Tolna Megyei Népújság, 1969. október (19. évfolyam, 227-253. szám)
1969-10-14 / 238. szám
Téka, kotla, csikmákszűrő és a többi Bogár István nemcsak a Sárköz szülötte, lakója, tanítója, hanem amatőr néprajzosa is. A sárközi, népélet szellemi hagyatékából nagybecsű értéket gyűjtötte össze, s az kötetben is megjelent. Most nagy értékű tárgyi gyűjteményével hívta tel magára az érdeklődést: restauráltatta a családja régi tulajdonát képező présházat, illetve tanyát a szekszárdi szőlőhegyen. A tanya több mint szőlőkapacs, a borkorcsolya, a lóbéklyó, a butyor, a dézsma- véka, a babfazék, a réztepsi, a háromláb, a csigatészta-csiná- ló, a gomboságy, a párnahéj, a hímzőráma, a szemeskályha ... Egynémelyik szó sajátosan sárközi eredetű, a többi másutt is ismert és használt volt valamikor. Falitéka: Tulajdonképpen a beépített bútorok őse. Díszes 100 éves, s ez most valóságos néprajzi múzeum. Nem véletlen, hogy muzeológus körökben is felfigyeltek rá. A múzeum tulajdonosa, Bogár István szívesen kalauzol bennünket helyiségről helyiségre. Bizony szükséges is a kalauzolás, mert ugyan nincsenek útvesztő labirintusok, de a kiállított tárgyak tömegében nem tudnák eligazodni. Egynémelyik rendeltetése ugyan sejthető, a legtöbbé nem, hiszen ma már többségük nincs használatban. Nevük hallatán pedig tanácstalanul állunk. — Ez itt falitéka, az kotla, amaz pedig csikmákszűrő — így Bogár István. Következik a sukk, a parittyafejkötő, a töltöttkáposzta-főző fazék, a kovászfa, a dikó, a csömiszö- lő, a csobolyó, a csutora, a külsejű szekrényke a konyha falába ágyazva. Konyhai eszközöket tartottak benne. Kotla: Vaskotlának is, lábasnak is nevezték. Öntöttvasból készült, s három lába van. A lábak nem szerelhetők le, az egész egybe van öntve. Az edénynek azért kellett a láb, hogy szabad tűzön is könnyen használhassák. Csikmákszűrő: ( Cserépedény, tésztaszűrő, de a Sárközben csikmákszűrő/néven ismerték. Sulck: Laposra munkált fa, az egyik végét a kézmarkolatnak megfelelően képezték ki. Mosáshoz használták, a beáztatott, beszappanozott ruhát ezzel csapkodták. Parittyafejkötő: Díszes ruhadarab. A menyecskék hordták egészen addig, amíg nem szültek. Töltöttkáposzta-főző fazék: Lakodalmi alkalmakkor használták, vagy ötvenliteres cserépedény. Megtömték töltött káposztával, majd a külsejét betapasztották sárral, s tüzeltek körülötte. Lassan főtt benne az étel, de annál ízle- tesebb lett. Bogár István mondja, hogy ő is evett még a benne főtt töltött káposztából, s párját ritkította. Kovászfa: V-alakban elágazó fa, kenyérsütéshez használták. A dagasztóteknőre tették, hogy a terítő ne érjen a kovászhoz. Dikó: Szalmából font ág}'. Nagyon kényelmes. Csömiszölő: A szőlő feldolgozásához használták, fából készült. Ezzel sulykolták a szőlőt. Szőlőkapacs: A metszőolló őse. Borkorcsolya: Fából készült, ezen gurították a boroshordókat. Butyor: szalmából fonták, télen ebbe rakták a tojást és hagymát, hogy ne fagyjon meg. Mind, mind fontos kelléke volt az egykori népéletnek. Amit felsoroltam, csak egy kis töredék. Ez a páratlan értékű gyűjtemény minden bizonnyal sok érdeklődőt vonz majd. Az épület is maga az eredetiség. A nádtető úgynevezett gúzskötéssel készült: a nádat fűzfavesszővel rögzítették. Már évekkel ezelőtt felvetődött, hogy a szekszárdi szőlőhegyen jó lenne egy tanyát eredeti eszközökkel berendezni, múzeum céljaira. A megyei múzeumnak ugyan szép gyűjteménye van a szekszárdi szőlővidékről, de az semmiképpen sem helyettesítheti a természetes körülményeket. Mind ez ideig nem karolta fel egyetlen szerv sem ezt a kezdeményezést. Most egy lelkes kutató megvalósította — saját költségén. Boda Ferenc Foto: Tóth Kié az ősi vagyon? MDetektívregény“ a paksi járásbíróság előtt Kíváncsi vagyok, hogyan fejezné be az alábbi történetet a detektívregényírás királynője, Agatha Christie ... Kuszáit szálait még a paksi járásbíróság bogozgatja, így egyelőre tág tér kínálkozik a találgatásra. Hadd sorakoztatom fel a paksi járási rendőrkapitányság által eddig feltárt leglényegesebb tényeket. 1968. június 5-én, röviddel a kórházból hazatérését követően meghalt Böde György, dunaíöldvári lakos. Temetése után unokahuga — Koca Endréné budapesti lakos — néhány soros végrendeletet mutatott fel. Ebben az „ősi vagyont” Böde György reá hagyományozza. A TESTAMENTUM Budapesten, 1968. március 5- én kelt. Géppel írták. A két tanú: Binder László és Binder Lászlóné budapesti lakos. A gyászhírről és a végrendelet tartalmáról az özvegyen kívül az elhunyt Kanadában élő testvére, Böde István is értesült. A testvér torontói közjegyző és a magyar nagykövetség által hitelesített beadvánnyal fordult a paksi járási ügyészséghez. Ebben annak a véleményének adott kifejezést, hogy a végrendelet hamis. Felhívta a figyelmet arra, hogy a végrendelkező golyóstollat papírra vetett aláírása gyanúsan reszketeg, noha Böde György közismerten jó írású ember volt. Még gyanú- sabb, hogy a golyóstoll hagyta vonalak mellett, azokkal párhuzamosan barázdák látszanak a papíron. A rendőrkapitányság vezetője egy rendőr tiszthelyettest bízott meg a nyomozással. A tiszthelyettes kihallgatta Kocsi Endrénét, aki elmondta, hogy nagybátyja az ő budai lakásán járt. 1968. MÁRCIUS ÖTÖDIKEN. Molnár István kisiparos kölcsönözte írógépét. Böde György diktált, Kocsiné gépelt, s a jelenlévő Binder László és Binder Lászlóné írta alá tanúként a végrendeletet Nézegetem az iratokat.. 1 Dr. Bozóky István, Böde György kezelőorvosa tanúvallomásában kijelenti: „Kizártnak tartom, hogy a végrendelet készítése idején Böde György Budapestre utazhatott volna, hiszen járni sem tudott.” Dr. Pongrácz Sándor igazságügyi orvosszakértő: „Böde György 1968. március 5-én nem járhatott Budapesten.” Özvegy Böde Györgyné: „Elhunyt férjem nem volt Budapesten.” Molnár Istvánt többször is kihallgatta a rendőrség. Mindannyiszor'határozottan vallotta: Böde György bizony a fővárosban járt azon a márciusi napon. Ugyanezt állítja Binder László és Binder Lászlóné is. A házaspár másod-, illetve harmadrendű vádlott ebben az ügyben; Kocsiné az elsőrendű vádlott. Vagy igazat mondanak, vagy sem ... Tekintsünk meg két, igen fontos dokumentumot! Az egyik az Országos Rendőr-főkapitányság Bűnügyi-Technikai Laboratóriuma munkatársának, Merényi Béla rendőr őrnagynak szakvéleménye. Eszerint a végrendeleten látható aláírás nem származhatott Böde György kezétől. Az ügyet vizsgáló tiszthelyettes Kocsiné elé tárta a szakvéleményt, az asszony azonban megmaradt eredeti állítása mellett: „Az aláírás Gyuri bácsié.” Kocsiné védője igazságügyi ellenőrzó szakértő bevonását kérte. A vizsgáló bólintott: „Legye»!” Nem kellett soká várnia át szakvéleményre. Ezt dr. Vargha László docens, pécsi professzor készítette. Dr. Vargha László szakvéleménye; amelyben A HAMISÍTÁS MÖDttifcfc ... IS KITÉR, egyezik Merényi Béla SraaK gyévai, A vaskos inatcsdmő&an érdemes tovább tallózni. Bertalan Zoltánná a házfelügyelő abban a budai házban, amelynek lakója Kocsi Endséoé. Bertalanná tanúvallomásába* így emlékezik múlt év már, ciusára: „Láttam március elején Gyuri, bácsit Kocsiné két-húrom nappal később mondta, hogy végrendeletet készítettek, 'S hogy aa egySR tanú Biczó Lászlóné voátg Izgatottan keresem az iratjegyzékben Biczó LúszIódó vallomását Ez 8 aév nem. szerepeL Az ember esze meg* áll! A végrendelet«! Binde*- né szerepel tanúként, s lám sem a rendőrnek, sem az ügyésznek nem jut eszébe, hogy ezt a Biczónét kihallgassa. Bosszantó, milyen lia- nyagok lehetnek felelős beosztásban dolgozó emberek,. Pardon! Mégis megvan ez á a Biczó Lászlóné. Azonos Binder LászlónévaL Nem a nevét írták tévesen, — így hívták, mielőtt Binder Lászlóné lett volna. Ónodi Imréné ugyanabban a házban lakik, mint Kocsiné. Rendőrségi kihallgatásakor elmondta, hogy Gyuri bácsi március ötödikén járt a házukban. — Ön ilyen határozottan emlékszik az időpontra? — kérdezte a tiszthelyettes. •— Bizonyos, hogy nem téved? — Egészen biztos vagyok a dátumban, — felelte az asz- szony. — Orvosért akartam telefonálni, édesanyám azon a napon kapott agyvérzést. ÍGY TARTUNK.» Agatha Christie aligha jönne zavarba, hiszen az író úgy fejezi be regényét, ahogy akarja. A paksi járásbíróságnak ez ügyben dr. Farkas László megyei bírósági elnök- helyettes vezette büntetőtanácsa nincs ilyen könnyű helyzetben. Nem az izgalmas és az események logikájából következő csattanót kell megtalálnia, hanem az igazságot. Borváró Zoltán Népújság 8 1969. október 1*.