Tolna Megyei Népújság, 1969. november (19. évfolyam, 254-278. szám)
1969-11-13 / 263. szám
I A Szövetkezetek Tolna megyei Értékesítő Központja mözsi telepének tároló csarnokában folyik a megyei kisál lattenyésztési hálózat által begyűjtött tojás válogatása, osztályozása. Folyamatosan megindul a tojásexport Svájcba. Vagononként százötvenezer darabot szállítanak. A telep ládaiizemében Zsiga Erzsébet és Mácsik Mária végzi a zöldséges ládák összeállítását. A Hungarofruct részére havonta hatvanezer darabot szállítanak. A Paksi Konzervgyár részére rakodólapokat készítenek és szállítanak. Társadalmi munkában, melynek értéke negyvenezer forint, bővítik a ládaiizcmet, hogy a téli időszak alatt is zavartalanul folyjon az elárusító pavilonok gyártása. Foto: Tóth Iván. Néhány hét múlva, — 1970. január T—10. között — népszámlálási biztosok keresik fel Magyarország valamennyi lakosát, hogy összeírják személyi- és lakásadatait. A népesség egy negyedére kiterjedően, — minden negyedik számláló körzetben — tüzetesebben érdeklődnek majd a számláló biztosok, — többségükben pedagógusok — a családtagok, vagy akár egyedülállók élet- és munkakörülményeiről, szakképzettségéről, foglalkozásáról, lakás- helyzetéről. A mélyebbre hatoló adatgyűjtéshez a statisztikai matematika segítségével választják ki azokat a körzeteket, amelyek területileg, a település jellegét illetően és társadalmi rétegződés tekintetében a népesség egészére vonatkozó jellemző képet alkotnak; vagyis az itt szerzett adatokból levonható következtetéseket általánosítani lehet. A tízévenként lebonyolított népszámlálások során összegyűjtött adatkincs nélkül ma már elképzelhetetlen az állam gazdasági, társadalmi életének és a közigazgatásának irányítása, a fejlődés tudományos vizsgálata. EGY FÜST ALATT Az újkori magyar népszámlálások sorozata 1869-ben, tehát éppen száz esztendeje kezdődött. Ezt megelőzően is voltak összeírások, de ezek céljaikban is alapvetően különböztek az újkoriaktól; nem a népesség megszámlálása érdekében, hanem adózási vagy katonai célra készültek és nem is terjedtek ki mindenkire. A Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat, Szckszárd, Keselyüsi út. felvesz: DARAB- és ÓRABÉRES SEGÉDMUNKÁSOKAT Állandó és KIVÄNSÄGRA MEGHATÁROZOTT IDŐRE IS. Minden második szombat szabad. Üzemi konyha van, térítés ellenében napi egyszeri meleg étel biztosítva. Jelentkezés a vállalat munkaügyi előadójánál. (131) Károly Róbert idejében például a jobbágyporták kapuja volt az adókivetés alapja. Egy jobbágyporta elvileg egy jobbágy csaladnrk felelt meg. Az adókötelesek úgy bújtak ki az adózás alól, hogy az egy közös telken megtelepült családok csak egy kaput építettek, s az összeírás nyomán kivetett adót megfosztották maguk között. Miután a királyi kincstár jövedelme így megapadt, a kémények összeírására került sor; a hadi kiadások fedezésére az adót füstönként szedték. Az egy füst alatt élők lettek az adóalanyok. 1569-ben a zsellérek, a szénégetők és a bányászok is öszeírásba kerültek, hogy adót hajthassanak be rajtuk. Az adóztatás alapjául szolgáló összeírások elsősorban a jobbágyság vagyoni helyzetét firtatták. A XVIII. században kezdődött meg egyházkormányzati célokból a népesség átfogóbb vizsgálata. Az egyház ismerni akarta a hatalma, „gondozása” alatt élő népesség számát. E század utolsó évtizedeiben készült egyházi összeírások már nemcsak vallási adatokat tartalmaznak, hanem a lajstromba vettek nemét, családi állapotát, foglalkozását is feljegyezték. A NEMESEK IS MEGSZAMLALTATNAK II. József, mint felvilágosult uralkodó nem nélkülözhetett átfogó statisztikai adatokat. Az általa elrendelt 1784-es általános népszámlálás gyakorlati célja az újoncállítás és az adókivetés jobb megszervezése volt, eredményességét tekintve rendkívüli jelentőségűvé nőtt. Eddig az összeírásig ugyanis az ország lakóinak száma nem volt ismeretes. A II, József-féle nép- számlálás azonban a nemesekre, minden rendű, rangú lakosra kiterjedt, még a foglalkozási megoszlást is feltárta. Az első ilyen modern jellegű népszámlálás fényénél elindulhatott az államigazgatás fejlődése, a földrajz és történettudomány elevenebb művelése. Az összeírás gyengesége volt, hogy csupán a férfinépesség adatait kérdezte részletesen, a nőkét nem. A nemesség jogai csorbítását látta az összeírásban és nemkülönben abban, hogy katonai közegeket kellett fogadnia otthonában. így II. József halála után, az 1790-es, az országgyűlés által megszavazott, népszámlálásra nem is került sor. 1802-ben ismét felmerült a népszámlálás szükségessége magyar ezredek állításához, de ezt már csak azzal hagyta jóvá az országgyűlés, hógy a nemesekre ne terjedjen Hí • A II. József-féle és az 1869es első hivatalos népszámlálás közötti időben az egész lakosságra kiterjedő összeírást nem végeztek. EGYENJOGÚSÁG AZ ÖSSZEÍRÁSNÁL Az első hivatalos összeírást 1869-ben osztrák mintára szervezték, lajstromosan végezték az adatfelvételt; folyamatosan írták fel az adatszolgáltatók nevét, nemét, születési évét, vallását, családi állapotát, keresetét, foglalkozási viszonyát, szülőhelyét, de például a nemzetiségi hovatartozás kimaradt az összeírásból. Miután ezeket az adatokat decentralizáltan összesítették és a feldolgozás is meglehetősen kezdetleges volt — nem adott teljesen tiszta képet a népességet érintő minden lényeges kérdésről. Az 1900-as népszámlálás az első, amelynél létrejött a két nem összeírási egyenjogúsága. Ezen túl nem külön férFELVÉTELRE KERESÜNK: LAKATOS, HEGESZTŐ \ szakmunkásokat és betanított munkásokat. N Ö I és FÉRFI munkásokat, segédmunkásnak, betanított munkásnak. Bérezés megegyezés szerint. Gépjavító Állomás, Bonyhád. (167) fi és női számlálólapon, hanem csupán egy külön kérdés keretében tudakolták az ösz- szeírtak nemét. Az 1910-es összeírás összefüggött a helységnevek törvényi szabályozásával. Korábban ugyanis 826 olyan helynév volt az országban, amelyet több község is viselt, az is gyakori volt, hogy más néven ismerték hivatalosan a helységet, mint ahogy a község lakói nevezték. Ez a bizonytalanság nem kevés zavart okozott a közigazgatásban. Az eddig lezajlott tíz népszámlálás közül az 1920-asra az iskolai végzettség körültekintőbb adatfelvétele jellemző; a szakképzettséget is behatóbban tudakolták. 1930- ban az önálló iparosokra és kereskedőkre vonatkozóan történt külön adatgyűjtés. Az 1941-es népszámlálásnak a származási és vallási adatok korábbinál is tüzetesebb firtatása volt a sajátossága. A kérdőlapra be kell vezetni, hogy az illető az 1939. IV. te. értelmében zsidónak tekinthető-e, s hány nagyszülője volt az? NÉPSZÁMLÁLÁS A TERVEZÉSHEZ A következő népszámlálásnak a kialakult gyakorlatnak megfelelően 1950. december 31-én kellett volna lezajlania. (A nemzetközi ajánlások is a 0-val végződő évek végén rendezett népszámlálásokat kérik, de ez a helyi adottságok miatt olykor egy-egy évet eltolódik). Az első nép- gazdasági terv az összeírás előbbrehozását tette kívánatossá. A húsz évvel ezelőtti népszámlálás a háborúval kapcsolatos népességmozgást és a földreform nyomán bekövetkezett változásokat vette alaposabban szemügyre. Az 1960-as népszámlálás bővítette a foglalkozási kérdések körét és első ízben dolgozta fel a család és háztartási statisztikát. Az 1960-as népszámlálás újításai közé tartozott a lakosság 1 százalékára vonatkozó úgynevezett reprezentatív felmérés, továbbá az, hogy a feldolgozást gépekkel bonyolították le. Mit hoz az 1970-es nép- számlálás? Ezt valamennyien érdeklődéssel várhatjuk. Nyerges Agnes A Központi Statisztikai Hivatalban új géptormet rendeztek be a népszámlálás adatainak gyors, pontos feldolgozására. Az itt elhelyezett számító- és adatfeldolgozó gépek műszaki próbáit most végzik a szakemberek. (MTI foto — Kovács Gyula felvétele)
