁNOS (Folytatjuk.)
