Tolna Megyei Népújság, 1969. november (19. évfolyam, 254-278. szám)
1969-11-27 / 275. szám
*>•'* ETG Y E lT'-' < 1 VltÄ-G PlfdLmRjM £CT&SŰ L JETEETÍt NÉPÚJSÁG j A MAGTAB SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA fcS A MEGYEI TAKÁCS LAPJA | XIX. évfolyam, 275. szám ARA: 90 FILLER Csütörtök, 1969. november 27. Nyilatkozat a közel-keleti helyzetről A Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága és a Bolgár Népköztársaság kormánya, a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottsága és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormánya, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsága és a Lengyel Nép- köztársaság kormánya, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Magyar Népköztársaság kormánya, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottsága és a Német Demokratikus Köztársaság kormánya, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége kormánya az alábbi közös nyilatkozatot teszi a közel-keleti helyzetről: A legharciasabb imperialista körök agresszív politikája következtében a Közel-Kelet térségében az utóbbi időben ismét veszélyes mértékben nő a feszültség. Izrael egyre fokozódó méretű katonai provokációkat saBrvez az Egyesült Arab Köztársaság a Szíriái Arab Köztársaság, Jordánia és más arab államok ellen. E provokációk során mind nagyobb katonai erőket vetnek be, nehéz fegyvereket, légierőt és tankokat alkalmaznak. A megszállt arab területeken Izrael a gyarmati rablás, az elnyomás és az erőszak politikáját folytatja az arab lakossággal szemben. Ezek az izraeli cselekmények rendkívül veszélyesek, mert az eseményeket új katonai konfliktus felé terelik e térségben. Ez a provokatív izraeli politika akadályokat gördít . az igazságos és szilárd közel- keleti béke útjába, az arab országok haladó, rendszerei, valamennyi arab állam nemzeti függetlensége és az arab népeknek az imperializmus elleni harcban kiemelkedő szerepet játszó, felszabadító mozgalma ellen irányul. Az imperialisták , arra törekszenek, hogy visszaszerezzék elvesztett pozícióikat a Közel- Keleten, s folytassák az arab országok nemzeti kincseinek, elsősorban kőolajkészleteinek kirablását Éppen ezért egyes nyugati hatalmak, mindenekelőtt az Egyesült Államok imperialista körei, cselekvőén bátorítják Izrael annexiós politikáját a Közel-Keleten, egyre növekvő mértékű pénzügyi, katonai és egyéb természetű segítséget nyújtanak Izraelnek. Az agresszor kezébe így jelentős mennyiségben kerülnek legújabb típusú fegyverek, repülőgépek, rakéták. Két év telt el azóta, hogy a Biztonsági Tanács határozatot hozott, amely kötelezte Izraelt csapatainak a megszállt területekről való kivonására, és amely az igazságos közel-keleti béke megteremtésére irányult. Ezt a határozatot azonban az ENSZ és a Világközvélemény akaratát makacsul semmibe vevő Izra- ai fofaftjú., ücalaiidor álláspontja miatt mind ez idei; nem hajtották végre. Izrael és felbújtói tudatosan meghiúsítják a politikai rendezés lehetőségeit, s arra szá-' mítanak, hogy sikerül bekebe- lezmiök az elfoglalt arab területeket. Csak így értelmezhető Izrael szembeszegülése a széles nemzetközi közvélemény állhatatos követeléseivel ' és a Biztonsági Tanács határozataival, közöttük az 1967. november 22-i határozattal. A közelmúltban, a soviniszta hisztéria légkörében lezajlott parlamenti választások után Izraelben tovább erősödtek a megrögzött reak* ciós. szélsőséges erők pozíciói. Ezek az erők az izraeli népet az arab szomszédaival fennálló konfliktus folytatására és elmélyítésére ösztönzik. Azáltal, hogy meghiúsítják a közel-keleti konfliktus politikai rendezését, az izraeli vezető körök egyre mélyebben beletaszítják az izraeli népet, az arab népek ellen folytatott bűnös és hosszadalmas harcba. Ez a politika súlyosan veszélyezteti mindenekelőtt magát az izraeli népet, s fenyegeti a világ békéjét is.-Világszerte nő a felháborodás Izrael agresszív politikai irányvonalával szemben, és azokkal a nyugati körökkel szemben, amelyek ezt ösztönzik és bátorítják. A világ népei követelik, hogy tegyenek hatékony intézkedéseket a Biztonsági Tanács 1967. november 22-i határozatának megvalósítására. Az, hogy e határozatot nem hajtják végre, az agresszor bátorítását jelenti, rombolja az IJNSZ tekintélyét, s a közel- keleti feszültség további veszélyes növekedését eredményezi. A jelenlegi súlyos közel-keleti helyzet halaszthatatlan intézkedéseket követek A világ népeinek kényszeríteniük kell Izraelt, hogy vonja ki csapatait az általa megszállt arab területekről. E probléma megoldása nélkül nem lehet tartós és igazságos béke ebben a térségben. Más kérdésekkel együtt igazságos megoldást kell találni a hősies felszabadító, antiimperialista küzdelmet vívó p’alesztinai arab nép érdekei és törvényes jogai biztosítására is. A tények azt bizonyítják, hogy az imperialisták nem hagynak fel a haladó arab rendszerek megdöntésére irányuló kísérleteikkel, s céljaik elérésére eszközként használják fel az izraeli cionista uralkodó köröket. Az arab népek ellenségei az arab államok egységének meggyengítésére építik számításaikat. Éppen ezért az arab államok össze- forrottságának erősítése különösen nagy jelentőségű az izraeli agresszió következményeinek felszámolásáért vívott küzdelemben. A szocialista országok, amelyeket mindig őszinte barátság szálai fűztek az arab államokhoz, testvéri szolidaritásukról biztosítják a nemzeti- függetlenségükért, szuverésiitásukért és szabadságukért harcoló arab országok népeit. Pártjaink, népeink ég államaink szilárd elhatározása, hogy minden tőlük telhetőt megtesznek az agresszorok terveinek meghiúsítására a Közel-Kelet térségében. A szocialista országok a jövőben is megadnak minden segítséget a népeik haladó vívmányainak megőrzéséért, valamint Izrael és felbujtói jog- tipró cselekedetei ellen harcoló arab államoknak. ' Pártjaink, népeink és államaink nevében felhívással fordulunk valamennyi néphez és békeszerető államhoz: nyújtsanak hathatós segítséget az arab népek igazságos harcához, amelyet az izraelj csapatoknak a megszállt arab területekről történő kivonásáért, a szabadságért és függetlenségért, az imperialista erők közel-keleti cselszövései ellen, a közel- keleti válság igazságos rendezéséért. a térség tartós békéjének megteremtéséért, a. világbéke érdekében vívnak. (MTI) Ülésezik az MSZMP Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága Kádár János elvtárs elnökletével 1969. november 26-án megkezdte ülését. Az ülés résztvevői a munka megkezdése előtt megemlékeztek a Központi Bizottság és a Politikai Bizottság elhunyt tagjáról, Szirmai István elvtársról. A Központi Bizottság az ülés napirendjére tűzte a nemzetközi helyzetből, a gazdasági helyzetről, a párldemok- ráciai kérdésekről, a Belügyminisztérium munkájáról beterjesztett jelentéseket. A Központi Bizottság az első napon a napirend szerint nemzetközi kérdésekről és a gazdasági helyzetről tárgyalt, november 27-én folytatja munkáját. (MTI). Magyar—román államközi egyezményt írtak alá Szerdán a Kulturális Kapcsolatok Intézetének Dorottya utcai székházában dr. Rosta Endre, a KKI ügyvezető elnöke és Vasile Gliga. a Ro*. mán Szocialista Köztársaság külügyminiszter-helyettese a két kormány nevében aláírta azt az államközi egyezményt, amelynek .értelmében Budapesten román. Bukarest* ben pedig magyar kultúra há- zát létesítenek. Az intézetek kölcsönösen hangversenyeket, előadásokat, irodalmi esteket, filmbemutatókat, kiállításokat és más kulturális és tudományos rendezvényeket szerveznek, könyvr- és folyóiratolvasó termet tartanak fenn. Országaink társadalmi, gazdasági, kulturális és tudományos eredményeire vonatkozó könyveket, folyóiratokat, albumokat, hanglemezeket, diapozití- vokat, propaganda- és egyéb anyagokat, valamint más kiadványokat terjesztenek és kölcsönöznek. Magyar, illetve román nyelvtanfolyamokat rendeznek. Könyveket, folyóiratokat és más kiadványokat, zeneműveket, hanglemezeket, népi és iparművészeti cikkeket árusítanak. Az egyezmény aláírásán megjelentek a külügyminisztérium, a művelődésügyi minisztérium és a KKI vezető beosztású munkatársai, Valamint kulturális életünk ismert személyiségei. Jelen volt Dumitru Turcus-szai, a Román Szocialista Köztársaság budapesti nagykövetével az élen a nagykövetség több diplomatája. A bátaszéki vezetési módszert tanítják Dr. Bélák Sándor rektor a pályázatok kiírását tekinti a kiválasztás legjobb módszerének A meghívottak számához képest viszonylag szűk körű érdeklődés fogadta dr. Bélák Sándornak, a Keszthelyi Agrártudományi Főiskola rektorának előadását, amit „Vezetéselmélet a mezőgazdasági üzemekben” címmel a Magyar Agrártudományi Egyesület agrárgazdasági szakosztálya rendezésében Szekszárdon tartott. A téma újszerű, s a jelek arra mutatnak, ma még kevés mezőgazdasági üzemvezető látja be, hogy a 70-es években valószínűleg a vezetés tudománya lesz a termelőszövetkezetekkel és az állami gazdaságokkal kapcsolatban is az egyik legfontosabb téma. Dr. Bélák Sándor megfogalmazásában a témát az új gazdasági mechanizmus tette időszerűvé. Azokat az embereket láthattuk a hallgatóság «soraiban, akik más, idevonatkozó ismeretek birtokában már tudják, megtanulták: a vezetés tudomány. Bevezetőjében a keszthelyi főiskola rektora elmondotta, milyen felismerés vezette őt és munkatársait, hogy a vezetéselméletet fő tantárgyként tanítsák, immár öt esztendő óta. Olykor azt tapasztalták, hogy kitűnő minősítéssel végzett mérnökök nem úgy állták meg az életben . a hélyüket, ahogyan arra a kitűnő minősítésből előzőleg következtetni lehetett. Kézenfekvőnek látszott a felismerés: az agrármérnök-képzésben nem elegendő a szakmái ismeretek magas szinten történő elsajátítása, még másra is szükség van. S ez a vezetés tudománya. Ha azonban a vezetés tudomány, akkor ugyanúgy megtanulható, mint minden más tudomány. Dr. Bélák Sándor ezek után betekintést nyújtott hallgatóinak a vezetéselméletbe. Sok olyan dolgot mondott el, ami első hallásra túlságosan szokatlan, és talán merészen újszerű. Végső soron azonban a mezőgazdasági üzemek veze’tői, a szakosztály tagjai a tegnap délelőtti előadásból rengeteget tanultak, tanulhattak. Feltehetően a meglepetés erejével hatott dr. Bélák Sándornak az a megállapítása, hogy a mező- gazdasági üzemekben ma még nem fardíttafcik elég nagy gond a vezető beosztású dolgozók megfelelő kiválasztására. A hangsúlyt a „megfelelő” szócskára helyezte, és arra, hogy a kiválasztáskor legfőbb szempont a feladatok milyensége. Dr. Bélák Sándor rektor a modern vezetéselmélet híveként a jövőre nézve a feladatokhoz mért vezetőkiválasztás legjobb módszerének a pályázatok kiírását tekinti. Ez biztosítja legjobban, hogy a mezőgazdasági üzem a jelentkezők közül a feladat elvégzésére legalkalmasabb embert alkalmazza, a szükséges előfeltételek szem előtt tartásával. Erről részletesen is beszélt a keszthelyi főiskola rektora és aláhúzta a politikai műveltség nélkülözhetetlenségét. A vezetéselméletről szólva ismertette a vezetés funkcióit, a tájékozódást, a döntéshozatalt, a rendelkezések kiadását, és az ellenőrzést. Felhívta a figyelmet, hogy felméréseik szerint a mezőgazdasági üzemek vezetői sokkal nagyobb gondot fordítanak a külső, mint a belső informálódásra. Márpedig a helyes döntések meghozatalához múlhatatlanul nagy szükség' van a belső információra is. Olykor a széles körű belső tájékozódást a klikkek és a vezetőkhöz törleszkedő talpnya- lók nehezítik. Dr. Bélák Sándor a klikkek befolyásától hangsúlyozottan óvja a mező- gazdasági üzemek vezetőit. A vezetés módszereiről szólva -elmondotta, hogy megkülönböztetjük a diktatórikus, a demokratikus és a szabadveze- tési módszert a mezőgazdasági üzemekben is. A jövő vezetési módszerének a szabadvezetési módszert tekinti, azt, amelyet a bátaszéki Búzakalász Terme-, lőszövetkezetben alkalmaznak, s amit a Keszthelyi Agrártudományi Főiskolán tanítanak. Az előadás után a rektornak kérdéseket tettek fel. Báli Zoltán, a bátaszéki Búzakalász Tsz elnöke az erkölcs és a morál szemszögéből egészítette i:i dr. Bélák Sándor újszerű, és csakugyan izgalmas előadását.
