Tolna Megyei Népújság, 1969. november (19. évfolyam, 254-278. szám)
1969-11-20 / 269. szám
Korunk „Forró” yagy „hideg” bolygó Az utóbbi évtizedben hallatlan gyors fejlődésnek indult a kozmokémia, a geokémia, a geofizika és a többi tudományágak. Több olyan tényre derült fény, amelyek kiszélesítik a Föld keletkezéséről alkotott elképzeléseinket. Ma már nemcsak a mechanikai törvények szemszögéből nézzük ezt a kérdést, hanem a föld anyagának, összetételének, fizikai állapotának kémiai fejlődése szempontjából is. Jelenlegi nézetünk szerint a Föld ugyanolyan anyagokból jött . létre, mint a Nap. Ezt nemcsak az előforduló fémek arányának hasonlósága bizonyítja, hanem az is, hogy a Földön és a Napban található szén izotópjainak összetétele teljesen azonos. Kémiai összetételükben a i különleges meteoritok, az úgynevezett szén-hondritok állnak közelebb a Naphoz. A többi meteorittől eltérően ezekben a szén vizet és igen sok gázt is leköt. A leghosszabb élettartamú transzurán elemeket tartalmazó atomok a naprendszer korábbi korszakában léteztek, erről tanúskodnak a 4,6 milliárd éves meteoritok. Ennek alapján bizonyítottnak tekinthető, hogy az az elsődleges anyag amelyből a bolygók keletkeztek, erősen radioaktív volt. A földtípusú bolygók, — a Merkur, a Venus, a Mars —, különböző sűrűségét is főképpen különböző vegyi összetételük magyarázza. A sűrűbb bolygók több vasat tartalmaznak a kevésbé sűrűbbeknél. Néhány újabb adat a Föld keletkezésével kapcsolatban arra enged következtetni, hogy a Föld anyagainak kialakulása folyamán a csillag-stádium volt az első. Az atomok, amelyekből később a Föld kialakult, masszív csillag-halmazállapotban voltak. A termő- dinamikus erők hozták létre később a nehéz, így a transzurán elemeket is. A következő stádium a masz- szív csillag anyagainak kiválása volt. A legvalószínűbb, hogy ez hatalmas robbanás következményeként jött létre. A kivetett anyag kiterjedt ko- rongálakú gázködöt alkotott, amely a Nap egyenlítőjének síkjában helyezkedett el. A gázköd lehűlése folyamán az anyagok folyékony és szilárd testekké kondenzálódtak, cseppek alakjában. 1800 C fok alatt kondenzálódtak a vas- és szilikátcseppek, ezt követően a többi fémek és kénvegyületeik. Az égitestek formájában megdermedt, szilikát anyagú cseppek képezték az alapját — további sűrűsödés után — a kő- meteoritok többségének. A gázok a Nap közelében lassabban, tőle távolabb gyorsabban dermedtek meg. A Nap közelében lévő földtípusú bolygók a legnagyobb hőmérsékletű kon- centrátumok sűrűsödése révén keletkeztek, amelyekben a vas kapott vezető szerepet. A Merkur tömegének 63 százaléka fém (vas), a Föld tömegének 31,6 százaléka, a Marsénak 20 százaléka. A Mars pályáján túl, a Naptól távolabb olyan képződmények keletkeztek, amelyekben az alacsony hőmérsékletű, kondenzált anyagok aránya a nagyobb, s a hatalmas Jupiter és Szaturnusz már majdnem osztatlan Nap-anyagok sűrűsödése révén alakult ki. összetételükben a hidrogén van túlnyomó többségben. A Föld kialakulása után bolygónk az erős radioaktivitás következtében gyorsan he- vülni kezdett. A leghamarabb a fiatal Föld felszíne olvadt meg, mert a Föld központjában a magas nyomás növelte az ásványok olvadási hőmérsékletét. Először a vas, majd a szilikátok jelentek meg. A nagy mennyiségű folyékony vas felszíni helyzete nem volt stabil. És a vastömeg fokozatosan a Föld középpontja felé igyekezett. Eközben a könnyebb plaszticitású anyagok kiszorultak a központi körzetekből, és a másik félgömbre tolódtak át. A szilikátok pedig, az olvadás és a differenciálódás következtében, kiválasztották a legolvadékonyabb anyagokat, köztük a vízgőzt és a gázokat, ezek a Föld felszínére jutottak, s kialakították bolygónk elsődleges burkát, a tengert és a légkört. A földterület további kémiai evolúciója során nagy mennyiségű széndioxid gáz jutott a szénsav tartalmú üledékes kőzet összetételébe. A fotoszintézis következtében a szén a kőszénben, az olajban és a forró palában összpontosult A Venuson viszont fennmaradt a hatalmas elsődleges, főleg széndioxidból álló légkör. __ Nyilvánvalóan a Földön a differenciálódási folyamat asz- szimetrikus jellegű volt Ezért egyenlőtlen a földkéreg az óceáni és a szárazföldi féltekén. Nincs kizárva, hogy a régmúltban a Csendes-óceáh helyén folyt le a vastömeg a Föld centrumába. Feltárul tehát előttünk a Föld és a földburok kialakulásának több bonyolult láncszeme. Talán a közeljövőben a hiányzó láncszemeket is sikerül megtalálni és teljesen megfejtjük bolygónk születése történetének titkait UrtöltötoM Jól tudjuk, hogy a világűrben tartózkodó ember legfontosabb tevékenységeinek egyike a megfigyelés. Szakadatlan fárasztó munkával fürkészi kozmikus környezetét, figyeli az otthonául szolgáló űrkabin sokcélú berendezéseinek működését és saját (vagy társa) magatartását a különleges viszonyok között. A kozmikus televízió jóvoltából nemegyszer láthattuk magunk is a szorgalmasan jegyzetelő űrhajóst, amint részletesen és pontosan rögzíti észleléseinek eredményeit. De gondoltunk-e arra, hogy milyen íróeszközt használ a súlytalanság állapotában? A grafitceruza nem lehet valami ideális eszköz, hiszen az állandó hegyezés külön gondot okoz. Egyes töltőceruzák, a töltőtoll és a golyóstoll működése viszont a gravitációs vonzáson alapul, vagy atmoszférikus nyomást is feltételez. így ezek az eszközök a súlytalanság állapotában nyilván felmondják a szolgálatot. Az amerikai Fischer cég 1 millió dolláros kutatási és fejlesztési ráfordítással olyan golyóstollat dolgozott ki, amely az űrutazás szokatlan körülményei között is biztonsággal, megfelel rendeltetésének. A toll betétjét csak részben tölti ki a különleges festék, fölötte, kb. 4 atmoszféra nyomású nitrogén helyezkedik el. Használaton kívül az állandó nyomás alatt levő festék szivárgása csak úgy akadályozható meg, hogy a rendkívül kemény wolframkarbid golyó kb. 2 mikron pontossággal készül és nagyon jól illeszkedik a hasonló pontossággal előállított rozsdamentes acél- fészekhez. Használat közben pedig, bármilyen helyzetben érintjük is a golyót a papírhoz, már gyenge nyomás is elegendő, hogy a golyó körül a festék kijusson a felületére. A sgolyóstoll hegye tehát nemcsak az írás célját szolgálja, hanem szelepként is működik, amely szükség sze- Yint megindítja vagy elzárja a festék áramlását. A tinta maga is újdonság. A szokásos 2—3 év helyett készítői 100 éves élettartamra tervezték. Nem akad el, nem szilárdul meg, nem szárad ki és nem folyósodik. Tulajdonképpen szilárd anyag, amely csak akkor folyósodik el, ha a golyó forgás közben súrolja. Megbízhatóan ír, fagypont alatt és 100 C fok felett, bármilyen helyzetben, alulról felfelé, zsíros felületen, sőt, még víz alatt is. Egyszeri töltéssel háromszor hosszabb ideig használható, mint a szokásos gblyóstollak. Ezek után érthető, hogy a tollat éremmel tüntették ki, a feltalálók 1967-es nemzetközi kiállításán. A NASA pedig egyedül ezt a típust fogadta el és rendszeresítette az űrhajóin. Remélhető, hogy eddig egyedülálló tulajdonságaival sok rászoruló „földi” embernek (orvosnak, mérnöknek, raktárosnak, fekvő betegnek, stb.) is hasznos segítőtársa lesz. gáztól; 3 — Tömítő dugó: 4 — Rozsdamentes acélfoglalat; 5 — Festék hermetikusan lezárt nyomás alatt álló kapszulában; 6 — 4 atmoszférái nitrogéngáz. Gyalog, de biztosan II. A főként gyalogosoknak szóló legutóbbi cikkünket azzal az Ígérettel fejeltük be, hogy legközieilebb azt soroljuk fel, hol illeti feltétlen áthaladási elsőbbség a gyalogost. A KRESZ 55. 9 (3.) bekezdés a.) b.) és c.) pontja szerint a kijelölt gyalogátkelőhelyeken, az úttestnek a közhasználatú járművek megállóhelyén levő járdasziget és az ahhoz közelebb levő járda közti részen, továbbá a jármű kanyarodása esetén. A KRESZ 57. § (8) bekezdése az imént idézett jogszabállyal együtt védi a gyalogosok biztonságát, amikor előírja hogy a személy- és vagyonbiztonság érdekében különösen kijelölt gyalogátkelőhelynél, továbbá az úttestnek a járdasziget és a hozzá közelebb eső járda közötti részén az adott forgalmi és útviszonyoknak megfelelően csökkenteni kell a jármű sebességét, sőt indokolt esetben meg is kell állni. Az elsőbbségi jog — természetesen — nem azt jelenti, hogy a gyalogos kedve szerint futkoshat vagy álldogálhat az úttesten. A KRESZ 42. §. (6.) bekezdése az elsőbbségi helyekről szólva kimondja, hogy a gyalogos a fent említett a.), b.) és e.) helyeken „sem léphet le a járdáról, ha nyilvánvaló, hogy a jármű vezetője a gyalogos áthaladási elsőbbségét járművének kötelező lassításával vagy megállításával sem képes biztosítani. A gyalogos áthaladási szándékát karjának felemelésével jelezheti. A gyalogosnak az úttesten késedelmeskedés nélkül kell áthaladnia és az áthaladás során tartózkodnia kell minden olyan váratlan magatartástól, amely a járművek vezetőit megzavarhatja vagy megtéveszt’» heti.” A legtöbb gyalogosbaleset éppen a gyalogos bizonytalankodó magtartásából ered. Ha egyszer meggyőződtünk az áthaladás biztonságáról, s megkezdtük az úttesten átkelést, fejezzüki is be. A lehető legveszélyesebb dolog közeledő jármű láttán hátralépni. Ne feledjük, hogy az áthaladó gyalogost nem csupán az úttest jobb, de a bal oldalán közlekedő járművek részéről is megilleti az elsőbbség. A járdaszigetnél és kijelölt gyalogátkelőhelynél biztosított áthaladási elsőbbség különös magyarázatot nem igényel; a jármű kanyarodása esetére biztosított jog azonban igen. Tanulmányozzuk az ábrát! A „GV”-vel jelzett pontról a gyalogos a nyíl irányában kíván áthaladni az úttesten. „A” vonalon jármű közeledik. Ezzel a járművel szén»-' ben a gyalogosé az elsőbbség. „B” irányból szintén közeledik jármű. Függetlenül attól; hogy ez a jármű jobbra vagy, balra kanyarodik, övé az élj eőbhség nem a gyalogosé, o Gyalogosok és járművezetőig valószínűleg az első jármű megjelenése óta néznek egy- másra ferde szemmel... Fúrj csa módon a motorosnak délelőtt nem jut eszébe, hogy este majd ő megy gyalog valahová, — a gyalogos pedig hamar elfelejti, hogy ő is gyakran közlekedik autóbuszé«, gépkocsin. A közfelfogás és a törvények nem minden ponton találkoznak, — de a KRESZ 34. 9- (1.) bekezdéséi ben foglaltak az illedelmes emberrel szemben támasztó«; alapvető követelményekkel; aa előzékenységgel, a türelemmel! „Aki a közúti forgalomban! részt vesz, köteles a KRESZ reá vonatkozó rendelkezéseit megtartani, a járművek vezetőivel és a gyalogosokkal szemben türelmes és előzékeny magatartást tanúsítani; a hatósági közegek utasításainak és a jelzőőrök jelzéseinek eleget tenni, továbbá a jelzőtáblák és útburkolati jelzések jelzéseihez alkalmazkodni.” Abból, hogy valaki! udvariasságból lemondott áthaladási elsőbbségéről, még sosem származott baj. De abból; hogy veszély árán is ragaszkodott hozzá, annál többj számtalanszor jóvátehetetlen szerencsétlenség következeit be, _-' 55 h. fc » A japán gyerekek jobban olvasnak,, mint a nyugatiak Régóta foglalkoztatja a pedagógusokat és a pszichológusokat, miért olyan nehéz az olvasás elsajátítása átlagos intelligenciájú tanulók számára is. Kiderült, hogy míg a latin ábécé betűit tanulók liöeótt 7—11 százalék rosszul olvas. a japán gyermekek között csak 1, ami azért furcsa, mert azt lehetne hinni, könnyebb elsajátítani 26 betűt, mint 1850 írásjelet. De a 26 betű csak látszólag könnyíti a kisdiák helyzetét: túlságosan elvont ugyanis, nincs mihez kösse. A betűk között egyesek csak tükörképei a másiknak — b—d, p—q. és a kiejtés nem sokat segít; mert azt a betűcsoportban elfoglalt helye határozza meg. A kínaiból vett írásjelek viszont, amelyeket ma Japánban használnak, modernizálásuk ellenére is még megtartottak valamit a hieroglifák jellegzetességéből: a madarat jelentő írásjelben felismerhető még egy csőr meg egy szárny, a hegyet jelentő írásjel hegy alakú. Nem lehet tehát a betűket összecserélni, fordítva írni, nem kell a kiejtésre ügyelni, ami sok-sok problémát okoz a latin ábécével írni-ol- vasni tanuló gyerekeknek.
