Tolna Megyei Népújság, 1969. november (19. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-23 / 272. szám

A felszabadulási szellemi vetélkedő nagy jelentőségű, politikai eseménysorozat

Beszélgetés Horváth Gézával, a MEDOSZ MB titkárával

— A felszabadulási szellemi vetélkedő megítélésünk szerint nagy figyelmet érdemel. Értékét az a körülmény növeli legjobban, hogy fizikai munkát végző emberele számára rendezik az agytornát.

— Ilyen még nem volt. Felszabadulásunk negyedszázados évfordulója tiszteletére a MEDOSZ központi vezetősége hirdette meg, más szervek közreműködésével a termelésben dolgozó szocialista brigádok szellemi vetélkedőjét.

— Igen, Horváth elvtárs, az a dolog lényege, hogy a termelésben dolgozó, tehát fizikai munkát végző embereket mozgósít a szellemi vetélkedő.

— Menet közben gyakran kérdezték tőlünk, hogy miért nem nevezhet be a szellemi vetélkedőbe tekintet nélkül valamennyi szocialista brigád? A MEZÖBER-nél például műszakiak tették fel ezt a kérdést. Mi elmondtuk, ebben az esetben az a cél, hogy a fizikai dolgozók bővítsék a játék keretei között a látókörüket, jártasabbak legyenek az irodalomban, a történelemben, a közgazdasági kérdésekben és jobban megismerjék a munkahelyükkel összefüggésben levő termelési kérdéseket. Elmondhatom, hogy itt egy nagy szabadegyetemről van szó. egyrészről a versenyzők is gazdagítják ismereteiket, másrészről pedig a vetélkedők közönsége is. A rendezvénysorozat tartalmasnak és színvonalasnak ígérkezik. Az irodalom, a történelem témaköréből például ilyen kérdésekre kell a résztvevőknek felkészülniük. „Nevezzen meg néhány olyan Áűvet Illés Bélától, amelyekben a felszabadulásról számol be.” „Melyik az a regény, amelynek témája az újvidéki vérengzés, s ki a szerzője?” „Kik kaphatnak irodalmi SZOT-díjat? Mióta, és milyen napokon adja ki a SZOT?" „Említsen néhány SZOT-díjas írót!” „Miért jelentős számunkra 1949. augusztus 20-a, és milyen jelentős események kapcsolódnak e dátumhoz?” „Mikor volt a felszabadulás utáni első parlamenti választás?” E kérdésekből is megállapítható, hogy csakugyan színvonalas szellemi vetélkedőkről van szó.

— Mikor kezdődik az eseménysorozat?

— A játék többfordulós. Jövő héten keddtől vasárnapig bonyolítjuk le az üzemi vetélkedőket. Ezt követi majd az ágazati, utána a megyei, a területi és végül az országos vetélkedő. A megyeit Hő- gyészen tartjuk, január 24-én. Kezdetben nem gondoltunk ilyen örvendetesen nagy érdeklődésre és közreműködésre. Tizenhét üzemből 77 szocialista brigád 1005 tagja készült az elmúlt hetekben a lehető legjobb szereplésre. Az 1005 fő azt jelenti, hogy lényegében minden tizedik szakszervezeti tagunk részt vesz a felszabadulási szellemi vetélkedőn.

— Ez a körülmény mée:inkább alátámasztja azt a helytálló megállapítást, hogy a fel- szabadulási szellemi vetélkedő nagy jelentőségű, politikai eseménysorozat.

— Érdekes dolgokat mondtak ei a felkészülés során a brigádtagok. Másként látják a gazdaság működését, jobban megértik a 25. évforduló lényegét. s munkahelyükön jóleső érzés tölti el őket, mert tanulás közben felfedezték a termelési feladatok értelmét, célját. S ez már önmagában véve is nagy dolog. Mindenesetre az üzemek vezetői soha nem tapasztalt ambícióval segítették a szocialista brigádok felkészülését, s mindent megtettek annak érdekében, hogy azok a vetélkedőn jól szerepeljenek. A vezetők maguk vállalkoztak a gazdaság- politikai, vállalati, az üzemi termelési feladatokkal összefüggő előadások megtartására.

A sok elfoglaltság ellenére is szakítottak erre időt. Az irodalmi és a történelmi felkészülést társadalmi munkában a pedagógusok segítették. Bizonyos vagyok abban, hogy a vezetők és a fizikai dolgozók még közelebb kerültek egymáshoz.

— Művelt emberfőkkel köny- nyebb a termelési programokat megvalósítani.

— Az üzemek vezetői érzik és értik ezt legjobban. Éppen ezért segítik kellő aktivitással a felkészülést.

— Elolvastam a rendezvény- sorozat forgatókönyvét. Látom, az üzemek vezetői közül sokan zsűritagok.

— Ez is az előbb elmondottakat bizonyítja. Hogy az elfogultságot, a részrehajlást elkerüljük, a zsűrik elnökeit mi jelöltük ki.. A zsűritagok között viszont a helyi emberek foglalnak helyet, szinte mindenütt zsűritag az igazgató is. és egy pedagógus is. Az ágazati döntő zsürielnöke én leszek, a zsűritagok közül megemlítem Szüllő Bélát, a Hőgyészi Állami Gazdaság igazgatóját. Pacsaj Lászlót, a MEDOSZ MB kultúrbizottságá- rak vezetőjét, Farkas Jánost, a Hőgyészi Általános Iskola igazgatóját. Rudnyánszky Bélát. az SZMT munkavédelmi felügyelőjét. Szeretném, ha a Tolna megyei Népújság a jövő héten kezdődő üzemi vetélkedők valamelyikéről beszámolna.

— Kérését Horváth elvtárs teljesítjük. A győztesek jutalmat kapnak?

— Igen. Pénzjutalmat és oklevelet.

— Vajon mire számíthatunk az országos döntőben? Tolna megyéből eljut-e odáig valamelyik szocialista brigád?

— Jós ugyan nem vagyok, de azt hiszem, igen. — mondotta Horváth Géza, a MEDOSZ MB titkára.

Sz. P.

Balázs At*pád szerzői esi Tamásiba tt

...... A tolnai dombvidék számomra valóban varázsos szépsége és a tolnai nép, mint a néphagyományt egyik legtisztábban őrző magyar tájegység, szinte második otthonommá tette ezt a vidéket.

Sűrű látogatásaim szinte -haza já rásom- alkalmával őrömmel tapasztalom az évről évre fellendülő énekkari mozgalmat, és különösen Tamási művelődéspolitikai értékelt, fejlődő gyermekkar! és felnőtt kőrus- kulturáját...”

(Balázs Árpád)

A fiatal zeneszerző és a megye kóruskultúrájának kapcsolata szívélyes és régi keletű. Gyermek-, ifjúsági, egynemű és vegyeskarok előszeretettel tanulnak Balázs-műve- ket, műsorukban állandó helyet kapnak e szerzemények. Balázs Árpád több ízben járt megyénkben, kórustalálkozókon. fesztiválokon vett részi, s tanácsaival, segítőkészségével, nagy szolgálatokat tett a megyei kórusmozgalomnak. Szép. az eddigi kapcsolatokat még erősebbre fonó gesztus a megyei szervektől, de különösen az a tamásiaktól, a vasárnap megrendezendő Balázs Árpád szerzői est. A rendezvényre Tamásiban a járási művelődési központ épületében kerül sor. Fellép a megye csaknem minden számottevő

kórusa, köztük a vendéglátók gyermekkara, és a Szekszárdi Szövetkezeti Madrigálkórus is. A szerző 28 vokális művét 5 gyermekkar, három középiskolás kórus és négy felnőtt énekkar adja elő. Néhány szét a fiatal zeneszerzőről:

Szentesen született 1937-ben. Mindvégig komolyan és alapos tanulmányokat folytatva készült, végül a Zeneművészeti Főiskola zéneszérzés' tanszakán szerzett jelesen minősített diplomát, Farkas Ferenc tanítványaként. Már főiskolás kocában éneklik első énekkari műveit, azóta hazai és nemzetközi kiadók gondozásában megjelent műveinek példányszáma megközelíti az egymilliót. Külföldi énekkarok repertoárjában is szerepelnek alkotásai. németül, oroszul, angolul, de még japán nyelven is megszólaltatják ezeket. A közelmúltban nagy sikerű bemu - tatói voltak Európa különböző államaiban, a zenei kultúra olyan fellegváraiban, mint Ausztria és Olaszország is.

Nagy sikerű oratóriumok (Tüzek), kantáták, zenekari nyitányok, zenekari szvitek, fúvósötös, zongoradarabok gyerekek számára, kis kamaradarabok, de legnagyobb számban kórusművek szerepelnek művei között. Hivatásának tekinti a népi kultúrában gyökerező, énekkari mozgalom fellendítését;, fejlesztését, támogatását.

A megrendezendő szerzői est e törekvésnek egy újabh láncszeme. S hogy az est igazán Balázs Árpádot és munkásságát hivatott ünnepelni, külön örömünkre szolgál, hogy a fiatal zeneszerző .személyesen is részt vesz azon.

Doboziizem Kardon

Valamikor malom volt, de a gépeket leszerelték, az épületet pedig raktárnak használták. Most a kurdi termelőszövetkezet dobozüzeme. Papír- dobozokat állítanak elő, de itt készítik a dobozok címkéit is: megannyi színben nyomják őket.

— A tsz-nek mire jó ez az üzem? — kérdezzük Tolnai György üzemvezetőtől.

— A munkaerő foglalkoztagyőzzük a munkát. Az idén még csak mintegy 3 millió forint értékű árut termelünk, de szeretnénk felfejlődni 12 millió forintra. Úgy számoltuk, hogy körülbelül ez az a szint, amit ezzel az üzemmel elérhetünk és tarthatunk. Elsősorban termelőszövetkezeti megrendelésekre dolgozunk. A megrendelőink közt szerepel

Munkában a gép, és ember

tása szempontjából jelentős elsősorban. Különösen a nők foglalkoztatása problematikus Kurdon, ráadásul nem is csak télen, hanem nyáron is, ezért kellett egy mindenekelőtt nőket foglalkoztató üzem. A tavasz- szal indultunk 10—12 asszonynyal, ma már öt vénét foglalkoztatunk, s a tervek szerint 70—80-ra tudjuk növelni a

például a bógyiszlói tsz tésztaüzeme.

— Milyenek a kereseti lehetőségek?

— A teljesítmény szerint. Amit az asszonyok végeznek, nem szakmunka, de nagy begyakorlottságot igényel. Ebből következik, hogy a kereseti differenciáltság meglehetősen

Néhány a Kurdon nyomott címkékből.

munkáslétszámot a közeli fejlesztés eredményeként. A gépeket három műszakban üze- 1 meltetjük, a kézi munkaerőt pedig kettőben.

— Hogyan tudták megteremteni az üzem működési feltételeit?

— A gépeket a legkülönbözőbb helyekről vásároltuk ösz- sze, s mi szakemberek sem helybéliek vagyunk; hanem máshonnan jöttünk ide dolgozni. Körülbelül másfél millió forintba került az üzem gépi berendezése, s még körülbeíül fél millió forint értékűre van szükség ahhoz, hogy elérjük a tervezett szintet.

— Kinek a részére termelnek?

— Kezdetben úgy kellett megkeresni a piaci partnere- iv;f. mart hiszen senki sem tudta, hogy Kurdon milyen lehetőségek találhatók. Ma már van elég megrendelésünk, csak

nagy: akad aki 900 forintot keres havonta, de olyan is. aki 1800-at.

Boda Ferenc Fotó: Tóth Iván

A Fővárosi Óra- és Ék- szeripari Vállalat szekszárdi díszműgyáregysá- ge azonnali belépéssehfel- vételre keres

esztergályos, vízvezetékés fűtésszerelő szakmunkást, hegesztő szakvizsgával rendelkező lakatost és betanítóit munkást for- gácso'cszakmába,

(261)