Tolna Megyei Népújság, 1969. november (19. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-13 / 263. szám

I A Szövetkezetek Tolna megyei Értékesítő Köz­pontja mözsi telepének tároló csarnokában folyik a megyei kisál lattenyésztési hálózat által begyűj­tött tojás válogatása, osztályozása. Folyamatosan megindul a tojásexport Svájcba. Vagononként százötvenezer darabot szállítanak. A telep ládaiizemében Zsiga Erzsébet és Mácsik Mária végzi a zöldséges ládák összeállítását. A Hungarofruct részére havonta hatvanezer da­rabot szállítanak. A Paksi Konzervgyár részére rakodólapokat készítenek és szállítanak. Társadalmi munkában, melynek értéke negyven­ezer forint, bővítik a ládaiizcmet, hogy a téli idő­szak alatt is zavartalanul folyjon az elárusító pa­vilonok gyártása. Foto: Tóth Iván. Néhány hét múlva, — 1970. január T—10. között — nép­számlálási biztosok keresik fel Magyarország valamennyi lakosát, hogy összeírják sze­mélyi- és lakásadatait. A né­pesség egy negyedére kiter­jedően, — minden negyedik számláló körzetben — tüze­tesebben érdeklődnek majd a számláló biztosok, — többsé­gükben pedagógusok — a családtagok, vagy akár egye­dülállók élet- és munkakö­rülményeiről, szakképzettségé­ről, foglalkozásáról, lakás- helyzetéről. A mélyebbre ha­toló adatgyűjtéshez a statisz­tikai matematika segítségével választják ki azokat a körze­teket, amelyek területileg, a település jellegét illetően és társadalmi rétegződés tekinte­tében a népesség egészére vo­natkozó jellemző képet al­kotnak; vagyis az itt szerzett adatokból levonható követ­keztetéseket általánosítani le­het. A tízévenként lebonyolí­tott népszámlálások során összegyűjtött adatkincs nél­kül ma már elképzelhetetlen az állam gazdasági, társadal­mi életének és a közigazgatá­sának irányítása, a fejlődés tudományos vizsgálata. EGY FÜST ALATT Az újkori magyar népszám­lálások sorozata 1869-ben, te­hát éppen száz esztendeje kez­dődött. Ezt megelőzően is voltak összeírások, de ezek céljaikban is alapvetően kü­lönböztek az újkoriaktól; nem a népesség megszámlálása ér­dekében, hanem adózási vagy katonai célra készültek és nem is terjedtek ki minden­kire. A Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat, Szckszárd, Keselyüsi út. felvesz: DARAB- és ÓRABÉRES SEGÉDMUNKÁSOKAT Állandó és KIVÄNSÄGRA MEGHATÁROZOTT IDŐRE IS. Minden második szombat szabad. Üzemi konyha van, térítés ellenében napi egyszeri meleg étel biztosítva. Jelentkezés a vállalat munkaügyi előadójánál. (131) Károly Róbert idejében például a jobbágyporták ka­puja volt az adókivetés alap­ja. Egy jobbágyporta elvileg egy jobbágy csaladnrk felelt meg. Az adókötelesek úgy bújtak ki az adózás alól, hogy az egy közös telken meg­települt családok csak egy kaput építettek, s az összeírás nyomán kivetett adót meg­fosztották maguk között. Mi­után a királyi kincstár jöve­delme így megapadt, a kémé­nyek összeírására került sor; a hadi kiadások fedezésére az adót füstönként szedték. Az egy füst alatt élők lettek az adóalanyok. 1569-ben a zsellérek, a szén­égetők és a bányászok is öszeírásba kerültek, hogy adót hajthassanak be rajtuk. Az adóztatás alapjául szolgá­ló összeírások elsősorban a jobbágyság vagyoni helyzetét firtatták. A XVIII. században kezdődött meg egyházkor­mányzati célokból a népesség átfogóbb vizsgálata. Az egy­ház ismerni akarta a hatal­ma, „gondozása” alatt élő né­pesség számát. E század utol­só évtizedeiben készült egy­házi összeírások már nemcsak vallási adatokat tartalmaz­nak, hanem a lajstromba vet­tek nemét, családi állapotát, foglalkozását is feljegyezték. A NEMESEK IS MEGSZAMLALTATNAK II. József, mint felvilágosult uralkodó nem nélkülözhetett átfogó statisztikai adatokat. Az általa elrendelt 1784-es általános népszámlálás gya­korlati célja az újoncállítás és az adókivetés jobb megszer­vezése volt, eredményességét tekintve rendkívüli jelentősé­gűvé nőtt. Eddig az összeírá­sig ugyanis az ország lakói­nak száma nem volt ismere­tes. A II, József-féle nép- számlálás azonban a neme­sekre, minden rendű, rangú lakosra kiterjedt, még a fog­lalkozási megoszlást is feltár­ta. Az első ilyen modern jel­legű népszámlálás fényénél elindulhatott az államigazga­tás fejlődése, a földrajz és történettudomány elevenebb művelése. Az összeírás gyen­gesége volt, hogy csupán a férfinépesség adatait kérdezte részletesen, a nőkét nem. A nemesség jogai csorbítását látta az összeírásban és nem­különben abban, hogy kato­nai közegeket kellett fogad­nia otthonában. így II. József halála után, az 1790-es, az or­szággyűlés által megszavazott, népszámlálásra nem is került sor. 1802-ben ismét felmerült a népszámlálás szükségessége magyar ezredek állításához, de ezt már csak azzal hagy­ta jóvá az országgyűlés, hógy a nemesekre ne terjedjen Hí • A II. József-féle és az 1869­es első hivatalos népszámlá­lás közötti időben az egész la­kosságra kiterjedő összeírást nem végeztek. EGYENJOGÚSÁG AZ ÖSSZEÍRÁSNÁL Az első hivatalos összeírást 1869-ben osztrák mintára szer­vezték, lajstromosan végezték az adatfelvételt; folyamatosan írták fel az adatszolgáltatók nevét, nemét, születési évét, vallását, családi állapotát, ke­resetét, foglalkozási viszonyát, szülőhelyét, de például a nemzetiségi hovatartozás ki­maradt az összeírásból. Mi­után ezeket az adatokat de­centralizáltan összesítették és a feldolgozás is meglehetősen kezdetleges volt — nem adott teljesen tiszta képet a népességet érintő minden lé­nyeges kérdésről. Az 1900-as népszámlálás az első, amelynél létrejött a két nem összeírási egyenjogúsá­ga. Ezen túl nem külön fér­FELVÉTELRE KERESÜNK: LAKATOS, HEGESZTŐ \ szakmunkásokat és betanított munkásokat. N Ö I és FÉRFI munkásokat, segédmunkásnak, betanított munkásnak. Bérezés megegyezés szerint. Gépjavító Állomás, Bonyhád. (167) fi és női számlálólapon, ha­nem csupán egy külön kérdés keretében tudakolták az ösz- szeírtak nemét. Az 1910-es összeírás össze­függött a helységnevek tör­vényi szabályozásával. Koráb­ban ugyanis 826 olyan hely­név volt az országban, ame­lyet több község is viselt, az is gyakori volt, hogy más néven ismerték hivatalosan a hely­séget, mint ahogy a község lakói nevezték. Ez a bizony­talanság nem kevés zavart okozott a közigazgatásban. Az eddig lezajlott tíz nép­számlálás közül az 1920-asra az iskolai végzettség körülte­kintőbb adatfelvétele jellem­ző; a szakképzettséget is be­hatóbban tudakolták. 1930- ban az önálló iparosokra és kereskedőkre vonatkozóan történt külön adatgyűjtés. Az 1941-es népszámlálásnak a származási és vallási adatok korábbinál is tüzetesebb fir­tatása volt a sajátossága. A kérdőlapra be kell vezetni, hogy az illető az 1939. IV. te. értelmében zsidónak tekint­hető-e, s hány nagyszülője volt az? NÉPSZÁMLÁLÁS A TERVEZÉSHEZ A következő népszámlálás­nak a kialakult gyakorlatnak megfelelően 1950. december 31-én kellett volna lezajlania. (A nemzetközi ajánlások is a 0-val végződő évek végén rendezett népszámlálásokat kérik, de ez a helyi adottsá­gok miatt olykor egy-egy évet eltolódik). Az első nép- gazdasági terv az összeírás előbbrehozását tette kívána­tossá. A húsz évvel ezelőtti népszámlálás a háborúval kapcsolatos népességmozgást és a földreform nyomán be­következett változásokat vette alaposabban szemügyre. Az 1960-as népszámlálás bővítet­te a foglalkozási kérdések kö­rét és első ízben dolgozta fel a család és háztartási sta­tisztikát. Az 1960-as népszám­lálás újításai közé tartozott a lakosság 1 százalékára vonat­kozó úgynevezett reprezenta­tív felmérés, továbbá az, hogy a feldolgozást gépekkel bo­nyolították le. Mit hoz az 1970-es nép- számlálás? Ezt valamennyien érdeklődéssel várhatjuk. Nyerges Agnes A Központi Statisztikai Hivatalban új géptormet rendeztek be a népszámlálás adatainak gyors, pontos feldolgozására. Az itt elhelyezett számító- és adatfeldolgozó gépek műsza­ki próbáit most végzik a szakemberek. (MTI foto — Kovács Gyula felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents