Tolna Megyei Népújság, 1969. november (19. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-20 / 269. szám

„Nem szabálymódosításra ran szükség, hanem jó játékra“ • Zsolt István nyilatkozata a firenzei tanácskozásról Fritz Seip eltnek, az egykori ki­tűnő osztrák labdarúgó-játékveze- tőnek kezdeményezésere az UEFA rendezésében Firenze látta vendé­gül az európai országok futball- bíróit. A magyar játékvezetőket Eiróczki János, Emsberger Gyula és Zsolt István képviselte. A Nemzeti Színházban, melynek föügy elője, kerestük fel Zsolt Ist­vánt. — Milyen jelentőséget tulajdo­nit a firenzei tanácskozásnak? — Rendkívül nagyot. Elnő ízben fordult elő. hogy Európa vala­mennyi országának küdöttei részt vettek egy tanácskozáson. S ezt helyesnek tartom, nemcsak sport­vonatkozásban, hanem bármilyen tekintetben. 33 ors2 ágból egyen­ként három, összesen tehát 99 já­tékvezetőt hívott meg az UEFA. Több ország labdarúgó-szövetsége és játékvezető-testülete (a mienk sajnos nem) külön megfigyelőket is küldött. Képviseltette magát az Egyesült Államok labdarúgó-szö­vetsége és a Nemzetközi Kézilab­da Szövetség is. * — Miről tanácskoztak? — A cél kettős volt. Egyrészt az egységes játékvezetés került terí­tékre, másrészt, javaslatokat kér­tek. hogy ha a játékvezetőkön URH vműsort“ múlna, milyen szabálymódosításo­kat vezetnének be. Ez utóbbi azért érdekes, mert hasonló felhívásra már a mexikói plimpia alatt is sor került, s épp ennek nyomán ve­zették be a kapusoknál az úgy­nevezett négylépéses szabályt. Kü­lönösen sok szó esett ez utóbbi­ról: valószínűnek látszik, hogy el­fogadnak olyan szabályt, mely szerint a kapus a n“gy lépést köte­les egyfolytában megtenni, köz­ben nem guríthatja például előre a labdát. Tanácskoztunk továbbá a szabadrúgásoknál a kilenc méter, illetve ah egy a szabályok ponto­san előírják a tíz yard kimérésé­ről, valamint arról, hogy leshely­zetnél a játékvezetőnek a labda el- rúgásának pillanatában kell-e sí­polnia, vagy helyesobb-e, ha meg­várja. melyik játékoshoz kerül a labda. Igen érdekes szervezetben — nyelvcsoportonként — tárgyaltuk meg a délelőtti plenáris előadáso­kat. Volt német, angol, francia és plasz szekció, — mi a németben és az angolban vettünk részt, — melyeknek vezetői olyan kiváló­ságok voltak, mint Schullenburg, Finney, Machin (az első Milan — Estudi antes világkupa mérkőzés játékvezetője) és Lo Bello. Prog­ramon kívül előadásokat tartott Sir Stanley Rous, a FIFA elnöke. Matt Busby, a Manchester Unite l menedzsere. Helmut Schön, az NSZK szövetségi kapitánya és dr. Franchi az olasz labdarúgó-szövet­ség elnöke. — Milyen vélemény afakult ki az egyre inkább elharapódzó durva játékról? — A tanácskozás az; emlékeze­tes második vüágkupadöntó után folyt le. A résztvevők többsége látta tévén a mérkőzést, elítélte az ottani jeleneteket, de az általános vélemény mégis az volt, hogy igenis szükség van keménységre, ezt azonban nem szabad összeté­veszteni a durvasággal, a „kisasz- szonyíutball” kora lejárt. Különöß erővel képviselték ezt az állás­pontot az angolszászok, a átérne­tek, a szovjetek és a skandiná­vok. Nálunk is ehhez kell alkal­mazkodni. — A már említett négy lépése­den kívül várható-e lényeges szabály módosa tás ? — Egy időben erről sokat beszél­tek. A leghatározottabban állítha­tom: nem. A játék szabályai alap­vetően helyeseik!,' nem szabálymódo­sításokra van szükség, hanem jó játékra. Ha lesz jó játék, lesz közönség is. — Lesz-e folytatása » tanács­kozásnak? — Remélhetően igen. A részt­vevők azt az óhajukat fejezték ki, hogy lehetőleg három évenként ta­lálkoznak, de ne csak Jeongresz- szusi teremben, mint ezúttal, ha­nem a pályán gyakorlati bemu­tatókon és lássanak szakfilmeket is. Less; folytatás nálunk is. A napokban beszámoltam a tapasz­talatokról a JT előtt. A többi az oktatási bizottság dolga. Bruckner József Harminckét érem Az ünnepi vezetőségválasztó köz­gyűlés megkezdése előtt a 32 ér­met az elnökség asztalára hegyez­ték: A szalagokat gondos kezek kisimították. Jól mutatott. Emelte a nap ünnepélyességét, hangula­néhány pozitív dolgot, melynek eredménye az iíibajnokság meg­nyerése. Mint mondotta, az ifjú-1 ságiak követték a felnőttek példá­ját. és hat 'pont előnnyel nyerték a bajnokságot. ad a futó Ki ne lenne kíváncsi arra, hogy mekkorát dobban a szíve egy ka­pusnak, mondjuk egy 11-es kivé­dése után, vagy a csatárnak, ami­kor két lépésről mellélövi a lab­dát. A sporttudomány szakembe­rei azonban a legkomolyabb for­mában keresnek választ arra a kérdésre, hogy terhelés közben hogyan alakulnak azok a műsze­rekkel is mérhető élettani adatok, amelyek végeredményben a sport­ember teljesítményét is meghatá­rozzák. Az ilyen mérések a sport­pályákon már mindennaposak, ez azonban nem jelenti, hogy tökéle­tesnek mondhatók. Egy futó vér­nyomását például adott időpont­ban csak úgy lehet lemérni, ha a sportoló leáll, ilyenkor azonban a vérnyomása is megváltozik, tehát tökéletesen megbízható adathoz rendkívül nehéz hozzájutni. Ezen segít az NDK-ból beszer­zett új műszer, amelyet a sport- tudományi kutatók alkalmaznak majd. A sportolóra könnyű, a mozgást egyáltalán nem zavaró készülékeket erősítenek amelyek URH-vaJ adatokat sugároznak a regisztráló berendezéshez. Hy mó­don akár másodpercenként figye­lemmel lehet kísérni a sportolók szívműködését, EKG-adatait, pul- zusfrekv.enciáját és vérnyomását. A műszernek különösen az edzé­seknél lesz nagy jelentősége*, ki­derül például, hogy egy-egy spor­toló futás közben általában milyen résztávokon kerül „kritikus hely­zetbe" és hogyan lehetne, meg­felelő tréninggel, vagy más mó­don, hozzászoktatni szervezetét a fokozott terhelés elviselésére_ Egy másik sporttudományi mű­szert magyar szakemberek szer­kesztettek. Ez a dobóatléták, felké­szítését segíti, lényegében azt mé­rik vele, hogy a dobóerő mozgás közben, időpillanatonként hogyan változik meg. — Jelentős naphoz érkezett a Győréi Termelőszövetkezeti Sport­kör, — e szavakkal kezdte beszá­molóját Mózes György sportköri elnök, majd elmondta: Győrén 1946-ban alakult a sportegyesület, a felszabadulás tette lehetővé, bogy ilyen eldugott helyen is spor­toljanak. A községben élő haladó gondolkodású, sportszerető embe­rek összefogásával érték el azt, hogy ma már megyei szinten is rangja van az egyesületnek. Bár a taglétszám az elmúlt, két év alatt emelkedett, a vezetőség még min­dig nem elégedett, mert megvan­nak a reális lehetőségei, hogy el­érjék a százas taglétszámot. Az egyesületnek labdarúgó- és asztali­tenisz-szakosztálya működik. Mind­két szakosztályban két csapat vesz részt bajnokságban. A sportkör elnöke a továbbiak­ban megállapította: — A labdarúgó-szakosztály ki­emelkedő eredményt ért el. A fel­nőtt és ifjúsági csapat egyaránt a H. osztály nyugati csoportjában bajnokságot nyert. A sportkör mö­gött ott áll az egész község és így születhettek meg a kiváló ered­mények. A községi tanács tíz­ezer, a termelőszövetkezet három­ezer forint készpénztámogatást adott. Az utóbbi a vidéki mérkő­zésekre biztosította az utazást. Vé­gül megállapította: — Sportszerű­ség terén kitűnőre vizsgázott a tagság, mert fegyelmezetten és kulturáltan viselkedtek, és ezzel az ellenfelek elismerését is ki­vívták. Bodony Béla, a bajnokságot nyert felnőttcsapat edzője is érté­kelté az elmúlt sikeres évet. Egy­más után sorolta fel a játékosok neveit, akik példamutató maga­tartásukkal, sportszerű életmód­jukkal és nem utolsó sorban a pá­lyán elért teljesítményükkel ki­érdemelték az elismerést. Csorna László és • Bodony János volt az edzések legszorgalmasabb látoga­tója. A csapat gólkirályának vi­szont Horony János bizonyult ^3 góljával. Horváth Ferenc, az ifjú­sági csapat edzője is elmondott Az elnök, valamint a két edző beszámolója után .a tagság hozzá­szólása következett. Valamennyien pozitívan értékelték az elmúlt évet és megjegyezték, hogy nagyon so­kat köszönhetnek a termelőszö­vetkezetnek, és a község vezetői­nek, akiktől minden támogatást megkaptak. Nemes Ferenc, a ter­melőszövetkezet elnöke is elmond­ta a véleményét és kifejtette; a Jövőben is támogatják a fiatalo­kat sportolási törekvéseikben és reméli, a siker ezután sem marad el. Fátrai Jakab, a bonyhádi já­rási TS elnöke sem fukarkodott a jogos dicsérettel. Különösen a sportkör elnökségének munkáját értékelte nagyra, mert a fiatalok­nak biztosítják a rendszeres spor­tolást, és önzetlenül dolgoznak a szocialista embertípus kialakításán. Végül a járási TS elnöke is meg­állapította, hogy az elért ered­mények mögött ott van a párt, a tanács és a termelőszövetkezet hatékony támogatása. A termelőszövetkezet elnöke, Ne­mes Ferenc vállalta azt a meg­tisztelő feladatot, hogy a felnőtt és ifjúsági játékosoknak átnyújtsa az érmet, valamint az oklevelet. Minden játékoshoz volt egy-két kedves szava, dicsérete, biztatása. Miután a 32 érem gazdára talált, a tagság megválasztotta az új veze­tőséget, mely úgyszólván teljesen azonos a régivel. A tagok ismét azokat választották, akik már tet­tekkel bizonyították be rátermett­ségüket, áldozatvállalásukat. Kovács György községi párttit­kár zárószavaival ért véget a ve­zetőségválasztó közgyűlés, melyet közös ebéd követett abban a sport­székházban, melyet a közelmúltban adott a tanács a sportkörnek. A Jó TUDÓSÍTÁSRÓL Ismerek egy tudósitót. Egy éve őrről rá csapata. Egyszer azt me­részelte jelenteni, hogy jobb volt az ellenfél. . . Kár az orrolásért, duzzogásért! A tudósító persze csapatának szurkolója! Még vehemens, vérmes szurkoló is lehet. De amikor a jelentést leadja, már nem szurkoló! „Egy­szerűen” csak tudósító. S ez nem tűr semmi lokál­patriotizmust! A „FENEGYEREK» Egyéves eltiltást kapott Sallai. Rendet kell teremteni a pályán! Ez helyes. De ne így. Tulajdonképpen Ten- gelicen nem tudják, miért állítot­ták ki Sallait és miért kapott egy évet. f Csak nem tört be valahová? — Balki Tibor — A HÉT 11-E Kiss Stefán Márkus (Paks) Cser Turcsik (Paks) (Gyünk) (Szedres) (Alpári SE) Fehér Váczi (Paks) Hegyi I. .Tilling (Tengelic) Barabás Kovács II (Sz. Vasas) (Sz. Vasas) (B. Petőfi) (Fomád) Tartalékcsapat: Fenyvesi (Fadd), Krum (B. Petőfi), Ko- vács (Fadd), Simon (Tengelic), Vince (Tolna), Barabás (H6- -gyész), Csuta (Fomád), Bencsik (Dunaföldvár), Somogyi (Gyünk), Gáncs II. (Tengelic), Molnár (Tengelic). Ahol a jövő pékj ei tanulnak Iskolában és tanműhelyben, elméletben és gyakorlatban tanulják a „Pesti Barnabás” Élelmiszeripari Szakközépiskolá­ban és Szakmunkásképző Intézetben a kenyérsütés fortélyait a jövő pékjei. Ebben az iskolában 250, Pest, Veszprém. Fe­jér megyei és fővárosi tanulót nevelnek. Megtanulják mitői lesz Ízletes a kenyér, gusztusos * péksütemény, aranybarna a kalács. A tanulók már úgy ké­szítik. sütik a kenyeret, ahogy azt „megírták". Csak. nehogy elfelejtsék, mire szakmunkásak lesznek! Az elsőévesek fel adata a tésztafonás. (MTI- foto — Bara István felvételei^ A kenyér minősítése elméleti árán. Így kell .mosdatni’ a kenyeret.

Next

/
Thumbnails
Contents